Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág A Die Zeit a német - magyar kapcsolatokról: Der doppelte Orban
No menu items!

A Die Zeit a német – magyar kapcsolatokról: Der doppelte Orban

A magyar-német gazdasági és politikai kapcsolatokról  szól a „Der doppelte Orban” címen, megjelent írás. Az egyik legtekintélyesebb német lap, a Die Zeit gazdasági újságírójának cikke szerint: miközben Berlin és Budapest vitában áll, a beruházók ezzel alig törődnek.

A német lap cikket bevezető illusztrációja

Minden német autógyártó jelen van Magyarországon és fejlesztenek, elégedettek a beruházási környezettel. Kiváló a kapcsolatuk a kormánnyal, a politikai folyamatokat pedig nem kommentálják. Az Uniós kilépéstől azonban nem tartanak. Panaszkodnak viszont a „burjánzó” korrupció miatt.

A politika vitatkozik, a tőke özönlik

A BMW új gyárat épít Európában. Üröm az örömben, hogy az 1 milliárd eurós beruházás, nem az osztrák, vagy éppen a portugál, hanem a magyar gazdaságot, és ezen keresztül az autoriter Orbánt erősíti – adja meg az alaphangot az egyik legtekintélyesebb német hetilap, a Die Zeit cikke. Arra emlékeztet, hogy az Európai Parlament eljárást indított Magyarország ellen a közösség demokratikus és jogállami elveinek megsértése miatt. A cikk borús képet fest az ország közállapotáról, felsorolva a megfogalmazott vádakat.

Az európai, mindenekelőtt a német ipar mindezzel nem törődik, és befektetéseivel legitimálja Orbánékat -írja. BMW, Bosch, Continental, Daimler, Schäffler, Siemens, Thyssenkrupp – hosszú az utóbbi időben Magyarország mellett döntő német vállalatok sora. Néhány cégvezető ugyan aggódik a demokrácia állapota miatt, de ezt gyorsan elfelejti, ha üzletről van szó. Az invesztíciónál csak a gazdasági racionalitás számít – summázza az egész oldalas írás.

A döntési szempontok

A lap megkeresésére a BMW-nél elmondták, hogy „évtizedekre szóló befektetésnél az aktuálpolitika nem döntő tényező. Hosszútávú szempontokat vesznek figyelembe. Debrecen esetében az alacsony bérköltség és adóteher fontos, a közúti, vasúti és légi infrastruktúra, a képzett munkaerő, valamint a megbízható beszállítók még fontosabb szempontok voltak.

Magyarország a német befektetők szemével

Az elmúlt években sok milliárd euró működő tőke érkezett Németországból – mondja a Die Zeitben megszólaló Dirk Wölfer, a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (DUIHK) elnöke. Az autógyártókat követték a beszállítók is. A gazdaság más területén főleg a kis- és közepes vállalkozások látnak fantáziát a magyar piacban – folytatja.

A társasági adó 9%, ráadásul az állam nagybefektetőknek, mint például a BMW további kedvezményeket ad. A részletek azonban nem publikusak. Az önkormányzatok pedig gondoskodnak az iparterület bekötéséről az elektromos-, víz- és szennyvízhálózatba, ill. a közúti és vasúti összeköttetés kiépítéséről. Az élőmunkát terhelő járulékok 2017-ben 27,5-ről 19,5 százalékra csökkentek. A munkaerő jól képzett – sorolja a DUIHK vezetője, miért attraktív Magyarország.

Orbán befektetőbarát politikát folytat; az EU-t szapulja, az európai cégeket viszont tárt karokkal várja – vonja le a következtetést a cikkíró. BMW-nél Budapest és Brüsszel vitájával kapcsolatban a lap kérdésére csak annyit jegyeznek meg, hogy a beruházás uniós támogatás nélkül valósul meg.

Külföldi befektetők és a belpolitika

Wölfer elmondja azt is, hogy a Magyarország után érdeklődő német cégektől nem szokott a politikai helyzettel kapcsolatban kérdés érkezni. A már Magyarországon megtelepedett vállalatok sem panaszkodnak.

A DUIHK vezetője a sok pozitívum mellett azt is elmondja a Die Zeitnek, hogy a befektetők részéről gyakran szóba kerül a – szavával élve – „burjánzó” korrupció.

Audi, BMW, Mercedes, Opel – minden német autómárka jelen van

A Die Zeit illusztrációja. A nagy értékű német befektetések térképe

A német olvasók megtudják a cikkből, hogy 2012 óta a Mercedes is gyárt Magyarországon. Júliusban tették le a kecskeméti gyár 1 milliárd eurós bővítésének alapkövét. A Mercedest a gyártási igazgató, a kormányt pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte az ünnepségen. Utóbbi a sikeres kormányzati gazdaságpolitikája jelének nevezte a bővítést.

 

Az európai piacra szánt A és B osztályú Mercedesek Kecskemét mellett a németországi Rastattban készülnek. Utóbbi helyen azért lehetséges a termelés, mert a magyar üzem ellensúlyozza a magas németországi gyártási költségeket. A magyar bérszínvonal betanított munkásoknál a német 25, képzett munkaerőnél 35, vezetői szinten 65%-a – magyarázza a beruházás konkrét okait Wölfer.

A lap ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak a bérek alacsonyak, a munkavállalói jogok is korlátozottak. A gyakorlatban ismeretlen a sztrájk. A kollektív szerződéseket pedig helyi szinten és nem egész iparágakra vonatkozóan kötik a szakszervezetek. A gyártóknak nem kell tehát a termelés megakadásától tartaniuk – tudja meg a német olvasó.

A stuttgarti autógyártónál egyáltalán nem kommentálják az EU és az ország feszült viszonyát. Azt viszont elmondják, hogy „Magyarországon eddig nagyon jók a tapasztalataink; gördülékeny az együttműködés a hatóságokkal és a politikával”.

A cikk Győrrel is megismerteti az olvasókat, ahol a VW leányvállalata, az Audi 25 éve van jelen. A gyár jelentőségét mutatja, hogy a jubileumi ünnepségen részt vett Herbert Diess, a VW-Konszern elnöke, Bram Schot az Audi első embere, sőt még a munkavállalói oldal is képviseltette magát, Peter Mosch, a németországi Audi-gyárak üzemi tanácsának vezetőjén keresztül. Magyar részről a város polgármestere és Szijjártó Péter voltak a díszvendégek.

A győri üzem mindkét oldal számára fontos: a VW-konszernnek ez a legnagyobb, folyamatosan bővülő motorgyára, ahol már nem csak hagyományos, hanem elektromotorok is készülnek. Lőre Péter, az Audi Hungaria szóvivője elbüszkélkedik a Die Zeitnek, hogy a magyar leányvállalat az ország második legnagyobb ipari cége, 12.900 embernek ad munkát és rendszeres elnyeri a „legattraktívabb munkaadó” címet. „A cégnél kiváló a hangulat, a Brüsszel és Budapest közötti feszültségnek semmilyen jele nem érezhető” – mondja.

A Zeitnek nyilatkozó német felsővezető az Auditól így nyilatkozik:  „Eddig 9 milliárd eurót invesztáltunk, és semmi okunk, hogy kételkedjünk a sikertörténet folytatódásában, hisz kiválóak a feltételek, és nagyszerű a viszony a magyar kormánnyal.” A cikkíró véleményét, mi szerint a befektetések az autoriter orbáni politikát legitimálják, nem kommentálja.

A cikkből kimarad, de a teljesség kedvéért meg kell említeni az első Magyarországon megtelepedő nyugati autógyártót, az Opelt is. A szentgotthárdi gyár 2017-ben, Karl-Thomas Neumann, Opel elnök és Szijjártó Péter jelenlétében ünnepelte fennállása 25. évfordulóját. Az immár a francia Peugeot-Citroën-csoporthoz tartozó Opel üzeme szintén bővül. ’20-tól itt gyártják a cég egyik legfontosabb motorcsaládját.

A cikkben szintén megszólaló Rolf Kalmbach autóipari szakértő, egy befektetési tanácsadó cég vezetője szavakban is elmondja, amit a gyáralapítások, és -bővítések a gyakorlatban mutatnak: Az autóipar szereplők túlnyomó részt elégedettek a magyarországi befektetéseikkel.

Az Unión kívül is van élet?

Kérdésre válaszolva a DUIHK vezetőjétől, Dirk Wölfertől megtudjuk, hogy a német befektetők körében Magyarország és az EU esetleges szakítása sem téma.

Wölfer ezt két okkal magyarázza. Egyrészt „vannak ugyan retorikai kirohanások, de egyetlen mérvadó politikustól sem hangzott el, hogy az ország a kilépést fontolgatná”. Másrészt, „ez gazdasági öngyilkosság lenne”. A cikk ennek alátámasztásaként ismerteti, hogy a magyar export 75%-a az EU-ban marad, a legfontosabb gazdasági partner pedig Németország. Ráadásul a magyarok az uniós szubvenciók egyik legnagyobb haszonélvezői. 2016-ban 3,6 milliárd euróval többet vettek ki a közös kasszából, mint amennyit befizettek.

A szerző nem felejti el megjegyezni, hogy ennek rövidesen vége szakadhat. A bizottság ugyanis azt javasolja, hogy a jogállamiság követelményeit megszegő tagállamok a jövőben essenek el a támogatásoktól.

Petrus Szabolcs

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Idén is lehet jelentkezni a Rákóczi Szövetség diaszpóraprogramjára

Lehet idén is jelentkezni a Rákóczi Szövetség diaszpóraprogramjára, amely a magyar kormány támogatásával valósul meg - jelentette be Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi

Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban.

Szerdán zuhanásnak indulnak az üzemanyagárak

Zuhanásnak indulnak a hazai üzemanyagárak szerdán: a benzin esetében bruttó 10 forinttal csökken a nagykereskedelmi ár, a gázolajért pedig a kutak bruttó 25 forinttal fizetnek majd kevesebbet a nagykereskedőjüknek.

Akár Ön is kaphat ingyen repjegyet Hongkongba. Csak jelentkezni kell a turisztikai hivatal akciójára

Márciustól Hongkong félmillió repülőjegyet oszt szét ingyen világszerte. Az új globális promóciós kampánytól a helyi turisztikai hivatal azt várja, hogy a koronavírus-járvány után újra beindítja a nemzetközi turizmust a városban.

Hírek

Szerdán zuhanásnak indulnak az üzemanyagárak

Zuhanásnak indulnak a hazai üzemanyagárak szerdán: a benzin esetében bruttó 10 forinttal csökken a nagykereskedelmi ár, a gázolajért pedig a kutak bruttó 25 forinttal fizetnek majd kevesebbet a nagykereskedőjüknek.

Vádemelést javasol egy kelet-magyarországi milliárdossal szemben a NAV

Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen; a gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót - közölte a hatóság.

Hamarosan érkezik a dupla nyugdíj

Három nappal korábban kézhez kaphatják a februári, valamint az emelt összegű 13. havi nyugdíjat, és számos más nyugdíjszerű ellátást azok, akik azt postai úton kérték. Akik bankszámlára kapják a járandóságukat, azokhoz február 10-én, pénteken érkezik az utalás. Mindez több mint 2,4 millió állampolgárt érint, a februári járandóságok teljes összege pedig meghaladja a 935 milliárd forintot - közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Változások az egységes kérelemnél: több mint százezer gazdálkodó érintett

Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt közel 110 ezer gazdálkodónak meg kell újítani az egységes kérelmek benyújtásához szükséges meghatalmazásokat - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Új felsővezetőket választottak a Vodafone élére

A Vodafone Magyarország Zrt. igazgatósága Blénessy Lászlót, a 4iG csoport üzleti folyamataiért felelős általános vezérigazgató-helyettesét választotta meg új vezérigazgatónak, és változott a vezérigazgató-helyettesek személye is a nemrég felvásárolt telekommunikációs cégnél - közölte a 4iG távközlési és informatikai vállalat.

Műszakiztató kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval

Őrizetbe vettek nyolc kormánytisztviselőt, akik a gyanú szerint vesztegetési pénzt fogadtak el egy műszakivizsga-állomáson az ügyfelektől - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kazah olaj jöhet a Barátság vezetéken

A Transznyefyt készen áll arra, hogy februárban megkezdje 20 ezer tonna kazah olaj tranzitját Németországba a Barátság vezetéken keresztül - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a vállalatra hivatkozva.

Pénteken nagyot csökken a gázolaj ára – olcsóbb lesz a benzin is

Péntektől a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz alacsonyabb, így várhatóan a kiskereskedelmi árak is hasonló mértékben csökkennek.

Gazdaság

Magyarországra is befutott a hitelkártya alternatívája – minden előnyével és hátrányával

Néhány éve indult el a "vásárolj most, fizess később", azaz Buy Now Pay Later (BNPL) pénzügyi szolgáltatás az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, ma már több mint 30 országban, többek között Magyarországon is van ilyen fizetési lehetőség a piacon - hívta fel a figyelmet a Deloitte könyvvizsgáló.

Változások jönnek a lakásbiztosítási piacon

A kormány február 1-jei ülésén elfogadta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) javaslatát és a lakásbiztosítások szabályozásának átalakításáról döntött, a vonatkozó jogszabály a Magyar Közlönyben kihirdetésre került - közölte a tárca.

Zöld lámpát kapott az OTP – piacvezető lesz Szlovéniában

Az OTP Bank megkapta a Nova KBM szlovén pénzintézet megvásárlásának lezárásához szükséges utolsó engedélyt a helyi versenyvédelmi hatóságtól - közölte a magyar bankcsoport.

Hatalmas a tolongás a kormány új hitelprogramja körül

A kereskedelmi bankok kivétel nélkül részt akarnak venni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban (BGH). A Gazdaságfejlesztési Minisztérium alig egy hete bejelentett programja még el sem indult, de már sorban állnak a cégek az olcsó hitelért - írja a Bank360.hu. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom