Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Egyedül nem megy. A globalizáció – közelről

Egyedül nem megy. A globalizáció – közelről

 Szinte nincsen olyan gazdasági, üzleti, vezetéstudományi, politikai elemzés, cikk, tanulmány, beszélgetés, előadás ahol ne szerepelne valamilyen összefüggésben a globalizáció kifejezés. A globalizálódás egyre gyorsuló és teljesebb folyamatát lehet szeretni, kritizálni, elutasítani, egyet azonban nem lehet: nem tudomást venni róla. Különösen az üzleti, a vállalati életben fontos szerepet betöltő felső és középvezetők nem tehetik ezt meg, hiszen a globalizáció cégüket és saját menedzseri tevékenységüket ma már alapvetően befolyásolja. Nem csak a nagyvállalatok, hanem a közepes méretű, sőt újabban már a kisebb cégek jó része sem vonhatja ki magát (például alvállalkozóként, beszállítóként, licenc vásárlóként) a globalizáció folyamatából.

A távközlési forradalom, a kereskedelem és a technológiák nemzetköziesedése nyomán gyakran hangzik el, hogy a „világ egy falu” (global village). Ez a megfogalmazást Marchall McLuhan használta először 1964-ben, akkor ez elsősorban a film- és a televíziós iparra vonatkozott. Napjainkban pedig szinte a globalizáció jelképévé vált ez a kifejezés, akárcsak a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

 

A globalizáció folyamata

Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság domináns eleme a globalizáció volt, vagyis az a folyamat, amelyben a nagyvállalatok – élve a tőke és az áruk, bizonyos mértékig a szolgáltatások áramlásának szabadságával és annak növekvő hatékonyságával – arra törekedtek, hogy versenyképességüket, s ezen belül leginkább a költségszintjüket az erőforrások optimális földrajzi elhelyezésével javítsák.

Ennek eredményeként létrejött, elmélyült a termelés és a szolgáltatások (bankok, biztosítók, stb.) jelentős részének nemzetköziesedése, amelynek során a nagy hozzáadott értékű, drága munkaerőt igénylő tevékenységeket – mint amilyen a kutatás, a termékfejlesztés, a tervezés, illetve a központi pénzügyek és a globális vállalati stratégiák kidolgozása – a nagy nemzetközi cégek a fejlett ipari országokban hagyták. A kevésbé önálló és kevésbé képzett munkaerőt igénylő munkákat pedig a fejlődő és a feltörekvő gazdaságú (emerging) országokban lévő leányvállalataikkal végeztetik el. Hazánkban ezen a jelenlegi, meglehetősen elterjedt munkamegosztási gyakorlat alapján működik például az autóipari vállalatok nagy része, valamint számos más feldolgozóipari cég is.

A globalizáció egyrészről fejlődést, beruházást, minőséget, piacnyitást, új technológiákat, sok új munkahelyet jelent, másrészről viszont valamiféle uniformizálást, igen pontos szabályozást, egyformaságot, a megszokott márkák felvásárlások miatti elvesztését, stb. is eredményezi. Érdemes megemlíteni, hogy a globalizáció elsősorban folyamat és nem jelenség.

A globalizáció lehet gazdasági, pénzügyi, kulturális (ennek speciális formája a szimbólumok globalizációja), információs, technikai, technológiai és nyelvi. De globálissá váltak a vallások, a sportesemények, s nem utolsó sorban a kereskedelem.  A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák.

Egy tanulmány szerint „a globalizáció erősödésével a társaságirányítás (a vállalatkormányzás) egyre inkább a figyelem középpontjába került. A transz- illetve multinacionális vállalatok számának gyarapodásával, szerepük és hatásuk növekedésével, a társaságirányítás új kérdései merülnek fel.

A több országban egyszerre jelen levő vállalatok irányítása során nemcsak az anya- és leányvállalat között, hanem a vállalat vezetése, és az alkalmazottak között is elkerülhetetlenül kulturális különbségek jelennek meg. A külföldi befektetők célja így nemcsak a hatékony működés, és ellenőrzés megvalósítása, hanem az általuk alkalmazott és a befogadó ország vállalatkormányzási gyakorlata közti szakadék csökkentése is lett. Ennek a problémának a megoldását szolgálja a multinacionális jellegű vállalati menedzsment, azaz az interkulturális menedzsment kialakítása.”

Főbb jellemzők, új követelmények

A globalizáció leginkább a gazdaság, az üzleti életben jelent meg és van jelen, de jelen van az élet minden területén, beleértve a politikát, a tudományt és a kultúrát is. Melyek a globalizáció főbb jellemzői? A teljesség igénye nélkül:

  • a nemzetgazdaságok mind inkább nyitottabbá válnak
  • a kommunikáció gyors fejlődése
  • a multinacionális, transznacionális vállalatok szerepének növekedése
  • a nemzetközi tőkemozgások, közvetlen külföldi beruházások növekedése
  • új pénzügyi műveleti típusok és „műfajok” megjelenése,
  • globális falu (világfalu) kialakulása: határok mind inkább elvesztik jelentőségüket, például bármi történjék a világ egyik pontján, az igen hamar éreztetheti hatását máshol is

A globalizáció az üzleti életben a megszokottól jócskán eltérő tervezési, szervezési, szervezeti, cégvezetési, kommunikációs, vállalati kulturális, humán erőforrás gazdálkodási, stb. követelményeket támaszt. Ezek végső megfogalmazása, végső kialakítása még várat magára, de mind több eleme már „szerkezetkész” és csak finomításokra van szükség a csaknem tökéletes működéshez.

A világ gazdaságai mind inkább össze vannak egymással kötve. Ez kölcsönös függőséget is eredményezett nem csak a gazdaságban, hanem a pénzügyekben, a pénzügyi intézményekben, valamint a természeti környezetünk és a fenntartható fejlődés alakításában.

A globalizáció egyik fontos ismérve a technológiai szektor világméretű térhódítása, többek között a távközlésben, a közlekedésben, az információ-technológiában. Globalizálódik a médiaipar is, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenység, az oktatás és a menedzsment ismeretek alkalmazása is.

Gyors ütemben fejlődik a világon a hálózatosodás az üzleti életben is. Egyre több cég rendelkezik együttműködő, kiszervezési, üzletfejlesztési és átfogó toborzási hálózattal. Ugyancsak a globalizáció gyorsította fel a menedzserek saját kapcsolati (formális és informális) rendszerének bővítését, kiterjedését több kontinensre. A kapcsolatok, hálózatok valóban nem ismernek határokat, s ezek rohamos bővülése mind a cégek, mind a vezetők számára kedvező.

Régi és új globális „sztárok”

A globális vállalatok száma jelentősen növekedett az elmúlt két évtizedben, s a hagyományos világcégek (Royal Dutch Shell, Toyota, Volkswagen, Siemens, AT and T, Coca Cola, stb.) mellett egyre több nemzetközi „sztár” jelenik meg, például a Samsung, a Kia, a Huawei, a Bank of China és a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezek a globális cégek kiemelkedően nagy tőkeberuházók szerte a világon. (Érdemes megjegyezni, hogy Kína és sok kínai vállalat Afrikában terjeszkedik nagy ütemben, hiszen ott még olcsó a munkaerő és nagyok az üzleti lehetőségek. Az is igaz, hogy az afrikai munkaerő képzésére nagy összegeket kell fordítani, de máshol a világon nemigen van ilyen jelentős munkaerő tartalék.)

A hatalmas külföldi fejlesztések mellett a globális cégek sokat költenek összeolvadásra és cégfelvásárlásra. Mindkét tevékenységgel erősítik, kiterjesztik világméretű jelenlétüket, gazdasági hatalmukat. Nem kevésbé fontos a globalizáció előrehaladásában a fokozott kiszervezési, alvállalkozói, beszállítói tevékenység.

Előnyök és hátrányok

A megnövekedett licenc-értékesítési és franchise forgalom (gyorséttermek, szállodák, média, ételek, italok, gyógyszerek, stb.) erősítik a globális cégek, termékeik és szolgáltatásaik gyors terjedését, valamint a globális márkák számának emelkedését. Ezrével találhatóak meg például a világ szinte minden országának élelmiszer üzleteiben az azonos márkák, kedvenceink szinte mindenhol megvásárolhatóak. Ma már nem elsősorban importból, hanem jól ellenőrzött hazai gyártásból. Ennek nyomán megállapítható, hogy a globalizáció magával hozta és felerősítette a termékek és a szolgáltatások minőségének javítását, a minőség folyamatos ellenőrzését.

Az előnyök között előkelő helyett foglal el a megnövekedett sorozat (méret) gazdaságosság, ami egyértelműen költségcsökkentő hatású. A cégek globális terjeszkedése nyomán új lendületet kapott a sztenderdizálás, szabványosítás. Elég itt csak az IKEA termékeire, vagy az Apple iPadjére utalni.

Nem szabad megfeledkezni a globalizáció okozta hátrányokról sem. Ezek közül feltétlenül említést érdemel az egyenlőtlenségek (különbségek) kialakulása, más szavakkal a szakadék mélyülése a világgazdaság szereplői között. Ugyancsak hátrányt jelent a globalizáció a kevésbé fejlett országok számára, hogy a nagy nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetekben a fejlett államok rendelkeznek nagyobb befolyással.

Gyakran esik szó arról, hogy a globalizáció sok esetben a kultúra (termelési, értékesítési, viselkedési, stb.) homogenizálásának jár együtt az üzleti életben is. Igen, az elmúlt két-három évtizedben kialakultak egységes irányítási, teljesítménymérési, javadalmazási, jutalmazási, munkaszerződési, stb. módszerek és formák, ugyanakkor a vállalatok arra is törekednek, hogy a globális cégkultúrában maradjon elég hely (20-25 százalék) az egyes nemzeti üzleti és egyéb kultúrák számára is.

Globalizáció és a humán tényező

A globalizációs folyamatban a cégek igyekeznek nagy figyelmet fordítani a „puha tényezőre”, az emberi erőforrásra is. Ugyanis a globalizálódás sorsa és minősége nagymértékben függ az emberi tényezőktől: az érzelmi intelligenciától, a korszerű vezetési módszerektől, a csapatépítéstől. Nem kevésbé a változásokhoz való alkalmazkodási képességektől, a változáskezeléstől, az új technikák, technológiák okozta stressz megelőzésétől és menedzselésétől, a karrier-lehetőségektől, stb. globalizálódás egyik legfontosabb kísérő jelensége és következménye a munkahelyek nemzetköziesedése, a multikulturális munkahelyek megjelenése. Nem ritkaság, hogy egy-egy vállalat vezetői és munkatársai több tucat országból verbuválódnak, s ugyanennyi kultúrát képviselnek.

A vezetőknek pedig meghatározó feladatuk lett az interkulturális ismeretek elsajátítása annak érdekében, hogy hatékonyan tudják irányítani beosztottaikat. A globalizációs folyamatban talán a legnagyobb kihívást a menedzserek számára a különbözőségek áthidalása, a közös nevezők megtalálása jelenti.

Néhány vezetői fókuszpont

Érdemes áttekinteni, hogy a globalizálódott, vagy éppen most globalizálódó vállalatoknál mire érdemes megkülönböztetett figyelmet fordítaniuk a vezetőknek. Természetesen csak példaszerűen, néhány tényezőt kiemelve:

  • különbözőségek (kulturális, vallási, politikai, stb.) kezelése
  • interkulturális ismeretek megszerzése és alkalmazása
  • érzelmi intelligencia a többi vezető és a dolgozók irányába
  • új technikák, technológiák bevezetésének ösztönzése, ezek megismerése
  • változáskezelési ismeretek megszerzése és alkalmazása
  • korszerű szervezeti struktúra kialakítása
  • globális piaci és versenytársi ismeretek
  • hatékony belső és külső kommunikáció
  • konfliktuskezelés

 

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

Negyven-ötven évvel ezelőtt a „világpolgár” kifejezésnek sok országban rossz politikai „mellékíze” volt. Ma viszont a cégek felső és közép vezetőinek ez az egyik feladata. Világpolgárok a szó globális üzleti, gazdasági jelentésében, hiszen nemzetközi méretekben kell gondolkodniuk, cselekedniük az üzletben. Természetesen számukra továbbra is a legfontosabb feladat a helyi vezetés, de nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy cégüknek csak a hazai tevékenységére összpontosítsanak. Nem könnyű feladat, nem egyszerű dolog manapság menedzsernek lenni…

Dr. Gonda György, CMC 

Vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Plusz ötmillió részvénnyel lesz a BÉT-en az OTT-One

Az OTT-One megkötötte eddigi működésének legnagyobb összegű szerződését, közel 2 milliárd forint értékben információbiztonság-technológia fejlesztésekről. A vállalat 5 millió részvénnyel nyilvános kibocsátást hajt végre a Budapesti Értéktőzsdén.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

Hírek

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.

Kong a vészharang – Balkáni forróság Budapesten?

Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban, Budapest éghajlata az északmacedón főváros jelenlegi klímájára hasonlíthat 2050-re.

Kényszerleszállás Ferihegyen – szétdurrant a futómű

Felszállás után visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre a Smartwings hurghadai járata Ferihegyen.

Dánia. Büntetik az ittas, bódult e-rollerezőket

Harminc ember ellen indítottak eljárást Koppenhágában, mert elektromos rollerezés közben alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt álltak. Komoly pénzbírságra számíthatnak.

Taxisellenőrzés – már több tucat rendszámot bevontak

Május óta harmincöt taxi rendszámát vonta be a fővárosi repülőtéren és a nyári fesztiválok közelében fokozott ellenőrzéseket végző hatóság.

Kormányközeli üzletembernek hazudta magát – pénzt csalt ki

Albániai kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező üzletembernek adta ki magát egy pécsi férfi, aki ellen csalás miatt vádat az ügyészség.

Gond lehet az Airbus A380-asok szárnyaival

Repedésveszély miatt átvizsgálásra javasolja a legrégebbi Airbus A380-as típusú repülőgépek szárnyait az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA).

Két Telekom-számla egy hónapban – sokadszor

Egy hónapban két számlát küldött a Telekom, a befizetési határidőt is módosította jogtalanul a távközlési vállalat. 25 millió forintra büntették.

Beázott a Fehér Ház, áramkimaradás Washingtonban

Hétfőn reggel óriási vihar pusztított az amerikai fővárosban és környékén, a Fehér Ház sajtószobája és az elnöki hivatal egyik szárnyának földszinti irodái  helyi idő szerint kora délután  még víz alatt álltak.
Hirdetés

Gazdaság

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget.

Perselyterminál a jezsuitáknál

Érintős bankkártyával használható virtuális perselyt állítottak fel a jezsuiták budapesti templomában. Az AutoMátén három összeg közül választhatnak a hívek.

Monetáris tanács – marad az alapkamat

Június 25-i kamatdöntő ülésükön is ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról a monetáris tanács tagjai.

Euró: a horvátok bevezetnék, a magyar kormány kivár

Két EU-s tagország törekszik nagy sebességgel behajtani az eurózónában. Horvátország már hivatalosan is benyújtotta kérelmét a kuna közös európai fizetőeszközre váltására. A bolgárok is jelezték, hogy bevezetnék a közös pénzt, a magyar kormány kivár.

Lakossági állampapírok. Fél év alatt 570 milliárdos bővülés

Több mint ötszázmilliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya az első félévben. A MÁP Plusz beváltotta a hozzá fűzött reményeket - közölte az Államadósság Kezelő Központ.

FAZ: brit vezérigazgatója lehet az IMF-nek

Berlin és Párizs Mark Carney, a brit jegybank hamarosan távozó elnökének kinevezését támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztjára - jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap.
Hirdetés
Hirdetés