Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Az IMF tündöklése és válsága

Az IMF tündöklése és válsága

A 75. éve alapított Nemzetközi Valutaalapot (IMF) sokat dicsérték és még többet szidták. Sokáig a világ legnagyobb hitelezője és a neoliberális gazdasági reformok kérlelhetetlen keresztülvivője volt. A Világbank megítélése kevesebb emóciót váltott ki. Napjainkban ismét Keynes-i elveket vallanak a két szervezetnél és azért küzdenek, hogy a multipoláris világrendben is a nemzetközi pénzügyi rendszer megkerülhetetlen szereplői maradjanak.

Bretton-Woods-i konferencia

Az 1944-es Bretton-Woods-i konferencia mérföldkő volt a világgazdaság történetében. Negyvennégy ország 730 delegáltja találkozott a New Hampshire-i kisváros szebb napokat látott szállodájában. A szövetségesek ekkor már partra szálltak, látszott a háború vége. A győztesek el akarták kerülni a két világháború közötti hibákat, amelyek a gazdasági válsághoz és a szélsőséges pártok felemelkedéséhez vezetett.

Stabil valutaárfolyamokat, szabad kereskedelmet és korlátok nélküli tőkeáramlást akartak.

John Keynes

Harry Dexter White

A konferencia két szellemi vezetője az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Harry Dexter White és a neves brit közgazdász, a londoni Államkincstárnál dolgozó John Keynes volt. Utóbbi egy ’Nemzetközi Jegybankot’ és ’Bancor’ néven globális valutát javasolt. Végül White kevésbé radikális elképzelése valósult meg.

Létrejött az IMF, amelynek fő feladata az egymáshoz kötött árfolyamú nemzeti valuták rendszerének támogatása lett. A kötött árfolyam nagy pénzügyi fegyelmet követelt meg a résztvevő államoktól. Az USA egy uncia arany értékét 35 USD-ben határozta meg és vállalta, hogy csak annyi pénzt ad ki, amennyire a jegybankja trezorjában aranyfedezet van. Az árfolyamok kötöttségén keresztül minden résztvevő államnak stabil költségvetést és kiegyensúlyozott fizetési mérleget kellett felmutatnia. Ha erre egy ország átmenetileg nem volt képes, az IMF hitel nyújtott.

Bretton-Woods tündöklése és bukása

A konferencián elfogadott megállapodás 1945-ben lépett hatályba. A Világbank illetve az IMF tagjainak száma rövid idő alatt 30-ról hamar 100-ra emelkedett. Kezdetét vette a Bretton-Woods-i rendszer kér arany évtizede. A fix árfolyamokon csak az IMF engedélyével lehetett változtatni, ha a kurzus nem áll összhangba egy ország gazdasági teljesítményével. Így a jelentős exporttöbbletet felhalmozó Németország márkáját kétszer is felértékelték.

Az aranyfedezet vége

Végül az USA bizonyult a leggyengébb láncszemnek. A nem utolsó sorban a vietnámi háború miatt elszabadult költségvetési hiány miatt az amerikaiak több pénzt költöttek, mint amennyi aranyuk volt. A franciák háborogtak. Végül az USA 1971 augusztusában egyoldalúan megszüntette az USD aranyra válthatóságát. Ez után egyre kevesebb ország akarta valutáját az amerikai fizetőeszközhöz kötni. 1973-ban hivatalosan is megszűnt a kötött árfolyamok rendszere. Így az IMF és a Világbank tulajdonképpen feladat nélkül maradt.

Az IMF a neoliberalizmus zászlóshajója

A két intézmény új feladatokat talált magának: a tagállamok pénzügy- és gazdaságpolitikájának felügyelete, tanácsadás és hitelnyújtás. Az IMF és a Világbank sok száz közgazdásza a mai napig világgazdasági elemzéseket készít, valamint kért és kéretlen tanácsokat ad a tagállamoknak. Bajbajutott országok hitelezése esetén a tanácsok követését a segítségnyújtás feltételéül szabják.

Évtizedekig hírhedtek voltak a két szervezet neoliberális reformdiktátumai, amelyeket a csőd szélére jutott latinamerikai, afrikai és kelet-európai államokra kényszerítettek.

Kiegyensúlyozott költségvetés, alacsony infláció, dereguláció, versenyképesség növelés és privatizáció – hangzott a recept.

Az intézkedések rendszerint lakossági tiltakozást váltottak ki, amelyek gyakran hatástalanok maradtak, mint például az évtizedek óta újra és újra a csőd szélére jutó Argentínában.

Ördögi kör

A fordulatot minden idők legnagyobb hitelfelvevője, Görögország hozta. Az IMF elismerte, hogy túl szigorú megszorításokat vártak el a dél-európai országtól, amelyek recesszióhoz vezettek. Ezért csökkentek az állami bevételek, így az IMF által megkövetelt hiánycél eléréséhez újabb megszorításokat kellett alkalmazni. Ördögi kör állt elő.

Keynes reneszánsza

Oliver Blanchard

Az IMF politikája sokat változat az elmúlt években. Ebben nagy szerepe van a szervezet Keynes-i elveket valló vezető közgazdászának, Oliver Blanchardnak.

Nagyobb fiskális szabadságot adnak a hitelfelvevő országoknak, engedélyezik a lassabb kiadáscsökkentést, ha ez állami beruházásokkal és ezen keresztül gazdaságélénkítéssel párosul.

Válságban a válságkezelő

Az IMF vezetője az alapítás óta európai, a Világbanké pedig amerikai. Előbbi 11 elnökéből 5 francia volt, ahogy a most az Európai Központi Bank élére váltó Christine Lagarde és elődje, a szexbotrányba keveredett Domonique Strauss-Kahn is.

Ugyanakkor az IMF tőkéjének már csak 30%-át adják az európaiak. Kontinensünk legnagyobb részvényes, az 5,3%-ot birtokló Németország. A legtöbb tőkét, 16,5%-ot az USA biztosítja. Ezzel együtt az immár 189 tagállam között nincs abszolút többségük az észak-atlanti szövetségeseknek.

Ázsiai konkurencia

Érthető, hogy az egyre több pénzt adó feltörekvő országok, mindenekelőtt Peking nagyobb beleszólást követelnek. Kína a globális GDP 19%-át állítja elő, az IMF-nél viszont csak 6%-os szavazati hányaddal rendelkezik. India esetében 8 és 2,6 százalék ez az arányszám. Az alulreprezentáltság távol tartja a feltörekvő országokat a két szervezettől. Kína egyre inkább önállóan hitelez. A kommunista ország immár a világ legnagyobb kölcsönnyújtója. Eközben az IMF hitelkihelyezési volumene csökken. A görög válság időszakában még 80 milliárd dollár volt, mára csak 37. Kína az ’Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank’ létrehozásával a Világbank konkurensét is megteremtette.

Jeroen Dijsselbloem

Kristalina Georgieva

Ha az IMF nem enged nagyobb beleszólást a feltörekvő országoknak, befolyása megállíthatatlanul csökkenni fog – vélik a közgazdászok. Nagyobb szavazati arányt és Európán illetve Amerikán kívülről jövő vezetőt javasolnak. Erről egyelőre hallani sem akarnak az öreg kontinensen. Már folyik az alkudozás, hogy a 1945 óta fennálló ’gentlemen’s agreement’ jegyében ki legyen Lagarde utódja. A volt holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselblome, a brit jegybank elnöke, Mark Carney és a Világbank ügyvezetője, a bolgár Kristalina Georgieva a legesélyesebbek.

Az elsők között. Magyarország a szocialista blokkból elsőként, 1982-ban csatlakozott az IMF-hez és a Valutaalaphoz. Rögtön, majd több alkalommal is hitelt vettük a két szervezettől, 1996-ban a Horn-kormány a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs intézkedések támogatására kötött megállapodást. Később, 2008-ban a Gyurcsány-kormány kért az IMF-től 20 milliárd dollárt, amelyet 2013-ban az Orbán-kabinet törlesztett. Magyarország a megnövekedett gazdasági súlya miatt, immár 0,4% szavazati aránnyal rendelkezik a nemzetközi pénzügyi szervezetben.

Friss

Tőzsde – Minimális mozgás New Yorkban nyitáskor

A New York-i börze irányadó mutatói a keddi nyitáskor csak minimálisan mozdultak el hétfői záróértékükhöz képest.

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a vonatokon

Szerda reggeltől csütörtök reggelig országszerte fokozott vasúti ellenőrzést tart a rendőrség.

Osztrák tulajdonba kerül az Osram

A csökkenő autóipari kereslet miatt hosszú hónapok óta küszködő német Osram vezetősége elfogadta az osztrák ams AG félvezető-áramkör és szenzorgyártó vállalat feljavított akvizíciós ajánlatát.

Áder Pakson: szükség van az atomenergiára

Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, akkor vissza kell szorítani a fosszilis erőművek működését, az atomenergiáról pedig nem mondhatunk le - mondta Áder János köztársasági elnök Pakson.

Hírek

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a vonatokon

Szerda reggeltől csütörtök reggelig országszerte fokozott vasúti ellenőrzést tart a rendőrség.

Óránként kilencven gyerek hal meg tüdőgyulladásban

Az elmúlt évben több mint 800 ezer csecsemő és kisgyerek halt meg a betegségben annak ellenére, hogy az gyógyítható és többnyire megelőzhető.

Történelmi fotó bizonyítja: nem halt ki a ritka faj

Csaknem harminc év után először kaptak lencsevégre vietnami kancsilt (Tragulus versicolor). Az apró termetű, őzszerű állat a délkelet-ázsiai ország dzsungeleiben él.

Vonatkatasztrófa Bangladesben – legalább tizenöt halott

Összeütközött két személyszállító vonat Bangladesben, a balesetben legkevesebb tizenöten meghaltak és mintegy hatvanan megsérültek - közölte a rendőrség és a mentőszolgálat.

Az év új-zélandi madara: a sárgaszemű pingvin

A sárgaszemű pingvin, maori nevén a hoiho lett idén az év madara Új-Zélandon, miután szoros versenyben maga mögé utasította a szintén veszélyeztetett kakapót.

Drágább lesz a gázolaj szerdától

Szerdán literenként bruttó 3 forinttal emelkedik a gázolaj ára, a 95-ös benziné nem változik.

Fogyni vágyókat vert át az újpesti kuruzsló – elítélték

Jogosulatlanul végzett zsírbontó kezelések miatt pénzbüntetésre ítélt a bíróság nem jogerősen egy nőt és élettársát - közölte a Fővárosi Főügyészség.

Autósok figyelem: sűrű köd száll több megyére

Több megyére és a fővárosra figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a tartós, sűrű köd veszélye miatt.

Szokatlanul meleg idő – Orvosmeteorológia

A következő napokban, és a jövő héten enyhébb, az ilyenkor szokásosnál néhány helyen jóval melegebb lesz az idő. Orvosmeteorológia.

Kalapács alatt Napóleon csizmája – két tucat milliós érték

Akár a 80 ezer euró (26,7 millió forint) leütési árat is elérheti egy november végi párizsi aukción I. Napóleon francia császár csizmája, amelyet száműzetésben töltött évei alatt viselt Szent Ilona szigetén.

Mindenkit kimentettek a berobbant német bányából

A németországi Szász-Anhalt tartományban berobban bányában rekedt 35 embert a felszínre hozták. A 700 méter mélységben néhány órát töltöttek a bányászok, többen megsérültek.

Bányarobbanás Németországban, sokan bennrekedtek

Robbanás történt egy németországi bányában. Legkevesebb két ember megsérült és harmincöten a föld alatt rekedtek.
Hirdetés

Gazdaság

Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a Novis Biztosító - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A kápé ellen csomagot ajánl a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki: digitális fizetési megoldásokkal szorítanák vissza a készpénzhasználatot és csökkentenék a banki működés adminisztrációs költségeit is.

Infláció – MNB: meg kell reformálni a mérési módszert

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Matolcsy Györgyék tanulmányukban arra jutnak, ideje újragondolni az infláció mérését.

Csökkent az állampapír-állomány szeptemberben

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 90 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A 30 890 milliárd forintnyi összeg 2223 milliárd forinttal nőtt az idei első kilenc hónapban és 2384 milliárd forinttal egy év alatt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Megduplázzák a bankadót Szlovákiában

Kivezetés helyett megtartják, sőt meg is duplázzák a bankadót Szlovákiában. Az erről szóló törvénymódosítást már jóváhagyta a szlovák kormány.

Egymillió ügyféllel indul az új magyar bank

A Takarékbank csaknem 2300 milliárd forintos mérlegfőösszegével az ország ötödik legnagyobb hitelintézeteként lépett a piacra.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom