Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Az oroszok nem haladnak előre Ukrajnában, de a putyinizmus él és virul
No menu items!

Az oroszok nem haladnak előre Ukrajnában, de a putyinizmus él és virul

Illusztráció: Bigstock

Hat hónap telt el azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította Ukrajna lerohanását, egy olyan háborút, amely minden hagyományos mércével mérve katasztrófális. És bár Oroszország ukrajnai háborúja nem a tervek szerint alakul, a putyinizmus él és virul.

Ukránok milliói váltak földönfutóvá. Mariupol városát szinte teljesen eltörölték a térképről. A február 24-én indított offenzíva pedig megmutatta az orosz hadsereg erkölcsi rothadását és a civil életek teljes semmibevételét.

A Pentagon legutóbbi számításai szerint az invázió 70-80 ezer halott és sebesült katonát követelt Oroszországtól. Még ha ez a becslés túlzó is, akkor is megalapozottan kijelenthető, hogy Oroszország valószínűleg több katonát veszített fél évnyi ukrajnai harc során, mint amennyit a szovjetek vesztettek el a közel egy évtizedes afganisztáni háború alatt.

Putyin Oroszországának a Szovjetunió végnapjaihoz való hasonlítása azonban korai lenne. Oroszország valóban megváltozott február 24-e óta, de a putyinizmus építményén nehezen észrevehetőek a repedések. Az oroszok többsége – ha nem is nyíltan – támogatta a háborút, vagy csendben beletörődött az elnök birodalmi restaurációs kampányába.

A Kreml vezetőjének népszerűségét nem is befolyásolta a háború. Mind az orosz állami VCIOM közvélemény-kutató, mind a Levada-Center független közvélemény-kutató ügynökség február 24-e óta rendszeresen 80% fölé teszi Putyin népszerűségét. A VCIOM júniusi felmérése szerint az oroszok 72%-a támogatja Putyin “különleges katonai műveletét“, amely az ukrajnai háború hivatalos eufemizmusa.

Hogyan tudja Putyin fenntartani a népszerűségi mutatóit?

Csábító a következtetés, hogy ezek a számok egyszerűen az orosz állami propaganda erejét tükrözik, és azt a szédítő képességét, hogy egy alternatív valóságot konstruáljon, amelyben az orosz hadihajókat nem süllyesztik el ukrán rakéták, és az orosz bázisok véletlenül sem robbannak fel.

Végül is az orosz kormány az inváziót követően gyorsan lépett, hogy bezárassa az orosz szabad sajtó maradványait, és egy drákói új törvényt vezetett be, amely súlyos büntetőjogi szankciókat szabott ki a fegyveres erőket lejárató “hamis” információkért.

De ez nem jelenti azt, hogy nem jutnak ki információk Oroszország katasztrofális ukrajnai veszteségeiről. A Mediazona orosz független hírportál – amelyet az orosz hatóságok tavaly “külföldi ügynöknek” bélyegeztek – a helyi híradások és a közösségi médiában közzétett bejegyzések alapján 5185 katonai halálesetet dokumentált.

Az ország viszonylag jól szituált középosztálya valószínűleg elszigetelődött a háború áldozataitól. A harcban elesettek közül sokan Oroszország szegényebb régióiból származnak; a legtöbb dokumentált áldozattal rendelkező régiók az úgynevezett “etnikai köztársaságok“, Dagesztán és Burjátföld – állapította meg a Mediazona.

Ezzel szemben Oroszország két leggazdagabb és legnépesebb városában – Moszkvában és Szentpéterváron – viszonylag alacsony az áldozatok száma – áll a jelentésben.

Putyin népszerűségét néha a félelem és a konformizmus légkörének tulajdonítják. Az OVD-Info, az oroszországi letartóztatásokat nyomon követő független csoport szerint Oroszországban 16 380 embert tartóztattak le vagy vettek őrizetbe háborúellenes aktivizmus miatt, és 75 büntetőeljárás indult az orosz “álhírekről” szóló törvény alapján.

Nem meglepő, hogy Oroszország ukrajnai inváziója újjáélesztette a tudósok körében a vitát arról, hogy Putyin rendszerét fasisztának kell-e nevezni. Ez nagyrészt taxonómiai kérdésnek tűnhet, de egyértelmű valóságra mutat rá: február 24-e után az olyan kifejezések, mint “autokratikus” vagy “tekintélyelvű” nem alkalmasak egy olyan állam leírására, amely nem tűri a belső ellenvéleményt.

Megfordul a közvélemény?

Ennek ellenére egyes megfigyelők azon tűnődnek, hogy Putyin meddig számíthat az orosz közvélemény széles rétegeinek támogatására a kemény nemzetközi szankciók közepette, amelyek elszigetelték Oroszországot a világgazdaságtól és drasztikusan csökkentették az importellátást. A nyugati befektetők nagyrészt elmenekültek az országból. A gazdaság olyan ágazatai, mint a légi közlekedés, amely régóta az Egyesült Államokban vagy Európában gyártott repülőgépektől függött, súlyos csapást szenvedtek.

Amint azt Clare Sebastian, a CNN munkatársa nemrégiben megjegyezte, Putyin és technokratái évek óta azon dolgoznak, hogy az orosz gazdaságot szankcióállóvá tegyék az import helyettesítésével – az importált áruk helyettesítésére hazai termékek kifejlesztésével – és a pénzügyi elszigeteltség elkerülésére szolgáló fizetési rendszer kidolgozásával.

Oroszország pedig a McDonald’s és a Starbucks kínos átnevezését a gazdasági rugalmasság meséjévé tette.

A Yale School of Management Chief Executive Leadership Institute által nemrégiben készített tanulmány azonban ennél borúsabb képet fest.

A tanulmány szerzői azzal érvelnek, hogy Oroszországnak nincs meg az infrastruktúrája ahhoz, hogy az energiaexportot, például a földgázt egyszerűen Ázsiába irányítsa; az orosz gyártóknak hiányoznak a nemzetközi beszállítóktól származó alkatrészek; és hogy Oroszország hivatalos statisztikái elfedik az ország gazdasági visszaesésének mélységét.

“Putyin önellátással és importhelyettesítéssel kapcsolatos téveszméi ellenére az orosz hazai termelés teljesen leállt, és nincs kapacitás az elveszett vállalkozások, termékek és tehetségek pótlására. Oroszország hazai innovációs és termelési bázisának kiüresedése az árak emelkedéséhez és a fogyasztók szorongásához vezetett.”

– áll a jelentésben.

Az orosz pénzügyi rendszer azonban nem omlott össze, és a fogyasztói aggodalom nem vezetett politikai zavargásokhoz. Ukrajna és támogatói számára a beszéd most arra terelődött, hogy megtalálják a módját annak, hogy fájdalmat okozzanak az oroszoknak, amiért passzívan támogatják Putyint.

Új szankciókon dolgozunk Oroszország ellen, és azon, hogy a terrorista állam polgárait arra ösztönözzük, hogy érezzék a felelősségük egy részét a történtekért. Az orosz útlevéllel rendelkezők európai vízumkorlátozásáról szóló vita napról napra bővül, újabb államok és újabb politikusok csatlakoznak hozzá” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nemrégiben elhangzott beszédében.

Nem világos, hogy a vízumtilalom végső soron megváltoztatná-e az orosz magatartást. Egyes európai vezetők – leginkább Olaf Scholz német kancellár – vonakodtak a tilalom támogatásától. Egy nemrégiben Oslóban tartott sajtótájékoztatón Scholz újságíróknak azt mondta, hogy a vezetőknek “nagyon világosan” kell fogalmazniuk a vízumtilalom kérdésében, mivel az ukrajnai akciók “Putyin háborúja“, és “nem az orosz nép háborúja“.

És bár lehet, hogy Putyin a döntéshozó, létezik egy “kollektív Putyin” is, amely támogatja őt, és segít megvalósítani politikáját. Bármilyen gazdasági következményekkel is kell szembenézniük a szankciók miatt, Putyin hűséges oligarchái nem törtek ki a soraikból.

Putyin háborúja Ukrajnával már 6 hónapja tart. A nyugati vezetők az első naptól kezdve határozottan kijelentették, hogy Putyin oligarchái küszöbön álló szankciókkal fognak szembenézni, és ezúttal nem ússzák meg. De mégis megúszták” – írta a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij a rácsok mögül.

Ez egy elszomorító kép, amely arra utal, hogy Putyin hajlandó hosszú távra játszani. Talán arra számít, hogy az elkövetkező hat hónapban az európaiak magasabb energiaárakat fognak fizetni, ami növelheti a kormányokra nehezedő nyomást, hogy Ukrajnát a békemegállapodásra kényszerítsék. És bár valóban közeleg a tél, az ukránok a nemzeti túlélésükért is küzdenek. (CNN)

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nagy Márton: az energiaválság földre küldi Európa versenyképességét

Európa gazdasági téren folyamatosan teret veszít az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, az energiaválság pedig "földre küldi" az amúgy is "drasztikusan rossz" versenyképességét - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos nemzetközi konferenciáján.

Először mértek kétszámjegyű inflációt az euróövezetben

Szeptemberben az első alkalommal ért el kétszámjegyű éves növekedést a fogyasztói árindex és ezzel újabb rekordot állított be az euróövezeti infláció - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Gaál Miklós, a Donautica igazgatója: a szálloda olyan, mint a színház, minden nap meg kell dolgozni az elismerésért

Szépséges, csendes, ezért is magával ragadó a faddi Duna-holtág világa, ahol a mozdulatlan vízben, csendesen siklik a csónak a nádas mellett, miközben egy távoli templom harangzúgása töri meg a csendet.

Végleg bezárnak több tucat budapesti postahivatalt

Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta. A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek - közölte a vállalat.

Hírek

Végleg bezárnak több tucat budapesti postahivatalt

Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta. A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek - közölte a vállalat.

Várhatóan idén is lesz nyugdíjprémium

Várhatóan idén is fizet nyugdíjprémiumot a kormány - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Új történelmi mélyponton a forint

Új árfolyammélypontra gyengült a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon.

Szegényebbek lettek a leggazdagabb amerikaiak

Elon Musk, a Tesla alapítója és vezetője áll a Forbes 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. A magazin számításai szerint a mezőny együttes vagyona 4 ezer milliárd dollár volt, 500 milliárd dollárral kevesebb tavalyhoz képest.

Pénteken újra emelkedik az üzemanyagok piaci ára

Pénteken a benzin és a gázolaj beszerzési ára is emelkedik, mindkét üzemanyagfajta literje bruttó 4 forinttal kerül majd többe.

Mégsem zár be a csepeli munkásszálló

Nem zár be a csepeli Zászlós Szálló, az önkormányzatnak sikerült megállapodnia a munkásszálló működtetőjével - közölte a XXI. kerület polgármestere a Facebook-oldalán.

Még koránt sincs vége az építőipari árak emelkedésének

Az építőiparban tapasztalt drágulás mértéke az év első felében több mint kétszeresen haladta meg a fogyasztói árak növekedését. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) értékelése szerint az építőipari alapanyag- és építési termékek gyártói az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében már beépítették az árakba, de az energiaköltségek elszabadulása és a forint-euró árfolyam ingadozása komoly bizonytalansági tényező lesz az elkövetkező hónapokban.

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó portréját ábrázoló fontbankjegyeket

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó, III. Károly király portréját ábrázoló fontbankjegyeket, amelyek várhatóan két év múlva kerülnek forgalomba - közölte kedden a Bank of England.

Gazdaság

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

Átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot indít a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot programot indít: épületeinek központi hőmérsékletét a fűtési időszakban 18 Celsius fokban maximálja.

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó portréját ábrázoló fontbankjegyeket

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó, III. Károly király portréját ábrázoló fontbankjegyeket, amelyek várhatóan két év múlva kerülnek forgalomba - közölte kedden a Bank of England.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom