Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A svédeknél a végét járja a bankó - Európa csendben figyel
No menu items!

A svédeknél a végét járja a bankó – Európa csendben figyel

Kártya, Swish, e-korona – Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetésben. A svédek 80%-a már alig használ készpénzt. A bankok profitálnak a digitális fizetésből. Néhány társadalmi csoport azonban nem tudja a lépést tartani a többséggel.

Koldus ül ez stockholmi bevásárló utca aszfaltján. Hiába keressük a papírcsészéjét, amibe néhány koronát dobhatnánk. Ahogy a hajléktalanok többsége, az alamizsnát csak bankkártyáról és mobilról fogadja el! A svédek mindennapjaiból eltűnt a készpénz. A nyilvános WC-ben is elektronikusan fizetnek, és kártyával vagy mobillal adják a perselypénzt. A buszvezetőtől sem vehetünk jegyet kápéban. Akinek nincs bankkártyája, gyalogol.

Kikopik a készpénz

A svéd központi bank felmérése szerint a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Összehasonlításként: a kisebb népességű Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd. Két éve még csak 64% volt a túlnyomó részt elektronikusan fizetők aránya. Ha a bankjegyek visszaszorulása ilyen ütemben folytatódik, 2023-ra teljesen eltűnnek – számolta ki egy svéd matematikus. Ez valószínűleg nem fog megtörténni. Biztos viszont, hogy akkor már alig lesznek készpénzt is elfogadó kereskedők. Erre a jogszabály ma se kötelezik őket. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica.

A lemaradók és az árnyoldalak

Készpénz mentes övezet?

Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára a problémákra hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés.

Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre.

Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint is tekintettel kell lenni azokra, akiknek túl gyors a változás. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Készpénz nélküli bankok

A svédországi bankfiókok több mint felében egyáltalán nem fizetnek ki, illetve vesznek be készpénzt. Stockholmban tíz fiókból már csak egyben van készpénzforgalom! Ez az elektronikus fizetést pártoló svédeknek is sok. Elfogadják, hogy a jövő az elektronikus fizetési eszközöké, de úgy látják, vannak helyzetek, amikor a bankjegy, illetve az érme szükséges vagy egyszerűen praktikus.

ATM-ből is egyre kevesebb van. Lebontásuk 2009-ben kezdődött, a még gördülékenyebb elektronikus fizetést lehetővé tevő, jelenleg leggyorsabb mobil adattovábbítási hálózat, az LTE kiépítésével. A svédek ebben is úttörők voltak Európában.

Mobil nélkül sehova

A fizetéshez szükséges mobil applikációt, bemutató képsorozat
A fizetéshez szükséges mobil applikációt bemutató képsorozat Forrás: swish-app

Készpénzt egyre kevesebben tartanak maguknál, viszont okostelefon nélkül szinte senki nem megy az utcára. Ezt felismerve hat évvel ezelőtt hét kereskedelmi pénzintézet és a központi bank bevezették a mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő Swish-App-et.

Így vették elejét, hogy a pénzforgalom elvándoroljon a bankoktól. Ez történt például Kínában, ahogy arról már AzÜzlet korábbi, az Alipay-t és a WeChat-et bemutató összeállításban írtunk.

A Swish-App-et 10 millió svédből 6,5 installálta az okostelefonján. Az alkalmazás a felhasználók egymás közötti pénzutalását is lehetővé teszi. Így a Svédországban népszerű bolhapiacokon az adásvétel készpénz nélkül is könnyen lebonyolítható.

A legelterjedtebb fizetési eszköz továbbra is a bankkártya, amellyel évente 6,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak le. A Swish App-el még csak 1,5 milliárdot.

E-koronáé a jövő?

A Nemzeti Bank még tovább menne. Vizsgáljak az e-korona bevezetésének lehetőségét. Így a skandináv ország, amely 1661-ben Európában elsőként bevezette a bankjegyet, a digitális nemzeti fizetőeszközre történő átállásban is úttörő lenne. A kereskedelmi bankok is támogatják a projektet. Ezzel is az alternatív pénzügyi szolgáltatók (Alipay, Google pay), és fizetési módszereken (mint a Bitcoin) térnyerését akarják megakadályozni.

A rendszer a Bitcoin által is használt blockchain (blokklánc) technológián alapulná. A nemzeti bank tehát maga vezetne be egy ’kriptopénzt’. A használathoz szükséges számlát azonban nem egy magánszerveződésnél, hanem a nemzeti banknál kellene létrehozni. Így Svédországot nem fenyegetné sok kormány és nemzeti bank rémálma, a pénzforgalom feletti ellenőrzés elvesztése.

Még nem szorult ki teljesen a svéd korona, de egyre kevesebb helyen fogadják el a kiskereskedők

A bankjegyek és az érmék teljes megszüntetését azonban nem tervezik. „Krízisszituációkban, mint például egy országos áramszünet vagy egy átfogó hekkertámadás, szükség lehet a készpénzre, hogy ne omoljon össze az ország pénzügyi rendszere” – mondja a Sveriges Riksbank szóvivője, Stefan Ingves.

A bankoknak profit, a polgárok elégedettek

Az elektronikus fizetés anyagi nyertesei a bankok. Megspórolják a készpénz-forgalommal járó tetemes költségeket (szállítás, pénztár stb.), díjakat számítanak fel a kártyákért és százalékot a tranzakciókért. E mellett mindent megtudnak ügyfeleik fizetési és sokat fogyasztási szokásairól. Értékes információt, amelyet felhasználhatnak és értékesíthetnek is.

A svéd polgárok mégsem bosszankodnak. Éppen ellenkezőleg. Többségük kedveli az egyszerű és gyors fizetési lehetőségeknek. Szeretik a technikai újdonságokat és nyugat-európai összehasonlításban kevésbé foglalkoztatja őket a személyes adatok védelme.

Örülnek, hogy gyakorlatilag megszűnt a zsebtolvajlás és az utcai rablás. Nincs készpénz, nincs mit elvenni. Viszont szaporodnak a bankkártya csalások. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó bűnesetek száma az elmúlt években sehol nem nőtt úgy Európában, mint a svédeknél.

Hatékonyabb monetáris politika

A digitális fizetés térhódításának legnagyobb nyertese a központi bank. Már most is keveset költ bankjegyek nyomtatására és érmeverésre. A jövőben minimálisra csökkenhetnek az ilyen jellegű kiadásai. A Magyar Nemzeti Banknak évente 450 milliárd forintjába kerül a készpénz-előállítás.

A megtakarításnál is fontosabb, hogy a készpénz kiszorulása növeli a monetáris politika hatékonyságát. Mivel a készpénz egyre kevesebb helyen használható, a svédeknek a jelenlegi negatív alapkamat mellett sem éri meg a bankokból kivenni és készpénzben tartani a megtakarításokat. Vagy tudomásul veszik, hogy a bankbetétük értéke nominálisan is csökken, vagy – a nemzeti bank célját követve – fogyasztanak, ezzel téve a fenyegető defláció ellen.

Frankfurt irigykedik

Nem csoda, hogy a szintén negatív kamatot alkalmazó Európai Központi Bank (EKB) irigykedve néz Stockholmra. Frankfurtban azonban nem mernek a svédországihoz hasonló intézkedéseket hozni. Az európai polgárok nem akceptálnák a készpénz eltűnését. Kis lépéseket azonban már az EKB is tett. Az év elejével megszűnt az 500 eurós bankjegyek kibocsájtása. És tervben van a készpénzfizetés felső határának bevezetése. A hivatalos indokolás persze nem a hatékonyabb monetáris politika, hanem a bűnözés, leginkább a pénzmosás visszaszorítása. Kétségtelen, utóbbi a digitális világban jóval nehezebb, mint (nagy címletű) bankjeggyel.

Akiket nem érintett meg az idők szele

A németek szeretik a készpénzt – foglalhatók össze a német jegybank statisztikái. Németországban a pénzügyi tranzakciók háromnegyede továbbra is bankjeggyel és érmével bonyolódik. Értékben az arány ugyan alacsonyabb, de csak 2017 óta van 50% alatt.

Egy átlagos német pénztárcájában 2018-ban 107 euró volt. Az otthon tartott megtakarításokkal együtt 250 milliárdot, az euró-övezet készpénzállománynak 25%-át tartják maguknál bankjegyben és érmében a németek.

Az ok egyszerű: A németek többsége továbbra is a készpénzt tartja a legbiztonságosabb fizetési eszköznek.

Így lehet ezzel a magyarok többsége is. Ugyanis idehaza a 8%-os európai átlag dupláját, a GDP 15%-t teszi ki a készpénzforgalom.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

K&H: keveset tesznek a fenntarthatóságért a hazai cégek

Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte - mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője sajtótájékoztatón.

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

MNB: az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban

Az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban, az infláció ősszel tetőzik. Az áremelkedés ezt követően lassan mérséklődik, 2023 végén visszatér a jegybanki toleranciasávba, 2024 első félévében pedig újra eléri a 3 százalékos jegybanki célt - mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutatva.

Londonban és Párizsban is folytatódik a reptéri káosz

A londoni Heathrow-n és a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is újabb járattörlések várhatók, mivel az üzemeltetők arra számítanak, hogy az utazási káosz a nyár további részére is áthúzódik.

Hírek

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

Londonban és Párizsban is folytatódik a reptéri káosz

A londoni Heathrow-n és a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is újabb járattörlések várhatók, mivel az üzemeltetők arra számítanak, hogy az utazási káosz a nyár további részére is áthúzódik.

Változás a kutakon: ennyibe kerül péntektől az üzemanyag magyar forgalmi nélkül

Július 1-jén, pénteken újra változnak a hazai üzemanyagárak: a benzin literje 5 forinttal drágul, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz olcsóbb. A változás a piaci árazású termékek esestében érvényesek, magyar forgalmi engedéllyel továbbra is a 480 forintos hatósági áron lehet tankolni.

A szerb kormány csatlakozna az EU-hoz, a szerbek nem

A szerbek többsége elutasítaná az Európai Uniós tagságot - derül ki abból a felmérésből, amely szerint a szerbek továbbra is Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök mellett állnak, noha a szerb kormány szeretne csatlakozni a blokkhoz.

Putyin reagált a finn és a svéd NATO-csatlakozásra

Vlagyimir Putyin orosz elnök reagált a NATO közelgő bővítésére, és kijelentette, nincs problémája azzal, hogy Svédország és Finnország csatlakozik a katonai szövetséghez, de ha ezekben az országokban infrastruktúrát telepítenek, Oroszország hasonlóan fog válaszolni.

A KSH-tól érkezhet az Állami Számvevőszék új elnöke

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a parlament eseti bizottsága - közölte a testület elnöke.

Drágább lesz a parkolás Budapesten – jön az egységes rendszer

A jelenlegi bonyolult, 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezet be a Fővárosi Önkormányzat, és megemeli a parkolási díjakat is - döntött a Fővárosi Közgyűlés többsége.

Putyin orosz szövetségese szerint Oroszország mindent odadobott a háborúval

Oleg Gyeripaszka milliárdos alumíniumipari mágnás - aki Vlagyimir Putyin közeli szövetségese - kedden helyi újságírókkal beszélgetve az ukrajnai háború ellen emelt szót, és azt sugallta, hogy Oroszország az inváziója után nem lesz nyertes.

Gazdaság

Nem várt sokat az MNB: itt az újabb kamatemelés

Ahogy azt a keddi kamatdöntő ülést követően a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, csütörtöktől összezárt az alapkamat és a piacon irányadónak tekintett egyhetes betét kamata. A jegybank az előző hetinél 50 bázisponttal magasabb 7,75 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betétet a csütörtöki akcióra.

MNB: több százezer forintos többletköltséget jelenthet a moratóriumban maradás

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy csak nehéz helyzetben, tartalékok híján lévők maradjanak a törlesztési moratóriumban, mert az több százezer forintos többletköltséget jelenthet a hiteleseknek.

Váratlanul nagyot emelt az alapkamaton a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

Hetvenmilliós bírságot és tiltást kapott a Bankmentor Kft.

A Magyar Nemzeti Bank 70 millió forint bírságot szabott ki a kecskeméti Bankmentor Kft.-re és megtiltotta annak működését, mivel a cég engedély nélkül folytatta pénzügyi közvetítői tevékenységét.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom