Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág A GMO történet, történelem
No menu items!

A GMO történet, történelem

A „GMO” (Genetically Modified Organisms röviden GMO)  fogalom használatakor többnyire olyan transzgenikus lényekről beszélünk, amelyekbe más fajból származó géneket ültetnek be, tehát olyan génkombinációt hordozó élőlényt hoznak létre ezzel, mint például a rovarölő, erős toxikus anyagot termelő kukoricát. Az ellenzők a génmanipuláció veszélyeit, káros hatásait, pártolók pedig a termelés forradalmasítását, a világ élelmiszergondjának megoldását emlegetik.

A GMO növények 1983-ban jelentek meg az USA-ban, ahol ugyancsak nagy óvatossággal kezelték eleinte. A genetikailag módosított növényekkel bevetett területek körül 200 méteres izolációs távolságot kellett hagyni, a növény virágait el kellett távolítani, vagy le kellett zárni, zacskózni, hogy a pollenje ne kerülhessen a szabadba és így más növényekre.

A területet a betakarítás utáni évben is úgy kellett kezelni, mintha be lett volna vetve, az árvakeléseket is meg kellett semmisíteni. A hatóság 12 hónapos határidővel részletes jelentést kért a tapasztalatokról. Az engedélyezés határideje több mint 6 hónap volt.

Ekkor csak kísérletekről, szántóföldi tesztelésekről lehetett szó, tényleges árutermesztésről nem. A törvényt 1993-ban módosították, az engedélyezésre 30 nap is elég volt, 60 napos lakossági felszólalási idő után, a hatóság 180 napos felülvizsgálati időt kötött ki az engedélyezésre. A szabályozás enyhítését azzal indokolták, hogy az első tíz év alatt annyi vizsgálatot folytattak le a hatóságok, hogy kizárhatták a GMO növények egészségkárosító hatását.

Amerikában szabaddá tették az utat

Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) azokra a vizsgálatokra alapozta megállapításait, amit az általa alapított biotechnológiai kutató intézet bocsájtott rendelkezésére. Az intézetet azóta eladták egy multinacionális cégnek. Ennek az intézetnek is van többek között bejegyzett szabadalma – a terminátor technológiára -, amellyel a vetőmag csírázóképessége szabályozható, s a vetőmag tovább nem szaporítható.

A fajtaregisztráció az USA-ban nem kötelező. A termesztés utólagos engedélyezési eljárás alapján is lehetségessé vált: a gyártónak kizárólagos felelősséget kell vállalnia a termék biztonságáért és minden bekövetkezett kárért.

Később újabb szigorítás következett az USA-ban: a rovar rezisztens kukorica termelésekor legalább 20%, a rovar rezisztens gyapot esetében pedig 50% mértékű hagyományos fajtát kellett vetni köpenyvetésként, vagy sávosan a genetikailag módosított fajta közé.

Kereskedelmi háború

A vetőmag előállítója és a termelő köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a rovar populációt, és tájékoztatni a hatóságokat. A döntés indoka egy új, szuper rezisztens rovar kialakulásának elkerülése volt. Az utóbbi időben a kereskedelmi világszervezetben (WTO) is egyre többet vitáznak azon, hogy milyen egységes nemzetközi szabályozásra lenne szükség, de úgy tűnik ez a kérdés egyre inkább az USA, és még néhány állam, valamint az EU kereskedelmi háborújának részévé vált.

Az Egyesült Államok 2003-ban a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) bepanaszolta az Európai Uniót, hogy öt éve akadályozza a génmódosítótt termékek szabad kereskedelmét az Unióban. Több ország is csatlakozott az USA-hoz: Ausztrália, Kanada Egyiptom (itt több mint 20 százalékát a termőföldeknek génmódosított növényekkel vetik be,) valamint El Salvador, Chile, Honduras, Mexikó, Uruguay, Új-Zéland, Peru és Kolumbia.

A Word Trade Organization égisze alatt született egyezmény megnyitotta a gmo növények (különösen a kukorica) előtt az EU piacát, ám a helyzetet jól jelzi, hogy azóta is számos panasz érkezett a világszervezethez az ilyen áruk behozatalának akadályozása miatt.

Magyarországot záradék védi

Egy védzáradéki moratóriumnak nevezett jogi megoldás segítségével a génmanipulált növényfajták szántóföldi termelését az EU több tagországában és Magyarországon is  tiltják. Erre ezért van lehetőség, mert a rendeletek és szabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy bizonyos kockázatokra, tudományos veszélyekre hivatkozzanak a génmanipuláció veszélyeitől országuk mezőgazdaságát féltő tagországok, ám ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) ezt nem tartja megalapozottnak a moratóriumot feloldhatják.

A nagy kukoricatermesztő országok, mint Franciaország, Magyarország, Görögország, Ausztria, Lengyelország erősen tiltakoznak a transzgenetikus növények ellen. A hazai tudományos közéletben is vita folyik az engedélyeztetésről, de az EU országai közül csak néhány hezitált, legfeljebb kísérleti célra engedik be a génmanipulált növényeket (Spanyolország, Olaszország, Németország). Azok az országok értenének a nagyüzemi termesztéssel is egyet, amelyek nem is termelnek kukoricát. Ilyen Észtország, Finnország, Svédország, Hollandia és Nagy-Britannia. Az Európai Bíróság döntése szerint  a GMO szabályok vonatkoznak a transzgenetikus készítmények, növények mindegyikére.

Különösen érzékeny a szója. A takarmány miatt jelen van mindenütt a harmadik országból érkezett állati termékekben, húsban a GMO. Kiváltására törekszik a magyar agrártárca is.

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

Számoljuk fel az illegális hulladéklerakókat

Újra igényelhetnek támogatást illegális hulladéklerakók felszámolására önkormányzatok, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint egyházak is.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.

Az osztrákok nyerték a magyar telet, de a legtöbben mégsem síelni utaztunk

A téli üdüléseink rövidebbek voltak, mint a nyáriak, a gyors online biztosításkötést pedig már többnyire közvetlenül az indulás előttre hagyjuk.