Kezdőlap Építőipar Azonos munkáért azonos bér. De nem a kelet-közép-európaiaknak
No menu items!

Azonos munkáért azonos bér. De nem a kelet-közép-európaiaknak

A fekete foglakoztatás és a színlelt szerződések mindennaposok a német építőiparban. Az állami építkezéseken sem jobb a helyzet. A munkaadók fuvarozás és szálláskiadás címén levonják a bér jelentős részét. Az érintettek, a szakszervezetek és a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek. Bíznak a januártól szigorodó uniós jogszabályban.  

Diszkrimináció!

Hasonló életkörülmények minden tagállamban – az EU legfőbb célja. Ettől fényévekre vagyunk. Nemhogy Helsinkiben és Lisszabonban, de még a frankfurti építkezéseken sem azonosak a fizetések.

„Éhbérért dolgozni, amíg a tested fel nem mondja a szolgálatot” – ezt jelenti a német építőipar sok magyar és más kelet-közép-európai munkásnak. Mégis jönnek, mert kétszer annyit keresnek, mint odahaza. De ez jóval kevesebb, mint a német kollégáik bére és sok szociális juttatást is megtagadnak tőlük. Az érintettek és a szakszervezetek, sőt még a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek.

Az EU szavahihetősége a tét

Lucia Puttrich

„Ha hagyjuk, hogy egy tagállam, vagy egy vállalkozás visszaéljen az EU által biztosított szabadság jogokkal, és abból profitáljon, hogy sok kelet-közép-európai botrányos munkafeltételek mellett is rá van utalva a nyugati munkára, tovább fog erősödni az euroszkepticizmus – véli a konzervatív német kormánypárt, a CDU politikusa, Lucia Puttrich. Tudja, hogy Németországnak is cselekednie kell.

Igazat ad az elégtelen ellenőrzés miatt panaszkodó szakszervezeteknek. De szerinte a még rosszabb kelet-közép-európai munkakörülmények is részei a problémának. Sok helyen már munkaerőhiány van, a Lajtán túli kormányok mégsem tesznek a munkafeltételek javításáért.

Brüsszel segít

Az építőipari dolgozók ágazati szakszervezete, az IG Bau egy európai jogszabály 2017-es módosításának év eleji hatálybalépésétől remél javulást. A munkavállalói kiküldetésről szóló irányelv (96/71/EK) lefekteti az „azonos munkáért, azonos helyen, azonos bér” elvét. Ennek értelmében minden munkavállalót megillet a minimál-, illetve ágazati kollektív szerződésben rögzített bér, a béren kívüli juttatások, a hétvégi és éjszakai pótlék. A szabadnapok száma és más foglalkoztatási feltételek sem függhetnek a munkavállaló állampolgárságától.

Az irányelv 12+6 hónapban korlátozza a kiküldetés hosszát. Tehát, ha például a magyar kőművessel itthon íratták alá a munkaszerződést, de folyamatosan Németországban dolgozik, 18 hónap után át kell vennie a német cégnek.

A jövőben szállás és utaztatás címén tilos lesz levonni a bérből. Ezzel összefüggésben korábban rengeteg volt a visszaélés.

Fekete és szürke foglalkoztatás

A német építőipari cégek papíron tipikusan minimálbérért és rész munkaidőben foglalkoztatnak. Ha a munkaadó a napi 10-12 órás munkaért ennél többet is hajlandó fizetni, akkor azt feketén teszi.

Így járulékot spórol. A munkavállalót viszont kevesebb szabadság illeti meg, munkanélkülivé válva csak hosszabb munkaviszony után és alacsonyabb összegű támogatás fog kapni, kevesebb szolgálati időt gyűjt, így alacsonyabb lesz a nyugdíja is.

Felix Diemerling egy építkezésen

A teljesen fekete foglalkoztatás sem ritka. Sőt, az is előfordul, hogy a vállalkozó részben vagy egészben nem fizeti ki a megállapodás szerinti, a minimálbérnél egyébként jóval alacsonyabb járandóságot.

A kizsákmányolás mögött rendszer áll. A közvetítők gyakran összeolvadnak a szervezett bűnözéssel. A legnagyobb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában a szerb alvilág kezében van a közvetítés.

Felix Diemerling, régió szobafestő vállalkozások szövetségének elnöke fair bánásmódot követel a külföldieknek. Gazdasági érdeke fűződik ehhez.

„A szürkén és feketén foglalkoztatók a törvénytisztelő konkurenciánál jóval olcsóbban dolgoznak. Torzítják a versenyt” – magyarázza.

Színlelt szerződések – teljes kiszolgáltatottság

A szürke és a fekete foglalkoztatás mellett elterjedtek a színlelt vállalkozói szerződések. A keleten toborzott építőmunkásokat csoportosan hozzák Németországba. Aláíratnak velük egy szerződést. Többségük nem beszél németül, nem érti tehát, mi áll a papíron. Nem tudja, hogy nem munkaszerződést köt, hanem egyéni vállalkozást, GbR-t (polgári jogi társaság, Gesellschaft bürgerlichen Recht) alapít. A német építőipari cég pedig megbízást ad egy munka elvégzésre.

A konstrukció több okból is előnyös a német félnek:

  • Hivatalosan sem jár minimálbér, béren kívüli juttatások, túlórapénz, fizetett szabadság és nem kell egészségügyi-, munkanélküli- és nyugdíjjárulékot se fizetni.
  • A megbízási díj még a részmunkaidős minimálbérnél is alacsonyabb, mégis legális a foglalkoztatás.
  • A megrendelővel szemben az egyéni vállalkozó felel a csúszásért és a minőségi hibáért. Méghozzá teljes vagyonával.
  • Bármi történik, a munkavállalónak kell bizonyítani, hogy színlelt volt a szerződés és valójában munkaviszony jelleggel foglalkoztatták.
  • Ha a munkaügyi ellenőrzéskor a vállalkozó nem tudja bizonyítani, hogy megtévesztés vagy kényszer hatása alatt dolgozott színlelt szerződéssel, még büntetést is kell fizetnie.

A bolgár Maria Krumova szobaasszonyként maga is megélte ezt a fajta kizsákmányolást. Most szakszervezeti aktivistaként igyekszik segíteni a külföldieknek. „Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda.” Egy példát is felhoz: „Nemrég egy román szobafestő kérte a segítségünket. Elkértem a bérelszámolását. Még sosem látott ilyet, azt sem tudta, mi az. Tőlem tudta meg, hogy évek óta feketén dolgozik.

Túlárazott szállások – éhbér marad

Egy ideje a fuvarozás és az elszállásolás a legnagyobb üzlete. A munkaadó papíron minimálbért fizet, de a fuvarozásért és a szállásért levonja bér jó jelentős részét. Így jogszerűen foglalkoztat éhbérért.

A kelet-európaiak az uzsorának is beillő bérleti díjakért sokszor csak egy ágyat kapnak a barakkokban, konténerekben.

„Papíron 13 euró az órabérem. De 400 eurót levonnak a szállásért. Sokad magammal vagyok a szobában. Az ágyak is alig férnek el” – számol be egy román építőmunkás. Még szerencsésnek mondhatja magát. Krumova tud olyan magyar kőművesről, aki 300 euróért negyedmagával osztozik egy 15 négyzetméteres szobán.

Kis szoba – nagy ár, ez is recept                                                                                                                         A fotó illusztráció egy valóságos német munkásszállóról

A már szintén idézett Felix Diemerling egy még elképesztőbb esetről számol be:

„A lengyel szobafestőket több száz euróért kukatárolókban szállásolták el! Ha nem a saját szememmel látom, el se hiszem. Szégyelltem magam, hogy ez Németországban megtörténhet.”

Szenvednek és tűrnek

Hiába az alacsony bérek és a kizsákmányolás, folyamatosan van utánpótlás, pedig Magyarországon is sok rémítő történet kering. Aki már Németországban van, az szenved, de tűr. Félti a havi 800-900 euróját. Munkát ugyan találna Magyarországon is. Az építőiparban már munkaerőhiány van. Ennek ellenére idehaza is dívik a fekete foglalkoztatás.

Ellenőrizni kellene

Olaf Scholz

A munkaügyi szabályok ellenőrzése a Pénzügyminisztériumhoz tartozó vámügyőrség hatásköre. A miniszter, Olaf Scholz tudja, hogy a kormánynak is érdeke lenne a szigorúbb ellenőrzés, hisz a feketemunka,  és a színlelt szerződések miatt milliárdoktól esik el az államkassza. Tízezer új ellenőrt ígér. Illuzórikus, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg összesen 7 ezren dolgoznak a Vámügyőrségnél.

Diemerling szerint probléma, hogy a kevés ellenőrzés a nagy építkezésekre korlátozódik. Családi házak és kisebb társasházak építésénél sosem bukkannak fel a vámügyőrök. Ezt tudják a kivitelezők is. Kockázat nélkül foglalkoztatnak feketén.

Az ellenőrök a bürokráciára panaszkodnak. „Egy nap ellenőrzés, négy nap papírmunka. Hogy effektívebben használjuk ki az egy napot, inkább a nagy építkezésekre koncentrálunk” – mondja egy neve elhallgatását kérő vámügyőr.

A helyzet az állam- és az önkormányzat finanszírozta építkezéseken se jobb. „A közbeszerzéseknél az ár dönt. A konkurencia gyakran 40-50%-al alám kínál. Nyilvánvaló, hogy ez csak a munkavállalók kizsákmányolásával lehetséges” – háborog Diemerling.

„Ha az építőiparba pumpált sokmilliárd a tisztességes cégeket gazdagítaná, alapvetően javulna a helyzet” – véli az ágazati szakszervezet, az IG Bau elnöke, Robert Feiger. „Nem várhatja el az állam, hogy a privát megrendelők a tisztességes vállalkozókat bízzák meg, ha maga az állam is a legolcsóbban dolgozó céggel építteti az autópályát” – teszi hozzá.

Pedig van megoldás

Kanadában például mindig a második legolcsóbb ajánlattevőt választják. Így, aki a piaci ár alá megy, túl olcsón dolgozna, nem kap megbízást. Svájcban átlagárat számolnak és az építhet, aki a legközelebb van ehhez. Brüsszelnek van tehát további tennivalója. Módosítania kellene a közbeszerzés szabályait.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Bocuse d’Or – elsők a franciák, Magyarország a 11. lett

Franciaország nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or fődíját, amelyet hétfő este hirdettek ki a franciaországi Lyonban. A második helyezett Dánia, a harmadik Norvégia lett, a magyar csapat a 11. helyen végzett.

Új ügyvezető a Praktikernél

Pártos Zsoltot nevezték ki a Praktiker új ügyvezető igazgatójának, a közgazdász szakember az új pozíciójában felelős a Praktiker Áruházlánc teljes magyarországi működéséért, illetve feladata a jövőbeni növekedés feltételeinek megteremtése.

Tőzsdére megy a Volvo elektroautó-luxusmárkája a Polestar

A svéd Volvo és kínai anyavállalata, a Geely, a bejelentette, a tőzsdei bevezetés céljából, a pénzügyi befektetési eszközként funkcionáló és tőzsdén jegyzett Gores Guggenheim jogi személlyel fuzionálja a Polestar vállalatot.

Koronavírus – új vakcinát tesztelnek Oroszországban

Új vakcina tesztelése kezdődik Oroszországban. A Covid-19 elleni, Betuvax első és a második tesztelési szakasza leghamarabb jövő februárban vagy márciusban fejeződhet be - közölte az orosz egészségügyi minisztérium.

Hírek

Bocuse d’Or – elsők a franciák, Magyarország a 11. lett

Franciaország nyerte a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or fődíját, amelyet hétfő este hirdettek ki a franciaországi Lyonban. A második helyezett Dánia, a harmadik Norvégia lett, a magyar csapat a 11. helyen végzett.

Új ügyvezető a Praktikernél

Pártos Zsoltot nevezték ki a Praktiker új ügyvezető igazgatójának, a közgazdász szakember az új pozíciójában felelős a Praktiker Áruházlánc teljes magyarországi működéséért, illetve feladata a jövőbeni növekedés feltételeinek megteremtése.

Koronavírus – új vakcinát tesztelnek Oroszországban

Új vakcina tesztelése kezdődik Oroszországban. A Covid-19 elleni, Betuvax első és a második tesztelési szakasza leghamarabb jövő februárban vagy márciusban fejeződhet be - közölte az orosz egészségügyi minisztérium.

Hároméves csúcsra drágult a Brent olaj

A szűkülő kínálat és a vártnál erősebben élénkülő kereslet miatt emelkedett a kőolaj világpiaci ára. Az észak-tengeri Brent hároméves csúcsra, hordónként csaknem 80 dollárra drágult.

Római aranykincset találtak a Földközi-tengerben

A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál.

Erdély. Az átlagnyugdíj az átlagkereset felét sem éri el

Erdélyben az átlagnyugdíjak az átlagkeresetek 48,5 százalékát teszik ki - derül ki az Erdélystat.ro statisztikai portál elemzéséből.

Halálos áldozata is van a krétai földrengésnek

Földrengés volt hétfőn a görögországi Kréta körzetében. A földmozgás miatt legalább egy ember életét vesztette és kilencen megsérültek.

Földrengés rázta meg Krétát

Földrengés volt hétfőn a görögországi Kréta körzetében. A 6,5-ös erősségű földmozgás középpontját Irákliótól 20 kilométeres távolságra teszik.

Gazdaság

Javított a Fitch – hitelképesebb az OTP orosz bankja

Javította az OTP Bank orosz leánybankjának alapszintű hitelképességi mutatóját a Fitch Ratings. A hitelminősítő elsősorban a pénzintézet megfelelő tőkehelyzetével indokolta a lépést.
Támogatott tartalom

Tőzsdézhetek úgy is, ha nem értünk hozzá 

Tőzsdézni úgy, hogy nincs meg hozzá a szükséges tudásunk vagy időnk? Erre is van lehetőségünk: tulajdonképpen „bérelhetünk” magunknak szakértőt. A privátbanki szolgáltatással nemcsak magasan képzett, akár helyettünk tőzsdéző szakember munkáját kapjuk meg, de olyan befektetési lehetőségeket is, amelyek csak rajta keresztül érhetőek el. (x)

Negyedszer is emelte az alapkamatot az MNB – változott a kamatfolyosó is

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Londoni elemzők: még egy kamatemelés biztos az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom