Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Az IMF tündöklése és válsága

Az IMF tündöklése és válsága

A 75. éve alapított Nemzetközi Valutaalapot (IMF) sokat dicsérték és még többet szidták. Sokáig a világ legnagyobb hitelezője és a neoliberális gazdasági reformok kérlelhetetlen keresztülvivője volt. A Világbank megítélése kevesebb emóciót váltott ki. Napjainkban ismét Keynes-i elveket vallanak a két szervezetnél és azért küzdenek, hogy a multipoláris világrendben is a nemzetközi pénzügyi rendszer megkerülhetetlen szereplői maradjanak.

Bretton-Woods-i konferencia

Az 1944-es Bretton-Woods-i konferencia mérföldkő volt a világgazdaság történetében. Negyvennégy ország 730 delegáltja találkozott a New Hampshire-i kisváros szebb napokat látott szállodájában. A szövetségesek ekkor már partra szálltak, látszott a háború vége. A győztesek el akarták kerülni a két világháború közötti hibákat, amelyek a gazdasági válsághoz és a szélsőséges pártok felemelkedéséhez vezetett.

Stabil valutaárfolyamokat, szabad kereskedelmet és korlátok nélküli tőkeáramlást akartak.

John Keynes

Harry Dexter White

A konferencia két szellemi vezetője az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Harry Dexter White és a neves brit közgazdász, a londoni Államkincstárnál dolgozó John Keynes volt. Utóbbi egy ’Nemzetközi Jegybankot’ és ’Bancor’ néven globális valutát javasolt. Végül White kevésbé radikális elképzelése valósult meg.

Létrejött az IMF, amelynek fő feladata az egymáshoz kötött árfolyamú nemzeti valuták rendszerének támogatása lett. A kötött árfolyam nagy pénzügyi fegyelmet követelt meg a résztvevő államoktól. Az USA egy uncia arany értékét 35 USD-ben határozta meg és vállalta, hogy csak annyi pénzt ad ki, amennyire a jegybankja trezorjában aranyfedezet van. Az árfolyamok kötöttségén keresztül minden résztvevő államnak stabil költségvetést és kiegyensúlyozott fizetési mérleget kellett felmutatnia. Ha erre egy ország átmenetileg nem volt képes, az IMF hitel nyújtott.

Bretton-Woods tündöklése és bukása

A konferencián elfogadott megállapodás 1945-ben lépett hatályba. A Világbank illetve az IMF tagjainak száma rövid idő alatt 30-ról hamar 100-ra emelkedett. Kezdetét vette a Bretton-Woods-i rendszer kér arany évtizede. A fix árfolyamokon csak az IMF engedélyével lehetett változtatni, ha a kurzus nem áll összhangba egy ország gazdasági teljesítményével. Így a jelentős exporttöbbletet felhalmozó Németország márkáját kétszer is felértékelték.

Az aranyfedezet vége

Végül az USA bizonyult a leggyengébb láncszemnek. A nem utolsó sorban a vietnámi háború miatt elszabadult költségvetési hiány miatt az amerikaiak több pénzt költöttek, mint amennyi aranyuk volt. A franciák háborogtak. Végül az USA 1971 augusztusában egyoldalúan megszüntette az USD aranyra válthatóságát. Ez után egyre kevesebb ország akarta valutáját az amerikai fizetőeszközhöz kötni. 1973-ban hivatalosan is megszűnt a kötött árfolyamok rendszere. Így az IMF és a Világbank tulajdonképpen feladat nélkül maradt.

Az IMF a neoliberalizmus zászlóshajója

A két intézmény új feladatokat talált magának: a tagállamok pénzügy- és gazdaságpolitikájának felügyelete, tanácsadás és hitelnyújtás. Az IMF és a Világbank sok száz közgazdásza a mai napig világgazdasági elemzéseket készít, valamint kért és kéretlen tanácsokat ad a tagállamoknak. Bajbajutott országok hitelezése esetén a tanácsok követését a segítségnyújtás feltételéül szabják.

Évtizedekig hírhedtek voltak a két szervezet neoliberális reformdiktátumai, amelyeket a csőd szélére jutott latinamerikai, afrikai és kelet-európai államokra kényszerítettek.

Kiegyensúlyozott költségvetés, alacsony infláció, dereguláció, versenyképesség növelés és privatizáció – hangzott a recept.

Az intézkedések rendszerint lakossági tiltakozást váltottak ki, amelyek gyakran hatástalanok maradtak, mint például az évtizedek óta újra és újra a csőd szélére jutó Argentínában.

Ördögi kör

A fordulatot minden idők legnagyobb hitelfelvevője, Görögország hozta. Az IMF elismerte, hogy túl szigorú megszorításokat vártak el a dél-európai országtól, amelyek recesszióhoz vezettek. Ezért csökkentek az állami bevételek, így az IMF által megkövetelt hiánycél eléréséhez újabb megszorításokat kellett alkalmazni. Ördögi kör állt elő.

Keynes reneszánsza

Oliver Blanchard

Az IMF politikája sokat változat az elmúlt években. Ebben nagy szerepe van a szervezet Keynes-i elveket valló vezető közgazdászának, Oliver Blanchardnak.

Nagyobb fiskális szabadságot adnak a hitelfelvevő országoknak, engedélyezik a lassabb kiadáscsökkentést, ha ez állami beruházásokkal és ezen keresztül gazdaságélénkítéssel párosul.

Válságban a válságkezelő

Az IMF vezetője az alapítás óta európai, a Világbanké pedig amerikai. Előbbi 11 elnökéből 5 francia volt, ahogy a most az Európai Központi Bank élére váltó Christine Lagarde és elődje, a szexbotrányba keveredett Domonique Strauss-Kahn is.

Ugyanakkor az IMF tőkéjének már csak 30%-át adják az európaiak. Kontinensünk legnagyobb részvényes, az 5,3%-ot birtokló Németország. A legtöbb tőkét, 16,5%-ot az USA biztosítja. Ezzel együtt az immár 189 tagállam között nincs abszolút többségük az észak-atlanti szövetségeseknek.

Ázsiai konkurencia

Érthető, hogy az egyre több pénzt adó feltörekvő országok, mindenekelőtt Peking nagyobb beleszólást követelnek. Kína a globális GDP 19%-át állítja elő, az IMF-nél viszont csak 6%-os szavazati hányaddal rendelkezik. India esetében 8 és 2,6 százalék ez az arányszám. Az alulreprezentáltság távol tartja a feltörekvő országokat a két szervezettől. Kína egyre inkább önállóan hitelez. A kommunista ország immár a világ legnagyobb kölcsönnyújtója. Eközben az IMF hitelkihelyezési volumene csökken. A görög válság időszakában még 80 milliárd dollár volt, mára csak 37. Kína az ’Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank’ létrehozásával a Világbank konkurensét is megteremtette.

Jeroen Dijsselbloem

Kristalina Georgieva

Ha az IMF nem enged nagyobb beleszólást a feltörekvő országoknak, befolyása megállíthatatlanul csökkenni fog – vélik a közgazdászok. Nagyobb szavazati arányt és Európán illetve Amerikán kívülről jövő vezetőt javasolnak. Erről egyelőre hallani sem akarnak az öreg kontinensen. Már folyik az alkudozás, hogy a 1945 óta fennálló ’gentlemen’s agreement’ jegyében ki legyen Lagarde utódja. A volt holland pénzügyminiszter, Jeroen Dijsselblome, a brit jegybank elnöke, Mark Carney és a Világbank ügyvezetője, a bolgár Kristalina Georgieva a legesélyesebbek.

Az elsők között. Magyarország a szocialista blokkból elsőként, 1982-ban csatlakozott az IMF-hez és a Valutaalaphoz. Rögtön, majd több alkalommal is hitelt vettük a két szervezettől, 1996-ban a Horn-kormány a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs intézkedések támogatására kötött megállapodást. Később, 2008-ban a Gyurcsány-kormány kért az IMF-től 20 milliárd dollárt, amelyet 2013-ban az Orbán-kabinet törlesztett. Magyarország a megnövekedett gazdasági súlya miatt, immár 0,4% szavazati aránnyal rendelkezik a nemzetközi pénzügyi szervezetben.
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Gazdasági hangulat. Az uniós index felfelé mozdult

A vártnál kevésbé, de az előző havi 11 éves mélyponthoz képest májusban javult a gazdasági hangulatindex az eurózónában és az EU-ban. Az Unión belül a harmadik legjobb foglalkoztatási kilátásokat Magyarországon mutatta ki az Európai Bizottság felmérése.

Agrárminiszter: 80 milliárdos keret nyílik korszerűsítésre

Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium 80 milliárd forint értékben az állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára - közölte Nagy István agrárminiszter.

Rozsdaövezeti lakásáfa – küszöbön az építési bumm?

A rozsdaövezetekben egy-két éven belül több ezer új lakás épülhet, a kedvezményes áfakulcs miatti lakásépítési kedv felfutása pedig évekig is kitarthat - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

ifo: kilenc hónap alatt állhat talpra a német gazdaság

A német GDP az idén 6,6 százalékkal csökken, majd 2021-ben 10,2 százalékkal nő - áll a müncheni ifo gazdaságkutató intézet prognózisában, amely kilenc hónapra teszi az üzletmenet normalizálódásához szükséges időt.

Hírek

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Pécs. Félmilliárdos áfacsalás – brazil szójával

Három férfit tartóztattak le Pécsen, mert az általuk irányított cégláncolat áfa megfizetése nélkül kereskedett szójával. A kár mintegy félmilliárd forint - közölte a NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága.

Rezsiutalvány – hosszabb beváltási határidő

A pünkösdi ünnepi hétvégére való tekintettel május 31. helyett június 2-ig fogadja el a rezsiutalványokat a Magyar Posta.

Kudarcba fulladt Richard Branson rakétakilövése

Sikertelen volt a Virgin Orbit első rakétafellövési kísérlete. A brit milliárdos, Richard Branson cége újabb indítást tervez, hosszú távon pedig az a célja, hogy fizetős utasokat repít a földi légkör fölé.

KSH: negyedével csökkent a természetes fogyás

Csökkent a természetes fogyás Magyarországon az első negyedévben, miközben kétszer annyi házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

E-matrica nélkül: több a külföldi bliccelő

A személygépjárművekre márciusban nyolcvanezer, áprilisban csaknem ötvenezer esetben szabott ki pótdíjat díjfizetés nélküli úthasználat miatt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.

A SpaceX embert küld az űrbe, Musk mindenre gondolt

Stílusosan indulnak az űrbe a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első asztronautái: az egyrészes, fekete-fehér színű, elegáns szkafandert viselő űrhajósok egy elektromos Teslával érkeznek szerdán a kilövőpadhoz.

Új nevet kap Csongrád megye

Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz - jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott Szegeden.

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkedik a hét közepén az üzemanyagok ára: a benzin bruttó 7 forinttal kerül majd többe, a gázolaj pedig bruttó 6 forinttal drágul.

Lakónegyedre zuhant egy utasszállító Pakisztánban

Nem sokkal a landolás előtt lakónegyedre zuhant egy utasszállító repülőgép a pakisztáni Karacsiban. A fedélzeten legalább százan voltak, valamennyien életüket vesztették.

Az alacsony fogyasztás miatt esett az üzemanyagok ára

A járvány idején jelentősen visszaesett az olajfogyasztás, ami az üzemanyagok árának csökkenését okozta. Az elmúlt hetekben azonban gyorsan visszarendeződtek az árak - mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Járvány – tárlat. Maszkok a cseh Nemzeti Múzeumban

A koronavírus-járvány elleni védekezés jelképének tekintett arcmaszkokból rendez kiállítást a prágai cseh Nemzeti Múzeum. Május 24-én megszűnik az általános és kötelező köztéri maszkviselés az országban.

Gazdaság

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Szuperbank alakul: a Budapest Bank is csatlakozik

A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő.

Monetáris tanács: marad az alapkamat és a kamatfolyosó

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.

A Bankszövetség új elnöke: elkerülhető a 2008-ashoz hasonló krízis

A bankszektor elemi érdeke, hogy maximálisan támogassa ügyfeleit, valamint a Magyar Nemzeti Bankot és a kormányt annak érdekében, hogy a gazdaság működése mielőbb visszatérjen a normál kerékvágásba - mondta Jelasity Radován.

Jelasity Radován a Magyar Bankszövetség új elnöke

Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg a Magyar Bankszövetség elnökének a szervezet tisztújító testületi ülésén.

MNB: ennél nagyobb sokkot is túlélne a bankrendszer

A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bakrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom