Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Egészségügyi reform II. - Szlovákia után szabadon
No menu items!

Egészségügyi reform II. – Szlovákia után szabadon

Ha a COVID válságban Ausztria, az  egészségügyi reformban Szlovákia lehet a magyar kormány iránymutató laborja; az Orbán-kabinet ugyanattól a Boston Consulting Grouptól rendelt átalakítási tervezetet, amelytől északi szomszédunk. Nem ez az egyetlen áthallás: az első részben azt vettük górcső alá, honnan, hová jutotta szlovák egészségügy. Ebben a részben a további reformfolyamatot tárgyaljuk ki.  Magyar források tudni vélik, hogy itthon januárban nemcsak új törvény, de rendszerátalakítás is várható.

Újlaki Ákos. A BCG szociáldemográfiai folyamatai alapján tervez

Mivel az egészségügy gondjai – mint írásunk első részében olvashatták – a korábbi reformpróbálozások ellenére sem oldódtak meg az országban, Szlovákia a Boston Consulting Group-ot (BCG) kérte fel az egészségügyi rendszer átalakításának megtervezésére, amely 2018-ban tette le a tervezetét. Ebben a munkában, egy magyar szakember Újlaki Ákos is részt vett.

A szakember a járványra hivatkozva egyelőre új információkkal nem szolgát. Az biztosnak látszik – a  Portfoliónak 2018-ban adott interjújából is kiderült -, a hazai viszonyok sok tekintetben a szlovákéra hajaznak.  Az ottani egészségügyi reform alapjainak kidolgozása iránti igényt nagyban előmozdította a szlovák orvosok nagymértékű elvándorlása. Ebből is fakadóan a reform igényének politikai konszenzusa alakult ki, mert minden politikai oldal belátta: rendszerszintű változásra van szükség, a tűzoltás nem segít, a probléma fenntartása politikai károkat okozhat.

Az új szó karikatúrája

A tervezet elkészítésénél a BCG számára rendkívül fontos volt, hogy transzparens adatokkal tudjanak dolgozni és azt is kulcskérdésnek tartották, hogy a következő 10-15 év szociáldemográfiai folyamatai alapján tervezzenek. Hozzátéve: a rendezést nem önmagában pénzkérdésnek tekintik, ugyanis egy olyan rendszer, ami nem hatékony, olyan feneketlen kút, ahová feleslegesen önteni a pénzt.

Ráadásul az egészségügy olyan szuperkomplex rendszer, ahol egyrészt az ellátórendszer szereplői között komoly érdekellentétek húzódnak, másrészt bármit is nehéz megváltoztatni úgy, hogy annak minden lehetséges következménye pozitív legyen.

Reform vagy nem reform…

A BCG egyik fontos megállapítása ugyanakkor az volt, hogy a Szlovákiában akkor működő 65 állami, illetve magán kórházból, a hatékonyságot vizsgálva, a lefedettség alapján elegendő lenne 45, mert ahol nagyon kicsi a népsűrűség, ott nem éri meg kórházat üzemeltetni.

Az hogy a tervezet nem mindenkinek nyerte el a tetszését, jól mutatja, hogy a Bumm.sk 2019 szeptemberi írása ezzel a címmel jelent meg: „… A kórházreform nem fog fájni a pácienseknek”. A cikkben Andrea Kalavská akkori egészségügy-miniszter, azután, hogy a kormány jóváhagyta a kórházreformot, arról beszélt, mivel annak célja nem a szlovákiai egészségügyi ellátás veszélyeztetése, hanem a javítása, a pácienseknek jobban járnak majd, mert többé nem vesznek el a szlovák egészségügyi rendszer útvesztőjében.

És miután a reformot az egészségügyi szakértők három évig készítették elő, bízik abban, hogy a szakma konszenzusa után a politikait is sikerül megteremteni. A miniszter asszony hozzátette „Engem feldühít, és nem vagyok hajlandó megbékélni azzal, hogy a szlovákiai páciensek gyakrabban halnak meg, mint az európaiak. Előbbieknek is joguk van az elérhető, színvonalas egészségügyi ellátáshoz”.

Andrea Kalavská: “Egyesek úgy tekintenek erre az egészre, mint a kórházak bezárására…

Kijelentette: valódi változásra van szükség, példaként említette, hogy a jövőben meghatároznák, legfeljebb mennyit várhat egy páciens egy adott beavatkozásra. Miközben azt hangsúlyozta, hogy a reformot más európai országokból gyűjtött tapasztalatok inspirálták, azt is kifejtette: „Egyesek úgy tekintenek erre az egészre, mint a kórházak bezárására, de itt az az alaptétel, hogy nagyon sok kórházunk van” – ami meglátása szerint, önmagában nem garantálja a színvonalas ellátást.

A terv az volt, hogy a reform gyakorlati megvalósítása a parlament és az államfő jóváhagyása esetén, 2020-tól kezdhet és 2024-től adták volna ki a felhatalmazásokat az új típusú kórházaknak, meghatározva azt, hogy konkrétan mire szakosodnak majd.

Peter Pellegrini:

Peter Pellegrini akkori miniszterelnök hozzátette: a reform végrehajtását több választási ciklusra tervezik, de ha a reform a parlamentben az eredetileg tervezetthez képes máshogyan alakulna, ő, és az egészségügyi miniszter visszavonhatja a tárgyalásra bocsátott anyagot. Kiemelte ugyanakkor, hogy a reform nem jár kórházbezárásokkal. A javaslat célja elsősorban a betegek biztonságának növelése és az intézményi ellátás minőségének javítása, amit az erőforrások hatékony felhasználását helyi, regionális, országos kórházak, valamint speciális központok létrehozásával kell támogatni. Ennek értelmében, ha egy kórház nem nyújt minőségi ellátást, vagyis nem végzik el az intézményben a meghatározott számú orvosi beavatkozásokat, az egészségbiztosítónak nem kell szerződést kötnie a kórházzal ezekre a beavatkozásokra.

Ellenzéki nyomás

Ám miközben októberben a Szlovák Orvosi Kamara (Slovenská lekárska komora ,SLK) azért tiltakozott az egészségügyi miniszter kórházreformja ellen, mert az szerintük semmilyen érdemi változást nem hozna, az Új Szó decemberben már arról tudósított, hogy a kormányzó part, a Smer képviselői miatt elbukott az egészségügyi reform. Vagyis csaknem másfél évnyi huzavona után végleg eldőlt, hogy ez a kormány már biztosan nem indítja el a változásokat, miközben Kalavská reformja mögé beálltak az egészségbiztosítók, a kórházakat és a rendelőket tömörítő szakszervezetek, a nővérek, ráadásul még az ellenzéki pártok jelentős része is. Az „egészséges változásként” emlegetett intézkedés azonban mégsem valósulhatott meg, mert Kalavská nem élvezte az őt jelölő párt támogatását.

Elbukott a megújulás

A távozó miniszterasszony ugyanakkor kijelentette, egy átfogó reform nélkül az elkövetkezendő öt évben egyre csak romlani fog a helyzet. Az orvos- és nővérhiány egyre nagyobb méreteket ölt az országban, emiatt a betegeknek egyre többet kell várniuk az egyes kezelésekre. Kiemelte: az európai átlaggal összehasonlítva Szlovákiában rendkívül magas az elkerülhető halálesetek száma, elsősorban a rosszul elvégzett műtétek és a hiányos hosszú távú ellátás miatt. Ráadásul az állami kórházak fokozatosan eladósodnak, ennek következtében sok intézmény rendkívül elhanyagolt állapotban van.

Annak kapcsán, hogy Szlovákiában elbukott az egészségügy átalakítása  Fraenkel Emil azt mondja, a Boston Consulting Group által kidolgozott terv megvalósításának lett volna értelme.

Más kérdés, hogy az lett volna a filozófia, hogy megint leépítenek egy sor kis kórházat és a belgyógyászati osztályokat, áttranszformálják krónikus osztállyá, mert a jelenlegi 64 akut ellátású, működő kórház bizonyos szempontból bizonyos körök számára még mindig túl sok. De a területi ellátás szempontjából viszont elengedhetetlen, miközben ezeknek a finanszírozását sem az állam, sem a magánbiztosítók nem akarják felvállalni. Ezt a dilemmát pedig előbb-utóbb fel kell oldani.

A COVID járvány miatt ebből valószínűleg Szlovákiában az „utóbb” lesz érvényes, mert az idén márciusban hivatalba lépett, Igor Matovič vezette kormány nem is kötelezte el magát teljes mértékben a kórházreform iránt.

A szlovák reform főbb pontjai (Forrás: Új Szó)

  • Minden kórházi osztálynak megszabták volna, hogy évente hány beavatkozást kell elvégezniük (például a szülészeteken évi 600 szülést). Ellenkező esetben bezárták volna az osztályt.
  • A kritériumrendszert követően osztályozták volna az egyes kórházakat. Három fő kategóriát határoztak meg: lokális, regionális és nemzeti kórházak. A lokális intézményekben végezték volna az alapvető műtéteket, a regionális kórházakban már a bonyolultabb eseteket kezelték volna, a nemzeti kórházakban pedig a legkomplexebb egészségügyi ellátásra szoruló betegek kerültek volna.
  • A lokális kórházak 30 percen belül, a regionálisak 60 percen belül, a nemzeti kórházak pedig 120 percen belül elérhetőek lettek volna a lakosság több mint 90 százalékának.
  • A kihasználatlan intézményeket átalakították volna olyan kórházakká, melyben a krónikus betegségben szenvedő pácienseket látták volna el.

Milyen lesz a magyar egészségügyi reform?

Egyelőre a hazai egészségügy megújításának részleteiről nem sokat tudhatunk. Az egészségügyi dolgozók bérének jelentős növeléséről és a hálapénz betiltásáról szóló viták és parlamenti történések (holott már szavaztak is néhány kérdésben) szinte elsikkadnak a koronavírus járvány hírei mögött.

Idén februárban még arról cikkeztek a lapok, hogy a Portfólió birtokába került egy egészségügyi reformról szóló 28 oldalas minisztériumi előterjesztés, igaz az intézkedéscsomag meglehetős hiányokat tartalmazott.

Röviden összefoglalva arról szólt az Index összefoglalója szerint, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma komoly átalakításokra készül az egészségügyben.

  • Az első lépésben arra köteleznék a kórházak vezetőit, hogy a folyamatos eladósodás megállítása érdekében hajtsanak végre alapos változtatásokat intézményükben: szüntessék meg a párhuzamosan működő osztályokat, optimalizálják a háttérszolgáltatásokat, növeljék a saját bevételeket és csökkentsék a kiadásokat.
  • Javítsák a kihasználtságot Ez az ápolási és diagnosztikus részlegek (kubatúra) szűkítésével érhető el. Ez azzal is járhat hogy a kórház bizonyos kapacitásai feleslegessé válnak, ezért a rehabilitációt, az ápolást, a hoscpice tevékenységeket adják át a szociális területnek, és fejlesszék a járóbeteg szakrendeléseket vagy az egynapos ellátást. 
  • Az anyag 2 hónapos határidőt adott a kórházak finanszírozási helyzetének javítására, amihez 70 milliárd forint támogatást biztosított.
  • Ahol nem sikerül végigvinni az átalakítást, ott akár meneszthetik a kórházigazgatót és a teljes menedzsmentet is. 
  • Az anyag távlati tervként azt is felvázolja, hogy a kórházak átalakításával párhuzamosan létre kell hozni a járási egészségközpontok hálózatát, amelyeknél külön egészségszervezők irányítják a betegek útját

Az eddigieket azonban áthúzzák az azóta tett nyilatkozatok, például Kásler miniszter Életközelben című videoban mondott szavai.  És maradnak a párhuzamok, amely a szlovák és a hazai egészségügyben történtek között egyértelműen felfedezhetők.

Az írás első része ide klikkelve olvasható

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Romlott a fizetési fegyelem, egyre több a behajthatatlan számla

Magyarországon a 2015-ös szintre esett vissza a fizetési fegyelem - közölte az EOS kintlévőség-kezelő és pénzügyi szolgáltató vállalat saját kutatása alapján.

Újra gyengül a forint, emelkedik az olaj- és a gázár

Szerdán napközben gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, miközben emelkedett a kőolaj és a földgáz jegyzése.

Szijjártó: az újabb uniós szankciók nem sértik Magyarország érdekeit

Magyarország kivételeket kapott az Európai Unió mindazon újabb szankciós intézkedései alól, amelyek sértették volna a magyar érdekeket és veszélyeztették volna hazánk energiaellátásának biztonságát - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Von der Leyen: az EU kész tárgyalni a gázársapkáról

Mivel korlátozni kell a gáz elektromos áramra gyakorolt inflációs hatását, az Európai Bizottság kész megvitatni a villamosenergia-termelésre használt gáz árának felső határának megszabását - közölte az uniós testület elnöke Strasbourgban.

Hírek

Újra gyengül a forint, emelkedik az olaj- és a gázár

Szerdán napközben gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, miközben emelkedett a kőolaj és a földgáz jegyzése.

Pénteken újabb nagy drágulás jön a hazai benzinkutakon

Mivel a Brent típusú olaj drágulásba kezdett, péntektől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a piaci benzin literjéért bruttó 7 forinttal, a piaci gázolaj literjéért pedig bruttó 16 forinttal kell majd többet fizetni.

Feketéző benzinkutasra csaptak le a NAV nyomozói – videó

Mintegy 6700 liter gázolajat adott el adózatlanul egy dél-dunántúli benzinkutas, akit üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt hallgattak ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.

Elon Musk mégis megvásárolhatja a Twittert

Elon Musk mégis megvásárolná a Twitter közösségi médiavállalatot, méghozzá az eredeti 44 milliárd dolláros vételáron, ha az eladó eltekint a peres eljárástól.

Sztrájk kezdődött az FKF-nél, leállhat a hulladékszállítás

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízióban kedd reggel előzetes bejelentés nélküli munkabeszüntetés kezdődött - közölte az FKF sajtószervezete.

Döntött a parlament: jön az Integritás Hatóság a korrupció elleni küzdelem jegyében

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Putyin a világvége fegyverét is bevetheti Ukrajnában

Vlagyimir Putyin nukleáris katonai vonatot rendelt Ukrajnába. Szakértők szerint az orosz elnök arra készül, hogy egy nukleáris kísérlettel demonstrálja, kész tömegpusztító fegyvereket használni Ukrajna határainál.

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Gazdaság

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom