Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Egyedül nem megy. A globalizáció – közelről

Egyedül nem megy. A globalizáció – közelről

 Szinte nincsen olyan gazdasági, üzleti, vezetéstudományi, politikai elemzés, cikk, tanulmány, beszélgetés, előadás ahol ne szerepelne valamilyen összefüggésben a globalizáció kifejezés. A globalizálódás egyre gyorsuló és teljesebb folyamatát lehet szeretni, kritizálni, elutasítani, egyet azonban nem lehet: nem tudomást venni róla. Különösen az üzleti, a vállalati életben fontos szerepet betöltő felső és középvezetők nem tehetik ezt meg, hiszen a globalizáció cégüket és saját menedzseri tevékenységüket ma már alapvetően befolyásolja. Nem csak a nagyvállalatok, hanem a közepes méretű, sőt újabban már a kisebb cégek jó része sem vonhatja ki magát (például alvállalkozóként, beszállítóként, licenc vásárlóként) a globalizáció folyamatából.

A távközlési forradalom, a kereskedelem és a technológiák nemzetköziesedése nyomán gyakran hangzik el, hogy a „világ egy falu” (global village). Ez a megfogalmazást Marchall McLuhan használta először 1964-ben, akkor ez elsősorban a film- és a televíziós iparra vonatkozott. Napjainkban pedig szinte a globalizáció jelképévé vált ez a kifejezés, akárcsak a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

 

A globalizáció folyamata

Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság domináns eleme a globalizáció volt, vagyis az a folyamat, amelyben a nagyvállalatok – élve a tőke és az áruk, bizonyos mértékig a szolgáltatások áramlásának szabadságával és annak növekvő hatékonyságával – arra törekedtek, hogy versenyképességüket, s ezen belül leginkább a költségszintjüket az erőforrások optimális földrajzi elhelyezésével javítsák.

Ennek eredményeként létrejött, elmélyült a termelés és a szolgáltatások (bankok, biztosítók, stb.) jelentős részének nemzetköziesedése, amelynek során a nagy hozzáadott értékű, drága munkaerőt igénylő tevékenységeket – mint amilyen a kutatás, a termékfejlesztés, a tervezés, illetve a központi pénzügyek és a globális vállalati stratégiák kidolgozása – a nagy nemzetközi cégek a fejlett ipari országokban hagyták. A kevésbé önálló és kevésbé képzett munkaerőt igénylő munkákat pedig a fejlődő és a feltörekvő gazdaságú (emerging) országokban lévő leányvállalataikkal végeztetik el. Hazánkban ezen a jelenlegi, meglehetősen elterjedt munkamegosztási gyakorlat alapján működik például az autóipari vállalatok nagy része, valamint számos más feldolgozóipari cég is.

A globalizáció egyrészről fejlődést, beruházást, minőséget, piacnyitást, új technológiákat, sok új munkahelyet jelent, másrészről viszont valamiféle uniformizálást, igen pontos szabályozást, egyformaságot, a megszokott márkák felvásárlások miatti elvesztését, stb. is eredményezi. Érdemes megemlíteni, hogy a globalizáció elsősorban folyamat és nem jelenség.

A globalizáció lehet gazdasági, pénzügyi, kulturális (ennek speciális formája a szimbólumok globalizációja), információs, technikai, technológiai és nyelvi. De globálissá váltak a vallások, a sportesemények, s nem utolsó sorban a kereskedelem.  A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák.

Egy tanulmány szerint „a globalizáció erősödésével a társaságirányítás (a vállalatkormányzás) egyre inkább a figyelem középpontjába került. A transz- illetve multinacionális vállalatok számának gyarapodásával, szerepük és hatásuk növekedésével, a társaságirányítás új kérdései merülnek fel.

A több országban egyszerre jelen levő vállalatok irányítása során nemcsak az anya- és leányvállalat között, hanem a vállalat vezetése, és az alkalmazottak között is elkerülhetetlenül kulturális különbségek jelennek meg. A külföldi befektetők célja így nemcsak a hatékony működés, és ellenőrzés megvalósítása, hanem az általuk alkalmazott és a befogadó ország vállalatkormányzási gyakorlata közti szakadék csökkentése is lett. Ennek a problémának a megoldását szolgálja a multinacionális jellegű vállalati menedzsment, azaz az interkulturális menedzsment kialakítása.”

Főbb jellemzők, új követelmények

A globalizáció leginkább a gazdaság, az üzleti életben jelent meg és van jelen, de jelen van az élet minden területén, beleértve a politikát, a tudományt és a kultúrát is. Melyek a globalizáció főbb jellemzői? A teljesség igénye nélkül:

  • a nemzetgazdaságok mind inkább nyitottabbá válnak
  • a kommunikáció gyors fejlődése
  • a multinacionális, transznacionális vállalatok szerepének növekedése
  • a nemzetközi tőkemozgások, közvetlen külföldi beruházások növekedése
  • új pénzügyi műveleti típusok és „műfajok” megjelenése,
  • globális falu (világfalu) kialakulása: határok mind inkább elvesztik jelentőségüket, például bármi történjék a világ egyik pontján, az igen hamar éreztetheti hatását máshol is

A globalizáció az üzleti életben a megszokottól jócskán eltérő tervezési, szervezési, szervezeti, cégvezetési, kommunikációs, vállalati kulturális, humán erőforrás gazdálkodási, stb. követelményeket támaszt. Ezek végső megfogalmazása, végső kialakítása még várat magára, de mind több eleme már „szerkezetkész” és csak finomításokra van szükség a csaknem tökéletes működéshez.

A világ gazdaságai mind inkább össze vannak egymással kötve. Ez kölcsönös függőséget is eredményezett nem csak a gazdaságban, hanem a pénzügyekben, a pénzügyi intézményekben, valamint a természeti környezetünk és a fenntartható fejlődés alakításában.

A globalizáció egyik fontos ismérve a technológiai szektor világméretű térhódítása, többek között a távközlésben, a közlekedésben, az információ-technológiában. Globalizálódik a médiaipar is, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenység, az oktatás és a menedzsment ismeretek alkalmazása is.

Gyors ütemben fejlődik a világon a hálózatosodás az üzleti életben is. Egyre több cég rendelkezik együttműködő, kiszervezési, üzletfejlesztési és átfogó toborzási hálózattal. Ugyancsak a globalizáció gyorsította fel a menedzserek saját kapcsolati (formális és informális) rendszerének bővítését, kiterjedését több kontinensre. A kapcsolatok, hálózatok valóban nem ismernek határokat, s ezek rohamos bővülése mind a cégek, mind a vezetők számára kedvező.

Régi és új globális „sztárok”

A globális vállalatok száma jelentősen növekedett az elmúlt két évtizedben, s a hagyományos világcégek (Royal Dutch Shell, Toyota, Volkswagen, Siemens, AT and T, Coca Cola, stb.) mellett egyre több nemzetközi „sztár” jelenik meg, például a Samsung, a Kia, a Huawei, a Bank of China és a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezek a globális cégek kiemelkedően nagy tőkeberuházók szerte a világon. (Érdemes megjegyezni, hogy Kína és sok kínai vállalat Afrikában terjeszkedik nagy ütemben, hiszen ott még olcsó a munkaerő és nagyok az üzleti lehetőségek. Az is igaz, hogy az afrikai munkaerő képzésére nagy összegeket kell fordítani, de máshol a világon nemigen van ilyen jelentős munkaerő tartalék.)

A hatalmas külföldi fejlesztések mellett a globális cégek sokat költenek összeolvadásra és cégfelvásárlásra. Mindkét tevékenységgel erősítik, kiterjesztik világméretű jelenlétüket, gazdasági hatalmukat. Nem kevésbé fontos a globalizáció előrehaladásában a fokozott kiszervezési, alvállalkozói, beszállítói tevékenység.

Előnyök és hátrányok

A megnövekedett licenc-értékesítési és franchise forgalom (gyorséttermek, szállodák, média, ételek, italok, gyógyszerek, stb.) erősítik a globális cégek, termékeik és szolgáltatásaik gyors terjedését, valamint a globális márkák számának emelkedését. Ezrével találhatóak meg például a világ szinte minden országának élelmiszer üzleteiben az azonos márkák, kedvenceink szinte mindenhol megvásárolhatóak. Ma már nem elsősorban importból, hanem jól ellenőrzött hazai gyártásból. Ennek nyomán megállapítható, hogy a globalizáció magával hozta és felerősítette a termékek és a szolgáltatások minőségének javítását, a minőség folyamatos ellenőrzését.

Az előnyök között előkelő helyett foglal el a megnövekedett sorozat (méret) gazdaságosság, ami egyértelműen költségcsökkentő hatású. A cégek globális terjeszkedése nyomán új lendületet kapott a sztenderdizálás, szabványosítás. Elég itt csak az IKEA termékeire, vagy az Apple iPadjére utalni.

Nem szabad megfeledkezni a globalizáció okozta hátrányokról sem. Ezek közül feltétlenül említést érdemel az egyenlőtlenségek (különbségek) kialakulása, más szavakkal a szakadék mélyülése a világgazdaság szereplői között. Ugyancsak hátrányt jelent a globalizáció a kevésbé fejlett országok számára, hogy a nagy nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetekben a fejlett államok rendelkeznek nagyobb befolyással.

Gyakran esik szó arról, hogy a globalizáció sok esetben a kultúra (termelési, értékesítési, viselkedési, stb.) homogenizálásának jár együtt az üzleti életben is. Igen, az elmúlt két-három évtizedben kialakultak egységes irányítási, teljesítménymérési, javadalmazási, jutalmazási, munkaszerződési, stb. módszerek és formák, ugyanakkor a vállalatok arra is törekednek, hogy a globális cégkultúrában maradjon elég hely (20-25 százalék) az egyes nemzeti üzleti és egyéb kultúrák számára is.

Globalizáció és a humán tényező

A globalizációs folyamatban a cégek igyekeznek nagy figyelmet fordítani a „puha tényezőre”, az emberi erőforrásra is. Ugyanis a globalizálódás sorsa és minősége nagymértékben függ az emberi tényezőktől: az érzelmi intelligenciától, a korszerű vezetési módszerektől, a csapatépítéstől. Nem kevésbé a változásokhoz való alkalmazkodási képességektől, a változáskezeléstől, az új technikák, technológiák okozta stressz megelőzésétől és menedzselésétől, a karrier-lehetőségektől, stb. globalizálódás egyik legfontosabb kísérő jelensége és következménye a munkahelyek nemzetköziesedése, a multikulturális munkahelyek megjelenése. Nem ritkaság, hogy egy-egy vállalat vezetői és munkatársai több tucat országból verbuválódnak, s ugyanennyi kultúrát képviselnek.

A vezetőknek pedig meghatározó feladatuk lett az interkulturális ismeretek elsajátítása annak érdekében, hogy hatékonyan tudják irányítani beosztottaikat. A globalizációs folyamatban talán a legnagyobb kihívást a menedzserek számára a különbözőségek áthidalása, a közös nevezők megtalálása jelenti.

Néhány vezetői fókuszpont

Érdemes áttekinteni, hogy a globalizálódott, vagy éppen most globalizálódó vállalatoknál mire érdemes megkülönböztetett figyelmet fordítaniuk a vezetőknek. Természetesen csak példaszerűen, néhány tényezőt kiemelve:

  • különbözőségek (kulturális, vallási, politikai, stb.) kezelése
  • interkulturális ismeretek megszerzése és alkalmazása
  • érzelmi intelligencia a többi vezető és a dolgozók irányába
  • új technikák, technológiák bevezetésének ösztönzése, ezek megismerése
  • változáskezelési ismeretek megszerzése és alkalmazása
  • korszerű szervezeti struktúra kialakítása
  • globális piaci és versenytársi ismeretek
  • hatékony belső és külső kommunikáció
  • konfliktuskezelés

 

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

Negyven-ötven évvel ezelőtt a „világpolgár” kifejezésnek sok országban rossz politikai „mellékíze” volt. Ma viszont a cégek felső és közép vezetőinek ez az egyik feladata. Világpolgárok a szó globális üzleti, gazdasági jelentésében, hiszen nemzetközi méretekben kell gondolkodniuk, cselekedniük az üzletben. Természetesen számukra továbbra is a legfontosabb feladat a helyi vezetés, de nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy cégüknek csak a hazai tevékenységére összpontosítsanak. Nem könnyű feladat, nem egyszerű dolog manapság menedzsernek lenni…

Dr. Gonda György, CMC 

Vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Agrárárak – szolid emelkedés, nagy különbségek

Tavaly decemberben 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.

Elektromos autókat kapnak a kórházak

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 249 elektromos autót vásárolt a kórházak számára, és folyamatban van a működtetésükhöz szükséges töltőhálózat fejlesztése is - közölte a központ főigazgatója.

Fürjes és Vitézy a kerékbilincs ellen

A Miniszterelnökség államtitkára szót emelt a kerékbilincs újbóli alkalmazása ellen. Mint ismeretes a fővárosi közgyűlés február 26-án tárgyal a kerékbilincs budapesti alkalmazásáról, amelyet a 2020-as fővárosi költségvetésben javasol.

Építőipari kilátások. A cégek fékezésre számítanak

Idén 5-7 százalékos növekedésre számítanak az építőipari vállalkozások a tavalyi 21,7 százalékos emelkedés után - derült ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által készített felmérésből.

Hírek

Szakértő: helyesen járt el a Ryanair pilótája

A lehetőségekhez mérten helyesen járt el a Ryanair pilótája azzal, hogy a túlsúly csökkentése érdekében az üzemanyag elfüstölése mellett döntött - mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.

A neandervölgyiek is virággal temettek

Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek szertartással búcsúztatták halottjaikat.

Pénteken tovább drágul a benzin

Literenként bruttó 2 forinttal emelkedik a benzin ára pénteken. A gázolaj ára változatlan marad.

Műtrágyával csalták az áfát – húsz évet kaphatnak

Külföldről beszerzett műtrágyával "ügyeskedett" egy tizenhat tagú bűnbanda, több mint egymilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. A csalók húsz év börtönt is kaphatnak.

A kormányhivatal vizsgálja a veszteglő Ryanair ügyét

Haladéktalanul kivizsgálja a kormányhivatal a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren kedden órákon át veszteglő légi járat ügyét.

Órákat vesztegelt a ferihegyi kifutón egy Ryanair-gép

Azonnali vizsgálatot kért a Ryanair vezetőségétől a Budapestről a Kanári-szigetekre induló kedd reggeli járattal történtek miatt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

Unokázós csalókat fogtak el a rendőrök

Unokázós csalásokra specializálódó, Angliából irányított bűnszervezet tagjait fogták el az éjjel három településen - közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus – Karanténban az óceánjáróról hazatért két magyar

Karanténba kerül az óceánjáró hajóról hazatért két magyar állampolgár - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Restaurálása után kiderült: ez egy Rembrandt-festmény

A modern technológiának és művészettörténészek nyomozásának köszönhetően Rembrandt festményeként azonosították az Egyesült Államokban azt a majd 400 éves műalkotást, amelyről sokáig úgy vélték, hogy a holland festőművész műhelyében dolgozó ismeretlen művész munkája.

Észak-Korea. Dollár százezreket költ lovakra Kim Dzsongun

Észak-Korea tucatnyi telivér lovat importált tavaly Oroszországból csaknem 80 ezer dollár értékben - jelentette orosz vámadatokra hivatkozva a Reuters hírügynökség.

Előbb kezdődik az idei pollenszezon

Az enyhe időjárás miatt korábban kezdődik a pollenszezon, az allergia mértékétől és az előző évek tapasztalataitól függően már érdemes szedni a gyógyszereket - mondta Nékám Kristóf allergológus.

Okospelenkát fejlesztettek ki amerikai kutatók

Nedvességet érzékelő okospelenkát fejlesztettek ki a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, akik szerint a találmány a kisbabák és az idősek gondozását is megkönnyítheti.

Gazdaság

Hitelfelvétel – itt az online jövedelemigazolás

Az interneten is lehet igényelni a banki hitelfelvételhez elengedhetetlen adóhivatali keresetigazolást - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Sok az egyszereplős közbeszerzés

Az informatika és az egészségügyi beszerzések területén az egyszereplős közbeszerzések száma és aránya nagyon magas. Ezt a kormány olyan intézményi változtatásokkal igyekszik kezelni, amelyeknek már idén lehetnek eredményei - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

“Farkasszemet néztem a halállal” – A profit mindenek felett?

A tradicionális légitársaságok nagyrészt törölték járataikat a múlt héti, Európán végigsöprő orkán miatt. A fapados gépek többsége azonban felszállt. Fontosabb a profit, mint az utasok biztonsága?

Az OTP eladta szlovák leánybankját

Nem tudott elég nagy részesedést szerezni Szlovákiában, ezért az OTP Bank eladja az OTP Banka Slovensko a.s.-ban fennálló 99,44 százalékos részesedését a KBC Banknak.

Ukrajna. A GDP negyede a szürkegazdaságé

Az ukrán bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem negyedét adja a szürkegazdaság - derült ki abból a kutatási anyagból, amelyet a Ernst and Young vállalat végzett el a Mastercard támogatásával az ukrán gazdasági minisztériummal, a jegybankkal és a statisztikai hivatallal együttműködésben.

Vagyonosodtak a háztartások

Tavaly 11,7 százalékkal, mintegy 5341 milliárd forinttal nőtt a háztatások nettó pénzügyi vagyona és az év végén elérte az 50 932 milliárd forintot - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom