béremelkedés

Januárban tetőzött a magyarországi infláció, a külső és a belső tényezők is a dezinfláció irányába mutatnak - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank friss Inflációs jelentését bemutatva.

A GKI tavaly decemberben 4,5-5 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsített 2022-re. Ezt most jelentősen, 2,5-3 százalékosra csökkentette, ugyanakkor az unió átlagánál továbbra is gyorsabb növekedést vár.

Az idei évben a keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak gazdasági elemzők, akik szerint a növekvő bérköltségek áremelésre késztetik a vállalkozásokat, amit a jelentős költségvetési kifizetésekkel támogatott fogyasztók el is fogadnak, vagyis fennáll a klasszikus ár-bér spirál veszélye. Ez pedig a fiskális és a monetáris politika szigorítását követeli ki a szakértők szerint.

A múlt év novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 320 800 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1441 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ez 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1322 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary.

A béremelkedés és ezzel a fogyasztás jelentős élénkülésére számítanak az idei évben elemzők, akik a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatások mellett a klasszikus ár-bér spirál veszélyét is felvetik.

A bérkiáramlás továbbra is magas, a jövő évi emelésekkel és juttatásokkal pedig további emelkedéssel számolnak az elemzők, akik arra is figyelmeztetnek, hogy mindez emelkedő inflációs kockázatokkal árnyalt.

Gyorsuló infláció és stabil gazdasági növekedés – a két ok, amiért az eurózóna egyre több állama véget vetne az EKB kötvényvásárlási programjának. A vita az uniós jegybankelnökök csütörtöki ülésén eszkalálódhat, ahol a vártnál nagyobb inflációra is reagálniuk kell.

A járványügyi korlátozások a vártnál enyhébb visszaesést okoztak a gazdaságban, így annak újraindulása is gyorsabb lehet: a GDP növekedési üteme idén megközelítheti a 6 százalékot a márciusban előrejelzett 4 százalékkal szemben - közölte a Századvég Gazdaságkutató.

A kötelező és a megállapodásokból eredő béremeléseknek köszönhetően az év végéig fennmarad a 10 százalék körüli béremelkedési ütem, jövőre viszont a vállalatok már óvatosabban fognak ilyen kötelezettségeket vállalni - kommentálták a KSH adatait elemzők.

A kiskereskedelem erősen kezdte az évet, és a növekedési üteme a következő hónapokban a koronavírus keltette felvásárlási pánik miatt átmenetileg fenn is maradhat. Ez erős támaszt jelenthet a GDP növekedéséhez a gyengélkedő ipari teljesítménnyel szemben - vélik elemzők.

Először érte el és lépte túl a több mint egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság előtti csúcsot az átlagos brit alkalmazotti reálbér - közölte a brit statisztikai hivatal (ONS).

Bár a reáljövedelmek bővülése évente 4,2 százalékot tett ki az elmúlt hat évben, a háztartások háromnegyede nem érzi pénzügyi helyzete javulását - derült ki a GKI felméréséből.

A várakozásokat meghaladóan nőttek a keresetek tavaly novemberben, és idén is 9 százalék feletti lehet a növekedés - vélik elemzők.

Júliusban - két hónap szerényebb emelkedés után - ismét dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A kétszámjegyű béremelkedés a fogyasztás és a kiskereskedelem további tartós emelkedését vetíti előre, amivel a gazdasági növekedés fontos húzóereje marad - kommentálták elemzők a KSH jelentését.  

Februárban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a januári 10,6 százalékos emelkedés után. Az év első két hónapjában 11,4 százalékkal nőttek a fizetések.

A szakemberhiány, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése következtében idén is az elmúlt három évhez hasonló béremelkedés várható - állapították meg elemzők.

A közelgő globális gazdasági lassulás mellett a termelékenységet messze meghaladó magyarországi béremelkedési ütem versenyképességi hátrányt okozhat.

A vártnál nagyobb GDP-növekedés hatására a Takarékbank megemelte a tavalyi évi előrejelzését, elemzői szerint 4,8 százalékos volt a bruttó hazai termék éves növekedése 2018-ban - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint elképzelhető, hogy 2019 végén ismét 315 forintba fog kerülni egy euró.

A bérek emelkedése nem veti vissza a külföldi cégek Magyarországon tervezett beruházásait, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint. Magyarországon 2017-ben a munkaerő költségek euróban óránként 9,1 volt, az unió 28 tagállamának átlaga pedig 26,8 euró.