Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág A források hatékonyabb elosztását ígéri az új kis- és középvállalkozói stratégia -...
No menu items!

A források hatékonyabb elosztását ígéri az új kis- és középvállalkozói stratégia – részletek

Az új kis- és középvállalkozói stratégia a magyar tulajdonú cégek megerősítését szolgáló források hatékonyabb felhasználását segíti – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László a kormány intézkedéseinek részleteit ismertette. 

Kiemelte, az új stratégia egyszerre jelenti a már meglévő keretek összehangoltabb felhasználását, újabb források rendelkezésre bocsátását és a 2021-től kezdődő uniós költségvetési ciklus gazdaságfejlesztési irányainak kijelölését.

A stratégiával három célja van a kormánynak: elismerés, megerősítés és tehermentesítés – mondta.

A kormány képviselője fontosnak nevezte, hogy megbecsüljék azokat a vállalkozókat, amelyek nagy növekedési potenciállal bírnak és Magyarországon terveznek. “Ők ugyanis a mi leendő magyar multijaink” – fogalmazott.

Emellett meg kell erősíteni a stabilan működő, sok embernek munkát adó vállalkozói kört, amelyik az elmúlt években sokat tett azért, hogy a magyarok életszínvonala emelkedjen – közölte.

Hangsúlyozta, a tehermentesítés a vállalkozóbarát intézményi környezet megteremtését jelenti, amelyben a vállalkozóknak lehetősége van kizárólag az üzleti tevékenységükre koncentrálni.

A stratégia hét pillére olyan területekre terjed ki, mint a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése, az e-kormányzás, a kkv-k innovációs és digitalizációs teljesítményének erősítése,  a tudásátadás megkönnyítése, a finanszírozáshoz jutás, a nemzetköziesedés és a generációváltás támogatása – sorolta.

Az államtitkár kijelentette, abban mindenki egyetért, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások nemzeti tulajdonban tartása érték. A jövő emellett megkérdőjelezhetetlenül zöld, high-tech és magyar, az ezzel járó változásokhoz pedig a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell – tette hozzá.

A kormánynak abban is feladata van, hogy a kkv-k működése környezetbaráttá váljon a támogatások segítségével és megvalósuljon a versenyképességüket növelő technológiaváltás.

“Előttünk áll még a digitalizáció és az e-kereskedelem területén történő felzárkózás, ahol jelentősen elmaradunk az uniós átlagtól” – fogalmazott,

majd hozzátette, a technológiaváltást segítő kiírásokban vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a vállalkozások a termelékenységüket növelő beruházásokhoz.

György László beszélt arról is, ha az osztrák farmokra vagy a finnek, svédek, norvégok energiatakarékos üzemeire tekintünk, akkor belátható, hogy a környezetbarát megoldások nemcsak a fenntarthatósághoz járulnak hozzá, hanem a termelékenységet is növelik, szóval érdemes ebbe az irányba elmozdulni.

Kitért arra is, vannak olyan magyar cégek, ahol már csak kevés hiányzik a világhírnévhez, őket a Magyar Multi Program keretében támogatják tanácsadással.

A kabinet emellett azoknak a vállalkozásoknak is segít, amelyekben a cég alapítója lassan nyugdíjba készül. A feladat súlyát jelzi, hogy ezzel a kihívással a 100 millió forint feletti éves árbevételű cégek közül minden másodiknak, azaz mintegy 12 ezer vállalkozásnak kell szembenéznie a következő 10 évben – tette hozzá.

György László: Hét pillére épül az új magyar KKV-stratégia Kép/Forrás: origo.hu/Talán Csaba

Tájékoztatása alapján a kkv-k fejlesztésére fordított források évente több száz milliárd forintot tesznek ki, a 2019-2020-as évben például csak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított támogatások összege mintegy 164 milliárd forintra tehető, amelynek több mint fele vissza nem térítendő támogatás. Ehhez jönnek még a speciális konstrukciók és a szektorális költségvetési támogatások – fűzte hozzá.

György László aláhúzta, a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak tervezésének az új stratégia az egyik alapdokumentuma, az intézkedések finanszírozásának jelentős része pedig uniós forrásból valósul meg.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, az uniós források felhasználásának vannak korlátai, például vannak olyan térségek (így Közép-Magyarország) és a nemzetgazdaság számára kiemelt célok, amelyek finanszírozását nem teszik lehetővé, ezért ezek támogatásához a következő években is szükség lesz magyar költségvetési forrásokra.

Az Origónak nyilatkozva úgy fogalmazott: a magyar tulajdonú vállalkozások eredményessége elengedhetetlen alapfeltétele a fenntartható gazdasági növekedésnek, a magyar családok tovább javuló életminőségének.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kifejtette, tavasszal több mint ezer vállalkozót és szakmai szövetséget kérdeztek meg a magyar kis- és közepes vállalkozások helyzetéről, a párbeszéd során pedig világossá vált: a kkv-k egységes intézményi keretet és a jövőt minden eddiginél jobban értő, célzott intézkedéseket várnak, amelyek valós segítséget nyújtanak a változó környezethez történő alkalmazkodásba.

Az ITM államtitkára végül fontosnak tartotta kiemelni, az “OECD messzemenőkig dicsérte a tervek összeállítását megalapozó széleskörű párbeszédet, méltatta az azt övező konszenzust és a szakmai tartalmat is”. “Valljuk be, az efféle elismerés nem gyakori egy nemzetközi szervezettől” – mondta.

Hangsúlyozta: “jogos büszkeségre azonban az adhat majd okot, ha a cégek azt mondják, az intézkedések hasznukra voltak és segítették őket a fejlődésben, továbblépésben, segítségükkel sikeresen válaszolni tudtak a 21. század kihívásaira”.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Covid hatás: dübörög az e-recept és az online időpont kérése

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.

Hatalmasat nőtt a háztartások vagyona

Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Az ország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként

Minden együttműködés újabb siker a magyar gazdaság számára, mert Magyarország szeretné tovább erősíteni szerepét gazdasági találkozási pontként, és szeretné elérni, hogy itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a hightech technológia.

Hírek

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...