Hirdetés
Kezdőlap Mozaik ÉVOSZ: szigorodnak a magyar cégek németországi vállalkozási feltételei
No menu items!

ÉVOSZ: szigorodnak a magyar cégek németországi vállalkozási feltételei

Nehezítik a magyar vállalkozások németországi tevékenységét a kiküldetéssel összefüggő német szigorítások – hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

A szervezet felidézte, hogy az Európai Bizottság 2018. nyarán adta ki a munkavállalók unión belüli kiküldetésére vonatkozó átdolgozott irányelvét, ezt alapul véve az egyes tagországoknak 2020. július végéig kell megalkotniuk a kiküldetésre vonatkozó új nemzeti törvényüket. A német törvényhozás 2020. július 30-i hatállyal ülteti át nemzeti jogrendjébe az Európai Unió új kiküldetési irányelveit.

Az új munkavállalói kiküldetési törvény alapelve, hogy

a munkavállalót minden olyan, a foglalkoztatásával összefüggő jogok megilletik, amelyek a munkavégzés helyén alkalmazott helyi munkavállalóknak is járnak.

A módosított német kiküldetési törvény ennek alapján előírja, hogy a kiküldött munkavállalóknak a németországi munkavállalókkal egyenlő bérezés jár a kiküldetés első napjától kezdve, amennyiben a bérezésre országosan általánosan kötelező érvényű tarifaszerződés van hatályban. A kiküldetés 18. hónapja után a bérezési előírások mellett az egyéb helyi munkaügyi jogszabályokat is alkalmazni kell.

Az eddigi kiküldetési törvény a helyi munkaügyi jogszabályok töredékének betartását írta elő kötelezően, például a napi munkaidőt és minimálbérek biztosítását – jelezte az ÉVOSZ.

Az új kiküldetési törvény, mint munkaügyi jogszabály, nem módosítja a kiküldetésre vonatkozó európai uniós szociális előírásokat, így változatlanul kiküldhető egy magyar munkavállaló Németországba úgy, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a kiküldetés első 24 hónapja alatt változatlanul Magyarországon áll fenn.

Változnak az EU-ban a kiküldetési szabályok – a németek szigorítanak

A szakszövetség ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiküldetéssel összefüggő németországi szigorítások mellett a magyar társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségek változása is nehezíti a magyar vállalkozások németországi tevékenységét.

Július 1-jétől a kiküldött munkavállalók magyarországi és németországi összbére után a korábbi gyakorlattól eltérően kell megfizetni a járulékot. A tárgyévet megelőző év júliusában a KSH által kimutatott nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet kell figyelembe venni, míg a korábbi gyakorlat szerint a járulékot csak a munkavállaló kiküldetése előtti alapbére után kellett megfizetni, ami rendszerint az elvárt minimálbér, illetve a munkavállaló foglalkoztatásának ágazatában szokásosan fizetett bér volt.

Az ÉVOSZ szerint a két, időben szinte egybeeső változás komoly kihívást jelent a Németországban vállalkozó magyar cégeknek, mert a felmerülő jelentős többletköltségek fedezetére emelniük kellene ajánlati, illetve szerződéses áraikat.

A koronavírus világjárvány miatt az európai uniós tagországokba is begyűrűzött recesszió következményeként kialakult piaci helyzetben nehezen becsülhető meg, hogy milyen esélye van erre a magyar vállalkozásoknak – fogalmazott a szakszövetség.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

A kíberbűnözők mindig a könnyebb utat választják: az ügyfeleket veszik célba

A Magyar Államkincstár aktív részt vállal a KiberPajzs együttműködésben, amely a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére jött létre.

Máltai Tűzijáték Fesztivál

A fesztivál feleleveníti Málta gazdag tűzijáték művészeti történetét és hagyományait, ami a szigeteken egészen a XVI. századig nyúlik vissza.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.