Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia A "rettegett részlegből" humán menedzsment. A személyzetitől a HR-ig
No menu items!

A “rettegett részlegből” humán menedzsment. A személyzetitől a HR-ig

Az olvasók közül bizonyára sokan emlékeznek a rendszerváltás előtti vállalati személyzeti osztályokra, amelyek idehaza sok cégnél „rettegett” részlegek voltak, senki nem örült, ha oda hívatták. Nem csak Magyarországon, de szinte az egész világon az elmúlt 30-40 évben átalakultak a személyzeti osztályok „humán erőforrás” (human resources –HR) részleggé. A jelentős változás nem csak az elnevezésben, hanem a tevékenységi kör átalakulásában, számottevő kibővülésében is megtörtént.

Személyzeti anno

A régi, hagyományos személyzeti, személyügyi osztályok legfontosabb feladata a vezetők és a dolgozók személyes adatainak nyilvántartása volt. Beleértve a végzettséget, a képzettséget, a nyelvtudást, a szakmai előremenetelt, az elvégzett tanfolyamokat, a fizetést, a jutalmakat, az esetleges kitüntetéseket, stb. Ugyancsak kiemelt tevékenység volt a munkaerő-toborzás, a felvételi interjúk lebonyolítása, a szakmai oktatások szervezése, valamint a fizetésemelések, jutalmak részlegekre és az alkalmazottakra való „lebontása”, megállapítása, illetve egyeztetése a szakmai vezetőkkel.

Szerepe volt a „személyzetinek” a fegyelmi eljárások lefolytatásában, a munkaerő felvétel, áthelyezés, elbocsátás, előléptetés lebonyolításában, dokumentálásában, adminisztrációjában is. A közép- és felsővezetők, valamint a különféle hivatalok, hatóságok kérésére, utasítására a személyzeti osztályok sok kimutatást, statisztikát készítettek. Számos vállalatnál a munkaügy, a társadalombiztosítás témái, valamint a bérszámfejtés is ehhez a részleghez tartozott.

A személyzeti osztályon dolgozni bizalmi állás minden időben, hiszen az alkalmazottakról igen sok személyes, sok esetben bizalmas adat áll rendelkezésre. A rendszerváltás előtt térségünkben nem volt egyszerű bekerülni a „káderosztályra” (így is hívták a személyzeti részleget), a felvételt hosszas „átvilágítás” előzte meg. De a fejlett országokban sem volt könnyű álláshoz jutni a személyzetin.

A HR helye a szervezetben

A személyzeti – és napjainkban a HR – osztályt, főosztályt, igazgatóságot, stb. a vállalat, az intézmény, a szervezet első számú vezetője közvetlenül felügyeli, ő az a vezető, akinek a részleg „jelent”, akihez a részleg tartozik.

A rendszerváltás előtt nyílt titok volt, hogy a szocialista országokban a személyzeti részlegek szoros kapcsolatot tartottak fel a belügyi szervekkel, a külkapcsolatokkal rendelkező szervezeteknél pedig az elhárítással is. A „városi legendák” szerint a múlt század hatvanas, hetvenes éveinek számos személyzeti vezetője korábban még belügyi szerveknél vagy pártvonalon dolgozott.

A kilencvenes években kezdődött és azóta is egyre gyorsuló gazdasági, vállalati globalizálódás, a piacgazdaság kiteljesedése a volt szocialista országokban és az üzleti életben történő folyamatos változások, valamint az új kihívások szükségessé tették, hogy a régi típusú személyzeti részleg és feladatkör átalakuljon, új tevékenységekkel, új szervezettel és szervezéssel, új kompetenciákkal, új szervezeten belüli együttműködésekkel bővüljön.

HR a 21-dik században

Egy vállalat értékét napjainkban elsősorban nem a gépek, berendezések, ingatlanok értéke, hanem a rendelkezésére álló humán erőforrás (annak minősége, kreativitása, innovációs képessége, stb.) és szellemi tőke határozza meg. Ezért is van kiemelt jelentősége a humán erőforrás menedzsmentnek és tevékenységnek.

HR Gonda GYörgy sorozataEgy találó megfogalmazás szerint a HR részleg napjainkban híd a dolgozók és a felső vezetés között. Feladatai, tevékenységi köre az elmúlt években annyira megnövekedett, kibővült, hogy átfogja, „behálózza” az egész szervezetet. A HR részlegeken generalisták és specialisták dolgoznak. Az előbbiek átlátják, „bedolgozzák” az egész területet, az utóbbiak pedig egy-egy szakterületre (például teljesítményértékelés, munkaköri leírások készítése) szakosodnak.

A teljesség igénye nélkül tekintsük át a HR részleg legfontosabb, leginkább jellemző feladatait, tevékenységeit. (Érdemes megjegyezni, hogy a kis, a közép és a nagyméretű szervezeteknél számos – bérszámfejtés, személyi adatok nyilvántartása, oktatások szervezése, szervezeti és működési szabályozás elkészítése, stb. – azonos, szinte kötelező feladat van, de igen sok HR- tevékenység megléte, illetve meg nem léte a szervezet méretétől, valamint a létszámtól is függ.)

A HR részleg tevékenyen részt vesz a vállalati stratégia, a létszámterv, a kompenzációs, valamint a teljesítményértékelési rendszer kidolgozásában és megvalósításában. Fontos szerepe van a munkaerő toborzásban és kiválasztásban, az egyes szervezeti egységek igényeinek megfelelően és szorosan együttműködve velük. Ma már a toborzást és a kiválasztást a cégek részben kiszervezik, vagyis egy bizonyos határig külső szakértők végzik ezeket a feladatokat a megadott szempontok alapján. Például egy-egy állásra a sok jelentkező közül a megbízott cég kiválasztja a legjobb tízet, s innen már a megbízó HR részlegéé és vezetőié a „pálya”. Vagyis a legalkalmasabbakkal az állásinterjúkat, a készségek és a képességek végső felmérését a belső HR-esek és a szakmai vezetők végzik és ők döntenek a legjobb jelölt alkalmazásáról is.

A humánerőforrás részleg feladata az elbocsátások, leépítések, áthelyezések lebonyolítása és adminisztrációja. Sok vállalat a tömeges leépítésnél nem csak végkielégítést ad az elküldött dolgozóknak, hanem állást is keres számukra és/ vagy fizeti az átképzési tanfolyamok költségeit vagy azoknak egy részét. (A cégek egy – ma még nem nagy – része komolyan veszi, hogy „búcsúzni csak nagyon szépen szabad”. Nem mindegy számukra, hogy az elküldött dolgozók milyen hírüket, imázsukat kelti.)

360 fokos értékelés

A vezetők és a dolgozók számára kiemelten fontos a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), amely döntően ugyancsak a HR-en készül. Ez a dokumentum részletesen leírja, szabályozza többek között a szervezet felépítését, a feladatokat és felelősségeket, a munkarendet, az etikai, viselkedési, öltözködési előírásokat, a belső függelmi, jelentési „vonalakat”, a külső szervezetekkel való kapcsolattartás mikéntjét. Hasonlóan fontosak a részletes munkaköri leírások, valamint a munkakörelemzések, amelyek elkészítésében fontos szerepe van a HR-nek.

Az egyik legösszetettebb és egyben legszebb feladata a 21-dik század humánerőforrás, humánpolitikai részlegének a teljesítményértékelés. A vezetők, a dolgozók, az egyes részlegek és az egész szervezet teljesítménymérésének, értékelésének sok módszere, technikája és mutatója van. Ezek kidolgozása, működtetése (teljesítmény-menedzsment), folyamatos értékelése, kommunikálása a szakrészlegekkel, az úgynevezett kompetencia központokkal együtt történik.

HR 361 fok azuzlethu Gonda GYörgy sorozataIgencsak elterjedt az úgynevezett 360 fokos értékelés, amelynek az a lényege, hogy a dolgozók teljesítményét az objektív mutatók (például a dolgozó által hozott üzletek értéke, a szerződések száma, a projekteken eltöltött órák száma, árbevétel) mellett nem csak a közvetlen főnök értékeli évente vagy gyakrabban. Hanem a HR megkérdezi az értékelésre váró személy közvetlen munkatársait, a más részlegeken dolgozókat, a külső partnerek közül például az ügyfeleket, az alvállalkozókat, a banki és hatósági kapcsolatokat. A „teljes körből” beszerzett információk és a mérőszámok alapján ma már sokkal objektívebb értékelések készülnek, mint korábban.

Ösztönzési rendszerek

Az értékelés szorosan összefügg az anyagi és nem anyagi jellegű ösztönzéssel. A motivációs stratégiát és az ösztönzési rendszert általában a HR dolgozza ki, s ez igen alapos munkát igényel, hiszen a bér mellett számos béren kívüli juttatásban (például cafeteria, céges részvények, üdülési lehetőségek) részesülhetnek automatikusan, illetve teljesítményük alapján a dolgozók, valamint vezetőik. A prémiumok, bónuszok mellett szinte már munkaeszköznek számít a céges mobiltelefon, egyes munkakörökben a gépkocsi (és ezek magán-használata is), valamint a laptop.

A HR olyan motivációs „eszközöket” is alkalmaz, mint a munkakörülmények javítása, a munkakör bővítése, érdekesebbé tétele, a munkakörök rotációja az erre alkalmas és hajlandó dolgozók körében. A Volvo szerelőszalagjai mellett dolgozó 10-12 fős csoportok tagjai például a 90-es években jól ismerték egymás feladatait, így időnként „körbejártak” a munkakörök. Változatosabb, érdekesebb lett a munka, s napjainkban a rotálást a termelés sok területén alkalmazzák.

Oktatás, képzés

Új feladatként a HR felelős a tehetséggondozásért a szervezeten belül, akárcsak az újonnan belépő munkatársak „szocializálásáért”. Ezzel el is érkeztünk egy újabb hatalmas, átfogó feladat-csokorhoz. Általában a HR szervezi a belső és külső szakmai tanfolyamokat és képzéseket, a tréningeket, az oktatást, a készség- és képességfejlesztő programokat. Emellett gondoskodik egyes vezetők és dolgozók mentorálásáról és a coachingról. Mindkét tevékenység „rásegít” többek között a szervezetbe való mielőbbi beilleszkedésre, a vezetői készségek és képességek felerősítésére, a problémamegoldó képesség kialakítására és fejlesztésére. Az egyre bonyolultabb, mind stresszesebb üzleti életben egyes vezetőket a coachok igazítják el, „edzik”, látják el életviteli tanácsokkal.

Az üzleti szervezetek állandó változásban vannak a piaci és egyéb igényeknek megfelelően, a változó szervezet a versenyképesség egyik záloga. Többnyire kiemelkedő szerepe van a HR-nek a szervezetfejlesztésben, de ezen a területen is szoros az együttműködés a felső vezetéssel, sok esetben pedig az igazgatósággal. (Itt szükséges megjegyezni, hogy a HR vezető szinte minden szervezetnél tagja a felső vezetésnek, s általában az igazgatóság egyik tagja foglalkozik ezen a testületi szinten a humánerőforrás és a –politika kérdéseivel.)

A HR tevékenység színes palettájáról érdemes megemlíteni még néhány feladatot:

  • érdekegyeztetés
  • belső kommunikáció a HR-rel kapcsolatos kérdésekben
  • munkavédelem
  • karrier-tervezés
  • gyakornoki programok kidolgozása
  • bérelszámolás, munkaügy
  • tanulmányi ügyek intézése
  • társadalmi felelősségvállalás szervezése, esetleg irányítása

A személyügyi munkakör térségünkben valamikor nem csak elsajátítható szakértelmet igényelt, hanem a személyzetisnek „jó kádernek”, azaz politikailag a rendszer mellett elkötelezettnek is kellett lennie. Ma a HR tevékenység széles körű szakmai ismereteket követel meg: nem csak a HR szakterületeit kell ismerni, hanem szükségesek a viszonylag mély ismeretek (és a személyes kapcsolatok) a szervezet, a vállalat munkájáról, az egyes részlegek feladatairól.

Érzelmi intelligencia

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

A fentiekkel azonos fontosságú az érzelmi intelligencia, amely ma már elengedhetetlen „kelléke” a humánerőforrás területnek. Hiszen a HR-es nem gépekkel, nem folyamatokkal, hanem emberekkel foglalkozik, akiknek a helyzetébe, gondjaiba, elvárásaiba, hangulataiba, ellenállásába, stb. bele kell élnie magát, igyekeznie kell megérteni a másikat. Ez amolyan „ha én a te helyedben lennék” megközelítést igényel.

A kutatások, felmérések szerint a női vezetők és dolgozók érzelmi intelligenciája magasabb a férfiakénál. Ennek és a gondoskodóbb, megértőbb, higgadtabb, kompromisszumra törekvő személyiségi jellemzőknek az „eredménye”, hogy a HR részlegeken általában több a női vezető és dolgozó.

Az egyetemeken és a főiskolákon igen népszerűek a HR menedzsment szakok, az egész világon „virágzik” a HR képzés. Ugyanis egyre többen választják a HR-es szakmát, s jelenleg az a szerencsés helyzet tapasztalható, hogy a kínálat mellett erőteljesen bővül a kereslet is. A cégek számára ugyanis mára egyértelmű lett, hogy a magas minőségű HR tevékenység fél üzleti sikert és versenyelőnyt jelent.

Dr. Gonda György

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant (CMC)

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

Elemzők: jól kezdte a kiskereskedelem a negyedik negyedévet

A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó októberi növekedése biztató kezdetet jelez a negyedik negyedévi GDP-növekedés szempontjából, a szolgáltatószektor mellett továbbra is ez az egyedüli terület, amely érdemi pozitív növekedési hozzájárulást hozhat - kommentálták elemzők a friss kiskereskedelmi adatokat.

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

30 milliós bírságot kapott a Signal Biztosító

A kárrendezési folyamatoknál és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál feltárt, illetve egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését - közölte a jegybank.

Hírek

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

Idén drágább lesz a karácsonyi halászlé

A kedvezőtlen körülmények ellenére nem csökkent jelentősen a tógazdaságok halhozama, így lesz elég hazai hal karácsonyra. Ugyanakkor a halak ára a tavalyihoz képest a takarmányárak növekedését követve várhatóan kis mértékben emelkedni fog - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kormányinfó: a kisvállalkozókra is kiterjesztik a rezsicsökkentést

Az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés fenntartása, és kiterjesztése a kisvállalkozói és az önkormányzati szektorra is - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

480 forint alá csökkenthet az üzemanyagok ára a benzinkutakon

Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is bruttó 11 forinttal csökken - közölte a holtankoljak.hu portál.

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Vezetőváltás a HungaroControlnál

Távozik posztjáról Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója. Feladatait átmeneti jelleggel Tóth László, a légi navigációs vállalat igazgatóságának tagja veszi át.

Emelkedő gázárak. Két tényező áll a drágulás mögött

Októberben a kínálati hiány és a magas kereslet emelte a fölgáz árát - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Gazdaság

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

30 milliós bírságot kapott a Signal Biztosító

A kárrendezési folyamatoknál és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál feltárt, illetve egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését - közölte a jegybank.

Újabb 20 bázisponttal nőtt az egyhetes betét kamata

Az MNB 3,10 százalékon hirdette meg egyhetes betétjét, vagyis az előző hetinél 20 bázisponttal magasabb kamaton.

Megugrott az amerikai bankok nyeresége

Jelentősen, 35,9 százalékkal nőtt az amerikai bankszektor teljes nyeresége a harmadik negyedévben éves összehasonlításban, ugyanakkor elmaradt a második negyedévvel összevetve.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom