A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek decemberben arról, hogy ne változzon az alapkamat és a kamatfolyosó, és egyetértettek abban, hogy a monetáris politikai döntéseknél az “adatvezérelt” és óvatos megközelítés fenntartása indokolt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a december 17-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.
A monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon hagyta, a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, a növekedési kötvényprogram (nkp) keretösszegét ugyanakkor január 1-jétől 300 milliárd forintról 450 milliárd forintra emelte.
Novemberben az infláció 3,4, a maginfláció 4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,6 százalék volt. A tanácstagok kiemelték, hogy novemberben az infláció emelkedését az üzemanyagárak bázishatása és az élelmiszerárak növekedése okozta. Ezek az átmeneti hatások várhatóan januárig emelik a fogyasztóiár-indexet, ezt követően az infláció fokozatos mérséklődése várható, így az előrejelzési horizont második felében a fogyasztóiár-index a 3 százalékos célon stabilizálódik.
A tanácstagok között egyetértés mutatkozott abban, hogy az inflációs mutató változékonysága miatt továbbra is kiemelt figyelmet érdemel a tartósabb tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció. Ennek szintje a következő hónapokban is a jelenlegi közelében alakul, majd 2020 első negyedévétől mérséklődik. A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az inflációs várakozások változatlanul horgonyzottak.
A döntéshozók megállapították, hogy az inflációt továbbra is kettős hatások alakítják. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Az elmúlt negyedévben az eurozónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak – írták a közleményben.
A testület arra számít, hogy a hazai GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben bővül a következő években, 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékkal, miközben az eurózóna növekedési kilátásai tartósan visszafogottan alakulnak. A felzárkózás az eurózónához továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik.
A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta nem változott számottevően. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket, ugyanakkor a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható – mutat rá a testület.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a szeptemberben még aszimmetrikus és lefelé mutató inflációs kockázatok újra szimmetrikussá váltak. Kiemelték ugyanakkor, hogy a világgazdaságban több olyan bizonytalansági tényező is jelen van, amely a kilátások hirtelen megváltozását okozhatja. Ennek eredményeként a döntéshozók egybehangzó érvelése szerint a hazai monetáris politikai döntések során változatlanul az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.
A tanácstagok megvitatták a 2019. július 1-jén elindított nkp eddigi eredményeit is. Mivel a jegybanki vásárlások 2019 végéig meghaladják a program keretösszegének kétharmadát, miközben a fennmaradó részt várhatóan 2020 elején felhasználják, a tanács decemberben megemelte a keretét.
A 2019 elején elindított növekedési hitelprogram Ffix (nhp fix) konstrukció keretében a részt vevő hitelintézetek november végéig több mint 340 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.
A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését január 28-án tartja, amelyről február 12-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
