Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Építőipar Azonos munkáért azonos bér. De nem a kelet-közép-európaiaknak

Azonos munkáért azonos bér. De nem a kelet-közép-európaiaknak

A fekete foglakoztatás és a színlelt szerződések mindennaposok a német építőiparban. Az állami építkezéseken sem jobb a helyzet. A munkaadók fuvarozás és szálláskiadás címén levonják a bér jelentős részét. Az érintettek, a szakszervezetek és a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek. Bíznak a januártól szigorodó uniós jogszabályban.  

Diszkrimináció!

Hasonló életkörülmények minden tagállamban – az EU legfőbb célja. Ettől fényévekre vagyunk. Nemhogy Helsinkiben és Lisszabonban, de még a frankfurti építkezéseken sem azonosak a fizetések.

„Éhbérért dolgozni, amíg a tested fel nem mondja a szolgálatot” – ezt jelenti a német építőipar sok magyar és más kelet-közép-európai munkásnak. Mégis jönnek, mert kétszer annyit keresnek, mint odahaza. De ez jóval kevesebb, mint a német kollégáik bére és sok szociális juttatást is megtagadnak tőlük. Az érintettek és a szakszervezetek, sőt még a vállalkozók egy része is véget akar vetni ennek.

Az EU szavahihetősége a tét

Lucia Puttrich

„Ha hagyjuk, hogy egy tagállam, vagy egy vállalkozás visszaéljen az EU által biztosított szabadság jogokkal, és abból profitáljon, hogy sok kelet-közép-európai botrányos munkafeltételek mellett is rá van utalva a nyugati munkára, tovább fog erősödni az euroszkepticizmus – véli a konzervatív német kormánypárt, a CDU politikusa, Lucia Puttrich. Tudja, hogy Németországnak is cselekednie kell.

Igazat ad az elégtelen ellenőrzés miatt panaszkodó szakszervezeteknek. De szerinte a még rosszabb kelet-közép-európai munkakörülmények is részei a problémának. Sok helyen már munkaerőhiány van, a Lajtán túli kormányok mégsem tesznek a munkafeltételek javításáért.

Brüsszel segít

Az építőipari dolgozók ágazati szakszervezete, az IG Bau egy európai jogszabály 2017-es módosításának év eleji hatálybalépésétől remél javulást. A munkavállalói kiküldetésről szóló irányelv (96/71/EK) lefekteti az „azonos munkáért, azonos helyen, azonos bér” elvét. Ennek értelmében minden munkavállalót megillet a minimál-, illetve ágazati kollektív szerződésben rögzített bér, a béren kívüli juttatások, a hétvégi és éjszakai pótlék. A szabadnapok száma és más foglalkoztatási feltételek sem függhetnek a munkavállaló állampolgárságától.

Az irányelv 12+6 hónapban korlátozza a kiküldetés hosszát. Tehát, ha például a magyar kőművessel itthon íratták alá a munkaszerződést, de folyamatosan Németországban dolgozik, 18 hónap után át kell vennie a német cégnek.

A jövőben szállás és utaztatás címén tilos lesz levonni a bérből. Ezzel összefüggésben korábban rengeteg volt a visszaélés.

Fekete és szürke foglalkoztatás

A német építőipari cégek papíron tipikusan minimálbérért és rész munkaidőben foglalkoztatnak. Ha a munkaadó a napi 10-12 órás munkaért ennél többet is hajlandó fizetni, akkor azt feketén teszi.

Így járulékot spórol. A munkavállalót viszont kevesebb szabadság illeti meg, munkanélkülivé válva csak hosszabb munkaviszony után és alacsonyabb összegű támogatás fog kapni, kevesebb szolgálati időt gyűjt, így alacsonyabb lesz a nyugdíja is.

Felix Diemerling egy építkezésen

A teljesen fekete foglalkoztatás sem ritka. Sőt, az is előfordul, hogy a vállalkozó részben vagy egészben nem fizeti ki a megállapodás szerinti, a minimálbérnél egyébként jóval alacsonyabb járandóságot.

A kizsákmányolás mögött rendszer áll. A közvetítők gyakran összeolvadnak a szervezett bűnözéssel. A legnagyobb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában a szerb alvilág kezében van a közvetítés.

Felix Diemerling, régió szobafestő vállalkozások szövetségének elnöke fair bánásmódot követel a külföldieknek. Gazdasági érdeke fűződik ehhez.

„A szürkén és feketén foglalkoztatók a törvénytisztelő konkurenciánál jóval olcsóbban dolgoznak. Torzítják a versenyt” – magyarázza.

Színlelt szerződések – teljes kiszolgáltatottság

A szürke és a fekete foglalkoztatás mellett elterjedtek a színlelt vállalkozói szerződések. A keleten toborzott építőmunkásokat csoportosan hozzák Németországba. Aláíratnak velük egy szerződést. Többségük nem beszél németül, nem érti tehát, mi áll a papíron. Nem tudja, hogy nem munkaszerződést köt, hanem egyéni vállalkozást, GbR-t (polgári jogi társaság, Gesellschaft bürgerlichen Recht) alapít. A német építőipari cég pedig megbízást ad egy munka elvégzésre.

A konstrukció több okból is előnyös a német félnek:

  • Hivatalosan sem jár minimálbér, béren kívüli juttatások, túlórapénz, fizetett szabadság és nem kell egészségügyi-, munkanélküli- és nyugdíjjárulékot se fizetni.
  • A megbízási díj még a részmunkaidős minimálbérnél is alacsonyabb, mégis legális a foglalkoztatás.
  • A megrendelővel szemben az egyéni vállalkozó felel a csúszásért és a minőségi hibáért. Méghozzá teljes vagyonával.
  • Bármi történik, a munkavállalónak kell bizonyítani, hogy színlelt volt a szerződés és valójában munkaviszony jelleggel foglalkoztatták.
  • Ha a munkaügyi ellenőrzéskor a vállalkozó nem tudja bizonyítani, hogy megtévesztés vagy kényszer hatása alatt dolgozott színlelt szerződéssel, még büntetést is kell fizetnie.

A bolgár Maria Krumova szobaasszonyként maga is megélte ezt a fajta kizsákmányolást. Most szakszervezeti aktivistaként igyekszik segíteni a külföldieknek. „Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda.” Egy példát is felhoz: „Nemrég egy román szobafestő kérte a segítségünket. Elkértem a bérelszámolását. Még sosem látott ilyet, azt sem tudta, mi az. Tőlem tudta meg, hogy évek óta feketén dolgozik.

Túlárazott szállások – éhbér marad

Egy ideje a fuvarozás és az elszállásolás a legnagyobb üzlete. A munkaadó papíron minimálbért fizet, de a fuvarozásért és a szállásért levonja bér jó jelentős részét. Így jogszerűen foglalkoztat éhbérért.

A kelet-európaiak az uzsorának is beillő bérleti díjakért sokszor csak egy ágyat kapnak a barakkokban, konténerekben.

„Papíron 13 euró az órabérem. De 400 eurót levonnak a szállásért. Sokad magammal vagyok a szobában. Az ágyak is alig férnek el” – számol be egy román építőmunkás. Még szerencsésnek mondhatja magát. Krumova tud olyan magyar kőművesről, aki 300 euróért negyedmagával osztozik egy 15 négyzetméteres szobán.

Kis szoba – nagy ár, ez is recept                                                                                                                         A fotó illusztráció egy valóságos német munkásszállóról

A már szintén idézett Felix Diemerling egy még elképesztőbb esetről számol be:

„A lengyel szobafestőket több száz euróért kukatárolókban szállásolták el! Ha nem a saját szememmel látom, el se hiszem. Szégyelltem magam, hogy ez Németországban megtörténhet.”

Szenvednek és tűrnek

Hiába az alacsony bérek és a kizsákmányolás, folyamatosan van utánpótlás, pedig Magyarországon is sok rémítő történet kering. Aki már Németországban van, az szenved, de tűr. Félti a havi 800-900 euróját. Munkát ugyan találna Magyarországon is. Az építőiparban már munkaerőhiány van. Ennek ellenére idehaza is dívik a fekete foglalkoztatás.

Ellenőrizni kellene

Olaf Scholz

A munkaügyi szabályok ellenőrzése a Pénzügyminisztériumhoz tartozó vámügyőrség hatásköre. A miniszter, Olaf Scholz tudja, hogy a kormánynak is érdeke lenne a szigorúbb ellenőrzés, hisz a feketemunka,  és a színlelt szerződések miatt milliárdoktól esik el az államkassza. Tízezer új ellenőrt ígér. Illuzórikus, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg összesen 7 ezren dolgoznak a Vámügyőrségnél.

Diemerling szerint probléma, hogy a kevés ellenőrzés a nagy építkezésekre korlátozódik. Családi házak és kisebb társasházak építésénél sosem bukkannak fel a vámügyőrök. Ezt tudják a kivitelezők is. Kockázat nélkül foglalkoztatnak feketén.

Az ellenőrök a bürokráciára panaszkodnak. „Egy nap ellenőrzés, négy nap papírmunka. Hogy effektívebben használjuk ki az egy napot, inkább a nagy építkezésekre koncentrálunk” – mondja egy neve elhallgatását kérő vámügyőr.

A helyzet az állam- és az önkormányzat finanszírozta építkezéseken se jobb. „A közbeszerzéseknél az ár dönt. A konkurencia gyakran 40-50%-al alám kínál. Nyilvánvaló, hogy ez csak a munkavállalók kizsákmányolásával lehetséges” – háborog Diemerling.

„Ha az építőiparba pumpált sokmilliárd a tisztességes cégeket gazdagítaná, alapvetően javulna a helyzet” – véli az ágazati szakszervezet, az IG Bau elnöke, Robert Feiger. „Nem várhatja el az állam, hogy a privát megrendelők a tisztességes vállalkozókat bízzák meg, ha maga az állam is a legolcsóbban dolgozó céggel építteti az autópályát” – teszi hozzá.

Pedig van megoldás

Kanadában például mindig a második legolcsóbb ajánlattevőt választják. Így, aki a piaci ár alá megy, túl olcsón dolgozna, nem kap megbízást. Svájcban átlagárat számolnak és az építhet, aki a legközelebb van ehhez. Brüsszelnek van tehát további tennivalója. Módosítania kellene a közbeszerzés szabályait.

Friss

Totális háborúval fenyeget az iráni külügyminiszter

Totális háborúval fenyegetett Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra az esetre, ha az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia katonai csapást intézne Irán ellen - közölte a CNN.

Tömegével érkezik a bóvli az EU-ba – nem csak Kínából

Mintegy 740 millió euró értékben foglaltak le hamis termékeket tavaly az Európai Unió külső határain a tagállamok vámhatóságai. A legtöbb szállítmány Kínából, Törökországból és balkáni államokból érkezett az EU-ba.

Brexit – Javaslatokkal állt elő a Johnson-kormány

Írásbeli javaslatokat nyújtott be a brit kormány az Európai Unió és az Egyesült Királyság között megkötött, de nem ratifikált kiválási szerződés módosítására - közölték brüsszeli diplomáciai források.

Felfegyverzik az űrhajósokat Oroszországban

Űrhajósoknak szánt fegyvert tesztelnek Oroszországban: az asztronauták vadállattámadások kivédésére használhatják, ha eldugott térségben érnek földet.

Hírek

Felfegyverzik az űrhajósokat Oroszországban

Űrhajósoknak szánt fegyvert tesztelnek Oroszországban: az asztronauták vadállattámadások kivédésére használhatják, ha eldugott térségben érnek földet.

Fukusima. Felmentették az atomerőmű üzemeltetőit

Felmentették a fukusimai atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját. Azzal vádolták őket, hogy nem tettek meg mindent a nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

Hőség Japánban – ezrek kerültek kórházba

Japánban négyezer ember került kórházba a nagy hőség miatt, többségük idős - közölte a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság.

Új-Zélandon forog a Gyűrűk Ura-sorozat

Akárcsak a filmtrilógiában, az Amazon új Gyűrűk Ura-sorozatában is Új-Zéland lesz Középfölde - erősítette meg a filmstúdió a produkcióról, amely a valaha készült legdrágább tévészéria lesz.

Pécs. Másfél milliárdot csaltak el munkaerő-közvetítéssel

Több száz dolgozó után nem fizette be a közterheket és a forgalmi adóval is trükközött egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló. A költségvetésnek okozott kár meghaladja a másfél milliárd forintot.

A mentolos e-cigaretta a legrákkeltőbb

Nagy mennyiségű rákkeltő anyagot tartalmaznak a mentolos és a mentás ízesítésű elektromos cigaretták - derült ki egy amerikai kutatásból.

Kína Loch Ness-i szörnye a Jangcéban él? – videó

Egy Loch Ness-i szörnyhöz hasonló lény hozta izgalomba a kínai közösségi médiát: a hosszú, fekete élőlényt a Jangce folyóban videózták.

Visszaszorítanák a kutyaevést Vietnamban

A kutyahúsevés mellőzését javasolja Ho Si Minh-város lakóinak a vietnami élelmiszerbiztonsági hatóság, hogy a külföldiek kedvezőbb képet alkossanak a városról. Egészségügyi kockázata is van a szokásnak.

Edward Snowden hazatérne Amerikába

Visszatérne az Egyesült Államokba az Oroszországban élő Edward Snowden, a CIA volt alkalmazottja, aki 2013-ban titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Egy interjúban kijelentette, tetteiért nem kér bocsánatot.

Kalifornia. 20 millió dollár az e-cigi elleni kampányra

Kalifornia 20 millió dollárt fordít az elektromos cigaretta veszélyeinek ismertetésére - erről írt alá rendeletet Gavin Newsom kormányzó, aki szerint egészségügyi válsághelyzet alakult ki.

Mumifikálódott holttestet találtak Kaposváron

Mumifikálódott holttestet találtak a Csokonai fogadó felújítása közben hétfőn Kaposváron - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott sajtóreferense.

Szarmata település nyomait találták meg Hódmezővásárhelyen

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során.
Hirdetés

Gazdaság

Cseh vita az NBB-ről: orosz érdekeket szolgál?

A cseh parlamenti felsőház külügyi bizottsága azt javasolja, Csehország lépjen ki a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB), amelyet 1970-ben hoztak létre Moszkvában. A testület zárt ülésen foglalkozott az NBB Budapestre települését ismertető kormányjelentéssel.

Növekedési kötvényprogram – elkezdte a vásárlást az MNB

A Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az első vállalati kötvényt a növekedési kötvényprogramban (nkp), amelybe eddig közel százötven hazai székhellyel rendelkező vállalat regisztrált.

Történelmi mélypont. 334 forint fölé szökött az euró

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, röviddel 13 óra után az euró 334,28 forintot ért, miután 331,66 forinton indította a napot.

EKB: támogatja Lagarde-ot az Európai Parlament

Nagy többséggel támogatásáról biztosította az Európai Parlament Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére. A végső döntést a tagállamok vezetői hozzák majd meg októberben.

Csökkent a befektetési alapok vagyona

Augusztusban 0,9 százalékkal, 56 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon. A hónap végén a BAMOSZ-tagok 6170 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Szuperállampapír. Kétezer milliárd felett a jegyzés

A várakozások felett teljesít a Magyar Állampapír Plusz, június óta mintegy kétezer milliárd forintot jegyeztek belőle - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom