Hirdetés
Kezdőlap Hírek Buda-Cash mérleg: 110 milliárd forint, 7 év sikkasztás, 7 év letöltendő börtön
No menu items!

Buda-Cash mérleg: 110 milliárd forint, 7 év sikkasztás, 7 év letöltendő börtön

Elítélte a Buda-Cash-botrány 5 vádlottját a Fővárosi Törvényszék. Varga Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. Valamennyi vádlottnál vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A döntés nem jogerős. Az ügyészség és a vádlottak is fellebbeznek. 

Az öt vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében találta bűnösnek a bíróság, a másodrendű vádlottat ezenkívül felbujtóként, a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottat pedig bűnsegédként is.

Feltételes szabadlábra valamennyien legkorábban a büntetés kétharmadának letöltését követő napon bocsáthatók. A büntetés időtartamába beszámítják az előzetes letartóztatásban, háziőrizetben eltöltött időt.

A vádlottakat 10 évre eltiltották attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselők legyenek, mert a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el. A vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ügyben egyéb érdekelteknél is vagyonelkobzást rendeltek el.

Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat.

Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.

A jegybank 2015. február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A brókercég tevékenységi engedélyét 2015. március 4-én visszavonta a jegybank, és kezdeményezte a felszámolását, továbbá büntetőfeljelentést tett.

A vádirat szerint Varga Péter és társai a brókerház működtetése során 2007-től bűnszervezetet hoztak létre, az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben eltulajdonították.

Céljuk kezdetben a csőd elkerülése, a cég fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek pénzét nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem egy részét különböző offshore cégekbe utalták.

A Fővárosi Főügyészség három vádpontot fogalmazott meg. Az első szerint

a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig rendszeresen vásároltak az ügyfelek pénzéből tőzsdén forgalmazott papírokat anélkül, hogy erre az ügyfelek megbízást adtak volna,

így próbálták a korábban jogtalanul eladott részvényeket pótolni, több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.

A második vádpont szerint az elsőrendű vádlott

2008 áprilisa és 2014 májusa között a brókerház kezelésében lévő vagyonból mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át különböző offshore cégek számláira.

A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján pótolják,

rábírták a DRB bankcsoportot, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül, amivel a bankcsoportnak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.

A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy összetett, kereszttulajdonlásokkal tarkított tulajdonosi hálót hoztak létre, amelyben legalább öt offshore cég volt, melynek áttekinthetetlenségét valamennyi felügyeleti jelentés megállapította. A tulajdonosi és a vezetői kör megegyezett, az öt vádlott hozta tulajdonosi, vezetői minőségében a döntéseket.

Az informatikai háttérrel kapcsolatban kiemelte, hogy az adatbázisba felülről bele lehetett nyúlni, naplózás nem volt, így nem lehetett látni, milyen módosítás történt az adatokban. A felügyeletnek adott dokumentumokban törölhettek sorokat.

Kitért arra is, hogy az 1997-1998-as válság súlyosan érintette a befektetési szolgáltatókat, sokan csődbe mentek vagy hatalmas veszteségeket realizáltak. Arról, hogy a Buda-Cash-nél mekkora veszteség keletkezett, nem állnak papíralapú adatok rendelkezésre, a vádlottak állítása szerint 4 milliárd forint – ismertette a bíró.

A hiány rendezésére a tőkeemelés vagy csődjelentés lett volna a megoldás, a vádlottak azonban ehelyett fiktív ügyfélszámlát hoztak létre, majd takarékszövetkezeti akvizícióról határoztak. A bíróság szerint utóbbi  ötlet akár alkalmas lehetett volna arra, hogy a takarékszövetkezeteket nagybankként értékesítve a hiány megszűnjön.

A harmadik személyek javára történő utalásokra a bíróság szerint nem csak azért került sor, hogy megvédjék az ügyfelek vagyonát.

A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem állapította meg, mivel álláspontja szerint a szervezettség a brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre.

Indoklásában kitért arra is, hogy a bíróság valamennyi vádlott szerepvállalását azonos súlyúnak látta, enélkül nem működött volna ilyen sokáig ez a rendszer, ezért valamennyiük esetében azonos tartalmú és mértékű szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak.

A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a büntetőeljárásban a vádlottak által elkövetett bűncselekmény sértettje a Buda-Cash Brókerház, amelynek ügyfelei nem léphettek fel magánfélként, így polgári jogi igényüket egyéb jogi úton érvényesíthetik.

A bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el a másodfokú eljárás befejezéséig, a vádlottaknak minden héten egyszer jelentkezniük kell a lakóhelyük szerinti rendőrségnél, és a bíróság által meghatározott területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itt a válasz: ez a vezető magyar bankárok véleménye a recesszióból való kilábalásról

Soft vagy hard landing, szakmai kifejezéssel élve puha vagy kemény landolás várható: könnyebben vagy nagyobb megpróbáltatások árán jutunk túl a mostani recessziós helyzeten? A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közelmúltban lezajlott 60. Közgazdász-vándorgyűlésének egyik kiemelt eseményén, a Bankvezérek kerekasztalán a levezető elnök, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által feltett kérdésre Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Vörös Réka, az UniCredit Bank igazgatóság tagja, Martzy Antal, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója válaszolt.

Fél évszázada nem volt ilyen: stagfláció felé robog Ausztria

Az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után az év második felében lendületet veszített és a visszaesés fázisába esett az osztrák gazdaság, ami a makacsul magas inflációval együtt a stagfláció kialakulását jelzi előre - áll a Wifo gazdaságkutató intézet 2022-2023-as őszi prognózisában.

Olajháború. Amerika új forrásokat keres, régi rivális is képbe került

Az OPEC-országok határozata a kőolaj-kitermelés csökkentéséről alternatív beszerzési források felkutatására kényszeríti az Egyesült Államokat - közölte az amerikai elnök.

Xiaomi márkájú elektromos autó? Nagy dobásra készül az alapító

Bár a A Xiaomi társalapítója, Lej Csün leginkább új okostelefonok piacra dobásával van elfoglalva, árulkodó jelek szerint az autógyártási ambícióiról sem mondott le.

Hírek

A távhőszámlák után is jár az energiatámogatás

A távhőszámlák után is jár az energiatámogatás: áram- és gázfogyasztásukon túl a távhőfelhasználásból származó költségnövekményük részleges kiváltására is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást a feldolgozóipari kkv-k - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Magyar falu program: 1450 kisbolt újult meg

A magyarországi kistelepüléseken 1450 kisbolt újult meg a kormány Magyar falu program támogatásának segítségével több mint 50 milliárd forint értékben - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Jogsértő cégegyesítések miatt bírságolt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal hatósági jóváhagyás nélküli cégegyesítések miatt összesen 23,9 millió forint bírságot szabott ki.

Újra négy blokkal működik a Paksi Atomerőmű

A Paksi Atomerőmű 1. blokkjának éves nagy karbantartása rendben lezajlott, az erőmű minden blokkja zavartalanul üzemel - jelentette be a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára.

Itt a határidő: eddig lehet a SZÉP-kártyákat kedvezményesen felhasználni

A SZÉP-kártyákat 2023. május 31-ig lehet kedvező adózás mellett felhasználni - közölte a gazdaságfejlesztési miniszter.

Újra gyengül a forint, emelkedik az olaj- és a gázár

Szerdán napközben gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, miközben emelkedett a kőolaj és a földgáz jegyzése.

Pénteken újabb nagy drágulás jön a hazai benzinkutakon

Mivel a Brent típusú olaj drágulásba kezdett, péntektől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a piaci benzin literjéért bruttó 7 forinttal, a piaci gázolaj literjéért pedig bruttó 16 forinttal kell majd többet fizetni.

Feketéző benzinkutasra csaptak le a NAV nyomozói – videó

Mintegy 6700 liter gázolajat adott el adózatlanul egy dél-dunántúli benzinkutas, akit üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt hallgattak ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.

Gazdaság

MNB: a monetáris szigorítás a likviditás szűkítésével folytatódik

A Magyar Nemzeti Bank megtartotta első hosszú futamidejű betéti tenderét, amelyen 2093 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. Ezzel az MNB megkezdte a likviditás érdemi szűkítését, folytatva a monetáris szigorítást - közölte a jegybank.

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom