Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A svédeknél a végét járja a bankó - Európa csendben figyel

A svédeknél a végét járja a bankó – Európa csendben figyel

Kártya, Swish, e-korona – Svédország élen jár a készpénz nélküli fizetésben. A svédek 80%-a már alig használ készpénzt. A bankok profitálnak a digitális fizetésből. Néhány társadalmi csoport azonban nem tudja a lépést tartani a többséggel.

Koldus ül ez stockholmi bevásárló utca aszfaltján. Hiába keressük a papírcsészéjét, amibe néhány koronát dobhatnánk. Ahogy a hajléktalanok többsége, az alamizsnát csak bankkártyáról és mobilról fogadja el! A svédek mindennapjaiból eltűnt a készpénz. A nyilvános WC-ben is elektronikusan fizetnek, és kártyával vagy mobillal adják a perselypénzt. A buszvezetőtől sem vehetünk jegyet kápéban. Akinek nincs bankkártyája, gyalogol.

Kikopik a készpénz

A svéd központi bank felmérése szerint a svédek 80%-a már alig használ készpénzt. Mindössze 5,7 milliárd euró értékű korona van forgalomban. Összehasonlításként: a kisebb népességű Svájcban ennek tizenötszöröse, 76 milliárd. Két éve még csak 64% volt a túlnyomó részt elektronikusan fizetők aránya. Ha a bankjegyek visszaszorulása ilyen ütemben folytatódik, 2023-ra teljesen eltűnnek – számolta ki egy svéd matematikus. Ez valószínűleg nem fog megtörténni. Biztos viszont, hogy akkor már alig lesznek készpénzt is elfogadó kereskedők. Erre a jogszabály ma se kötelezik őket. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica.

A lemaradók és az árnyoldalak

Készpénz mentes övezet?

Jan Bertoft, a legnagyobb svéd fogyasztóvédő szervezet, a Sveriges Konsumanter főtitkára a problémákra hívja fel a figyelmet: „a bankoknak jó üzlet a kártyás fizetés.

Vannak azonban társadalmi csoportotok, különösen a kis településeken és a rossz szociális körülmények között élők, akik rá vannak utalva a készpénzre.

Ha egyre kevesebb helyen lehet bankjeggyel fizetni, még inkább a társadalom peremére szorulnak.”

Az ország bankszövetsége szerint is tekintettel kell lenni azokra, akiknek túl gyors a változás. „A technikai fejlődést azonban nem lehet megállítani. Nem az idő kerekét kell visszaforgatni, hanem a lemaradóknak segíteni” – mondja a szóvivő, Leif Trogen.

Készpénz nélküli bankok

A svédországi bankfiókok több mint felében egyáltalán nem fizetnek ki, illetve vesznek be készpénzt. Stockholmban tíz fiókból már csak egyben van készpénzforgalom! Ez az elektronikus fizetést pártoló svédeknek is sok. Elfogadják, hogy a jövő az elektronikus fizetési eszközöké, de úgy látják, vannak helyzetek, amikor a bankjegy, illetve az érme szükséges vagy egyszerűen praktikus.

ATM-ből is egyre kevesebb van. Lebontásuk 2009-ben kezdődött, a még gördülékenyebb elektronikus fizetést lehetővé tevő, jelenleg leggyorsabb mobil adattovábbítási hálózat, az LTE kiépítésével. A svédek ebben is úttörők voltak Európában.

Mobil nélkül sehova

A fizetéshez szükséges mobil applikációt, bemutató képsorozat
A fizetéshez szükséges mobil applikációt bemutató képsorozat Forrás: swish-app

Készpénzt egyre kevesebben tartanak maguknál, viszont okostelefon nélkül szinte senki nem megy az utcára. Ezt felismerve hat évvel ezelőtt hét kereskedelmi pénzintézet és a központi bank bevezették a mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő Swish-App-et.

Így vették elejét, hogy a pénzforgalom elvándoroljon a bankoktól. Ez történt például Kínában, ahogy arról már AzÜzlet korábbi, az Alipay-t és a WeChat-et bemutató összeállításban írtunk.

A Swish-App-et 10 millió svédből 6,5 installálta az okostelefonján. Az alkalmazás a felhasználók egymás közötti pénzutalását is lehetővé teszi. Így a Svédországban népszerű bolhapiacokon az adásvétel készpénz nélkül is könnyen lebonyolítható.

A legelterjedtebb fizetési eszköz továbbra is a bankkártya, amellyel évente 6,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak le. A Swish App-el még csak 1,5 milliárdot.

E-koronáé a jövő?

A Nemzeti Bank még tovább menne. Vizsgáljak az e-korona bevezetésének lehetőségét. Így a skandináv ország, amely 1661-ben Európában elsőként bevezette a bankjegyet, a digitális nemzeti fizetőeszközre történő átállásban is úttörő lenne. A kereskedelmi bankok is támogatják a projektet. Ezzel is az alternatív pénzügyi szolgáltatók (Alipay, Google pay), és fizetési módszereken (mint a Bitcoin) térnyerését akarják megakadályozni.

A rendszer a Bitcoin által is használt blockchain (blokklánc) technológián alapulná. A nemzeti bank tehát maga vezetne be egy ’kriptopénzt’. A használathoz szükséges számlát azonban nem egy magánszerveződésnél, hanem a nemzeti banknál kellene létrehozni. Így Svédországot nem fenyegetné sok kormány és nemzeti bank rémálma, a pénzforgalom feletti ellenőrzés elvesztése.

Még nem szorult ki teljesen a svéd korona, de egyre kevesebb helyen fogadják el a kiskereskedők

A bankjegyek és az érmék teljes megszüntetését azonban nem tervezik. „Krízisszituációkban, mint például egy országos áramszünet vagy egy átfogó hekkertámadás, szükség lehet a készpénzre, hogy ne omoljon össze az ország pénzügyi rendszere” – mondja a Sveriges Riksbank szóvivője, Stefan Ingves.

A bankoknak profit, a polgárok elégedettek

Az elektronikus fizetés anyagi nyertesei a bankok. Megspórolják a készpénz-forgalommal járó tetemes költségeket (szállítás, pénztár stb.), díjakat számítanak fel a kártyákért és százalékot a tranzakciókért. E mellett mindent megtudnak ügyfeleik fizetési és sokat fogyasztási szokásairól. Értékes információt, amelyet felhasználhatnak és értékesíthetnek is.

A svéd polgárok mégsem bosszankodnak. Éppen ellenkezőleg. Többségük kedveli az egyszerű és gyors fizetési lehetőségeknek. Szeretik a technikai újdonságokat és nyugat-európai összehasonlításban kevésbé foglalkoztatja őket a személyes adatok védelme.

Örülnek, hogy gyakorlatilag megszűnt a zsebtolvajlás és az utcai rablás. Nincs készpénz, nincs mit elvenni. Viszont szaporodnak a bankkártya csalások. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó bűnesetek száma az elmúlt években sehol nem nőtt úgy Európában, mint a svédeknél.

Hatékonyabb monetáris politika

A digitális fizetés térhódításának legnagyobb nyertese a központi bank. Már most is keveset költ bankjegyek nyomtatására és érmeverésre. A jövőben minimálisra csökkenhetnek az ilyen jellegű kiadásai. A Magyar Nemzeti Banknak évente 450 milliárd forintjába kerül a készpénz-előállítás.

A megtakarításnál is fontosabb, hogy a készpénz kiszorulása növeli a monetáris politika hatékonyságát. Mivel a készpénz egyre kevesebb helyen használható, a svédeknek a jelenlegi negatív alapkamat mellett sem éri meg a bankokból kivenni és készpénzben tartani a megtakarításokat. Vagy tudomásul veszik, hogy a bankbetétük értéke nominálisan is csökken, vagy – a nemzeti bank célját követve – fogyasztanak, ezzel téve a fenyegető defláció ellen.

Frankfurt irigykedik

Nem csoda, hogy a szintén negatív kamatot alkalmazó Európai Központi Bank (EKB) irigykedve néz Stockholmra. Frankfurtban azonban nem mernek a svédországihoz hasonló intézkedéseket hozni. Az európai polgárok nem akceptálnák a készpénz eltűnését. Kis lépéseket azonban már az EKB is tett. Az év elejével megszűnt az 500 eurós bankjegyek kibocsájtása. És tervben van a készpénzfizetés felső határának bevezetése. A hivatalos indokolás persze nem a hatékonyabb monetáris politika, hanem a bűnözés, leginkább a pénzmosás visszaszorítása. Kétségtelen, utóbbi a digitális világban jóval nehezebb, mint (nagy címletű) bankjeggyel.

Akiket nem érintett meg az idők szele

A németek szeretik a készpénzt – foglalhatók össze a német jegybank statisztikái. Németországban a pénzügyi tranzakciók háromnegyede továbbra is bankjeggyel és érmével bonyolódik. Értékben az arány ugyan alacsonyabb, de csak 2017 óta van 50% alatt.

Egy átlagos német pénztárcájában 2018-ban 107 euró volt. Az otthon tartott megtakarításokkal együtt 250 milliárdot, az euró-övezet készpénzállománynak 25%-át tartják maguknál bankjegyben és érmében a németek.

Az ok egyszerű: A németek többsége továbbra is a készpénzt tartja a legbiztonságosabb fizetési eszköznek.

Így lehet ezzel a magyarok többsége is. Ugyanis idehaza a 8%-os európai átlag dupláját, a GDP 15%-t teszi ki a készpénzforgalom.

Friss

Az olajárrobbanás elmaradt – egyelőre. A társaság tőzsdére mehet

Szakértők a Szaúdi-Arábiát ért drón támadás után az olajár ugrásszerű emelkedésével számoltak. Az árrobbanás egyelőre elmaradt. Az emelkedő árak azonban elégségesnek bizonyultak arra, hogy a Saudi Aramco előtt megnyíljanak a tőzsde kapui.

Tőzsde – Emelkedéssel nyitott New York

Enyhe emelkedéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei pénteken.

Túlzott húsfogyasztás. Amikor az antibiotikum is csődöt mond

Különösen azokban a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban növekszik a haszonállatok gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képessége, ahol robbanásszerűen nőtt a húsfogyasztás mértéke - állapították meg zürichi kutatók.

Exportra termel a kisvárdai éticsiga üzem

Megnyitotta élő éticsiga feldolgozó üzemét a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. Kisvárdán. A kizárólag exportra termelő gyár 6,5 milliárd forintból épült fel.

Hírek

Túlzott húsfogyasztás. Amikor az antibiotikum is csődöt mond

Különösen azokban a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban növekszik a haszonállatok gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képessége, ahol robbanásszerűen nőtt a húsfogyasztás mértéke - állapították meg zürichi kutatók.

Ezreknél kopogtat a KSH – megkérdezik, mit eszünk

Öt év elteltével újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait az európai lakossági egészségfelmérés részeként - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főosztályvezetője.

Országos sztrájkot tartanak a közszolgák

Október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot a köztisztviselők és a szociális dolgozók szakszervezete, mondván a kormány nem tartotta be ígéreteit és becsapta a szociális ágazatban dolgozókat.

Az internetről tárgyalt Trump és Zuckerberg

Donald Trump amerikai elnök és a Facebook első embere, Mark Zuckerberg a Fehér Házban találkozott. Megbeszélésük egyik fő témája az internet szabályozása volt.

Horrorkaravánok. A bírság sem visszatartó erő

Átlagosan havonta száz horrorkaravánt, vagyis szabálytalan járműszerelvényt fogtak el idén az utakon. A szabálytalan sofőrökre kiszabható helyszíni bírság legmagasabb összege 150 ezer forint.

Kanyaró – hét megbetegedés Horvátországban

Két hét alatt hét kanyarós megbetegedést regisztráltak Zágrábban. Szakemberek szerint aggasztó, hogy a betegek nem voltak semmilyen kapcsolatban egymással.

Felfegyverzik az űrhajósokat Oroszországban

Űrhajósoknak szánt fegyvert tesztelnek Oroszországban: az asztronauták vadállattámadások kivédésére használhatják, ha eldugott térségben érnek földet.

Fukusima. Felmentették az atomerőmű üzemeltetőit

Felmentették a fukusimai atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját. Azzal vádolták őket, hogy nem tettek meg mindent a nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

Hőség Japánban – ezrek kerültek kórházba

Japánban négyezer ember került kórházba a nagy hőség miatt, többségük idős - közölte a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság.

Új-Zélandon forog a Gyűrűk Ura-sorozat

Akárcsak a filmtrilógiában, az Amazon új Gyűrűk Ura-sorozatában is Új-Zéland lesz Középfölde - erősítette meg a filmstúdió a produkcióról, amely a valaha készült legdrágább tévészéria lesz.

Pécs. Másfél milliárdot csaltak el munkaerő-közvetítéssel

Több száz dolgozó után nem fizette be a közterheket és a forgalmi adóval is trükközött egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló. A költségvetésnek okozott kár meghaladja a másfél milliárd forintot.

A mentolos e-cigaretta a legrákkeltőbb

Nagy mennyiségű rákkeltő anyagot tartalmaznak a mentolos és a mentás ízesítésű elektromos cigaretták - derült ki egy amerikai kutatásból.
Hirdetés

Gazdaság

Lagarde: a politikai beavatkozás káros a jegybankokra

A globális gazdaság törékeny és veszélyben van - jelentette ki egy interjúban az Európai Központi Bank soron következő elnöke, aki szerint káros, ha a politikusok beavatkoznak a jegybankok működésébe.

Tiltott széfezés miatt fizet a Hársfa Gold

Engedély nélküli széfszolgáltatás miatt újabb, 15 millió forintos bírságot szabott ki a fővárosi Hársfa Gold Szolgáltató Kft.-re a Magyar Nemzeti Bank.

Folyó fizetési mérleg – deficit a második negyedévben

Az idei második negyedévben 121,5 millió euró hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg, ezzel az elmúlt egy évben harmadszor zárt deficittel. Az idei első negyedévben 56 millió euró, a tavalyi második negyedévben 298,7 millió euró volt a folyó fizetési mérleg többlete.

Cseh vita az NBB-ről: orosz érdekeket szolgál?

A cseh parlamenti felsőház külügyi bizottsága azt javasolja, Csehország lépjen ki a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB), amelyet 1970-ben hoztak létre Moszkvában. A testület zárt ülésen foglalkozott az NBB Budapestre települését ismertető kormányjelentéssel.

Növekedési kötvényprogram – elkezdte a vásárlást az MNB

A Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az első vállalati kötvényt a növekedési kötvényprogramban (nkp), amelybe eddig közel százötven hazai székhellyel rendelkező vállalat regisztrált.

Történelmi mélypont. 334 forint fölé szökött az euró

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, röviddel 13 óra után az euró 334,28 forintot ért, miután 331,66 forinton indította a napot.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom