Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Egyedül nem megy. A globalizáció – közelről
No menu items!

Egyedül nem megy. A globalizáció – közelről

 Szinte nincsen olyan gazdasági, üzleti, vezetéstudományi, politikai elemzés, cikk, tanulmány, beszélgetés, előadás ahol ne szerepelne valamilyen összefüggésben a globalizáció kifejezés. A globalizálódás egyre gyorsuló és teljesebb folyamatát lehet szeretni, kritizálni, elutasítani, egyet azonban nem lehet: nem tudomást venni róla. Különösen az üzleti, a vállalati életben fontos szerepet betöltő felső és középvezetők nem tehetik ezt meg, hiszen a globalizáció cégüket és saját menedzseri tevékenységüket ma már alapvetően befolyásolja. Nem csak a nagyvállalatok, hanem a közepes méretű, sőt újabban már a kisebb cégek jó része sem vonhatja ki magát (például alvállalkozóként, beszállítóként, licenc vásárlóként) a globalizáció folyamatából.

A távközlési forradalom, a kereskedelem és a technológiák nemzetköziesedése nyomán gyakran hangzik el, hogy a „világ egy falu” (global village). Ez a megfogalmazást Marchall McLuhan használta először 1964-ben, akkor ez elsősorban a film- és a televíziós iparra vonatkozott. Napjainkban pedig szinte a globalizáció jelképévé vált ez a kifejezés, akárcsak a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

 

A globalizáció folyamata

Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság domináns eleme a globalizáció volt, vagyis az a folyamat, amelyben a nagyvállalatok – élve a tőke és az áruk, bizonyos mértékig a szolgáltatások áramlásának szabadságával és annak növekvő hatékonyságával – arra törekedtek, hogy versenyképességüket, s ezen belül leginkább a költségszintjüket az erőforrások optimális földrajzi elhelyezésével javítsák.

Ennek eredményeként létrejött, elmélyült a termelés és a szolgáltatások (bankok, biztosítók, stb.) jelentős részének nemzetköziesedése, amelynek során a nagy hozzáadott értékű, drága munkaerőt igénylő tevékenységeket – mint amilyen a kutatás, a termékfejlesztés, a tervezés, illetve a központi pénzügyek és a globális vállalati stratégiák kidolgozása – a nagy nemzetközi cégek a fejlett ipari országokban hagyták. A kevésbé önálló és kevésbé képzett munkaerőt igénylő munkákat pedig a fejlődő és a feltörekvő gazdaságú (emerging) országokban lévő leányvállalataikkal végeztetik el. Hazánkban ezen a jelenlegi, meglehetősen elterjedt munkamegosztási gyakorlat alapján működik például az autóipari vállalatok nagy része, valamint számos más feldolgozóipari cég is.

A globalizáció egyrészről fejlődést, beruházást, minőséget, piacnyitást, új technológiákat, sok új munkahelyet jelent, másrészről viszont valamiféle uniformizálást, igen pontos szabályozást, egyformaságot, a megszokott márkák felvásárlások miatti elvesztését, stb. is eredményezi. Érdemes megemlíteni, hogy a globalizáció elsősorban folyamat és nem jelenség.

A globalizáció lehet gazdasági, pénzügyi, kulturális (ennek speciális formája a szimbólumok globalizációja), információs, technikai, technológiai és nyelvi. De globálissá váltak a vallások, a sportesemények, s nem utolsó sorban a kereskedelem.  A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák.

Egy tanulmány szerint „a globalizáció erősödésével a társaságirányítás (a vállalatkormányzás) egyre inkább a figyelem középpontjába került. A transz- illetve multinacionális vállalatok számának gyarapodásával, szerepük és hatásuk növekedésével, a társaságirányítás új kérdései merülnek fel.

A több országban egyszerre jelen levő vállalatok irányítása során nemcsak az anya- és leányvállalat között, hanem a vállalat vezetése, és az alkalmazottak között is elkerülhetetlenül kulturális különbségek jelennek meg. A külföldi befektetők célja így nemcsak a hatékony működés, és ellenőrzés megvalósítása, hanem az általuk alkalmazott és a befogadó ország vállalatkormányzási gyakorlata közti szakadék csökkentése is lett. Ennek a problémának a megoldását szolgálja a multinacionális jellegű vállalati menedzsment, azaz az interkulturális menedzsment kialakítása.”

Főbb jellemzők, új követelmények

A globalizáció leginkább a gazdaság, az üzleti életben jelent meg és van jelen, de jelen van az élet minden területén, beleértve a politikát, a tudományt és a kultúrát is. Melyek a globalizáció főbb jellemzői? A teljesség igénye nélkül:

  • a nemzetgazdaságok mind inkább nyitottabbá válnak
  • a kommunikáció gyors fejlődése
  • a multinacionális, transznacionális vállalatok szerepének növekedése
  • a nemzetközi tőkemozgások, közvetlen külföldi beruházások növekedése
  • új pénzügyi műveleti típusok és „műfajok” megjelenése,
  • globális falu (világfalu) kialakulása: határok mind inkább elvesztik jelentőségüket, például bármi történjék a világ egyik pontján, az igen hamar éreztetheti hatását máshol is

A globalizáció az üzleti életben a megszokottól jócskán eltérő tervezési, szervezési, szervezeti, cégvezetési, kommunikációs, vállalati kulturális, humán erőforrás gazdálkodási, stb. követelményeket támaszt. Ezek végső megfogalmazása, végső kialakítása még várat magára, de mind több eleme már „szerkezetkész” és csak finomításokra van szükség a csaknem tökéletes működéshez.

A világ gazdaságai mind inkább össze vannak egymással kötve. Ez kölcsönös függőséget is eredményezett nem csak a gazdaságban, hanem a pénzügyekben, a pénzügyi intézményekben, valamint a természeti környezetünk és a fenntartható fejlődés alakításában.

A globalizáció egyik fontos ismérve a technológiai szektor világméretű térhódítása, többek között a távközlésben, a közlekedésben, az információ-technológiában. Globalizálódik a médiaipar is, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenység, az oktatás és a menedzsment ismeretek alkalmazása is.

Gyors ütemben fejlődik a világon a hálózatosodás az üzleti életben is. Egyre több cég rendelkezik együttműködő, kiszervezési, üzletfejlesztési és átfogó toborzási hálózattal. Ugyancsak a globalizáció gyorsította fel a menedzserek saját kapcsolati (formális és informális) rendszerének bővítését, kiterjedését több kontinensre. A kapcsolatok, hálózatok valóban nem ismernek határokat, s ezek rohamos bővülése mind a cégek, mind a vezetők számára kedvező.

Régi és új globális „sztárok”

A globális vállalatok száma jelentősen növekedett az elmúlt két évtizedben, s a hagyományos világcégek (Royal Dutch Shell, Toyota, Volkswagen, Siemens, AT and T, Coca Cola, stb.) mellett egyre több nemzetközi „sztár” jelenik meg, például a Samsung, a Kia, a Huawei, a Bank of China és a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezek a globális cégek kiemelkedően nagy tőkeberuházók szerte a világon. (Érdemes megjegyezni, hogy Kína és sok kínai vállalat Afrikában terjeszkedik nagy ütemben, hiszen ott még olcsó a munkaerő és nagyok az üzleti lehetőségek. Az is igaz, hogy az afrikai munkaerő képzésére nagy összegeket kell fordítani, de máshol a világon nemigen van ilyen jelentős munkaerő tartalék.)

A hatalmas külföldi fejlesztések mellett a globális cégek sokat költenek összeolvadásra és cégfelvásárlásra. Mindkét tevékenységgel erősítik, kiterjesztik világméretű jelenlétüket, gazdasági hatalmukat. Nem kevésbé fontos a globalizáció előrehaladásában a fokozott kiszervezési, alvállalkozói, beszállítói tevékenység.

Előnyök és hátrányok

A megnövekedett licenc-értékesítési és franchise forgalom (gyorséttermek, szállodák, média, ételek, italok, gyógyszerek, stb.) erősítik a globális cégek, termékeik és szolgáltatásaik gyors terjedését, valamint a globális márkák számának emelkedését. Ezrével találhatóak meg például a világ szinte minden országának élelmiszer üzleteiben az azonos márkák, kedvenceink szinte mindenhol megvásárolhatóak. Ma már nem elsősorban importból, hanem jól ellenőrzött hazai gyártásból. Ennek nyomán megállapítható, hogy a globalizáció magával hozta és felerősítette a termékek és a szolgáltatások minőségének javítását, a minőség folyamatos ellenőrzését.

Az előnyök között előkelő helyett foglal el a megnövekedett sorozat (méret) gazdaságosság, ami egyértelműen költségcsökkentő hatású. A cégek globális terjeszkedése nyomán új lendületet kapott a sztenderdizálás, szabványosítás. Elég itt csak az IKEA termékeire, vagy az Apple iPadjére utalni.

Nem szabad megfeledkezni a globalizáció okozta hátrányokról sem. Ezek közül feltétlenül említést érdemel az egyenlőtlenségek (különbségek) kialakulása, más szavakkal a szakadék mélyülése a világgazdaság szereplői között. Ugyancsak hátrányt jelent a globalizáció a kevésbé fejlett országok számára, hogy a nagy nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetekben a fejlett államok rendelkeznek nagyobb befolyással.

Gyakran esik szó arról, hogy a globalizáció sok esetben a kultúra (termelési, értékesítési, viselkedési, stb.) homogenizálásának jár együtt az üzleti életben is. Igen, az elmúlt két-három évtizedben kialakultak egységes irányítási, teljesítménymérési, javadalmazási, jutalmazási, munkaszerződési, stb. módszerek és formák, ugyanakkor a vállalatok arra is törekednek, hogy a globális cégkultúrában maradjon elég hely (20-25 százalék) az egyes nemzeti üzleti és egyéb kultúrák számára is.

Globalizáció és a humán tényező

A globalizációs folyamatban a cégek igyekeznek nagy figyelmet fordítani a „puha tényezőre”, az emberi erőforrásra is. Ugyanis a globalizálódás sorsa és minősége nagymértékben függ az emberi tényezőktől: az érzelmi intelligenciától, a korszerű vezetési módszerektől, a csapatépítéstől. Nem kevésbé a változásokhoz való alkalmazkodási képességektől, a változáskezeléstől, az új technikák, technológiák okozta stressz megelőzésétől és menedzselésétől, a karrier-lehetőségektől, stb. globalizálódás egyik legfontosabb kísérő jelensége és következménye a munkahelyek nemzetköziesedése, a multikulturális munkahelyek megjelenése. Nem ritkaság, hogy egy-egy vállalat vezetői és munkatársai több tucat országból verbuválódnak, s ugyanennyi kultúrát képviselnek.

A vezetőknek pedig meghatározó feladatuk lett az interkulturális ismeretek elsajátítása annak érdekében, hogy hatékonyan tudják irányítani beosztottaikat. A globalizációs folyamatban talán a legnagyobb kihívást a menedzserek számára a különbözőségek áthidalása, a közös nevezők megtalálása jelenti.

Néhány vezetői fókuszpont

Érdemes áttekinteni, hogy a globalizálódott, vagy éppen most globalizálódó vállalatoknál mire érdemes megkülönböztetett figyelmet fordítaniuk a vezetőknek. Természetesen csak példaszerűen, néhány tényezőt kiemelve:

  • különbözőségek (kulturális, vallási, politikai, stb.) kezelése
  • interkulturális ismeretek megszerzése és alkalmazása
  • érzelmi intelligencia a többi vezető és a dolgozók irányába
  • új technikák, technológiák bevezetésének ösztönzése, ezek megismerése
  • változáskezelési ismeretek megszerzése és alkalmazása
  • korszerű szervezeti struktúra kialakítása
  • globális piaci és versenytársi ismeretek
  • hatékony belső és külső kommunikáció
  • konfliktuskezelés

 

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
dr. Gonda György

Negyven-ötven évvel ezelőtt a „világpolgár” kifejezésnek sok országban rossz politikai „mellékíze” volt. Ma viszont a cégek felső és közép vezetőinek ez az egyik feladata. Világpolgárok a szó globális üzleti, gazdasági jelentésében, hiszen nemzetközi méretekben kell gondolkodniuk, cselekedniük az üzletben. Természetesen számukra továbbra is a legfontosabb feladat a helyi vezetés, de nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy cégüknek csak a hazai tevékenységére összpontosítsanak. Nem könnyű feladat, nem egyszerű dolog manapság menedzsernek lenni…

Dr. Gonda György, CMC 

Vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Koronavírus – Nagy-Britannia: jelentős az átoltottság, a javulás jeleit mutatják a számok

A nagy-britanniai koronavírus-járvány terjedésének további jelentős lassulását mutatják a közzétett új mérőszámok.

Rekorderedménnyel zárt 2020-ban a 4iG

A növekedési dinamikát megőrizve minden korábbit meghaladó üzleti eredményességgel zárt 2020-ban a 4iG, adózott eredménye 21 százalékkal 3,4 milliárd forintra nőtt - közölte a vállalat a gyorsjelentésében a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.

A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!

A járvány okozta véget nem érő korlátozások miatt a nagyvárosok elvesztették attraktivitásukat. Egyre több párizsi költözik vidékre. A kistelepüléseknek ez több hátrányt, mint előnyt jelent.

Müller Cecília: változik az oltási stratégia. A felbukkant mutációk újrafertőzést okozhatnak

Változik az oltási stratégia, a célja, hogy minél több ember minél rövidebb időn belül kapja meg a védőoltás első adagját - közölte az országos tisztifőorvos.

Hírek

Koronavírus – Nagy-Britannia: jelentős az átoltottság, a javulás jeleit mutatják a számok

A nagy-britanniai koronavírus-járvány terjedésének további jelentős lassulását mutatják a közzétett új mérőszámok.

A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!

A járvány okozta véget nem érő korlátozások miatt a nagyvárosok elvesztették attraktivitásukat. Egyre több párizsi költözik vidékre. A kistelepüléseknek ez több hátrányt, mint előnyt jelent.

Csődvédelmet kért a Cseh Légitársaság

Fizetésképtelenség miatt csődvédelmet kért a CSA cseh légitársaság, amely egyelőre zavartalanul üzemelteti tovább járatait.

Magyarország étele – jelentkezés. Külhonban élőknek is

Március 12-ig lehet nevezni a Magyarország étele 2021 szakácsversenyre, amelyre a világ minden tájáról, a történelmi Magyarország területéről és a diaszpórából is várják a versenyezni kívánó csapatok jelentkezését.

Alstom-ügy, vesztegetési büntetőper. Fellebbezett a budapesti főügyészség

Fellebbezett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az Alstom-ügyben indult büntetőeljárás...

NAV-os kapcsolatot ígértek tízmilliókért – két férfi őrizetben

A gyanú szerint két férfi adóhatósági és bankfelügyeleti segítség ígéretével akarta becsapni egy gazdasági társaság képviselőit. Az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást.

Koronavírus – EU. A németek elégedetlenek

A németek többsége szerint az EU rosszul teljesít az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványa elleni védekezésben - mutatta ki egy ZDF-ben közölt felmérés.

Észak-Amerika – Halálos klímaváltozás. A lehűlés a felelős a legnagyobb ősemlősök kipusztulásáért

Nem a túlvadászat pusztította ki a legnagyobb ősemlősöket Észak-Amerikában, a mamutok, óriáslajhárok és más nagytestű ősemlősök kihalásáért a korabeli klímaváltozás okolható egy új kutatás szerint.

Kényszermunka, emberkereskedelem, prostitúció. Hatszázmilliót bezsebelő szervezet

Nőket prostituáltként dolgoztató szervezet 16 tagja ellen emeltek vádat emberkereskedelem miatt, a banda a nőket "egyszerű értéktárgyként adták-vették".

A középkori Cambridge társadalmi egyenlőtlenségeinek nyomait viselik az egykori lakók csontjai

A középkori Cambridge társadalmi egyenlőtlenségeinek nyomait viselik magukon az egykori lakók csontjai - állapították meg brit kutatók, akik a város történelmi központjának három különböző temetkezési helyszínén feltárt több száz emberi maradványt elemeztek.

Koleszterincsökkentők mellékhatásai – lehullt a lepel a sztatinokról

Nem okoznak izomfájdalmat a koleszterinszint csökkentésére használt sztatinok egy új kutatás szerint.

Csalók új módszere – főleg időseket céloznak

A fővárosban is elterjedtek az unokázós típusú csalásokhoz hasonló, úgynevezett végrehajtós csalások. A csalók pszichés nyomásgyakorlással igyekeznek pénzt kicsalni, elsősorban idősektől - közölte a fővárosi főügyész.

Gazdaság

Fogyasztóbarát otthonbiztosítás – a Generalinál is

A Generali Biztosító Zrt. is beléphet a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások piacára - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Elemzők: a várakozásoknak megfelelően maradt változatlan az alapkamat

Nem számított a piac a jegybanki alapkamat módosítására, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése megfelel az elemzői várakozásoknak - vélik az MTI-nek nyilatkozó szakértők.

Kamatdöntés – Monetáris tanács: továbbra is az árstabilitás a legfontosabb szempont

A Magyar Nemzeti Bank szerint a koronavírus-járvány okozta válságból elhúzódó a kilábalás, Magyarországon a vártnál kedvezőbben alakult a múlt év vége, és 2021 második negyedévében normalizálódhat a helyzet, a jegybank továbbra is az árstabilitás fenntartását tekinti a legfontosabb szempontnak - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának közleményéből.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és a kamatfolyosón sem változtatott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - közölte az MNB.

Tállai András: 70 ezer vállalkozó utoljára nyújt be önálló áfabevallást a héten

A NAV jövőre 70 ezer vállalkozásnak küld áfabevallási tervezetet, az ideit még e nélkül kell a héten benyújtaniuk a cégeknek - mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Javította a Moody’s a Budapest Bank és az MKB minősítéseit

Javította a Budapest Bank és az MKB Bank egyes minősítéseit, illetve betétosztályzati kilátásukat a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a második legnagyobb magyarországi pénzügyi szolgáltatási csoport létrejöttét eredményező bankrészvény-tranzakció potenciális előnyeivel indokolta a lépést.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom