Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Az oroszok nem haladnak előre Ukrajnában, de a putyinizmus él és virul
No menu items!

Az oroszok nem haladnak előre Ukrajnában, de a putyinizmus él és virul

Illusztráció: Bigstock

Hat hónap telt el azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította Ukrajna lerohanását, egy olyan háborút, amely minden hagyományos mércével mérve katasztrófális. És bár Oroszország ukrajnai háborúja nem a tervek szerint alakul, a putyinizmus él és virul.

Ukránok milliói váltak földönfutóvá. Mariupol városát szinte teljesen eltörölték a térképről. A február 24-én indított offenzíva pedig megmutatta az orosz hadsereg erkölcsi rothadását és a civil életek teljes semmibevételét.

A Pentagon legutóbbi számításai szerint az invázió 70-80 ezer halott és sebesült katonát követelt Oroszországtól. Még ha ez a becslés túlzó is, akkor is megalapozottan kijelenthető, hogy Oroszország valószínűleg több katonát veszített fél évnyi ukrajnai harc során, mint amennyit a szovjetek vesztettek el a közel egy évtizedes afganisztáni háború alatt.

Putyin Oroszországának a Szovjetunió végnapjaihoz való hasonlítása azonban korai lenne. Oroszország valóban megváltozott február 24-e óta, de a putyinizmus építményén nehezen észrevehetőek a repedések. Az oroszok többsége – ha nem is nyíltan – támogatta a háborút, vagy csendben beletörődött az elnök birodalmi restaurációs kampányába.

A Kreml vezetőjének népszerűségét nem is befolyásolta a háború. Mind az orosz állami VCIOM közvélemény-kutató, mind a Levada-Center független közvélemény-kutató ügynökség február 24-e óta rendszeresen 80% fölé teszi Putyin népszerűségét. A VCIOM júniusi felmérése szerint az oroszok 72%-a támogatja Putyin “különleges katonai műveletét“, amely az ukrajnai háború hivatalos eufemizmusa.

Hogyan tudja Putyin fenntartani a népszerűségi mutatóit?

Csábító a következtetés, hogy ezek a számok egyszerűen az orosz állami propaganda erejét tükrözik, és azt a szédítő képességét, hogy egy alternatív valóságot konstruáljon, amelyben az orosz hadihajókat nem süllyesztik el ukrán rakéták, és az orosz bázisok véletlenül sem robbannak fel.

Végül is az orosz kormány az inváziót követően gyorsan lépett, hogy bezárassa az orosz szabad sajtó maradványait, és egy drákói új törvényt vezetett be, amely súlyos büntetőjogi szankciókat szabott ki a fegyveres erőket lejárató “hamis” információkért.

De ez nem jelenti azt, hogy nem jutnak ki információk Oroszország katasztrofális ukrajnai veszteségeiről. A Mediazona orosz független hírportál – amelyet az orosz hatóságok tavaly “külföldi ügynöknek” bélyegeztek – a helyi híradások és a közösségi médiában közzétett bejegyzések alapján 5185 katonai halálesetet dokumentált.

Az ország viszonylag jól szituált középosztálya valószínűleg elszigetelődött a háború áldozataitól. A harcban elesettek közül sokan Oroszország szegényebb régióiból származnak; a legtöbb dokumentált áldozattal rendelkező régiók az úgynevezett “etnikai köztársaságok“, Dagesztán és Burjátföld – állapította meg a Mediazona.

Ezzel szemben Oroszország két leggazdagabb és legnépesebb városában – Moszkvában és Szentpéterváron – viszonylag alacsony az áldozatok száma – áll a jelentésben.

Putyin népszerűségét néha a félelem és a konformizmus légkörének tulajdonítják. Az OVD-Info, az oroszországi letartóztatásokat nyomon követő független csoport szerint Oroszországban 16 380 embert tartóztattak le vagy vettek őrizetbe háborúellenes aktivizmus miatt, és 75 büntetőeljárás indult az orosz “álhírekről” szóló törvény alapján.

Nem meglepő, hogy Oroszország ukrajnai inváziója újjáélesztette a tudósok körében a vitát arról, hogy Putyin rendszerét fasisztának kell-e nevezni. Ez nagyrészt taxonómiai kérdésnek tűnhet, de egyértelmű valóságra mutat rá: február 24-e után az olyan kifejezések, mint “autokratikus” vagy “tekintélyelvű” nem alkalmasak egy olyan állam leírására, amely nem tűri a belső ellenvéleményt.

Megfordul a közvélemény?

Ennek ellenére egyes megfigyelők azon tűnődnek, hogy Putyin meddig számíthat az orosz közvélemény széles rétegeinek támogatására a kemény nemzetközi szankciók közepette, amelyek elszigetelték Oroszországot a világgazdaságtól és drasztikusan csökkentették az importellátást. A nyugati befektetők nagyrészt elmenekültek az országból. A gazdaság olyan ágazatai, mint a légi közlekedés, amely régóta az Egyesült Államokban vagy Európában gyártott repülőgépektől függött, súlyos csapást szenvedtek.

Amint azt Clare Sebastian, a CNN munkatársa nemrégiben megjegyezte, Putyin és technokratái évek óta azon dolgoznak, hogy az orosz gazdaságot szankcióállóvá tegyék az import helyettesítésével – az importált áruk helyettesítésére hazai termékek kifejlesztésével – és a pénzügyi elszigeteltség elkerülésére szolgáló fizetési rendszer kidolgozásával.

Oroszország pedig a McDonald’s és a Starbucks kínos átnevezését a gazdasági rugalmasság meséjévé tette.

A Yale School of Management Chief Executive Leadership Institute által nemrégiben készített tanulmány azonban ennél borúsabb képet fest.

A tanulmány szerzői azzal érvelnek, hogy Oroszországnak nincs meg az infrastruktúrája ahhoz, hogy az energiaexportot, például a földgázt egyszerűen Ázsiába irányítsa; az orosz gyártóknak hiányoznak a nemzetközi beszállítóktól származó alkatrészek; és hogy Oroszország hivatalos statisztikái elfedik az ország gazdasági visszaesésének mélységét.

“Putyin önellátással és importhelyettesítéssel kapcsolatos téveszméi ellenére az orosz hazai termelés teljesen leállt, és nincs kapacitás az elveszett vállalkozások, termékek és tehetségek pótlására. Oroszország hazai innovációs és termelési bázisának kiüresedése az árak emelkedéséhez és a fogyasztók szorongásához vezetett.”

– áll a jelentésben.

Az orosz pénzügyi rendszer azonban nem omlott össze, és a fogyasztói aggodalom nem vezetett politikai zavargásokhoz. Ukrajna és támogatói számára a beszéd most arra terelődött, hogy megtalálják a módját annak, hogy fájdalmat okozzanak az oroszoknak, amiért passzívan támogatják Putyint.

Új szankciókon dolgozunk Oroszország ellen, és azon, hogy a terrorista állam polgárait arra ösztönözzük, hogy érezzék a felelősségük egy részét a történtekért. Az orosz útlevéllel rendelkezők európai vízumkorlátozásáról szóló vita napról napra bővül, újabb államok és újabb politikusok csatlakoznak hozzá” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nemrégiben elhangzott beszédében.

Nem világos, hogy a vízumtilalom végső soron megváltoztatná-e az orosz magatartást. Egyes európai vezetők – leginkább Olaf Scholz német kancellár – vonakodtak a tilalom támogatásától. Egy nemrégiben Oslóban tartott sajtótájékoztatón Scholz újságíróknak azt mondta, hogy a vezetőknek “nagyon világosan” kell fogalmazniuk a vízumtilalom kérdésében, mivel az ukrajnai akciók “Putyin háborúja“, és “nem az orosz nép háborúja“.

És bár lehet, hogy Putyin a döntéshozó, létezik egy “kollektív Putyin” is, amely támogatja őt, és segít megvalósítani politikáját. Bármilyen gazdasági következményekkel is kell szembenézniük a szankciók miatt, Putyin hűséges oligarchái nem törtek ki a soraikból.

Putyin háborúja Ukrajnával már 6 hónapja tart. A nyugati vezetők az első naptól kezdve határozottan kijelentették, hogy Putyin oligarchái küszöbön álló szankciókkal fognak szembenézni, és ezúttal nem ússzák meg. De mégis megúszták” – írta a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij a rácsok mögül.

Ez egy elszomorító kép, amely arra utal, hogy Putyin hajlandó hosszú távra játszani. Talán arra számít, hogy az elkövetkező hat hónapban az európaiak magasabb energiaárakat fognak fizetni, ami növelheti a kormányokra nehezedő nyomást, hogy Ukrajnát a békemegállapodásra kényszerítsék. És bár valóban közeleg a tél, az ukránok a nemzeti túlélésükért is küzdenek. (CNN)

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Februártól jelentősen emelkedik a Babakötvény éves kamata

Jó hír a gyermeket nevelő családoknak: február 1-től 17,5 százalékra emeljük a Babakötvény éves kamatát - jelentette be a pénzügyminiszter a Facebook oldalán.

Nagy Márton: az infláció az év végére ismét egyszámjegyű lehet

Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót, az infláció pedig az év végére ismét egyszámjegyű lehet; 2024-ben már egyensúlyi pályán "kilőhet a magyar gazdaság", a növekedés elérheti a 4 százalékot - nyilatkozta a gazdaságfejlesztési miniszter a Mandiner című hetilapnak.

Soha nem látott közelségben suhan el a Föld mellett egy aszteroida pénteken

Egy teherautó-méretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett pénteken kora hajnalban. A 2023 BU várhatóan olyan közel kerül a Földhöz, hogy ez lesz a valaha észlelt legszorosabb találkozás, azonban az égitest becsapódásától a szakemberek szerint nem kell tartani.

Hatósági áras marad a taxis személyszállítás

A taxis szakma kérését összefogó kamarai javaslatra a kormány rendeletben rögzítette a fix tarifa megtartását, a személytaxi-szolgáltatás hatósági ára nem vezethető ki - hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara (BKIK).

Hírek

Soha nem látott közelségben suhan el a Föld mellett egy aszteroida pénteken

Egy teherautó-méretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett pénteken kora hajnalban. A 2023 BU várhatóan olyan közel kerül a Földhöz, hogy ez lesz a valaha észlelt legszorosabb találkozás, azonban az égitest becsapódásától a szakemberek szerint nem kell tartani.

Hatósági áras marad a taxis személyszállítás

A taxis szakma kérését összefogó kamarai javaslatra a kormány rendeletben rögzítette a fix tarifa megtartását, a személytaxi-szolgáltatás hatósági ára nem vezethető ki - hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara (BKIK).

Duplájára emelik a munkába járás kedvezményes költségtérítését

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését, ez több százezer munkavállalónak komoly anyagi támogatás, és megkönnyíti a munkába járást - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán.

Fix béremelést kapnak az Auchan teljes munkaidős dolgozói

Az Auchan Magyarország januártól valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársának bruttó 32 000 forintos béremelést ad - jelentette be az áruházlánc.

Új gázszállítási szerződést kötött Lengyelország

Lengyelország húsz évre és összesen 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról szóló szerződést kötött az amerikai Sempra Infrastructure vállalattal - közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami energetikai nagyvállalat vezérigazgatója.

Újra drágul a taxizás Budapesten

Március 6-ától tíz százalékkal emelkednek a budapesti taxis tarifák: az alapdíj 1000-ről 1100 forintra, a kilométerdíj 400-ról 440-re, a percdíj pedig 100 forintról 110 forintra nő - döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Hamarosan nem kell Bécsbe menni az ír ruhaáruház megrohamozására

A Primark nemzetközi divatáruházlánc bejelentette, hogy hamarosan megnyitja az első üzletét Budapesten. A tervek szerint az üzlet az Arena Mallban lesz, és várhatóan az áruházlánc következő pénzügyi évében nyitja meg kapuit.

Új piacot talált Moszkva az orosz gáznak

Orosz-üzbég gázipari együttműködési útiterv-megállapodást írt alá Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke és Zsurabek Mirzamahmudov üzbég energiaügyi miniszter.

Gazdaság

Februártól jelentősen emelkedik a Babakötvény éves kamata

Jó hír a gyermeket nevelő családoknak: február 1-től 17,5 százalékra emeljük a Babakötvény éves kamatát - jelentette be a pénzügyminiszter a Facebook oldalán.

MNB: csak szigorú törvényi keretek közt változtathatják a számladíjakat a bankok

Az MNB kiemelt figyelmet fordít a hitelintézetek számladíj-módosításaira, és jogsértés esetén azonnal intézkedik - figyelmeztetett a Magyart Nemzeti Bank azzal összefüggésben, hogy január végéig valamennyi lakossági folyószámlával rendelkező ügyfelet tájékoztatja bankja a tavalyi bankszámla- és kártyaköltségeiről.

Tömeges díjemelés a nyugdíj- és egészségpénztáraknál

Sorozatban kapják a felszólításokat a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak tagjai, hogy 2023-tól magasabb minimális havi tagdíjat várnak az intézmények. Az így megtakarítók örülhetnek, ha az inflációval megússzák a tagdíjemelést, mert vannak annál jóval nagyobbak is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Mától indulhat a roham az új szuperállampapírokért

Indul az akár 16 százalékos kamatot fizető új Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) jegyzése. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) két új lakossági sorozatot bocsát ki 500-500 milliárd forint értékben, ezeket január 19-től lehet jegyezni – írja a Bank360.hu. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom