Hirdetés
Kezdőlap Hírek A NATO bővülését hozza az ukrajnai orosz invázió?
No menu items!

A NATO bővülését hozza az ukrajnai orosz invázió?

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a finnek több mint kétharmada támogatja a csatlakozást. Fotó: Bigstock

Vlagyimir Putyin azt remélte, hogy Ukrajna lerohanása a NATO széthullását eredményezi. Ezzel szemben a szövetség új lendületet kapott, sőt bővülhet is, ugyanis Finnország és Svédország még az idén csatlakozhat a nyugati szövetséghez.

Sanna Marin finn miniszterelnök a múlt héten közölte, hogy Helsinki a következő hetekben dönt arról, hogy kéri-e a felvételét a NATO-ba. Az ország parlamentje a tervek szerint ezen a héten vitázik. Finnország mellett a közeli Svédország is hajlik a csatlakozásra, a helyi média szerint Stockholm hónapokon belül tagságot kérhet.

Természetesen Oroszország ezt nem veszi jó néven. “Ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz, a szövetség Oroszországgal közös szárazföldi határainak hossza több mint kétszeresére nő” – mondta a múlt héten Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.

Figyelmeztetett, hogy Oroszország “Iskanderek, hiperszonikus fegyverek és nukleáris fegyverzettel ellátott hajók telepítésével fog visszavágni, szó szerint karnyújtásnyira a saját otthonuktól“.

De az ilyen fenyegetések csak aláhúzzák a csatlakozás mellett szóló érveket – áll a The Wall Street Journal szerkesztőségi véleménycikkében.

Svédország és Finnország tagja az Európai Uniónak, de mint történelmileg semleges nemzetek, inkább távolságot tartanak a NATO-tól. Évekig a svédek körülbelül egyharmada akarta csak a csatlakozást, a finnek pedig még szkeptikusabbak voltak. Az invázió óta azonban nőtt a csatlakozás támogatottsága. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a finnek több mint kétharmada támogatja a csatlakozást.

A svéd és finn elit egy része tétovább. A múlt hónapban Magdalena Andersson svéd miniszterelnök felvetette, hogy a NATO-hoz való csatlakozás “tovább destabilizálná Európa e térségét és növelné a feszültséget“. Sok finn politikus szintén ambivalens. A közvélemény azonban látja az ukrajnai pusztítást, és felismeri, hogy ez velük is megtörténhet.

A finnek és a svédek azért mozdulnak a szövetség felé, mert úgy gondolják, hogy hosszú távon ez a legjobb út a békéhez. A balti államok tudják, hogy még nagyobb fenyegetésnek lennének kitéve, ha nem csatlakoztak volna a NATO-hoz. A lengyelek is így gondolják.

A csatlakozást az amerikai szenátusnak is jóvá kell hagynia, de a jóváhagyás mellett szóló érvek elsöprőek. Ugyanakkor a vita tanulságos lehet, és a Republikánus Párt kisszámú, de kitartóan elszigetelődő szárnyának ellenállására kell számítani. 2019-ben Rand Paul és Mike Lee szenátorok voltak az egyedüli szavazók Észak-Macedónia szövetségbe való felvétele ellen, és ezúttal más Trump-párti szenátorok is csatlakozhatnak hozzájuk.

Finnország és Svédország mégsem lenne szövetségi ingyenélő. Stratégiai elhelyezkedésük a Balti-tengeren kritikus lehet egy Oroszországgal való szélesebb körű konfliktusban. Finnország katonailag már most is a súlya fölött teljesít, a gazdag Svédország pedig megengedheti magának a bejelentett védelmi kiadások növelését. Egy biztonságos Európa, amely jobban képes megvédeni magát, amerikai érdekeket is szolgál.

Egyes konzervatívok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy Washingtonnak inkább Kínára és a csendes-óceáni térségre kellene összpontosítania, mintsem új biztonsági kötelezettségeket vállalnia Európában.

De bármint is tesz a NATO, az USA-nak többet kell majd költenie a védelemre. Svédország és Finnország felvétele pedig vélhetően csökkentené a háború kockázatát – foglalja össze az amerikai gazdasági lap.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tehetséggondozás a szervezetben – Mindenki nyer(het)

Ahol a tehetséggondozást már egyszer bevezették (és az jól működik), ott könnyebb megszerezni (és megtartani) a piacról a tehetséges munkarőt,

Az európai tőzsdékhez képest alulteljesítő volt a BUX

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 6622,36 ponton zárt pénteken, ez 55,69 pontos, 0,85 százalékos emelkedés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Növekvő forgalomban minimálisan emelkedett a BUX a héten

Az OTP folytatta a sajátrészvény vásárlást. A társaság a hétfői kereskedésben 60 535 darab, kedden 65 322 darab, szerdán 14 502 darab, csütörtökön 30 ezer darab részvényt vásárolt.

Kész: Lezárult az MVM informatikai átállása

Az egyetemes szolgáltatóváltást követően megváltoztak az E.ON ügyfélszolgálati elérhetőségei, amelyekről az ügyfelek az eon.hu oldalon tájékozódhatnak
Hirdetés

Hírek

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Gazdaság

Kamatdöntés – Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács júniusban

A monetáris tanács hónapról-hónapra értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Rekord kárkifizetések lesznek a viharok miatt

Az idei május-júniusi adatok szerint összesen 61,5 ezer bejelentésnél és 7,7 milliárdos összegnél tartanak a biztosítók.

1,7 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet áprilisban

Márciushoz viszonyítva az export kiigazított volumene 1,2, míg az importé 1,8 százalékkal csökkent.

Az MNB az ügyfelek haladéktalan kártalanítására szólítja fel a bankokat

Az MNB üdvözli, hogy számos pénzforgalmi szolgáltató már megkezdte az ügyfelek kártalanítási folyamatát,