Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A svédeknél a végét járja a bankó - Európa csendben figyel

A svédeknél a végét járja a bankó – Európa csendben figyel

Kártya, Swish, e-korona – Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetésben. A svédek 80%-a már alig használ készpénzt. A bankok profitálnak a digitális fizetésből. Néhány társadalmi csoport azonban nem tudja a lépést tartani a többséggel.

Koldus ül ez stockholmi bevásárló utca aszfaltján. Hiába keressük a papírcsészéjét, amibe néhány koronát dobhatnánk. Ahogy a hajléktalanok többsége, az alamizsnát csak bankkártyáról és mobilról fogadja el! A svédek mindennapjaiból eltűnt a készpénz. A nyilvános WC-ben is elektronikusan fizetnek, és kártyával vagy mobillal adják a perselypénzt. A buszvezetőtől sem vehetünk jegyet kápéban. Akinek nincs bankkártyája, gyalogol.

Kikopik a készpénz

A svéd központi bank felmérése szerint a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Összehasonlításként: a kisebb népességű Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd. Két éve még csak 64% volt a túlnyomó részt elektronikusan fizetők aránya. Ha a bankjegyek visszaszorulása ilyen ütemben folytatódik, 2023-ra teljesen eltűnnek – számolta ki egy svéd matematikus. Ez valószínűleg nem fog megtörténni. Biztos viszont, hogy akkor már alig lesznek készpénzt is elfogadó kereskedők. Erre a jogszabály ma se kötelezik őket. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica.

A lemaradók és az árnyoldalak

Készpénz mentes övezet?

Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára a problémákra hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés.

Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre.

Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint is tekintettel kell lenni azokra, akiknek túl gyors a változás. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Készpénz nélküli bankok

A svédországi bankfiókok több mint felében egyáltalán nem fizetnek ki, illetve vesznek be készpénzt. Stockholmban tíz fiókból már csak egyben van készpénzforgalom! Ez az elektronikus fizetést pártoló svédeknek is sok. Elfogadják, hogy a jövő az elektronikus fizetési eszközöké, de úgy látják, vannak helyzetek, amikor a bankjegy, illetve az érme szükséges vagy egyszerűen praktikus.

ATM-ből is egyre kevesebb van. Lebontásuk 2009-ben kezdődött, a még gördülékenyebb elektronikus fizetést lehetővé tevő, jelenleg leggyorsabb mobil adattovábbítási hálózat, az LTE kiépítésével. A svédek ebben is úttörők voltak Európában.

Mobil nélkül sehova

A fizetéshez szükséges mobil applikációt, bemutató képsorozat
A fizetéshez szükséges mobil applikációt bemutató képsorozat Forrás: swish-app

Készpénzt egyre kevesebben tartanak maguknál, viszont okostelefon nélkül szinte senki nem megy az utcára. Ezt felismerve hat évvel ezelőtt hét kereskedelmi pénzintézet és a központi bank bevezették a mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő Swish-App-et.

Így vették elejét, hogy a pénzforgalom elvándoroljon a bankoktól. Ez történt például Kínában, ahogy arról már AzÜzlet korábbi, az Alipay-t és a WeChat-et bemutató összeállításban írtunk.

A Swish-App-et 10 millió svédből 6,5 installálta az okostelefonján. Az alkalmazás a felhasználók egymás közötti pénzutalását is lehetővé teszi. Így a Svédországban népszerű bolhapiacokon az adásvétel készpénz nélkül is könnyen lebonyolítható.

A legelterjedtebb fizetési eszköz továbbra is a bankkártya, amellyel évente 6,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak le. A Swish App-el még csak 1,5 milliárdot.

E-koronáé a jövő?

A Nemzeti Bank még tovább menne. Vizsgáljak az e-korona bevezetésének lehetőségét. Így a skandináv ország, amely 1661-ben Európában elsőként bevezette a bankjegyet, a digitális nemzeti fizetőeszközre történő átállásban is úttörő lenne. A kereskedelmi bankok is támogatják a projektet. Ezzel is az alternatív pénzügyi szolgáltatók (Alipay, Google pay), és fizetési módszereken (mint a Bitcoin) térnyerését akarják megakadályozni.

A rendszer a Bitcoin által is használt blockchain (blokklánc) technológián alapulná. A nemzeti bank tehát maga vezetne be egy ’kriptopénzt’. A használathoz szükséges számlát azonban nem egy magánszerveződésnél, hanem a nemzeti banknál kellene létrehozni. Így Svédországot nem fenyegetné sok kormány és nemzeti bank rémálma, a pénzforgalom feletti ellenőrzés elvesztése.

Még nem szorult ki teljesen a svéd korona, de egyre kevesebb helyen fogadják el a kiskereskedők

A bankjegyek és az érmék teljes megszüntetését azonban nem tervezik. „Krízisszituációkban, mint például egy országos áramszünet vagy egy átfogó hekkertámadás, szükség lehet a készpénzre, hogy ne omoljon össze az ország pénzügyi rendszere” – mondja a Sveriges Riksbank szóvivője, Stefan Ingves.

A bankoknak profit, a polgárok elégedettek

Az elektronikus fizetés anyagi nyertesei a bankok. Megspórolják a készpénz-forgalommal járó tetemes költségeket (szállítás, pénztár stb.), díjakat számítanak fel a kártyákért és százalékot a tranzakciókért. E mellett mindent megtudnak ügyfeleik fizetési és sokat fogyasztási szokásairól. Értékes információt, amelyet felhasználhatnak és értékesíthetnek is.

A svéd polgárok mégsem bosszankodnak. Éppen ellenkezőleg. Többségük kedveli az egyszerű és gyors fizetési lehetőségeknek. Szeretik a technikai újdonságokat és nyugat-európai összehasonlításban kevésbé foglalkoztatja őket a személyes adatok védelme.

Örülnek, hogy gyakorlatilag megszűnt a zsebtolvajlás és az utcai rablás. Nincs készpénz, nincs mit elvenni. Viszont szaporodnak a bankkártya csalások. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó bűnesetek száma az elmúlt években sehol nem nőtt úgy Európában, mint a svédeknél.

Hatékonyabb monetáris politika

A digitális fizetés térhódításának legnagyobb nyertese a központi bank. Már most is keveset költ bankjegyek nyomtatására és érmeverésre. A jövőben minimálisra csökkenhetnek az ilyen jellegű kiadásai. A Magyar Nemzeti Banknak évente 450 milliárd forintjába kerül a készpénz-előállítás.

A megtakarításnál is fontosabb, hogy a készpénz kiszorulása növeli a monetáris politika hatékonyságát. Mivel a készpénz egyre kevesebb helyen használható, a svédeknek a jelenlegi negatív alapkamat mellett sem éri meg a bankokból kivenni és készpénzben tartani a megtakarításokat. Vagy tudomásul veszik, hogy a bankbetétük értéke nominálisan is csökken, vagy – a nemzeti bank célját követve – fogyasztanak, ezzel téve a fenyegető defláció ellen.

Frankfurt irigykedik

Nem csoda, hogy a szintén negatív kamatot alkalmazó Európai Központi Bank (EKB) irigykedve néz Stockholmra. Frankfurtban azonban nem mernek a svédországihoz hasonló intézkedéseket hozni. Az európai polgárok nem akceptálnák a készpénz eltűnését. Kis lépéseket azonban már az EKB is tett. Az év elejével megszűnt az 500 eurós bankjegyek kibocsájtása. És tervben van a készpénzfizetés felső határának bevezetése. A hivatalos indokolás persze nem a hatékonyabb monetáris politika, hanem a bűnözés, leginkább a pénzmosás visszaszorítása. Kétségtelen, utóbbi a digitális világban jóval nehezebb, mint (nagy címletű) bankjeggyel.

Akiket nem érintett meg az idők szele

A németek szeretik a készpénzt – foglalhatók össze a német jegybank statisztikái. Németországban a pénzügyi tranzakciók háromnegyede továbbra is bankjeggyel és érmével bonyolódik. Értékben az arány ugyan alacsonyabb, de csak 2017 óta van 50% alatt.

Egy átlagos német pénztárcájában 2018-ban 107 euró volt. Az otthon tartott megtakarításokkal együtt 250 milliárdot, az euró-övezet készpénzállománynak 25%-át tartják maguknál bankjegyben és érmében a németek.

Az ok egyszerű: A németek többsége továbbra is a készpénzt tartja a legbiztonságosabb fizetési eszköznek.

Így lehet ezzel a magyarok többsége is. Ugyanis idehaza a 8%-os európai átlag dupláját, a GDP 15%-t teszi ki a készpénzforgalom.

Friss

Felminősítette Magyarországot a japán JCRA hitelminősítő

A stabil államháztartási rendszert, az államadósság jelentős csökkentését és az eredményes gazdaságpolitikát kiemelve javította Magyarországra vonatkozó deviza- és forintadósság minősítését a Japan Credit Rating Agency (JCRA) intézet.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Tesztelik a világ első digitális jegybankpénzét

A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Hírek

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Szakértő: helyesen járt el a Ryanair pilótája

A lehetőségekhez mérten helyesen járt el a Ryanair pilótája azzal, hogy a túlsúly csökkentése érdekében az üzemanyag elfüstölése mellett döntött - mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.

A neandervölgyiek is virággal temettek

Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek szertartással búcsúztatták halottjaikat.

Pénteken tovább drágul a benzin

Literenként bruttó 2 forinttal emelkedik a benzin ára pénteken. A gázolaj ára változatlan marad.

Műtrágyával csalták az áfát – húsz évet kaphatnak

Külföldről beszerzett műtrágyával "ügyeskedett" egy tizenhat tagú bűnbanda, több mint egymilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. A csalók húsz év börtönt is kaphatnak.

A kormányhivatal vizsgálja a veszteglő Ryanair ügyét

Haladéktalanul kivizsgálja a kormányhivatal a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren kedden órákon át veszteglő légi járat ügyét.

Órákat vesztegelt a ferihegyi kifutón egy Ryanair-gép

Azonnali vizsgálatot kért a Ryanair vezetőségétől a Budapestről a Kanári-szigetekre induló kedd reggeli járattal történtek miatt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

Unokázós csalókat fogtak el a rendőrök

Unokázós csalásokra specializálódó, Angliából irányított bűnszervezet tagjait fogták el az éjjel három településen - közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus – Karanténban az óceánjáróról hazatért két magyar

Karanténba kerül az óceánjáró hajóról hazatért két magyar állampolgár - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Restaurálása után kiderült: ez egy Rembrandt-festmény

A modern technológiának és művészettörténészek nyomozásának köszönhetően Rembrandt festményeként azonosították az Egyesült Államokban azt a majd 400 éves műalkotást, amelyről sokáig úgy vélték, hogy a holland festőművész műhelyében dolgozó ismeretlen művész munkája.

Gazdaság

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.

Kínai bank jön Budapestre, a China Construction Bank Corporation

Fióktelepet nyit Magyarországon a China Construction Bank Corporation, amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete.

100 nap alatt 100 milliárdnál is több fogyott a Magyar Állampapír Pluszból

Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt. Az elektronikus formájú jegyzés 3660 milliárd forintra tehető.

Történelmi mélyponton a román lej az euróval szemben

Történelmi mélypontra került a román lej csütörtökön az euróval szemben, az európai fizetőeszköz egy egysége 4,7834 lejbe került csütörtökön a Román Nemzeti Bank árfolyama szerint.

Pénzügyi tudatosság – az EU-ban a 12. helyen áll Magyarország

A magyar lakosság a jövedelemhez viszonyított teljes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget jelent a számlák befizetése - derült ki az Intrum követeléskezelő európai felméréséből.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom