Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Elemzők: jövőre újra kétszámjegyű lehet a béremelkedés
No menu items!

Elemzők: jövőre újra kétszámjegyű lehet a béremelkedés

A bérkiáramlás továbbra is magas, a jövő évi emelésekkel és juttatásokkal pedig további emelkedéssel számolnak az elemzők, akik arra is figyelmeztetnek, hogy mindez emelkedő inflációs kockázatokkal árnyalt.

A KSH jelentése szerint szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. Az 5,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg augusztusban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés. A vállalkozások körében 8,0, a költségvetésben 9,4 százalékkal nőttek a keresetek.

Horváth András

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: továbbra is erőteljes a hazai bérdinamika, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A járványügyi korlátozások utáni nyitás miatt felfutott munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20-25 százalékot emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő-keresletet meghaladó piacon.

A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat, és

a jövő évben masszívan kétszámjegyű lehet az átlagbér emelkedése az idei 9 százalék körüli emelkedés után.

Ennek az erősödő alapfolyamatnak, az szja-visszatérítésnek, a hathavi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően jövőre a nettó jövedelmek érdemben el fognak szakadni a bruttó bérszinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 10 százalék feletti reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír – jelezte előretekintve a Takarékbank vezető elemzője.

Virovácz Péter

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptemberben ismét gyorsult a bérdinamika. A korábbiaknál némileg kiegyenlítettebbé vált a bérnövekedés szerkezete, vagyis valamelyest közelített egymáshoz az állami és az üzleti szféra keresetdinamikája. Az ütemezett bérrendezések hatására az állami szférában magasabb ütemű a bérkiáramlás, de az üzleti szférában is az előző havinál dinamikusabb növekedést mutatott ki a KSH, vagyis az átlagbér növekedési ütemének emelkedése szeptemberben egyértelműen a versenyszférára vezethető vissza. Egyértelműen azok a szektorok járnak  élen, ahol a munkaerőhiány erős gazdasági teljesítménnyel párosul – fűzte hozzá.

A jövő évi kilátásokat elemezve az ING Bank szakértője felidézte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum csaknem 20 százalékos emelése adókönnyítéssel párosul. Véleménye szerint azonban a vállalatok szinte minden területen (energia, szállítás, beszerzés) dinamikusan emelkedő költségekkel szembesülnek. Ráadásul a bértorlódás és a munkaerőhiány miatt akár a vártnál is nagyobb mértékben nőhetnek a munkaerőköltségek.

Összességében tehát továbbra is komoly kockázatot lát Virovácz Péter abban, hogy az év elején rendkívüli áremelések következhetnek be akár a termékek, akár a szolgáltatások tekintetében. Ez az idei évre várt 5 százalékos átlagos inflációt nem érinti, de az ING szakértői által jövőre várt átlagosan 4,8 százalékos inflációs mutató esetében erős felfelé mutató kockázatokat hordoz.

Nem zárható ki, hogy a magas bérnövekedésből a most vártnál és így akár az idei évben látottnál is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, hogy a keresetek növekedési üteme szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest csak minimálisan élénkült meg, ugyanakkor a reálkeresetek növekedését az emelkedő infláció visszafogja. Továbbra is a költségvetési szféra béremelkedése a magasabb, melyen belül kiemelkedik az orvosi bérrendezés, így az egészségügyi ágazat béremelkedése.

Jelentős növekedés tapasztalható a non-profit szférában is, amit az alapítványi fenntartású egyetemek idesorolása magyaráz. Az ágazatok közül Regős Gábor kiemelte a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátást, ahol gyorsult a bérnövekedés üteme, ami a munkaerőhiánnyal magyarázható. Ugyanakkor az energiaiparban a bérek csak lassú ütemben emelkednek.

Az év további hónapjaiban a béradatokban érdemi változást nem vár a Századvég szakértője. Ami érdekes lesz, az az év végi jutalmak nagysága, illetve a jövő évi béremelések, amelyet felfelé hajt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az egyre több helyen megjelenő munkaerőhiány. Jövőre így az átlagbér növekedése ismét kétszámjegyű lehet – zárta kommentárját Regős Gábor.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Markovich Béla, a díjnyertes menedzser az oktatásban és a partnerségben hisz 

Ezt szolgálja a Mapei tudásmegosztási programja is, amely évente több ezer részvevő - diákok, szakemberek, építőanyag kereskedők, tervezők - számára biztosít szakmai képzéseket.

Gyorstöltő tanácsok a szakértőtől

Egyre több mobilgyártó úgy árulja készülékét, hogy annak dobozában a töltőkábel mellet nem lapul már töltő.

Turisztikai támogatással erősít a kormány

Tavaly a járvány után teljes helyreállást ért el az ágazat, idén pedig a vendégéjszakák tartós növekedése várható,

Német Turisztikai Hivatal: A beutazó turizmus 7,8 %-kal nőtt

Az év kezdetétől február végéig 9,4 millió nemzetközi vendégéjszakát jelentettek a legalább tíz ággyal rendelkező szálláshelyek – ez az előző év ugyanezen időszakához képest 7,8 százalékos növekedésnek felel meg.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.