Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Az ÁSZ az uniós támogatások megelőlegezéséről
No menu items!

Az ÁSZ az uniós támogatások megelőlegezéséről

Az uniós támogatások megelőlegezése megkönnyítette a fejlesztések végrehajtását, illetve egyfajta tartalékképzést is jelentett – állapította meg legfrissebb elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

Egyrészt az Európai Unióval közösen finanszírozott magyar fejlesztések uniós támogatásának megelőlegezése a költségvetésből megkönnyítette a fejlesztések végrehajtását, amivel hozzájárult a magyar gazdasági növekedés dinamizálásához.

Másrészt a következő néhány évben mintegy 3 ezermilliárd forint megelőlegezett támogatást térít majd meg az Európai Bizottság Magyarország számára, ami egyfajta tartalékképzést is jelent. Ennek következtében pedig az uniós források ezermilliárd forintos nagyságrendű utólagos megtérítése jelentősen növeli majd Magyarország mozgásterét a koronavírus-járványt követő fellendülés finanszírozásában – írták a számvevőszék szakértői.

A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban több mint 8 ezermilliárd forint támogatás érkezik Magyarországra, és ehhez adódik hozzá még a kapcsolódó társfinanszírozás is, ami így együtt mintegy 12 ezermilliárd  forint finanszírozási forrást jelent.

Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU által Magyarország számára megítélt fejlesztési források minél nagyobb arányú és ütemes felhasználása érdekében a hazai költségvetés a fejlesztéseket megvalósító magyar szervezetek részére jelentős mértékben megelőlegezte az uniós támogatást.

Ezeket azonban az Európai Bizottság (EB) jellemzően csak a tényleges fejlesztési kiadások elszámolását követően térítette meg. Az esetek többségében az uniós támogatások megelőlegezésére, illetve az EB általi megtérítésére nem ugyanabban a költségvetési évben került sor. Az ÁSZ elemzése azt vizsgálja, hogy ez a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban alkalmazott gyakorlat miként hatott az egyes években a költségvetési hiány és az államadósság alakulására.

Az uniós módszertan a megelőlegezett uniós támogatásokat a kormányzati szektor hiányának kiszámításánál semlegesen kezeli. A hazai módszertan szerint viszont a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatásokat az adott évben költségvetési kiadásként kell elszámolni (kivéve, ha a kormányzati szektoron belüli kedvezményezettnek kerülnek átadásra, aki az adott évben nem költi el az előleget), az EB által megtérített összeg pedig a megtérítés évében számít költségvetési bevételnek.

Következésképpen, ha az uniós támogatás megelőlegezése és megtérítése nem ugyanarra az évre esik, akkor az befolyásolja a központi költségvetés, és ezen keresztül a kormányzati szektor hiányát. Tehát ha egy adott évben a magyar költségvetés által megelőlegezett összeg nagyobb, mint az EB által megtérített összeg, akkor az növeli a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, ezáltal a tényleges államadósság összegét.

Azonban az államadósságnak ezt a növekményét az államadósság-mutató kiszámításakor nem kell figyelembe venni, így az az államadósság-szabály teljesülését nem hátráltatja – világít rá az ÁSZ elemzése.

Az éven túli megtérülés számos tényező következménye. Ezek közé tartozik a pályázatok jellemzően egy évnél hosszabb megvalósítása, valamint az EB-vel való elszámolás időigénye. A megtérülés elhúzódása a központi költségvetés számára komoly kihívást jelentő kockázatot jelentett az elmúlt években, azonban ezt kezelni lehetett. (A legnagyobb mértékű megelőlegezés 2017-ben, összesen 1344,6 milliárd forint volt).

Az elmúlt évek adatai és az aktuális programozási ciklusból hátralévő időszak várható kifizetései alapján 2021-től kezdve a hiány növelésének tendenciája megfordul, mivel – a kiadások fokozatos csökkenése mellett – a megelőlegezett uniós támogatások megtérítése révén jelentős nagyságrendű bevétel várható. A kohéziós politikai operatív programok esetében több mint 3 ezermilliárd forint összegű költségvetési bevétel várható, ami jelentősen növeli majd Magyarország mozgásterét a koronavírus-járványt követő fellendülés finanszírozásában – szögezi le az Állami Számvevőszék elemzése.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európai jó példák alapján fejlődik a magyar élelmiszeripar

Modernizációval, digitális fejlesztésekkel behozható a lemaradásunk, az élelmiszer-előállítás során magas feldolgozottsági szintre kell törekedni, a vertikális integráció előnyei pedig a termelésbiztonságot erősíthetik.

Nagyot csökken a THM-plafon: olcsóbbak lesznek a legdrágább hitelek 

A jelenlegi és a júliustól érvényes maximum közötti különbséget figyelembe véve egymillió forintos, 60 hónapra felvett személyi kölcsön esetén több mint 160 ezer forint a különbség a teljes visszafizetendő összegben.

Harmadával több profitot termelt a Ryanair

Az idei nyári csúcsidőszakban a Ryanair arra számít, hogy a viteldíjak a kapacitásproblémák ellenére csak kis mértékben növekednek majd a tavalyi azonos időszak szintjéhez képest.

Covid hatás: dübörög az e-recept és az online időpont kérése

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.

Hírek

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...