Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Az IMF tündöklése és válsága

Az IMF tündöklése és válsága

A 75. éve alapított Nemzetközi Valutaalapot (IMF) sokat dicsérték és még többet szidták. Sokáig a világ legnagyobb hitelezője és a neoliberális gazdasági reformok kérlelhetetlen keresztülvivője volt. A Világbank megítélése kevesebb emóciót váltott ki. Napjainkban ismét Keynes-i elveket vallanak a két szervezetnél és azért küzdenek, hogy a multipoláris világrendben is a nemzetközi pénzügyi rendszer megkerülhetetlen szereplői maradjanak.

Bretton-Woods-i konferencia

Az 1944-es Bretton-Woods-i konferencia mérföldkő volt a világgazdaság történetében. Negyvennégy ország 730 delegáltja találkozott a New Hampshire-i kisváros szebb napokat látott szállodájában. A szövetségesek ekkor már partra szálltak, látszott a háború vége. A győztesek el akarták kerülni a két világháború közötti hibákat, amelyek a gazdasági válsághoz és a szélsőséges pártok felemelkedéséhez vezetett.

Stabil valutaárfolyamokat, szabad kereskedelmet és korlátok nélküli tőkeáramlást akartak.

John Keynes

Harry Dexter White

A konferencia két szellemi vezetője az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Harry Dexter White és a neves brit közgazdász, a londoni Államkincstárnál dolgozó John Keynes volt. Utóbbi egy ’Nemzetközi Jegybankot’ és ’Bancor’ néven globális valutát javasolt. Végül White kevésbé radikális elképzelése valósult meg.

Létrejött az IMF, amelynek fő feladata az egymáshoz kötött árfolyamú nemzeti valuták rendszerének támogatása lett. A kötött árfolyam nagy pénzügyi fegyelmet követelt meg a résztvevő államoktól. Az USA egy uncia arany értékét 35 USD-ben határozta meg és vállalta, hogy csak annyi pénzt ad ki, amennyire a jegybankja trezorjában aranyfedezet van. Az árfolyamok kötöttségén keresztül minden résztvevő államnak stabil költségvetést és kiegyensúlyozott fizetési mérleget kellett felmutatnia. Ha erre egy ország átmenetileg nem volt képes, az IMF hitel nyújtott.

Bretton-Woods tündöklése és bukása

A konferencián elfogadott megállapodás 1945-ben lépett hatályba. A Világbank illetve az IMF tagjainak száma rövid idő alatt 30-ról hamar 100-ra emelkedett. Kezdetét vette a Bretton-Woods-i rendszer kér arany évtizede. A fix árfolyamokon csak az IMF engedélyével lehetett változtatni, ha a kurzus nem áll összhangba egy ország gazdasági teljesítményével. Így a jelentős exporttöbbletet felhalmozó Németország márkáját kétszer is felértékelték.

Az aranyfedezet vége

Végül az USA bizonyult a leggyengébb láncszemnek. A nem utolsó sorban a vietnámi háború miatt elszabadult költségvetési hiány miatt az amerikaiak több pénzt költöttek, mint amennyi aranyuk volt. A franciák háborogtak. Végül az USA 1971 augusztusában egyoldalúan megszüntette az USD aranyra válthatóságát. Ez után egyre kevesebb ország akarta valutáját az amerikai fizetőeszközhöz kötni. 1973-ban hivatalosan is megszűnt a kötött árfolyamok rendszere. Így az IMF és a Világbank tulajdonképpen feladat nélkül maradt.

Az IMF a neoliberalizmus zászlóshajója

A két intézmény új feladatokat talált magának: a tagállamok pénzügy- és gazdaságpolitikájának felügyelete, tanácsadás és hitelnyújtás. Az IMF és a Világbank sok száz közgazdásza a mai napig világgazdasági elemzéseket készít, valamint kért és kéretlen tanácsokat ad a tagállamoknak. Bajbajutott országok hitelezése esetén a tanácsok követését a segítségnyújtás feltételéül szabják.

Évtizedekig hírhedtek voltak a két szervezet neoliberális reformdiktátumai, amelyeket a csőd szélére jutott latinamerikai, afrikai és kelet-európai államokra kényszerítettek.

Kiegyensúlyozott költségvetés, alacsony infláció, dereguláció, versenyképesség növelés és privatizáció – hangzott a recept.

Az intézkedések rendszerint lakossági tiltakozást váltottak ki, amelyek gyakran hatástalanok maradtak, mint például az évtizedek óta újra és újra a csőd szélére jutó Argentínában.

Ördögi kör

A fordulatot minden idők legnagyobb hitelfelvevője, Görögország hozta. Az IMF elismerte, hogy túl szigorú megszorításokat vártak el a dél-európai országtól, amelyek recesszióhoz vezettek. Ezért csökkentek az állami bevételek, így az IMF által megkövetelt hiánycél eléréséhez újabb megszorításokat kellett alkalmazni. Ördögi kör állt elő.

Keynes reneszánsza

Oliver Blanchard

Az IMF politikája sokat változat az elmúlt években. Ebben nagy szerepe van a szervezet Keynes-i elveket valló vezető közgazdászának, Oliver Blanchardnak.

Nagyobb fiskális szabadságot adnak a hitelfelvevő országoknak, engedélyezik a lassabb kiadáscsökkentést, ha ez állami beruházásokkal és ezen keresztül gazdaságélénkítéssel párosul.

Válságban a válságkezelő

Az IMF vezetője az alapítás óta európai, a Világbanké pedig amerikai. Előbbi 11 elnökéből 5 francia volt, ahogy a most az Európai Központi Bank élére váltó Christine Lagarde és elődje, a szexbotrányba keveredett Domonique Strauss-Kahn is.

Ugyanakkor az IMF tőkéjének már csak 30%-át adják az európaiak. Kontinensünk legnagyobb részvényes, az 5,3%-ot birtokló Németország. A legtöbb tőkét, 16,5%-ot az USA biztosítja. Ezzel együtt az immár 189 tagállam között nincs abszolút többségük az észak-atlanti szövetségeseknek.

Ázsiai konkurencia

Érthető, hogy az egyre több pénzt adó feltörekvő országok, mindenekelőtt Peking nagyobb beleszólást követelnek. Kína a globális GDP 19%-át állítja elő, az IMF-nél viszont csak 6%-os szavazati hányaddal rendelkezik. India esetében 8 és 2,6 százalék ez az arányszám. Az alulreprezentáltság távol tartja a feltörekvő országokat a két szervezettől. Kína egyre inkább önállóan hitelez. A kommunista ország immár a világ legnagyobb kölcsönnyújtója. Eközben az IMF hitelkihelyezési volumene csökken. A görög válság időszakában még 80 milliárd dollár volt, mára csak 37. Kína az ’Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank’ létrehozásával a Világbank konkurensét is megteremtette.

Jeroen Dijsselbloem

Kristalina Georgieva

Ha az IMF nem enged nagyobb beleszólást a feltörekvő országoknak, befolyása megállíthatatlanul csökkenni fog – vélik a közgazdászok. Nagyobb szavazati arányt és Európán illetve Amerikán kívülről jövő vezetőt javasolnak. Erről egyelőre hallani sem akarnak az öreg kontinensen. Már folyik az alkudozás, hogy a 1945 óta fennálló ’gentlemen’s agreement’ jegyében ki legyen Lagarde utódja. A volt holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselblome, a brit jegybank elnöke, Mark Carney és a Világbank ügyvezetője, a bolgár Kristalina Georgieva a legesélyesebbek.

Az elsők között. Magyarország a szocialista blokkból elsőként, 1982-ban csatlakozott az IMF-hez és a Valutaalaphoz. Rögtön, majd több alkalommal is hitelt vettük a két szervezettől, 1996-ban a Horn-kormány a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs intézkedések támogatására kötött megállapodást. Később, 2008-ban a Gyurcsány-kormány kért az IMF-től 20 milliárd dollárt, amelyet 2013-ban az Orbán-kabinet törlesztett. Magyarország a megnövekedett gazdasági súlya miatt, immár 0,4% szavazati aránnyal rendelkezik a nemzetközi pénzügyi szervezetben.

Friss

Immár évi egymilliárd forintból gazdálkodhat a Mohosz

Egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek évente, hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illeti. A jövedelem a közfeladat ellátási szerződésben rögzítették. A Mohosz elnökhelyettes átlátható gazdálkodást ígér.

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Az áfacsökkentés óta vonzóbb a halágazat

A tavaly januári áfacsökkentés után növekedésnek indult a halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások száma. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele közel 18 milliárd forintra emelkedett - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

Teszt: a light üdítők. Árak és értékek

A tesztet közkívánatra készítették a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tesztelői, akik tizenhat országosan kapható light üdítőt vettek sorra olvasói sürgetésre.  Szoros versenyben most is bebizonyosodott: az ár nem mindig fejezi ki az érték mértéket - a tesztelők szerint.

Hírek

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Trump szemet vetett Grönlandra – a dánok szerint tréfa

Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.

E-cigit szívtak – súlyos állapotban kerültek kórházba

Az orvosok szerint az e-cigarettázás juttathatta kórházba azt a mintegy ötven amerikait, akiket súlyos légúti megbetegedéssel diagnosztizáltak a napokban. A betegek többsége tizenéves.

Prehisztorikus Vénusz – újabb termékenységi istennőszobor-lelet

Újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Német KRESZ-reform. Hatszoros büntetési tételek, új táblák

Drágább lesz a szabálytalan közlekedés Németországban, a szabályok átalakítás is tervezi a tárca. A KRESZ tervezett új elemei között szerepel például, hogy lesz gyorsforgalmi út kerékpárosoknak, lépésben kanyrodhatnak a teherautók és  három személy már autózhat a buszsávban is.

Korrupció ígéretével üzletelt – Borítékolta lebukását

Egy tévesen megcímzett boríték buktatta le a csalót, aki bírók, ügyészek, nyomozók befolyásolását ígérve több millió forintot kért "ügyfeleitől". A tettes és társa ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Hamis luxusillatokat rejtett a budapesti raktár

Egymilliárd forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű parfümöket, napszemüvegeket, kozmetikai termékeket és hangszórókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten.

Veszélyes az ünnepi tűzijáték a házi kedvencekre

A tűzijáték miatti óvintézkedésekre figyelmezteti a kutyatartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A legfontosabb, hogy az ebekbe ültetett mikrochip regisztrált legyen.

Parlagfű. Kötelező az irtás, nincs türelmi idő

Fontos a korai védekezés, ezért idén megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Kényszerleszállás. Krími járat gyulladt ki Moszkva fölött

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkva közelében csütörtök hajnalban az Ural Airlines légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, miután mindkét hajtóműve madarat szippantott be.

2600 éve már söröztek a kelták

Már a kelták is kedvelték a mediterrán életstílust: szívesen ittak bort, és 2600 évvel ezelőtt már a sört is kerámiából készült görög ivócsészékből fogyasztottak. Más félét szerettek a az eltérő státuszú néprétegek akkoriban - állapították meg kutatók.

Szmog-díj jöhet Bukarestben

Kitiltaná Bukarest központjából a környezetszennyező autókat, az Euro 3-as és a nem a román fővárosban forgalomba helyezett kocsikat pedig csak környezetvédelmi matricával engedné az utakra a főpolgármester.
Hirdetés

Gazdaság

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Júliusban 0,2 százalékkal, 12 milliárd forinttal emelkedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6225 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Többet fizettek be a munkáltatók – nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

Fokozták befizetéseiket a munkáltatók, kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak, éves összevetésben az állami adóvisszatérítéssel támogatott befizetések csökkentek. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona június végére 1398 milliárd forintra nőtt.

Lakástakarék. Az Aegon átadja ügyfeleit, az Erste fogadja

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, hogy az Erste Lakástakarék október 25-ével átvegye az Aegon Lakástakarék portfólióját. A tranzakció mintegy ötvenezer ügyfelet érint.

Több mint 68 milliárd kamatozik babakötvényben

Idén eddig közel 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak, így már 190 ezer gyermek pénze van babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

Svájc – A kolompok és banktitkok országa

Érdemes egy kicsit a svájci sztereotípiák mögé tekinteni és megismerkedni az ország gazdaságának, európai szerepének legalább egy-egy szeletét szemügyre venni. Dr. Gonda György a gazdasági szakember szemével tekintett körül az alpesi országban járva.

Kamatcsökkentést kér az amerikai elnök a FED-től

Egy teljes százalékpontos kamatcsökkentésre ösztökélte az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszert (Federal Reserve/Fed) Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a Fed monetáris politikája "gúzsba köti" a nemzetgazdaságot.
Hirdetés
Hirdetés