Kezdőlap Pénzvilág A svédeknél a végét járja a bankó - Európa csendben figyel
No menu items!

A svédeknél a végét járja a bankó – Európa csendben figyel

Kártya, Swish, e-korona – Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetésben. A svédek 80%-a már alig használ készpénzt. A bankok profitálnak a digitális fizetésből. Néhány társadalmi csoport azonban nem tudja a lépést tartani a többséggel.

Koldus ül ez stockholmi bevásárló utca aszfaltján. Hiába keressük a papírcsészéjét, amibe néhány koronát dobhatnánk. Ahogy a hajléktalanok többsége, az alamizsnát csak bankkártyáról és mobilról fogadja el! A svédek mindennapjaiból eltűnt a készpénz. A nyilvános WC-ben is elektronikusan fizetnek, és kártyával vagy mobillal adják a perselypénzt. A buszvezetőtől sem vehetünk jegyet kápéban. Akinek nincs bankkártyája, gyalogol.

Kikopik a készpénz

A svéd központi bank felmérése szerint a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Összehasonlításként: a kisebb népességű Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd. Két éve még csak 64% volt a túlnyomó részt elektronikusan fizetők aránya. Ha a bankjegyek visszaszorulása ilyen ütemben folytatódik, 2023-ra teljesen eltűnnek – számolta ki egy svéd matematikus. Ez valószínűleg nem fog megtörténni. Biztos viszont, hogy akkor már alig lesznek készpénzt is elfogadó kereskedők. Erre a jogszabály ma se kötelezik őket. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica.

A lemaradók és az árnyoldalak

Készpénz mentes övezet?

Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára a problémákra hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés.

Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre.

Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint is tekintettel kell lenni azokra, akiknek túl gyors a változás. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Készpénz nélküli bankok

A svédországi bankfiókok több mint felében egyáltalán nem fizetnek ki, illetve vesznek be készpénzt. Stockholmban tíz fiókból már csak egyben van készpénzforgalom! Ez az elektronikus fizetést pártoló svédeknek is sok. Elfogadják, hogy a jövő az elektronikus fizetési eszközöké, de úgy látják, vannak helyzetek, amikor a bankjegy, illetve az érme szükséges vagy egyszerűen praktikus.

ATM-ből is egyre kevesebb van. Lebontásuk 2009-ben kezdődött, a még gördülékenyebb elektronikus fizetést lehetővé tevő, jelenleg leggyorsabb mobil adattovábbítási hálózat, az LTE kiépítésével. A svédek ebben is úttörők voltak Európában.

Mobil nélkül sehova

A fizetéshez szükséges mobil applikációt, bemutató képsorozat
A fizetéshez szükséges mobil applikációt bemutató képsorozat Forrás: swish-app

Készpénzt egyre kevesebben tartanak maguknál, viszont okostelefon nélkül szinte senki nem megy az utcára. Ezt felismerve hat évvel ezelőtt hét kereskedelmi pénzintézet és a központi bank bevezették a mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő Swish-App-et.

Így vették elejét, hogy a pénzforgalom elvándoroljon a bankoktól. Ez történt például Kínában, ahogy arról már AzÜzlet korábbi, az Alipay-t és a WeChat-et bemutató összeállításban írtunk.

A Swish-App-et 10 millió svédből 6,5 installálta az okostelefonján. Az alkalmazás a felhasználók egymás közötti pénzutalását is lehetővé teszi. Így a Svédországban népszerű bolhapiacokon az adásvétel készpénz nélkül is könnyen lebonyolítható.

A legelterjedtebb fizetési eszköz továbbra is a bankkártya, amellyel évente 6,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak le. A Swish App-el még csak 1,5 milliárdot.

E-koronáé a jövő?

A Nemzeti Bank még tovább menne. Vizsgáljak az e-korona bevezetésének lehetőségét. Így a skandináv ország, amely 1661-ben Európában elsőként bevezette a bankjegyet, a digitális nemzeti fizetőeszközre történő átállásban is úttörő lenne. A kereskedelmi bankok is támogatják a projektet. Ezzel is az alternatív pénzügyi szolgáltatók (Alipay, Google pay), és fizetési módszereken (mint a Bitcoin) térnyerését akarják megakadályozni.

A rendszer a Bitcoin által is használt blockchain (blokklánc) technológián alapulná. A nemzeti bank tehát maga vezetne be egy ’kriptopénzt’. A használathoz szükséges számlát azonban nem egy magánszerveződésnél, hanem a nemzeti banknál kellene létrehozni. Így Svédországot nem fenyegetné sok kormány és nemzeti bank rémálma, a pénzforgalom feletti ellenőrzés elvesztése.

Még nem szorult ki teljesen a svéd korona, de egyre kevesebb helyen fogadják el a kiskereskedők

A bankjegyek és az érmék teljes megszüntetését azonban nem tervezik. „Krízisszituációkban, mint például egy országos áramszünet vagy egy átfogó hekkertámadás, szükség lehet a készpénzre, hogy ne omoljon össze az ország pénzügyi rendszere” – mondja a Sveriges Riksbank szóvivője, Stefan Ingves.

A bankoknak profit, a polgárok elégedettek

Az elektronikus fizetés anyagi nyertesei a bankok. Megspórolják a készpénz-forgalommal járó tetemes költségeket (szállítás, pénztár stb.), díjakat számítanak fel a kártyákért és százalékot a tranzakciókért. E mellett mindent megtudnak ügyfeleik fizetési és sokat fogyasztási szokásairól. Értékes információt, amelyet felhasználhatnak és értékesíthetnek is.

A svéd polgárok mégsem bosszankodnak. Éppen ellenkezőleg. Többségük kedveli az egyszerű és gyors fizetési lehetőségeknek. Szeretik a technikai újdonságokat és nyugat-európai összehasonlításban kevésbé foglalkoztatja őket a személyes adatok védelme.

Örülnek, hogy gyakorlatilag megszűnt a zsebtolvajlás és az utcai rablás. Nincs készpénz, nincs mit elvenni. Viszont szaporodnak a bankkártya csalások. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó bűnesetek száma az elmúlt években sehol nem nőtt úgy Európában, mint a svédeknél.

Hatékonyabb monetáris politika

A digitális fizetés térhódításának legnagyobb nyertese a központi bank. Már most is keveset költ bankjegyek nyomtatására és érmeverésre. A jövőben minimálisra csökkenhetnek az ilyen jellegű kiadásai. A Magyar Nemzeti Banknak évente 450 milliárd forintjába kerül a készpénz-előállítás.

A megtakarításnál is fontosabb, hogy a készpénz kiszorulása növeli a monetáris politika hatékonyságát. Mivel a készpénz egyre kevesebb helyen használható, a svédeknek a jelenlegi negatív alapkamat mellett sem éri meg a bankokból kivenni és készpénzben tartani a megtakarításokat. Vagy tudomásul veszik, hogy a bankbetétük értéke nominálisan is csökken, vagy – a nemzeti bank célját követve – fogyasztanak, ezzel téve a fenyegető defláció ellen.

Frankfurt irigykedik

Nem csoda, hogy a szintén negatív kamatot alkalmazó Európai Központi Bank (EKB) irigykedve néz Stockholmra. Frankfurtban azonban nem mernek a svédországihoz hasonló intézkedéseket hozni. Az európai polgárok nem akceptálnák a készpénz eltűnését. Kis lépéseket azonban már az EKB is tett. Az év elejével megszűnt az 500 eurós bankjegyek kibocsájtása. És tervben van a készpénzfizetés felső határának bevezetése. A hivatalos indokolás persze nem a hatékonyabb monetáris politika, hanem a bűnözés, leginkább a pénzmosás visszaszorítása. Kétségtelen, utóbbi a digitális világban jóval nehezebb, mint (nagy címletű) bankjeggyel.

Akiket nem érintett meg az idők szele

A németek szeretik a készpénzt – foglalhatók össze a német jegybank statisztikái. Németországban a pénzügyi tranzakciók háromnegyede továbbra is bankjeggyel és érmével bonyolódik. Értékben az arány ugyan alacsonyabb, de csak 2017 óta van 50% alatt.

Egy átlagos német pénztárcájában 2018-ban 107 euró volt. Az otthon tartott megtakarításokkal együtt 250 milliárdot, az euró-övezet készpénzállománynak 25%-át tartják maguknál bankjegyben és érmében a németek.

Az ok egyszerű: A németek többsége továbbra is a készpénzt tartja a legbiztonságosabb fizetési eszköznek.

Így lehet ezzel a magyarok többsége is. Ugyanis idehaza a 8%-os európai átlag dupláját, a GDP 15%-t teszi ki a készpénzforgalom.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Akár 4,5 milliós anyagi segítség a mikrovállalkozóvá váláshoz

Amit már sokan, nagyon régóta vártak bekövetkezett: a Magyar...

Váltott gondoskodás az újfajta családmodell

A váltott gondoskodás sokáig ismeretlen fogalom volt hazánkban, annak ellenére, hogy a szülők különválása következtében számos gyermeket érint az a kérdés, hogy ebben a helyzetben mi a legjobb megoldás. Nemzetközi szinten az 1970-es évek óta egyre több országban van jelen ez a fajta családmodell, 2022. január óta pedig hazánkban is jogszabály teszi már lehetővé a váltott gondoskodást bírói döntés esetén is. Mivel ettől függetlenül még kevéssé ismert nálunk ez a gyermeknevelési modell, a napokban kifejezetten a témában rendezett Figyeljetek Rám! elnevezésű konferencián számos hazai szakember beszélt a modellről és az eddigi hazai tapasztalatokról.

A magyaroknak sem kell bajlódni: itt az új uniós digitális ügyintézés

Magyarországról is biztosított lesz a teljes mértékben digitális uniós közigazgatási ügyintézés, az elektronikus azonosítás és a digitális aláírás az Evrotrust eID egységes azonosítási rendszerének köszönhetően, amely már átment az uniós tagállamok értékelésén. A rendszer újdonsága, hogy immár nemcsak magánszemélyek, hanem vállalatok is használhatják hivatalos és közigazgatási ügyeik intézésére az egész Unióban. Az Európai Bizottság az eIDAS szabályozás alapján ellenőrizte a platform uniós használatát, ezzel hamarosan minden tagállam számára elérhető lesz.

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.

Hírek

Váltott gondoskodás az újfajta családmodell

A váltott gondoskodás sokáig ismeretlen fogalom volt hazánkban, annak ellenére, hogy a szülők különválása következtében számos gyermeket érint az a kérdés, hogy ebben a helyzetben mi a legjobb megoldás. Nemzetközi szinten az 1970-es évek óta egyre több országban van jelen ez a fajta családmodell, 2022. január óta pedig hazánkban is jogszabály teszi már lehetővé a váltott gondoskodást bírói döntés esetén is. Mivel ettől függetlenül még kevéssé ismert nálunk ez a gyermeknevelési modell, a napokban kifejezetten a témában rendezett Figyeljetek Rám! elnevezésű konferencián számos hazai szakember beszélt a modellről és az eddigi hazai tapasztalatokról.

Ebben a Ryanair is egyetért a magyar döntéshozókkal

A Ryanair üdvözli a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amely megsemmisítette a magyar fogyasztóvédelmi hatóság által 2022 augusztusában kiszabott 763 ezer eurós bírságot, amelyet a Ryanair azért kapott, mert a magyar kormány által kivetett extraprofitadót áthárította az utasokra - közölte a légitársaság.

A SPAR megmutatta az első akciós fecskéket

Kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy június 1. és szeptember 30. között húsz termékcsoportban, heti szinten 10%-os engedményt nyújtó akciót vezessenek be. A SPAR Magyarország azonban komplex akciós stratégiájának keretein belül ennél többet kínál: számos árucikk esetében 10-40 százalékos árkedvezményt biztosít, a SPAR ÁRSTOP Extra Promóció keretein belül pedig 300 termék árát rögzíti május 31. és július 31. között - közölte az áruházlánc.

Új vezérigazgatója lesz júliustól a magyar Penny-nek

Mathias Mentrop lesz a Penny Magyarország vezérigazgatója július 1-jétől, aki a csehországi hálózat operatív igazgatója jelenleg - közölte a diszkontáruházlánc.

Májusban nőtt a magyar tőzsde forgalma és a BUX index is

Májusban erősödött a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán a forgalom, a BUX index az április végi értékéhez képest 5,4 százalékkal emelkedett, 47 262 ponton zárta a májust - közölte a havi statisztikájában a BÉT.

Júniustól sűrűbben jár a 100E repülőtéri expressz

A várható nyári nagy forgalom miatt júniustól gyakrabban jár a 100E repülőtéri busz a Deák Ferenc tér és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Két ínséges év után tavaly már nyereséges volt a Budapest Airport

Két év rekordveszteség után tavaly a Budapest Airport 277,7 millió euró nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró nyereséggel zárta az évet, így a Covid időszaka alatt felgyűlt 198 millió eurós veszteség 121 millió euróra csökkent. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik - közölte a fővárosi repülőteret üzemeltető társaság.

Gazdaság

MNB: a pénzügyi vállalkozásoknak emelniük kell az induló tőkéjüket

A pénzügyi vállalkozásoknak az idén december 31-ig, illetve 2026 december végéig a biztonságos működés fenntartása érdekében két lépésben jelentősen növelniük kell induló tőkéjüket. Az MNB visszavonhatja a piaci szereplők engedélyét, ha a tőkeemelésre nem kerül sor a jogszabályi határidőkig - figyelmeztetett a jegybank.

A szaktárca reagált a Magyar Bankszövetség kritikáira

Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a Magyar Bankszövetség sajtóközleményére reagálva, amelyben többek között a "versenysemleges szabályozást" kérte számon.

A Magyar Bankszövetség közleményben bírálja a kormány új intézkedéseit

A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó meghosszabbítása 2024-ben csökkenti a pénzintézetek bevételeit és a hitelkihelyezéseket, gyengíti a gazdaság ellenállóképességét. Közleményében a szövetség versenysemleges szabályozást és a pénzügyi szektort érintő szerda esti rendelet felülvizsgálatát kéri a kormánytól.

Az MNB után a bankok is elkezdték vagdosni a kamatokat

Az MNB májusban megindult kamatcsökkentésére máris reagáltak a bankok: kis lépésekkel, de többen is mérsékelték a személyi kölcsönök kamatait - derül ki a Bank360.hu összegzéséből. Ha a jegybank kitart, a hitelek is folyamatosan olcsóbbá válhatnak az elkövetkező hónapokban.