Kezdőlap Hírek Az Európai Parlament jóváhagyta az EU-Japán szabadkereskedelmi szerződést
No menu items!

Az Európai Parlament jóváhagyta az EU-Japán szabadkereskedelmi szerződést

Jóváhagyta az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi szerződést az Európai Parlament.

A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel ratifikálták a július 17-én aláírt egyezményt és elfogadták az úgynevezett stratégiai partnerségi megállapodást is, amely kiterjeszti az együttműködést a felek között egyebek mellett az energia, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a klímaváltozás elleni küzdelem területére is.

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU. A szerződés, melyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, jobban megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket.

A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, valamint közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.

Szakértők szerint az európai agrártermelők és a japán autógyártók lesznek az egyezmény legnagyobb nyertesei, az uniós exportőrök évi mintegy egymilliárd eurót takaríthatnak meg a vámok lebontásával.

Pedro Silva Pereira, a témáért felelős szociáldemokrata képviselő mérföldkőnek nevezte a szerződést a “tisztességes, szabályokon és elveken alapuló kereskedelem számára a protekcionizmus terjedésének idején”.

Az uniós tagállamok kormányainak tanácsa várhatóan december 21-én ad zöld utat a Tokióban már jóváhagyott megállapodásnak, amely ezt követően jövő februárban lép életbe.

Az EU-Japán beruházásvédelmi megállapodásról szóló tárgyalások még folyamatban vannak. A szerződést ugyanis két részre bontották azért, hogy ne ismétlődhessen meg az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállásán.

Az Európai Bíróság szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása.

A nemzeti és a regionális parlamentek ratifikálása csak a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkozó pontokhoz szükséges, ezeket pedig az új modell értelmében egyszerűen kivágják a megállapodásokból és külön fogadják el.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megint módosul az EU-s klímarendelet

Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az európai klímarendelet...

Megújul páratlan természeti kincsünk, a Kis-Balaton

A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul majd az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei

Befektetők és kényszer vásárlók: kettészakadt az ingatlanpiac

Megtorpant az ingatlanpiac 2025-ben, mivel a várt pénzáramlás elmaradt a magánnyugdíjpénztári megtakarítások és állampapírok irányából

Július 6-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programokra

Július 6-ig, vasárnapig lehet jelentkezni a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor Programra
Hirdetés

Hírek

Megint módosul az EU-s klímarendelet

Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az európai klímarendelet...

Warning! Csúszik az online számlás határidő

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bizonyos hibákkal szemben szigorúbban lép...

Megújul páratlan természeti kincsünk, a Kis-Balaton

A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul majd az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei

Július 6-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programokra

Július 6-ig, vasárnapig lehet jelentkezni a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor Programra

Megnyílt az első PRÍMA élelmiszer-outlet üzlet

Megnyílt az első PRÍMA élelmiszer-outlet üzlet Magyarországon, ahol a vásárlók akár 70 százalék kedvezménnyel juthatnak hozzá a termékekhez

A Budapest Kártya a BKK hatáskörébe került

A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése értelmében a korábban a Budapest Brand hatáskörébe tartozó Budapest Kártya kiadásával, fejlesztésével és menedzselésével összefüggő feladatokat 2025. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) látja el

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése – a sárga a jó

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése, a villany- és gázszámlákat bemutató értesítők színes fejlécén és az aláírásnál sárga színű MVM-logó jelenik meg

Egyre jövedelmezőbb a szolgáltatóknak az 5G-n érkező otthoni internet

A jelentés megállapítja: bár Közép-Európában lassabban terjed az 5G, Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszik az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg