Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Bosznia - Arab világ a kapuk előtt
No menu items!

Bosznia – Arab világ a kapuk előtt

Az Öböl-menti arab országok befektetői és turistái felfedezték Boszniát. Egyre több pénz és látogató érkezik Dubaiból, Dohából, Kuvaitból és Szaúdi-Arábiából. Kisebb mértékben, de Magyarországról is mind többen kacsingatnak a nyugat-balkáni ország felé, a befektetők közül is.   

Az elviselhetetlen forróságból a kellemes melegbe

Néhány felhő az égen, kellemes szellő, huszonegynéhány fok, körös-körül hegyek, zöldellő erdők – tökéletes nyári reggel, amelyre a 40-50 fokos hőség elől menekülő arab turisták Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban találtak rá.

Az olajsejkek körében továbbra is a Cote d’Azur és az alpesi Kitzbühel a divat. A középosztály azonban már Boszniába üdül. Nem csak a klíma, de az olcsóság, a vízummentes beutazás és a párszáz eurós repülőjegy árak is csábítja őket. 2015 és 2017 között duplájára, 100 ezer főre nőtt az arab vendégek száma.

Muzulmán sziget Európában

Bosznia legnagyobb előnye az arab turisták és befektetők szemében az ország etnikai-vallási összetétele: ötven százalék bosnyák, harminc szerb, tizenöt százalék pedig horvát. A muzulmánok, ortodoxok és római katolikusok aránya ezzel megegyező. Szarajevóban még egyértelműbb, nyolcvan százalékos a bosnyák-muzulmán többség.

A Monarchia egykor multikulturális városa még 1990-ben is vegyes lakosságú volt: ötven százalék muzulmán, harminc szerb, tíz százalék horvát. De az utóbbi két etnikumból sokan elmenekültek a háború alatt. Bosznia-Hercegovina függetlensége óta pedig a kedvezőbb születési számok növelik a muzulmán arányt.

A befektetők könnyebben kötnek üzletet, a turisták pedig jobban érzik magukat, ha az otthoni mentalitás, szokások, kultúra és gasztronómia fogadja őket. Európában vannak, de senki nem néz ferde szemmel a csadort hordó nőkre, bármelyik parkban lehet grillezni, mindenki tudja, hogy a határidők és a megbeszélések időpontjai csak iránymutatók, mindig, mindenhol lehet alkudni.

Szálloda helyett saját lakás

A minden évben visszatérő, akár az egész nyarat a nyugat-balkáni országban töltő arab turisták az ingatlanpiacon is megjelentek. Lakást 20.000 euróért (!) – hirdetik a többségében dubai, dohai, kuvaiti és szaúdi ingatlanirodák. A közvetítők teljeskörű szolgáltatást nyújtanak: a megfelelő ingatlan felkutatása, az adás-vétel lebonyolítása, karbantartás, hasznosítás a tulajdonos távolléte alatt.

Szarejevóban inkább lakást vesz az arab középosztály, mint bérel Foto: AzÜzlet.hu / Forrás: travelo

Az adás-vétel nem egyszerű. A Daytoni Egyezménnyel létrehozott Boszniának egy föderatív, két regionális és húsz kantonális kormánya, ezeknek pedig 180 miniszter van. Az eredmény: a világ talán legbonyolultabb közigazgatási rendszere, átláthatatlan jogszabályi környezet és elképesztő bürokrácia. Egy világos szabály van: külföldi nem vásárolhat ingatlant.

Bosznia a Transparency International szerint a világ egyik legkorruptabb országa. Kilencvenegyedik a száznyolcvanas listán. Európából csak Moldova, Ukrajna és Oroszország előzi meg. Egy ilyen országban a jogszabályi tiltás nyilván nem akadály. Éppen ellenkezőleg. Különösen kifizetődővé teszi az ingatlanközvetítés: a kapcsolatokkal rendelkező ingatlanos nélkül semmi sem megy. És ezért örülnek a helyi politikusok és államigazgatásban dolgozók az arab inváziónak: biztosított a kenőpénz elapadhatatlan forrása.

A külföldiek fantomcég alapításával, vagy helyi strómanon keresztül szereznek ingatlantulajdont. A rejtett vásárlások miatt nincsenek hivatalos számok, csak becslések a külföldiek aranyáról. Az ingatanosok szerint az arabok teszik ki a vevők kétharmadát. A lakópark, hotel és bevásárlóközpont projektek mögött kivétel nélkül ők állnak. Szarajevóban 50, Mostarban pedig 15%-os az áremelkedés.

Nem mindenki örül – rosszak a tapasztalatok

Míg a politikusok a zsebeiket tömik, az utca embere félelemmel vegyes fenntartással szemléli az idegeneket. Nem csak a Bosznia-Hercegovinában magukat egyre kevésbé otthonérző horvátok és szerbek, de a bosnyákok is tartanak muzulmán testvéreik túlzott térhódításától és az ország kiárusításától.

Rosszak a tapasztalatok. A háború alatt nem csak humanitárius segítség, de sok dzsihadista harcos is érkezett az Öbölből. Egy részük a fegyveres konfliktus lezárulta után is maradt. Imaházakat, kulturális egyesületeket alapítottak és az óta agresszíven terjesztik a szélsőséges iszlámot a vallási szempontból liberálisnak számító bosnyákok között.

Az ultrakonzervatív szalafisták európai hídfőállásként tekintenek az országra. Leginkább Szaúdi-Arábia igyekszik mecsetépítésekkel és nagyvonalú szociális programokkal megnyerni a bosnyákok. A stratégia bejön. A fiatalok körében emelkedik az aktív hívők és a fundamentalisták száma is. A bosnyák-muzulmán többségű városokban a korábban csak elvétve hordott csador már hozzátartozik az utcaképhez.

Tavaly nagy botrányt okozott Sebstian Kurz osztrák kancellár. Köztudott, hogy sok bosnyák nő pénzért viseli a csadort – mondta a szalafisták európai terjedésével összefüggésben. Szavait az ország egyik tagállama, a Szprszkai Köztársaság szerb elnöke is megerősítette. További igazolás olvasható Nedzad Latic, a Boszniában közismert újságíró ’Szarajevó Armageddon’ című könyvében. Az író még tovább megy. Kooperációt gyanít Izetbegovic, az ország elnöke, a boszniai maffia és szaúdi szalafista csoportok között. A vallási fanatizmus veszélyét mutatja, hogy a Balkánról legalább 1000 fiatal utazott Szíriába az iszlámért harcolni. Minden negyedik bosnyák volt.

Az arabok mellett egyre több a török befektető is. Ezzel párhuzamosan Erdoğan elnök a – szaúdiakhoz hasonlóan – nagyvonalú segélyekkel, és oktatási, kulturális intézmények támogatásával igyekszik politikai befolyását terjeszteni. Könnyű dolga van. A bosnyákok aranykorként emlékeznek az oszmán uralom évszázadaira. A török kormány ideológiai kontrollja már érződik. A támogatott iskolákból lapátra került az elnök legfőbb politikai ellenfele, az USA-ba menekültek Fethullah Gülen feltételezett hívei.

A félelmek beigazolódnak

Ilidzában, Szarajevó legelegánsabb, a Monarchia korát idéző városrészében már létrejött az arabok párhuzamos társadalma. A hatalmas parkokkal övezett századfordulós villákat, amelyek közül több saját termálvízforrással is rendelkezik, méteres falak és kamerák védik. Az utcaképet arab éttermek, sisha-bárok, az új lakóknak szolgáltatásokat kínáló irodák és ingatlanközvetítők határozzák meg. Szinte minden felirat arab.

Az arab középosztály után a milliárdosok is megérkeztek. Igaz ők nem nyári hűsölésre, hanem befektetési célból. Az ingatlanpiacban látnak fantáziát. Az Ilidza közeli dombokon egy szaúdi holding 2 milliárd euróból Dél-Kelet-Európa legnagyobb idegenforgalmi beruházását, a Buroj-Ozone-t építi: 2000 villa, 75 luxushotel, 2 kórház, bevásárlóközpont, vízi élménypark és természetesen egy mecset.

A tervek szerint 40 ezer ember fog hosszabb-rövidebb ideig itt élni. Természetesen többségükben az Öbölből. A hatóságokat nem zavarja, hogy a projekt környezet- és műemlékvédelmi engedélyek nélkül indult meg. Pedig a 130 hektáros terület természetileg védett és az UNESCO által is oltalmazott középkori romok is a részét képezik, valamint alatta található a főváros édesvízforrása. A politika 20 ezer új munkahely ígéretével próbálja nyugtatni az aggódó szarajevóiakat.

A szintén arab beruházásban valósult meg egy másik projekt Ilidzába. A 200 villából és apartman házából álló Poljine Hills valóságos enkláve. A központi kormányzatnál agyonhallgatják, de a városrész vezetése elismeri, hogy a bosnyák hatóságoknak semmilyen ellenőrzésük nincs a terület felett. Ahogy más arab lakóparkok, hotelek és bevásárlóközpontok esetében, így Szarajevó legnagyobb, 50 millió euróból megvalósult shopping-centerében is a beruházó által megbízott biztonsági cég gyakorolja a közhatalmat. A szerb-horvátot szinte senki sem beszéli. Legyen szó alkoholtilalomról, halal-húsról vagy a nők megjelenéséről, a legszigorúbb iszlám törvények érvényesülnek. Ez nemcsak a keresztény horvátoknak és szerbeknek, de az iszlám hitű bosnyákok többségének is szokatlan, félelemkeltő.

Ilidza kerületi vezetése cselekvésre szánta el magát. Kötelezővé akarják tenni a kétnyelvű feliratokat. A szaúdiak inkább azt szeretné, ha a helyiek tanulnának meg arabul. Ingyenes nyelvkurzusokat kínálnak az Öböl-menti ország által fenntartott kulturális központokban.

Az arab ingatlanberuházások elrettentő példája a Szarajevótól 25 kilométerre fekvő Osenik. A háború alatt elmenekült a korábban többségek alkotó szerbek jó része. Örültek, amikor néhány éve vevők akadtak értéktelennek hitt földjeikre. Boldogan adták el őket a kuvaiti befektetőnek, aki 2015-ben lakóparkot épített: 1000 lakás, ill. villa, saját tő és erdő. Zárt világ. A településen élők csak a hermetikusan elzárt lakópark és Szarajevó között száguldó luxusautókat látják. Legfeljebb az iszlám ünnepekor van kapcsolatuk az arab lakókkal, akik közül néhányan ajándékokat osztogatnak a helyieknek. A kuvaiti invesztor időközben egy másik projektbe is belekezdett.

Az arab ingatlanbefektetők már a helyieket is célba vették. Elkezdték az alacsonyabb kategóriájú ingatlan vásárlását. Így a szarajevóiak saját bőrükön is érzik az inváziót. Egyre több bérbeadóval nem beszél szerb-horvátul.

Válogatásról szó sem lehet!

A boszniaiaknak azonban örülniük kell, ha befektető érkezik az országba. A terület jugoszláv időkben is a legszegényebbnek számított. Ma 5 ezer eurós egy főre eső GDP-vel csak Albániát és Moldovát előzi meg Európában. A munkanélküliség 30% körül mozog. A fiatalok közel kétharmada van állás nélkül. A valóság valószínűleg valamivel jobb, tekintettek a fekete-, illetve szürkegazdaság arányára.

A magyarok is megjelentek

Az utóbbi években nem csak az arabok fedezték fel az elmaradott országot. Megjelentek a magyar befektetők és turisták is. Hozzávetőleg 50 cég, köztük a MOL, a Transelektro és a Magyar Alumíniumipari Művek játszik számottevő szerepet a boszniai gazdaságban.

A külkereskedelmi forgalom volumene 2017-ben kétszámjegyű bővülés mellett megközelítette az 500 millió forintot. A mérleg évek óta jelentős magyar többletet mutat (350-150). Az egyre szorosabbá való kapcsolatokról tanúskodik a 2017 óta megnyitott Magyar Nemzeti Kereskedőház és a szarajevói nagykövetség mellett három városban működő tiszteletbeli konzulátusok is.

A gazdasági kooperációt serkenti, hogy 2015 óta szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben az EU és a nyugat-balkáni ország között. Az európai kötődés továbbra is kifizetődőbb Boszniának, mint az arab kapcsolat.

2017-ben a legtöbb beruházás az EU-ból érkezett, 230 milliárd euró értékben. Az iszlám országok, a törököket is beleértve ennek csak harmadát, 81 milliárd eurót invesztáltak. A legfontosabb gazdasági partner Horvátország és Szerbia.

Nem csak a gazdasági kapcsolatok élénkülnek, a magyar turisták is elkezdték felfedezik az országot. Ezt mutatja, hogy a Wizz Air tavaly óta közvetlen járatot üzemeltet Szarajevóba.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – A Mol és a Richter húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 285,34 pontos, 0,73 százalékos emelkedéssel, 39 308,90 ponton zárt pénteken.

Menedzser kihívások – Kisgergely Dániel a pandémiáról

Rovatunkban – akár a mindennapi közérzetünket, életünket befolyásoló – üzleti-, munkahelyi kihívások megoldásáról kérdezzük a vezető menedzsereket, akiktől rövid, néhány mondatos, őszinte választ remélünk, “távirati stílusban” a megoldásaikról és annak indíttatásairól. Ezúttal Kisgergely Dániel a Fressnapf-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt.

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Autókereskedők: túl sokáig tart az import kocsik forgalomba helyezése

A külföldről importált autók magyarországi forgalomba helyezése az év végére szinte ellehetetlenült: az első műszaki vizsgáztatás várakozási ideje országos szinten meghaladja az egy hónapot, Budapesten pedig a kettőt - közölte a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE).

Hírek

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Kalóztámadás Nigéria partjainál

Kalózok támadták meg a MILANO 1 nevű, Saint Kitts és Nevis-i zászló alatt közlekedő teherhajót a Guineai-öbölben, Nigéria partjainál, és a hajó fedélzetére léptek - erről számolt be a tengeri biztonsággal foglalkozó Dryad Global nevű hírportál.

Jönnek a mínuszok és az ónos esők – a havazás is

Téliesebbre fordul az idő az ősz utolsó hétvégéjén: ónos szitálásra, havazásra is készülni kell, és hajnalban ismét komolyabb mínuszok lehetnek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – Merkely: messze még a nyájimmunitás

Becslések szerint eddig másfél millióan fertőződtek meg a koronavírussal Magyarországon, ami még nem elegendő a nyájimmunitás kialakulásához - mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Beomlott egy zimbabwei aranybánya – sokan bennrekedtek

Beomlott egy aranybánya Zimbabwe északkeleti részén, legalább 40-en rekedtek a föld alatt - közölte az ország bányászati szövetsége.

Kötelező lesz a műanyag palackok visszaváltása

A kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslata alapján 2023-tól válna kötelezővé az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon.

Elhunyt Diego Maradona

Hatvanéves korában szerdán elhunyt Diego Maradona, minden idők egyik legjobb futballistája - jelentette be az egykori argentin klasszis jogi képviselője. A világbajnok labdarúgó halálát szívroham okozta.

Koronavírus – Vektor: a második orosz vakcina is immunválaszt vált ki

A második orosz vakcinával, az EpiVacCoronával beoltott összes önkéntesnél kimutatták az antitesteket - közölte az oltóanyagot kifejlesztő novoszibirszki Vektor kutatóközpont az Interfax hírügynökséggel.

Mobilfizetés – megszűnhet a kényelmi díj

Az elektronikus fizetési szolgáltatások széles körű elterjedésének érdekében változhat a mobilfizetéssel elérhető közszolgáltatások megfizetésének eddigi gyakorlata - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Áder visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt

Az államfő megfontolásra visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök az adatkezelési szabályokról fogalmazott meg észrevételeket, valamint azt is sérelmezte, hogy az előterjesztést előzetesen nem véleményezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Elsőbbséget kapnak a 65 év felettiek a postán

Csütörtöktől az ország összes postáján elsőbbséget biztosítanak a kiszolgálásban a 65 év felettieknek a nyitást követő egy órában.

Péntektől nagyot drágulnak az üzemanyagok

A Brent típusú olaj tegnap óta 48 dollár fölé drágult, melynek hatására a hazai üzemanyagárak is emelkednek péntektől. A benzin literenkénti átlagára bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 5 forinttal nő majd.

Gazdaság

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).

Távmunka. Az MNB informatikai biztonságot vár a bankoktól

A jegybank legkésőbb január 1-jétől elvárja, hogy a pénzügyi intézmények IT-biztonsági szabályzatai egészüljenek ki a távmunkához szükséges hozzáféréseket szabályozó dokumentummal - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kötelező e-fizetés. Az új szolgáltatással terminál sem kell

Immár a magyarországi kereskedők is használhatják okostelefonjukat kártyaelfogadásra - jelentette be a SoftPos szolgáltatást bevezető Fizetési Pont és a Mastercard.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom