Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács
No menu items!

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról – derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.

A monetáris tanács döntése szerint az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába, az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába 1,85 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatlába mínusz 0,05 százalékon maradt.

A testület legutóbb 2020 júliusában változtatott a monetáris kondíciókon, akkor 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot azután, hogy júniusban szintén 15 bázisponttal csökkent a kamat, amely ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál.

Megismételték: ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az MNB számára kiemelt, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB ezért december végén – hasonlóan szeptember végéhez – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tartott. A hozamgörbe rövid oldalán végrehajtott lépések hozzájárulnak a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A tanácstagok megállapították: bár a tavalyi harmadik negyedévben a gazdasági aktivitás az április-májusi mélypontot követően jelentős mértékben korrigált, a járvány második hullámának és a korlátozó intézkedések bevezetésének hatására 2020 negyedik negyedévében a gazdaság helyreállása átmenetileg megtorpan.

A korlátozó intézkedések mellett a hazai gazdasági aktivitás 2020 negyedik negyedévében ismét csökken, amivel a GDP összességében 2020-ban 6,0-6,5 százalékkal zsugorodik.

A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A hazai GDP 2021-ben várhatóan 3,5-6,0 százalékkal, 2022-ben 5,0-5,5 százalékkal nő.

A tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nulla közeli tartománytól.

Az MNB a járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, ezért a tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – írták.

A tanácstagok szerint a gazdasági élet újraindulásához a magán- és az állami beruházások egyaránt szükségesek, ezért a kedvező beruházási folyamatok érdekében biztosítani kell a vállalkozások számára széles körben hozzáférhető forrásokat. A döntéshozók véleménye szerint ennek jegybanki feltétele a változatlanul kedvező finanszírozási környezet megtartása, valamint a vállalatok folyamatos működéséhez és beruházásaik megvalósításához szükséges források biztosítása.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a Növekedési kötvényprogram és a Növekedési hitelprogram Hajrá hatékonyan biztosítja a szükséges forrásokat a beruházásokhoz.

A tanácstagok egyetértettek abban is, hogy az MNB állampapír-vásárlási programja sikeres: hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, erősítette a monetáris transzmisszió hatékonyságát, miközben az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is támogatta. A döntéshozók kiemelték, hogy a jegybank heti vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja.

A döntéshozók megítélése szerint a jegybankmérleg eddigi bővítése és az MNB által 2020-ban biztosított mintegy 5800 milliárd forintnyi likviditás sikeresen támogatta a járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítését, ezért a monetáris tanács készen áll a fenntartható gazdasági növekedés helyreállását a jegybankmérleg további bővítésén keresztül támogatni.

A tanács tagjai fontosnak tartják az állampapírpiacon történő tartós jegybanki jelenlét fenntartását és a beruházási folyamatokat támogató programok folytatását – összegezték a jelentésben.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A versenyképesség egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

Az egyik futárcéggel erősít a másik

Az előző év azonos időszakához képest az elmúlt 1 évben a SAMEDAY 115 százalékos növekedést tapasztalt a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat igénybe vevő online boltok számában.

Eljött amire a divatérzékenyek vártak Pesten

A budapesti nyitás jelentős mérföldkő a Primark globális terjeszkedési terveiben.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.