Kezdőlap Pénzvilág A svédeknél a végét járja a bankó - Európa csendben figyel
No menu items!

A svédeknél a végét járja a bankó – Európa csendben figyel

Kártya, Swish, e-korona – Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetésben. A svédek 80%-a már alig használ készpénzt. A bankok profitálnak a digitális fizetésből. Néhány társadalmi csoport azonban nem tudja a lépést tartani a többséggel.

Koldus ül ez stockholmi bevásárló utca aszfaltján. Hiába keressük a papírcsészéjét, amibe néhány koronát dobhatnánk. Ahogy a hajléktalanok többsége, az alamizsnát csak bankkártyáról és mobilról fogadja el! A svédek mindennapjaiból eltűnt a készpénz. A nyilvános WC-ben is elektronikusan fizetnek, és kártyával vagy mobillal adják a perselypénzt. A buszvezetőtől sem vehetünk jegyet kápéban. Akinek nincs bankkártyája, gyalogol.

Kikopik a készpénz

A svéd központi bank felmérése szerint a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Összehasonlításként: a kisebb népességű Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd. Két éve még csak 64% volt a túlnyomó részt elektronikusan fizetők aránya. Ha a bankjegyek visszaszorulása ilyen ütemben folytatódik, 2023-ra teljesen eltűnnek – számolta ki egy svéd matematikus. Ez valószínűleg nem fog megtörténni. Biztos viszont, hogy akkor már alig lesznek készpénzt is elfogadó kereskedők. Erre a jogszabály ma se kötelezik őket. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica.

A lemaradók és az árnyoldalak

Készpénz mentes övezet?

Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára a problémákra hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés.

Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre.

Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint is tekintettel kell lenni azokra, akiknek túl gyors a változás. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Készpénz nélküli bankok

A svédországi bankfiókok több mint felében egyáltalán nem fizetnek ki, illetve vesznek be készpénzt. Stockholmban tíz fiókból már csak egyben van készpénzforgalom! Ez az elektronikus fizetést pártoló svédeknek is sok. Elfogadják, hogy a jövő az elektronikus fizetési eszközöké, de úgy látják, vannak helyzetek, amikor a bankjegy, illetve az érme szükséges vagy egyszerűen praktikus.

ATM-ből is egyre kevesebb van. Lebontásuk 2009-ben kezdődött, a még gördülékenyebb elektronikus fizetést lehetővé tevő, jelenleg leggyorsabb mobil adattovábbítási hálózat, az LTE kiépítésével. A svédek ebben is úttörők voltak Európában.

Mobil nélkül sehova

A fizetéshez szükséges mobil applikációt, bemutató képsorozat
A fizetéshez szükséges mobil applikációt bemutató képsorozat Forrás: swish-app

Készpénzt egyre kevesebben tartanak maguknál, viszont okostelefon nélkül szinte senki nem megy az utcára. Ezt felismerve hat évvel ezelőtt hét kereskedelmi pénzintézet és a központi bank bevezették a mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő Swish-App-et.

Így vették elejét, hogy a pénzforgalom elvándoroljon a bankoktól. Ez történt például Kínában, ahogy arról már AzÜzlet korábbi, az Alipay-t és a WeChat-et bemutató összeállításban írtunk.

A Swish-App-et 10 millió svédből 6,5 installálta az okostelefonján. Az alkalmazás a felhasználók egymás közötti pénzutalását is lehetővé teszi. Így a Svédországban népszerű bolhapiacokon az adásvétel készpénz nélkül is könnyen lebonyolítható.

A legelterjedtebb fizetési eszköz továbbra is a bankkártya, amellyel évente 6,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak le. A Swish App-el még csak 1,5 milliárdot.

E-koronáé a jövő?

A Nemzeti Bank még tovább menne. Vizsgáljak az e-korona bevezetésének lehetőségét. Így a skandináv ország, amely 1661-ben Európában elsőként bevezette a bankjegyet, a digitális nemzeti fizetőeszközre történő átállásban is úttörő lenne. A kereskedelmi bankok is támogatják a projektet. Ezzel is az alternatív pénzügyi szolgáltatók (Alipay, Google pay), és fizetési módszereken (mint a Bitcoin) térnyerését akarják megakadályozni.

A rendszer a Bitcoin által is használt blockchain (blokklánc) technológián alapulná. A nemzeti bank tehát maga vezetne be egy ’kriptopénzt’. A használathoz szükséges számlát azonban nem egy magánszerveződésnél, hanem a nemzeti banknál kellene létrehozni. Így Svédországot nem fenyegetné sok kormány és nemzeti bank rémálma, a pénzforgalom feletti ellenőrzés elvesztése.

Még nem szorult ki teljesen a svéd korona, de egyre kevesebb helyen fogadják el a kiskereskedők

A bankjegyek és az érmék teljes megszüntetését azonban nem tervezik. „Krízisszituációkban, mint például egy országos áramszünet vagy egy átfogó hekkertámadás, szükség lehet a készpénzre, hogy ne omoljon össze az ország pénzügyi rendszere” – mondja a Sveriges Riksbank szóvivője, Stefan Ingves.

A bankoknak profit, a polgárok elégedettek

Az elektronikus fizetés anyagi nyertesei a bankok. Megspórolják a készpénz-forgalommal járó tetemes költségeket (szállítás, pénztár stb.), díjakat számítanak fel a kártyákért és százalékot a tranzakciókért. E mellett mindent megtudnak ügyfeleik fizetési és sokat fogyasztási szokásairól. Értékes információt, amelyet felhasználhatnak és értékesíthetnek is.

A svéd polgárok mégsem bosszankodnak. Éppen ellenkezőleg. Többségük kedveli az egyszerű és gyors fizetési lehetőségeknek. Szeretik a technikai újdonságokat és nyugat-európai összehasonlításban kevésbé foglalkoztatja őket a személyes adatok védelme.

Örülnek, hogy gyakorlatilag megszűnt a zsebtolvajlás és az utcai rablás. Nincs készpénz, nincs mit elvenni. Viszont szaporodnak a bankkártya csalások. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó bűnesetek száma az elmúlt években sehol nem nőtt úgy Európában, mint a svédeknél.

Hatékonyabb monetáris politika

A digitális fizetés térhódításának legnagyobb nyertese a központi bank. Már most is keveset költ bankjegyek nyomtatására és érmeverésre. A jövőben minimálisra csökkenhetnek az ilyen jellegű kiadásai. A Magyar Nemzeti Banknak évente 450 milliárd forintjába kerül a készpénz-előállítás.

A megtakarításnál is fontosabb, hogy a készpénz kiszorulása növeli a monetáris politika hatékonyságát. Mivel a készpénz egyre kevesebb helyen használható, a svédeknek a jelenlegi negatív alapkamat mellett sem éri meg a bankokból kivenni és készpénzben tartani a megtakarításokat. Vagy tudomásul veszik, hogy a bankbetétük értéke nominálisan is csökken, vagy – a nemzeti bank célját követve – fogyasztanak, ezzel téve a fenyegető defláció ellen.

Frankfurt irigykedik

Nem csoda, hogy a szintén negatív kamatot alkalmazó Európai Központi Bank (EKB) irigykedve néz Stockholmra. Frankfurtban azonban nem mernek a svédországihoz hasonló intézkedéseket hozni. Az európai polgárok nem akceptálnák a készpénz eltűnését. Kis lépéseket azonban már az EKB is tett. Az év elejével megszűnt az 500 eurós bankjegyek kibocsájtása. És tervben van a készpénzfizetés felső határának bevezetése. A hivatalos indokolás persze nem a hatékonyabb monetáris politika, hanem a bűnözés, leginkább a pénzmosás visszaszorítása. Kétségtelen, utóbbi a digitális világban jóval nehezebb, mint (nagy címletű) bankjeggyel.

Akiket nem érintett meg az idők szele

A németek szeretik a készpénzt – foglalhatók össze a német jegybank statisztikái. Németországban a pénzügyi tranzakciók háromnegyede továbbra is bankjeggyel és érmével bonyolódik. Értékben az arány ugyan alacsonyabb, de csak 2017 óta van 50% alatt.

Egy átlagos német pénztárcájában 2018-ban 107 euró volt. Az otthon tartott megtakarításokkal együtt 250 milliárdot, az euró-övezet készpénzállománynak 25%-át tartják maguknál bankjegyben és érmében a németek.

Az ok egyszerű: A németek többsége továbbra is a készpénzt tartja a legbiztonságosabb fizetési eszköznek.

Így lehet ezzel a magyarok többsége is. Ugyanis idehaza a 8%-os európai átlag dupláját, a GDP 15%-t teszi ki a készpénzforgalom.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Látogatói foglalási rendszert vezetnek be a Comino-i Kék Lagúna ökológiai védelmében

Május 1-jétől, csütörtöktől egy új online látogatói foglalási rendszer szabályozza majd a látogatók számát Comino-i Blue Lagoon (Kék Lagúna) területén, hogy megóvják és megőrizzék ennek a népszerű Natura 2000 helyszínnek a kényes ökoszisztémáit.

Új fejlesztéssel segíti a NAV a lakáskiadókat és az ingatlaneladókat

Az egyszerűen használható, közérthető úgynevezett kérdés-felelet mód a már kilencedik éve működő eSZJA legnagyobb informatikai újítása.

A vártnál nagyobb lett a Samsung negyedéves üzemi eredménye

A dél-koreai Samsung Electronics technológiai cég vártnál jobb üzemi eredményt jelentett szerdán az első negyedévre részben a Galaxy S25 okostelefonok erőteljes eladásnövekedésének köszönhetően.

Hazánk egyre népszerűbb a nemzetközi utazók körében

2025 első negyedévében közel 3,2 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, 8,4 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában.
Hirdetés

Hírek

Káosz Spanyolországban és Portugáliában: áram nélkül maradtak a nagyvárosok

Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.

A városi közlekedés jövője a WEMOVE Mobilitási Parkban

Megnyitott Budapest első integrált közlekedési kiállítási és képzési tere, a WEMOVE a városi mobilitás jövőjét mutatja be a Jövő Mobilitása Szövetség, a Magyar Autóklub és a Westend együttműködésében

Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója

Az OTP történelmének legsikeresebb évét zárta 2024-ben, a bank kiemelkedő jövedelmezőséget ért el, tőkehelyzete rendkívül stabil, a régióban piacvezető

Tanulsz? Lakást kapsz! Bécsben

Bécs városa 2025. május 1-jétől új lakhatási akciót indít a felsőoktatásban tanuló diákok számára, aminek keretében akár 1.000 önkormányzati lakás válik elérhetővé számukra.

Új ökoturisztikai központ lesz a Nagyszéksós-tónál

Kiemelkedő ökoturisztikai beruházás kezdődik a Nagyszéksós-tónál 1,4 milliárd forintos uniós támogatással.

Zebrák a falvakban

Kihirdeti kedden a kormány az utcák és járdák felújítására szóló pályázatát a falusi önkormányzatok számára.

450 ittas sofőr ellen intézkedtek húsvétkor

A húsvéti ünnepek négy napja alatt 450 ittas járművezetőt szűrtek ki a forgalomból a rendőrök.

Újfajta visszaváltó automata jelent meg Magyarországon

Mostantól fesztiválokon és tömegrendezvényeken is könnyen visszaválthatjuk a palackokat, dobozokat, üvegeket.
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.