Hirdetés
Kezdőlap Építőipar Azonos munkáért azonos bér. De nem a kelet-közép-európaiaknak

Azonos munkáért azonos bér. De nem a kelet-közép-európaiaknak

A fekete foglakoztatás és a színlelt szerződések mindennaposok a német építőiparban. Az állami építkezéseken sem jobb a helyzet. A munkaadók fuvarozás és szálláskiadás címén levonják a bér jelentős részét. Az érintettek, a szakszervezetek és a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek. Bíznak a januártól szigorodó uniós jogszabályban.  

Diszkrimináció!

Hasonló életkörülmények minden tagállamban – az EU legfőbb célja. Ettől fényévekre vagyunk. Nemhogy Helsinkiben és Lisszabonban, de még a frankfurti építkezéseken sem azonosak a fizetések.

„Éhbérért dolgozni, amíg a tested fel nem mondja a szolgálatot” – ezt jelenti a német építőipar sok magyar és más kelet-közép-európai munkásnak. Mégis jönnek, mert kétszer annyit keresnek, mint odahaza. De ez jóval kevesebb, mint a német kollégáik bére és sok szociális juttatást is megtagadnak tőlük. Az érintettek és a szakszervezetek, sőt még a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek.

Az EU szavahihetősége a tét

Lucia Puttrich

„Ha hagyjuk, hogy egy tagállam, vagy egy vállalkozás visszaéljen az EU által biztosított szabadság jogokkal, és abból profitáljon, hogy sok kelet-közép-európai botrányos munkafeltételek mellett is rá van utalva a nyugati munkára, tovább fog erősödni az euroszkepticizmus – véli a konzervatív német kormánypárt, a CDU politikusa, Lucia Puttrich. Tudja, hogy Németországnak is cselekednie kell.

Igazat ad az elégtelen ellenőrzés miatt panaszkodó szakszervezeteknek. De szerinte a még rosszabb kelet-közép-európai munkakörülmények is részei a problémának. Sok helyen már munkaerőhiány van, a Lajtán túli kormányok mégsem tesznek a munkafeltételek javításáért.

Brüsszel segít

Az építőipari dolgozók ágazati szakszervezete, az IG Bau egy európai jogszabály 2017-es módosításának év eleji hatálybalépésétől remél javulást. A munkavállalói kiküldetésről szóló irányelv (96/71/EK) lefekteti az „azonos munkáért, azonos helyen, azonos bér” elvét. Ennek értelmében minden munkavállalót megillet a minimál-, illetve ágazati kollektív szerződésben rögzített bér, a béren kívüli juttatások, a hétvégi és éjszakai pótlék. A szabadnapok száma és más foglalkoztatási feltételek sem függhetnek a munkavállaló állampolgárságától.

Az irányelv 12+6 hónapban korlátozza a kiküldetés hosszát. Tehát, ha például a magyar kőművessel itthon íratták alá a munkaszerződést, de folyamatosan Németországban dolgozik, 18 hónap után át kell vennie a német cégnek.

A jövőben szállás és utaztatás címén tilos lesz levonni a bérből. Ezzel összefüggésben korábban rengeteg volt a visszaélés.

Fekete és szürke foglalkoztatás

A német építőipari cégek papíron tipikusan minimálbérért és rész munkaidőben foglalkoztatnak. Ha a munkaadó a napi 10-12 órás munkaért ennél többet is hajlandó fizetni, akkor azt feketén teszi.

Így járulékot spórol. A munkavállalót viszont kevesebb szabadság illeti meg, munkanélkülivé válva csak hosszabb munkaviszony után és alacsonyabb összegű támogatás fog kapni, kevesebb szolgálati időt gyűjt, így alacsonyabb lesz a nyugdíja is.

Felix Diemerling egy építkezésen

A teljesen fekete foglalkoztatás sem ritka. Sőt, az is előfordul, hogy a vállalkozó részben vagy egészben nem fizeti ki a megállapodás szerinti, a minimálbérnél egyébként jóval alacsonyabb járandóságot.

A kizsákmányolás mögött rendszer áll. A közvetítők gyakran összeolvadnak a szervezett bűnözéssel. A legnagyobb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában a szerb alvilág kezében van a közvetítés.

Felix Diemerling, régió szobafestő vállalkozások szövetségének elnöke fair bánásmódot követel a külföldieknek. Gazdasági érdeke fűződik ehhez.

„A szürkén és feketén foglalkoztatók a törvénytisztelő konkurenciánál jóval olcsóbban dolgoznak. Torzítják a versenyt” – magyarázza.

Színlelt szerződések – teljes kiszolgáltatottság

A szürke és a fekete foglalkoztatás mellett elterjedtek a színlelt vállalkozói szerződések. A keleten toborzott építőmunkásokat csoportosan hozzák Németországba. Aláíratnak velük egy szerződést. Többségük nem beszél németül, nem érti tehát, mi áll a papíron. Nem tudja, hogy nem munkaszerződést köt, hanem egyéni vállalkozást, GbR-t (polgári jogi társaság, Gesellschaft bürgerlichen Recht) alapít. A német építőipari cég pedig megbízást ad egy munka elvégzésre.

A konstrukció több okból is előnyös a német félnek:

  • Hivatalosan sem jár minimálbér, béren kívüli juttatások, túlórapénz, fizetett szabadság és nem kell egészségügyi-, munkanélküli- és nyugdíjjárulékot se fizetni.
  • A megbízási díj még a részmunkaidős minimálbérnél is alacsonyabb, mégis legális a foglalkoztatás.
  • A megrendelővel szemben az egyéni vállalkozó felel a csúszásért és a minőségi hibáért. Méghozzá teljes vagyonával.
  • Bármi történik, a munkavállalónak kell bizonyítani, hogy színlelt volt a szerződés és valójában munkaviszony jelleggel foglalkoztatták.
  • Ha a munkaügyi ellenőrzéskor a vállalkozó nem tudja bizonyítani, hogy megtévesztés vagy kényszer hatása alatt dolgozott színlelt szerződéssel, még büntetést is kell fizetnie.

A bolgár Maria Krumova szobaasszonyként maga is megélte ezt a fajta kizsákmányolást. Most szakszervezeti aktivistaként igyekszik segíteni a külföldieknek. „Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda.” Egy példát is felhoz: „Nemrég egy román szobafestő kérte a segítségünket. Elkértem a bérelszámolását. Még sosem látott ilyet, azt sem tudta, mi az. Tőlem tudta meg, hogy évek óta feketén dolgozik.

Túlárazott szállások – éhbér marad

Egy ideje a fuvarozás és az elszállásolás a legnagyobb üzlete. A munkaadó papíron minimálbért fizet, de a fuvarozásért és a szállásért levonja bér jó jelentős részét. Így jogszerűen foglalkoztat éhbérért.

A kelet-európaiak az uzsorának is beillő bérleti díjakért sokszor csak egy ágyat kapnak a barakkokban, konténerekben.

„Papíron 13 euró az órabérem. De 400 eurót levonnak a szállásért. Sokad magammal vagyok a szobában. Az ágyak is alig férnek el” – számol be egy román építőmunkás. Még szerencsésnek mondhatja magát. Krumova tud olyan magyar kőművesről, aki 300 euróért negyedmagával osztozik egy 15 négyzetméteres szobán.

Kis szoba – nagy ár, ez is recept                                                                                                                         A fotó illusztráció egy valóságos német munkásszállóról

A már szintén idézett Felix Diemerling egy még elképesztőbb esetről számol be:

„A lengyel szobafestőket több száz euróért kukatárolókban szállásolták el! Ha nem a saját szememmel látom, el se hiszem. Szégyelltem magam, hogy ez Németországban megtörténhet.”

Szenvednek és tűrnek

Hiába az alacsony bérek és a kizsákmányolás, folyamatosan van utánpótlás, pedig Magyarországon is sok rémítő történet kering. Aki már Németországban van, az szenved, de tűr. Félti a havi 800-900 euróját. Munkát ugyan találna Magyarországon is. Az építőiparban már munkaerőhiány van. Ennek ellenére idehaza is dívik a fekete foglalkoztatás.

Ellenőrizni kellene

Olaf Scholz

A munkaügyi szabályok ellenőrzése a Pénzügyminisztériumhoz tartozó vámügyőrség hatásköre. A miniszter, Olaf Scholz tudja, hogy a kormánynak is érdeke lenne a szigorúbb ellenőrzés, hisz a feketemunka,  és a színlelt szerződések miatt milliárdoktól esik el az államkassza. Tízezer új ellenőrt ígér. Illuzórikus, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg összesen 7 ezren dolgoznak a Vámügyőrségnél.

Diemerling szerint probléma, hogy a kevés ellenőrzés a nagy építkezésekre korlátozódik. Családi házak és kisebb társasházak építésénél sosem bukkannak fel a vámügyőrök. Ezt tudják a kivitelezők is. Kockázat nélkül foglalkoztatnak feketén.

Az ellenőrök a bürokráciára panaszkodnak. „Egy nap ellenőrzés, négy nap papírmunka. Hogy effektívebben használjuk ki az egy napot, inkább a nagy építkezésekre koncentrálunk” – mondja egy neve elhallgatását kérő vámügyőr.

A helyzet az állam- és az önkormányzat finanszírozta építkezéseken se jobb. „A közbeszerzéseknél az ár dönt. A konkurencia gyakran 40-50%-al alám kínál. Nyilvánvaló, hogy ez csak a munkavállalók kizsákmányolásával lehetséges” – háborog Diemerling.

„Ha az építőiparba pumpált sokmilliárd a tisztességes cégeket gazdagítaná, alapvetően javulna a helyzet” – véli az ágazati szakszervezet, az IG Bau elnöke, Robert Feiger. „Nem várhatja el az állam, hogy a privát megrendelők a tisztességes vállalkozókat bízzák meg, ha maga az állam is a legolcsóbban dolgozó céggel építteti az autópályát” – teszi hozzá.

Pedig van megoldás

Kanadában például mindig a második legolcsóbb ajánlattevőt választják. Így, aki a piaci ár alá megy, túl olcsón dolgozna, nem kap megbízást. Svájcban átlagárat számolnak és az építhet, aki a legközelebb van ehhez. Brüsszelnek van tehát további tennivalója. Módosítania kellene a közbeszerzés szabályait.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Csökkenéssel indult a kereskedés New Yorkban

Csökkenéssel indult a kereskedés kedden a New York-i tőzsdéken az amerikai-kínai feszültségek erősödésének hatására.

Új címkék a háztartási gépeken. Melyik a takarékosabb?

Lecserélik a háztartási nagygépek energiafogyasztását jelző eddigi címkéket, jövő március elseje után már csak az új jelölések lehetnek a készülékeken - hívta fel a figyelmet a MediaMarkt.

Debrecenben nyitott új központot a 4iG

Debrecenben nyitotta meg legújabb régiós központját a 4iG, amely az észak-magyarországi gazdasági övezetben működő partnereinek kíván közvetlenebb és testre szabottabb szolgáltatásokat nyújtani.

Bye-bye Jumba – csökkenti a gyártást a Boeing más típusaiból is

A Boeing 2020-tól nem gyártja tovább a legendás 747-est. A döntésben nagy szerepe lehetett, hogy a típusból az egyik legtöbbet a flottájában tartó British Airways bejelentette kivonásukat a forgalomból. Az amerikai gyártó 2022-ig valamennyi típusából kevesebbet épít a tervezettnél.

Hírek

Új címkék a háztartási gépeken. Melyik a takarékosabb?

Lecserélik a háztartási nagygépek energiafogyasztását jelző eddigi címkéket, jövő március elseje után már csak az új jelölések lehetnek a készülékeken - hívta fel a figyelmet a MediaMarkt.

Tanzánia. Újabb drágakövet talált a milliárdossá lett bányász

Miután júniusban két rekordméretű tanzanit drágakövet találva egyik napról a másikra milliárdossá vált, újabb nagyméretű, kétmillió dollárt érő tanzanitra bukkant egy tanzániai bányász.

Koronavírus – WHO: lehet, hogy soha nem lesz hatékony vakcina

A vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

Önkéntes száműzetésbe vonul a volt spanyol király

I. János Károly egykori spanyol király bejelentette, hogy elhagyja az országot, és külföldön telepedik le. Hírügynökségek pénzügyi botrányt emlegetnek a döntés hátterében.

Pandémia – A Sincshondzsi szekta felelőssége. Letartóztatás Dél-Koreában

Letartóztatták Dél-Koreában a Sincshondzsi vallási szekta alapítóját, aki úgy irányította az eseményeket, hogy az összes Covid-19 fertőzés 36 százalékát a szekta tagjai adták az országban - jelentette az Asia Today napilap.

Már működik az Egyesült Arab Emírségek első atomreaktora

Sikerrel üzembe helyezték az Egyesült Arab Emírségek első atomerőmű-reaktorát, ezzel az ország az első olyan arab állam, amely gazdasági célú nukleáris energiát állít elő.

Új vezérrel vált profilt a Škoda

A Volkswagen dél-afrikai érdekeltségének igazgatója, Thomas Schäfer veszi át a Škoda vezetését, és a tömegtermék modellekre összpontosítja a cég profilját - jelentette be a Volkswagen AG.

Koronavírus – Szlávik: amíg nincs vakcina, az eddigi módon kell védekezni

A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ellenőrzése - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Szerdától újra olcsóbban tankolhatunk

Tovább csökken az üzemanyagok ára: a hét közepétől a benzin és a gázolaj literje is 4 forinttal kerül majd kevesebbe.

Tokió. Jövőre sem lesz nyári olimpia?!

A 2020-as Nyári Olimpia 2021-re halasztott megrendezése egyre bizonytalanabb. Milliók a világ minden tájáról, zsúfolt stadionok és tömegközlekedés – virulógiai veszélyek sokasága. COVID-védőoltás nélkül egyre bizonytalanabb, hogy Tokió megrendezheti-e a világ legrangosabb sorteseményét.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A szárazság miatt tűzgyújtási tilalom lesz érvényben szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Augusztustól vámmentes a kereskedelem Vietnammal

Augusztus elsején lép életbe az Európai Unió és Vietnam között létrejött kereskedelmi megállapodás, amely szinte valamennyi vámot eltörli a felek közötti áruforgalomban - közölte az Európai Bizottság.

Gazdaság

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az oroszok betiltották a kriptopénzes fizetést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely megtiltja a belföldi fizetést kriptovalutával.

MNB – 25 millió forint bírság a KÖBE biztosítónak

Számos területen feltárt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületre (KÖBE).

Megtévesztette egyes ügyfeleit – bírság a K&H Biztosítónak

Több biztosítási terület problémás állománykezelése, valamint az informatikai biztonsági és a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra.

Újabb nyugdíjpénztárt bírságolt meg az MNB

Informatikai biztonsági, kiszervezési, számviteli és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MKB Nyugdíjpénztárra.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom