Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Egészségügyi reform II. - Szlovákia után szabadon
No menu items!

Egészségügyi reform II. – Szlovákia után szabadon

Ha a COVID válságban Ausztria, az  egészségügyi reformban Szlovákia lehet a magyar kormány iránymutató laborja; az Orbán-kabinet ugyanattól a Boston Consulting Grouptól rendelt átalakítási tervezetet, amelytől északi szomszédunk. Nem ez az egyetlen áthallás: az első részben azt vettük górcső alá, honnan, hová jutotta szlovák egészségügy. Ebben a részben a további reformfolyamatot tárgyaljuk ki.  Magyar források tudni vélik, hogy itthon januárban nemcsak új törvény, de rendszerátalakítás is várható.

Újlaki Ákos. A BCG szociáldemográfiai folyamatai alapján tervez

Mivel az egészségügy gondjai – mint írásunk első részében olvashatták – a korábbi reformpróbálozások ellenére sem oldódtak meg az országban, Szlovákia a Boston Consulting Group-ot (BCG) kérte fel az egészségügyi rendszer átalakításának megtervezésére, amely 2018-ban tette le a tervezetét. Ebben a munkában, egy magyar szakember Újlaki Ákos is részt vett.

A szakember a járványra hivatkozva egyelőre új információkkal nem szolgát. Az biztosnak látszik – a  Portfoliónak 2018-ban adott interjújából is kiderült -, a hazai viszonyok sok tekintetben a szlovákéra hajaznak.  Az ottani egészségügyi reform alapjainak kidolgozása iránti igényt nagyban előmozdította a szlovák orvosok nagymértékű elvándorlása. Ebből is fakadóan a reform igényének politikai konszenzusa alakult ki, mert minden politikai oldal belátta: rendszerszintű változásra van szükség, a tűzoltás nem segít, a probléma fenntartása politikai károkat okozhat.

Az új szó karikatúrája

A tervezet elkészítésénél a BCG számára rendkívül fontos volt, hogy transzparens adatokkal tudjanak dolgozni és azt is kulcskérdésnek tartották, hogy a következő 10-15 év szociáldemográfiai folyamatai alapján tervezzenek. Hozzátéve: a rendezést nem önmagában pénzkérdésnek tekintik, ugyanis egy olyan rendszer, ami nem hatékony, olyan feneketlen kút, ahová feleslegesen önteni a pénzt.

Ráadásul az egészségügy olyan szuperkomplex rendszer, ahol egyrészt az ellátórendszer szereplői között komoly érdekellentétek húzódnak, másrészt bármit is nehéz megváltoztatni úgy, hogy annak minden lehetséges következménye pozitív legyen.

Reform vagy nem reform…

A BCG egyik fontos megállapítása ugyanakkor az volt, hogy a Szlovákiában akkor működő 65 állami, illetve magán kórházból, a hatékonyságot vizsgálva, a lefedettség alapján elegendő lenne 45, mert ahol nagyon kicsi a népsűrűség, ott nem éri meg kórházat üzemeltetni.

Az hogy a tervezet nem mindenkinek nyerte el a tetszését, jól mutatja, hogy a Bumm.sk 2019 szeptemberi írása ezzel a címmel jelent meg: „… A kórházreform nem fog fájni a pácienseknek”. A cikkben Andrea Kalavská akkori egészségügy-miniszter, azután, hogy a kormány jóváhagyta a kórházreformot, arról beszélt, mivel annak célja nem a szlovákiai egészségügyi ellátás veszélyeztetése, hanem a javítása, a pácienseknek jobban járnak majd, mert többé nem vesznek el a szlovák egészségügyi rendszer útvesztőjében.

És miután a reformot az egészségügyi szakértők három évig készítették elő, bízik abban, hogy a szakma konszenzusa után a politikait is sikerül megteremteni. A miniszter asszony hozzátette „Engem feldühít, és nem vagyok hajlandó megbékélni azzal, hogy a szlovákiai páciensek gyakrabban halnak meg, mint az európaiak. Előbbieknek is joguk van az elérhető, színvonalas egészségügyi ellátáshoz”.

Andrea Kalavská: “Egyesek úgy tekintenek erre az egészre, mint a kórházak bezárására…

Kijelentette: valódi változásra van szükség, példaként említette, hogy a jövőben meghatároznák, legfeljebb mennyit várhat egy páciens egy adott beavatkozásra. Miközben azt hangsúlyozta, hogy a reformot más európai országokból gyűjtött tapasztalatok inspirálták, azt is kifejtette: „Egyesek úgy tekintenek erre az egészre, mint a kórházak bezárására, de itt az az alaptétel, hogy nagyon sok kórházunk van” – ami meglátása szerint, önmagában nem garantálja a színvonalas ellátást.

A terv az volt, hogy a reform gyakorlati megvalósítása a parlament és az államfő jóváhagyása esetén, 2020-tól kezdhet és 2024-től adták volna ki a felhatalmazásokat az új típusú kórházaknak, meghatározva azt, hogy konkrétan mire szakosodnak majd.

Peter Pellegrini:

Peter Pellegrini akkori miniszterelnök hozzátette: a reform végrehajtását több választási ciklusra tervezik, de ha a reform a parlamentben az eredetileg tervezetthez képes máshogyan alakulna, ő, és az egészségügyi miniszter visszavonhatja a tárgyalásra bocsátott anyagot. Kiemelte ugyanakkor, hogy a reform nem jár kórházbezárásokkal. A javaslat célja elsősorban a betegek biztonságának növelése és az intézményi ellátás minőségének javítása, amit az erőforrások hatékony felhasználását helyi, regionális, országos kórházak, valamint speciális központok létrehozásával kell támogatni. Ennek értelmében, ha egy kórház nem nyújt minőségi ellátást, vagyis nem végzik el az intézményben a meghatározott számú orvosi beavatkozásokat, az egészségbiztosítónak nem kell szerződést kötnie a kórházzal ezekre a beavatkozásokra.

Ellenzéki nyomás

Ám miközben októberben a Szlovák Orvosi Kamara (Slovenská lekárska komora ,SLK) azért tiltakozott az egészségügyi miniszter kórházreformja ellen, mert az szerintük semmilyen érdemi változást nem hozna, az Új Szó decemberben már arról tudósított, hogy a kormányzó part, a Smer képviselői miatt elbukott az egészségügyi reform. Vagyis csaknem másfél évnyi huzavona után végleg eldőlt, hogy ez a kormány már biztosan nem indítja el a változásokat, miközben Kalavská reformja mögé beálltak az egészségbiztosítók, a kórházakat és a rendelőket tömörítő szakszervezetek, a nővérek, ráadásul még az ellenzéki pártok jelentős része is. Az „egészséges változásként” emlegetett intézkedés azonban mégsem valósulhatott meg, mert Kalavská nem élvezte az őt jelölő párt támogatását.

Elbukott a megújulás

A távozó miniszterasszony ugyanakkor kijelentette, egy átfogó reform nélkül az elkövetkezendő öt évben egyre csak romlani fog a helyzet. Az orvos- és nővérhiány egyre nagyobb méreteket ölt az országban, emiatt a betegeknek egyre többet kell várniuk az egyes kezelésekre. Kiemelte: az európai átlaggal összehasonlítva Szlovákiában rendkívül magas az elkerülhető halálesetek száma, elsősorban a rosszul elvégzett műtétek és a hiányos hosszú távú ellátás miatt. Ráadásul az állami kórházak fokozatosan eladósodnak, ennek következtében sok intézmény rendkívül elhanyagolt állapotban van.

Annak kapcsán, hogy Szlovákiában elbukott az egészségügy átalakítása  Fraenkel Emil azt mondja, a Boston Consulting Group által kidolgozott terv megvalósításának lett volna értelme.

Más kérdés, hogy az lett volna a filozófia, hogy megint leépítenek egy sor kis kórházat és a belgyógyászati osztályokat, áttranszformálják krónikus osztállyá, mert a jelenlegi 64 akut ellátású, működő kórház bizonyos szempontból bizonyos körök számára még mindig túl sok. De a területi ellátás szempontjából viszont elengedhetetlen, miközben ezeknek a finanszírozását sem az állam, sem a magánbiztosítók nem akarják felvállalni. Ezt a dilemmát pedig előbb-utóbb fel kell oldani.

A COVID járvány miatt ebből valószínűleg Szlovákiában az „utóbb” lesz érvényes, mert az idén márciusban hivatalba lépett, Igor Matovič vezette kormány nem is kötelezte el magát teljes mértékben a kórházreform iránt.

A szlovák reform főbb pontjai (Forrás: Új Szó)

  • Minden kórházi osztálynak megszabták volna, hogy évente hány beavatkozást kell elvégezniük (például a szülészeteken évi 600 szülést). Ellenkező esetben bezárták volna az osztályt.
  • A kritériumrendszert követően osztályozták volna az egyes kórházakat. Három fő kategóriát határoztak meg: lokális, regionális és nemzeti kórházak. A lokális intézményekben végezték volna az alapvető műtéteket, a regionális kórházakban már a bonyolultabb eseteket kezelték volna, a nemzeti kórházakban pedig a legkomplexebb egészségügyi ellátásra szoruló betegek kerültek volna.
  • A lokális kórházak 30 percen belül, a regionálisak 60 percen belül, a nemzeti kórházak pedig 120 percen belül elérhetőek lettek volna a lakosság több mint 90 százalékának.
  • A kihasználatlan intézményeket átalakították volna olyan kórházakká, melyben a krónikus betegségben szenvedő pácienseket látták volna el.

Milyen lesz a magyar egészségügyi reform?

Egyelőre a hazai egészségügy megújításának részleteiről nem sokat tudhatunk. Az egészségügyi dolgozók bérének jelentős növeléséről és a hálapénz betiltásáról szóló viták és parlamenti történések (holott már szavaztak is néhány kérdésben) szinte elsikkadnak a koronavírus járvány hírei mögött.

Idén februárban még arról cikkeztek a lapok, hogy a Portfólió birtokába került egy egészségügyi reformról szóló 28 oldalas minisztériumi előterjesztés, igaz az intézkedéscsomag meglehetős hiányokat tartalmazott.

Röviden összefoglalva arról szólt az Index összefoglalója szerint, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma komoly átalakításokra készül az egészségügyben.

  • Az első lépésben arra köteleznék a kórházak vezetőit, hogy a folyamatos eladósodás megállítása érdekében hajtsanak végre alapos változtatásokat intézményükben: szüntessék meg a párhuzamosan működő osztályokat, optimalizálják a háttérszolgáltatásokat, növeljék a saját bevételeket és csökkentsék a kiadásokat.
  • Javítsák a kihasználtságot Ez az ápolási és diagnosztikus részlegek (kubatúra) szűkítésével érhető el. Ez azzal is járhat hogy a kórház bizonyos kapacitásai feleslegessé válnak, ezért a rehabilitációt, az ápolást, a hoscpice tevékenységeket adják át a szociális területnek, és fejlesszék a járóbeteg szakrendeléseket vagy az egynapos ellátást. 
  • Az anyag 2 hónapos határidőt adott a kórházak finanszírozási helyzetének javítására, amihez 70 milliárd forint támogatást biztosított.
  • Ahol nem sikerül végigvinni az átalakítást, ott akár meneszthetik a kórházigazgatót és a teljes menedzsmentet is. 
  • Az anyag távlati tervként azt is felvázolja, hogy a kórházak átalakításával párhuzamosan létre kell hozni a járási egészségközpontok hálózatát, amelyeknél külön egészségszervezők irányítják a betegek útját

Az eddigieket azonban áthúzzák az azóta tett nyilatkozatok, például Kásler miniszter Életközelben című videoban mondott szavai.  És maradnak a párhuzamok, amely a szlovák és a hazai egészségügyben történtek között egyértelműen felfedezhetők.

Az írás első része ide klikkelve olvasható

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Szja-bevallás. Hamarosan lejár egy fontos határidő

A NAV automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezeteket, de akinek nincs ügyfélkapu-regisztrációja, annak szerda éjfélig kérnie kell a tervezet postázását - hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

ÉVOSZ: optimistább az építőipar, de még mindig kevés a szakember

Az építőipari vállalkozások kielégítőnek ítélik meg üzleti helyzetüket, az idén 9-10 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak. Ugyanakkor többségüket továbbra is akadályozza a szakemberhiány - közölte felmérése alapján az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Koronavírus – Érvénytelen TAJ-számmal is jár a védőoltás

Az oltás mellett a koronavírus elleni gyógyszer, a favipiravir is ingyenes, azt azok is megkapják, akiknek érvénytelenítik a TAJ-számát - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

GKI: közel félmillió fiatal kaphat adómentességet

Az eddig becsültnél több, közel félmillió fiatalt érinthet a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége, amely jövőre lép életbe - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Hírek

Szja-bevallás. Hamarosan lejár egy fontos határidő

A NAV automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezeteket, de akinek nincs ügyfélkapu-regisztrációja, annak szerda éjfélig kérnie kell a tervezet postázását - hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

Viharral, kiadós esővel és hóval – hidegfront érkezik

Markáns hidegfront érkezik viharos széllel, kiadós csapadékkal - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzésében. Keddre a viharos szél miatt másodfokú figyelmeztetéseket is kiadtak. A magasabb hegyekben akár 10-20 centiméteres hótakaró is kialakulhat.

Fennakadások voltak a Vodafone-nál

Technikai probléma miatt fennakadásokat tapasztalhattak a Vodafone ügyfelei hétfőn délelőtt az ország keleti és déli részén a 2G és 3G szolgálatások működésében. A szolgáltató szakemberei azóta elhárították a problémát - közölte a távközlési vállalat.

Orvhalászat a Dunán: több faj is a kihalás szélére került

Az orvhalászat sodorja a kihalás szélére a Duna tokhalfajait. A hat tokhalféléből kettő már kihalt, négy súlyosan veszélyeztetett - jelentette a Természetvédelmi Világalap (WWF).

Koronavírus – Kambodzsában börtön jár a bujkáló fertőzötteknek

Akár öt év börtönt is kaphatnak ezentúl Kambodzsában azok az igazolt koronavírus-fertőzöttek, akik nem fordulnak orvoshoz - jelentette be az ország igazságügyi minisztériuma.

Illegális fővárosi cigigyárra csapott le a NAV – fotók

Több mint 25 millió forint forint kárt okozó illegális cigarettagyárat számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten - közölte az adóhivatal.

Szerdától csökken az üzemanyagok ára

Szerdától olcsóbban tankolhatunk: a benzin literenkénti átlagára bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig 3 forinttal csökken a hét közepén.

Eredményesen zárta az első negyedévet a Pallas Athéné Alapítvány

Eredményesen zárta 2021 első negyedévét a Pallas Athéné Alapítvány:...

“Félre kell tenni a pártpolitikát és le kell zárni Németországot”

Félre kell tenni a pártpolitikai vitákat Németországban, és meg kell törni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványának harmadik hullámát, amihez két-három hétre le kell zárni az egész országot - mondta a német szövetségi egészségügyi miniszter

Koronavírus – A járványügyi szabályok megsértéséért megbüntették a norvég kormányfőt

Hétszázezer forintnak megfelelő pénzbüntetést kapott Erna Solberg norvég miniszterelnök a koronavírus-járvány miatti korlátozó szabályok megsértése miatt - közölte pénteken a norvég rendőrség.

Kutatás. A vörös hajú embereknek ‘nem fáj annyira’

A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók...

A gorillák melldöngetési hangja egyedi. A nőstények máskor döngetnek

Kutatók mérték a gorillák mellkasdöngetésének hosszát, az ütések számát és hangfrekvenciáját, a döngetés erőteljessége jelzi a barátok és az ellenségek számára a hatalmasságukat. Egy új kutatás a gorillák kommunikációját vizsgálta.

Gazdaság

Újabb mérföldkőhöz ért a szuperállampapír

Átlépte az 5500 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszba (MÁP+) befektetett megtakarítások értéke  - jelentette be a pénzügyminiszter.

Költségvetés – PM: 1144 milliárd forint az államháztartás első negyedévi hiánya

A járványügyi védekezés, a vakcinabeszerzések és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések következtében 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárt március végén az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium.

Szja-bevallás. A NAV a tervezetek átnézésére figyelmeztet

Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

MNB – 36 milliós bírság a CIG biztosító korábbi vezetőinek

Személyi felelősségük is volt abban, hogy a cég az olaszországi határon átnyúló tiltott tevékenységet végzett, ezért a Magyar Nemzeti Bank összesen 36 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a CIG EMABIT korábbi felsővezetőire, illetve szakmai vezetőire - közölte a jegybank.

Okostelefonos fizetés. A K&H bevezeti a Google Pay-t

Elsőként vezeti be a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a K&H Magyarországon. Ez újabb lendületet adhat a bankkártyás, azon belül is az okostelefonos fizetéseknek - közölte a pénzintézet.

Aranytartalék. Aranyat vett az MNB – megháromszorozta a készletet

A Magyar Nemzeti Bank 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát, aminek következtében az aranykészletek nagysága szerint Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből a felső harmadába lépett elő.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom