Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág A GMO történet, történelem
No menu items!

A GMO történet, történelem

A „GMO” (Genetically Modified Organisms röviden GMO)  fogalom használatakor többnyire olyan transzgenikus lényekről beszélünk, amelyekbe más fajból származó géneket ültetnek be, tehát olyan génkombinációt hordozó élőlényt hoznak létre ezzel, mint például a rovarölő, erős toxikus anyagot termelő kukoricát. Az ellenzők a génmanipuláció veszélyeit, káros hatásait, pártolók pedig a termelés forradalmasítását, a világ élelmiszergondjának megoldását emlegetik.

A GMO növények 1983-ban jelentek meg az USA-ban, ahol ugyancsak nagy óvatossággal kezelték eleinte. A genetikailag módosított növényekkel bevetett területek körül 200 méteres izolációs távolságot kellett hagyni, a növény virágait el kellett távolítani, vagy le kellett zárni, zacskózni, hogy a pollenje ne kerülhessen a szabadba és így más növényekre.

A területet a betakarítás utáni évben is úgy kellett kezelni, mintha be lett volna vetve, az árvakeléseket is meg kellett semmisíteni. A hatóság 12 hónapos határidővel részletes jelentést kért a tapasztalatokról. Az engedélyezés határideje több mint 6 hónap volt.

Ekkor csak kísérletekről, szántóföldi tesztelésekről lehetett szó, tényleges árutermesztésről nem. A törvényt 1993-ban módosították, az engedélyezésre 30 nap is elég volt, 60 napos lakossági felszólalási idő után, a hatóság 180 napos felülvizsgálati időt kötött ki az engedélyezésre. A szabályozás enyhítését azzal indokolták, hogy az első tíz év alatt annyi vizsgálatot folytattak le a hatóságok, hogy kizárhatták a GMO növények egészségkárosító hatását.

Amerikában szabaddá tették az utat

Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) azokra a vizsgálatokra alapozta megállapításait, amit az általa alapított biotechnológiai kutató intézet bocsájtott rendelkezésére. Az intézetet azóta eladták egy multinacionális cégnek. Ennek az intézetnek is van többek között bejegyzett szabadalma – a terminátor technológiára -, amellyel a vetőmag csírázóképessége szabályozható, s a vetőmag tovább nem szaporítható.

A fajtaregisztráció az USA-ban nem kötelező. A termesztés utólagos engedélyezési eljárás alapján is lehetségessé vált: a gyártónak kizárólagos felelősséget kell vállalnia a termék biztonságáért és minden bekövetkezett kárért.

Később újabb szigorítás következett az USA-ban: a rovar rezisztens kukorica termelésekor legalább 20%, a rovar rezisztens gyapot esetében pedig 50% mértékű hagyományos fajtát kellett vetni köpenyvetésként, vagy sávosan a genetikailag módosított fajta közé.

Kereskedelmi háború

A vetőmag előállítója és a termelő köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a rovar populációt, és tájékoztatni a hatóságokat. A döntés indoka egy új, szuper rezisztens rovar kialakulásának elkerülése volt. Az utóbbi időben a kereskedelmi világszervezetben (WTO) is egyre többet vitáznak azon, hogy milyen egységes nemzetközi szabályozásra lenne szükség, de úgy tűnik ez a kérdés egyre inkább az USA, és még néhány állam, valamint az EU kereskedelmi háborújának részévé vált.

Az Egyesült Államok 2003-ban a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) bepanaszolta az Európai Uniót, hogy öt éve akadályozza a génmódosítótt termékek szabad kereskedelmét az Unióban. Több ország is csatlakozott az USA-hoz: Ausztrália, Kanada Egyiptom (itt több mint 20 százalékát a termőföldeknek génmódosított növényekkel vetik be,) valamint El Salvador, Chile, Honduras, Mexikó, Uruguay, Új-Zéland, Peru és Kolumbia.

A Word Trade Organization égisze alatt született egyezmény megnyitotta a gmo növények (különösen a kukorica) előtt az EU piacát, ám a helyzetet jól jelzi, hogy azóta is számos panasz érkezett a világszervezethez az ilyen áruk behozatalának akadályozása miatt.

Magyarországot záradék védi

Egy védzáradéki moratóriumnak nevezett jogi megoldás segítségével a génmanipulált növényfajták szántóföldi termelését az EU több tagországában és Magyarországon is  tiltják. Erre ezért van lehetőség, mert a rendeletek és szabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy bizonyos kockázatokra, tudományos veszélyekre hivatkozzanak a génmanipuláció veszélyeitől országuk mezőgazdaságát féltő tagországok, ám ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) ezt nem tartja megalapozottnak a moratóriumot feloldhatják.

A nagy kukoricatermesztő országok, mint Franciaország, Magyarország, Görögország, Ausztria, Lengyelország erősen tiltakoznak a transzgenetikus növények ellen. A hazai tudományos közéletben is vita folyik az engedélyeztetésről, de az EU országai közül csak néhány hezitált, legfeljebb kísérleti célra engedik be a génmanipulált növényeket (Spanyolország, Olaszország, Németország). Azok az országok értenének a nagyüzemi termesztéssel is egyet, amelyek nem is termelnek kukoricát. Ilyen Észtország, Finnország, Svédország, Hollandia és Nagy-Britannia. Az Európai Bíróság döntése szerint  a GMO szabályok vonatkoznak a transzgenetikus készítmények, növények mindegyikére.

Különösen érzékeny a szója. A takarmány miatt jelen van mindenütt a harmadik országból érkezett állati termékekben, húsban a GMO. Kiváltására törekszik a magyar agrártárca is.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.