Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág A GMO történet, történelem
No menu items!

A GMO történet, történelem

A „GMO” (Genetically Modified Organisms röviden GMO)  fogalom használatakor többnyire olyan transzgenikus lényekről beszélünk, amelyekbe más fajból származó géneket ültetnek be, tehát olyan génkombinációt hordozó élőlényt hoznak létre ezzel, mint például a rovarölő, erős toxikus anyagot termelő kukoricát. Az ellenzők a génmanipuláció veszélyeit, káros hatásait, pártolók pedig a termelés forradalmasítását, a világ élelmiszergondjának megoldását emlegetik.

A GMO növények 1983-ban jelentek meg az USA-ban, ahol ugyancsak nagy óvatossággal kezelték eleinte. A genetikailag módosított növényekkel bevetett területek körül 200 méteres izolációs távolságot kellett hagyni, a növény virágait el kellett távolítani, vagy le kellett zárni, zacskózni, hogy a pollenje ne kerülhessen a szabadba és így más növényekre.

A területet a betakarítás utáni évben is úgy kellett kezelni, mintha be lett volna vetve, az árvakeléseket is meg kellett semmisíteni. A hatóság 12 hónapos határidővel részletes jelentést kért a tapasztalatokról. Az engedélyezés határideje több mint 6 hónap volt.

Ekkor csak kísérletekről, szántóföldi tesztelésekről lehetett szó, tényleges árutermesztésről nem. A törvényt 1993-ban módosították, az engedélyezésre 30 nap is elég volt, 60 napos lakossági felszólalási idő után, a hatóság 180 napos felülvizsgálati időt kötött ki az engedélyezésre. A szabályozás enyhítését azzal indokolták, hogy az első tíz év alatt annyi vizsgálatot folytattak le a hatóságok, hogy kizárhatták a GMO növények egészségkárosító hatását.

Amerikában szabaddá tették az utat

Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) azokra a vizsgálatokra alapozta megállapításait, amit az általa alapított biotechnológiai kutató intézet bocsájtott rendelkezésére. Az intézetet azóta eladták egy multinacionális cégnek. Ennek az intézetnek is van többek között bejegyzett szabadalma – a terminátor technológiára -, amellyel a vetőmag csírázóképessége szabályozható, s a vetőmag tovább nem szaporítható.

A fajtaregisztráció az USA-ban nem kötelező. A termesztés utólagos engedélyezési eljárás alapján is lehetségessé vált: a gyártónak kizárólagos felelősséget kell vállalnia a termék biztonságáért és minden bekövetkezett kárért.

Később újabb szigorítás következett az USA-ban: a rovar rezisztens kukorica termelésekor legalább 20%, a rovar rezisztens gyapot esetében pedig 50% mértékű hagyományos fajtát kellett vetni köpenyvetésként, vagy sávosan a genetikailag módosított fajta közé.

Kereskedelmi háború

A vetőmag előállítója és a termelő köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a rovar populációt, és tájékoztatni a hatóságokat. A döntés indoka egy új, szuper rezisztens rovar kialakulásának elkerülése volt. Az utóbbi időben a kereskedelmi világszervezetben (WTO) is egyre többet vitáznak azon, hogy milyen egységes nemzetközi szabályozásra lenne szükség, de úgy tűnik ez a kérdés egyre inkább az USA, és még néhány állam, valamint az EU kereskedelmi háborújának részévé vált.

Az Egyesült Államok 2003-ban a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) bepanaszolta az Európai Uniót, hogy öt éve akadályozza a génmódosítótt termékek szabad kereskedelmét az Unióban. Több ország is csatlakozott az USA-hoz: Ausztrália, Kanada Egyiptom (itt több mint 20 százalékát a termőföldeknek génmódosított növényekkel vetik be,) valamint El Salvador, Chile, Honduras, Mexikó, Uruguay, Új-Zéland, Peru és Kolumbia.

A Word Trade Organization égisze alatt született egyezmény megnyitotta a gmo növények (különösen a kukorica) előtt az EU piacát, ám a helyzetet jól jelzi, hogy azóta is számos panasz érkezett a világszervezethez az ilyen áruk behozatalának akadályozása miatt.

Magyarországot záradék védi

Egy védzáradéki moratóriumnak nevezett jogi megoldás segítségével a génmanipulált növényfajták szántóföldi termelését az EU több tagországában és Magyarországon is  tiltják. Erre ezért van lehetőség, mert a rendeletek és szabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy bizonyos kockázatokra, tudományos veszélyekre hivatkozzanak a génmanipuláció veszélyeitől országuk mezőgazdaságát féltő tagországok, ám ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) ezt nem tartja megalapozottnak a moratóriumot feloldhatják.

A nagy kukoricatermesztő országok, mint Franciaország, Magyarország, Görögország, Ausztria, Lengyelország erősen tiltakoznak a transzgenetikus növények ellen. A hazai tudományos közéletben is vita folyik az engedélyeztetésről, de az EU országai közül csak néhány hezitált, legfeljebb kísérleti célra engedik be a génmanipulált növényeket (Spanyolország, Olaszország, Németország). Azok az országok értenének a nagyüzemi termesztéssel is egyet, amelyek nem is termelnek kukoricát. Ilyen Észtország, Finnország, Svédország, Hollandia és Nagy-Britannia. Az Európai Bíróság döntése szerint  a GMO szabályok vonatkoznak a transzgenetikus készítmények, növények mindegyikére.

Különösen érzékeny a szója. A takarmány miatt jelen van mindenütt a harmadik országból érkezett állati termékekben, húsban a GMO. Kiváltására törekszik a magyar agrártárca is.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: jövőre is 5 százalék körül alakul az infláció

Megvédtük az elmúlt évtized eredményeit - kezdte a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 2020-as válságkezelés értékelését a parlamentben. Matolcsy György szerint az infláció megugrását is a koronavírus-járvány okozta, az MNB pedig idén és jövőre is 5 százalék körüli értékkel számol.

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Covid-hatások és menedzser kihívások: Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezető igazgatója

Bár a járványhelyzet tavasszal engedett a szorításból, ősszel ismét visszatért a kötelező maszkviselet. Eközben a globális ellátási nehézségek és az infláció is számtalan olyan új helyzetet teremtett, amelyet napi szinten kezelniük kell a cégvezetőknek, üzleti döntéshozóknak. Legújabb rovatunkban erről beszélnek AzÜzlet által megkérdezett menedzserek.

Izraeli a világ legdrágább városa – Budapest a top 100-ban sincs

Tel-Avivban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon, Budapest ugyanakkor ezen a mércén továbbra sincs a száz legdrágább város között - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) globális felmérésében.

Hírek

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Vezetőváltás a HungaroControlnál

Távozik posztjáról Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója. Feladatait átmeneti jelleggel Tóth László, a légi navigációs vállalat igazgatóságának tagja veszi át.

Emelkedő gázárak. Két tényező áll a drágulás mögött

Októberben a kínálati hiány és a magas kereslet emelte a fölgáz árát - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Korábban jön a decemberi nyugdíj

A megszokottnál korábban jön a decemberi nyugdíj: a bankszámlákra december 2-án utalják a járandóságot, és a postai kézbesítés is már csütörtökön megkezdődik - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Távozik a MÁV-Start vezérigazgatója

Keresztes Pétert, a MÁV-HÉV vezérigazgatóját nevezték ki a MÁV-Start élére december 1-jétől. A korábbi vezérigazgató, Kerékgyártó József közös megegyezéssel távozik a MÁV-Start és a MÁV VAGON éléről - közölte a MÁV.

Orbán: meghosszabbodik az oltási akcióhét, hamarosan 5-12 éveseket is oltanak

Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet, és december 20-át követően az 5-12 éves gyerekek számára is elérhető lesz a vakcina - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Gazdaság

Megugrott az amerikai bankok nyeresége

Jelentősen, 35,9 százalékkal nőtt az amerikai bankszektor teljes nyeresége a harmadik negyedévben éves összehasonlításban, ugyanakkor elmaradt a második negyedévvel összevetve.

Kiszélesített kamatfolyosó: az MNB mozgásteret nyitott magának

Számítani lehetett arra, hogy a kamatfolyosót kiszélesíti és felfelé tolja a jegybank, ezzel a lépéssel ugyanis mozgásteret teremt magának - mondták elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának friss döntésére reagálva.

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom