Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Csak a fix kamatozású hitel nyújt biztonságot
No menu items!

Csak a fix kamatozású hitel nyújt biztonságot

A forint árfolyama ugyan nem mellékes, de az MNB ezt – egyéb tényezők mellett – csak az inflációra gyakorolt hatás szempontjából figyeli – fejti ki Pleschinger Gyula az MNB Monetáris Tanácsának tagja AzÜzlet.hu-nak adott interjújában. Hozzátette: hosszútávon fel kell készülni a kamatemelkedésre, ami ellen csak a fix kamatozású hitelek nyújtanak védelmet.

– Egyre több szó esik arról, hogy közeleg a következő gazdasági válság. Mennyire osztja ezt a véleményt?

– Szerintem az újabb válság jele még nem mutatkozik, de az előző válságból való kilábalás bizonytalansága még érezhető. Nem egészen pontosan látszik, hogy ki mikor és merre indul, de abban úgy tűnik konszenzus van, hogy a korábbi válságból kivezető utat a laza, támogató monetáris politika jelenti. Ám ennek eredményeképp, a legtöbb országban őrületes pénzmennyiség halmozódott fel, olyan sok pénzt nyomtak ki a jegybankok. Ennek kapcsán szerényen meg kell jegyeznem, hogy az MNB eredményes volt, mert nekünk úgy sikerült lazítanunk, hogy közben még csökkent is a mérlegfőösszeg.

De ahol nagyon sok pénz került ki, ott ezt szép lassan el kell kezdeni visszaszivattyúzni és a fő kérdés az, hogy ezt milyen hatékonysággal, milyen áron sikerül megtenni. Ezt ma még nem tudja senki és nagyon könnyen lehet, hogy a kiáramló plusz pénzek végső soron eszköz-ár buborékokhoz vezetnek. Ezt a félelmet vetíti előre, hogy az amerikai tőzsdeindexek és például a lakásárak az egekben vannak, és azt kell mondani, hogy ha nem elég sikeresen csinálják a konszolidációt vagy a szigorítást vagy mondjuk inkább normalizálást, akkor ebből nagy bajok lehetnek. Mindezek fényében, én összességében úgy látom, hogy a világgazdaság most éppen várakozó állásponton van, és a főbb szereplők azt próbálják kitalálni, merre van az előre. El lehet-e kezdeni vagy nem lehet elkezdeni a szigorítást? Talán most inkább a szigorítás felé hajlik a hangulat, de ez sem egyértelmű: az Európai Központi Bank az EKB is küld óvatos szigorító üzeneteket, ugyanakkor még mindig fenntartja a laza monetáris politikát. Tehát nincs egyértelmű irány, vagy, ahogy a tőzsdén mondják: oldalazgatunk.

– Mit tesz ilyenkor az MNB?

– Folyamatosan figyeljük mi történik a világban, elemezzük a pénzpiaci folyamatokat és miközben természetesen megvan a saját stratégiánk, igyekszünk ennek megfelelően az aktuális változásokhoz igazítani a lépéseinket.

– Mennyire számít, hogy Amerika, amely a dollár dominanciáját is kihasználva a 2008-as válságot sikerrel átcsatornázta Európára, most mit csinál?  Mert az amerikai jegybank, a FED már elkezdte a szigorítást, kamatot emelt.

– Abból a szempontból tényleg érdekes lehet Amerika, hogy a korábbi válság valóban onnan indult és terjedt át Európába a különböző fertőzési csatornákon keresztül. De mi azért alapvetően az EKB-t figyeljük, mert a kitettségünk, a kapcsolatrendszerünk az Európai Unióhoz és közvetlenül az EKB-hoz kapcsolódik. Ezért számunkra az EKB lépései fontosabbak, mint a FED-é. De tény, hogy annak a veszélye megvan, hogy ha Amerikában kialakul valamifajta válság, akkor annak lehetnek következményei Európában is. Bár most már itt is mindenki sokkal óvatosabb és igyekezett felépíteni annyi pénzügyi védőbástyát, amennyit csak lehetett.

– Magyarországnak pénzügyileg mekkora a mozgástere, ha azt vesszük, hogy a forint árfolyama kapcsán mindig a régióval és a feltörekvő piacokkal kezelnek minket együtt?

– Az lehet, hogy az árfolyam vagy akár a hozamok kapcsán látni ilyen mozgást, de még ha a feltörekvő piaci jelzőt – emerging market – vagy a régiót – CEE – is mondják, alapjaiban már nem igazán kezelik együtt a térség országait. Legalábbis ezt tapasztalom azokon a befektetői találkozókon, ahol nagyon pontosan megnézik az egyes országokat és az azonos régión, azonos kategórián belül is különbséget tesznek azok teljesítménye között. Ezt mutatja például, hogy a mostani argentin és török válság a forint árfolyamát tekintve nálunk sokkal csendesebb volt, sokkal kisebb negatív hatással járt mint más, sérülékenyebb országokban.

– Kérdés persze az is, hogy kinek, mit jelent a forint árfolyam.

– Az MNB-ben folyamatosan mondjuk, hogy a jegybanknak nincs árfolyam célja és az árfolyam bennünket annyiban érdekel, amennyiben az – egyéb tényezők mellett, illetve azokkal együtt – az inflációt befolyásolja. De azt is látni kell, hogy az inflációt már sokkal kisebb mértékben befolyásolja, mint a válság előtt, mert azóta már nagyon sok tényező megváltozott. A legfontosabb, hogy kivezetésre kerültek a devizahitelek, ami elég masszív veszélyforrás volt. De emellett is nagyon sok gazdasági összefüggés megváltozott a válság óta, a válságból való kikecmergés során. Például a gazdasági növekedésnek vagy akár a béremelkedésnek már messze nincs akkora hatása az inflációra, mint a válság előtt volt. Vagyis nagyon sok összefüggés átértékelődött és az is egyértelműen látszik, hogy az árfolyamnak önmagában már elég kis szerepe van infláció alakulásában.

– Nyáron sokakban felmerült a kérdés, hogy az MNB bátor vagy tudatos, mert még a forint árfolyam történelmi mélypontjánál sem emelt kamatot, miként tette azt néhány régiós szereplő.

– Ha megnézzük akár az elmúlt 3-4-5 évet, akkor a forint árfolyama végig változékony, volatilis volt, de egy nem túl széles sávon belül mozgott. Volt egy iránya a forintárfolyam alakulásának, de az valójában nem volt olyan vészes, ami különösebb aggodalomra okot adott volna. És ahogy említettem már, minket az árfolyam az infláció szempontjából érdekel. Persze érdekelhetne elvileg akkor is, ha hirtelen nagyon nagy árfolyammozgások következnének be, mert az elbizonytalaníthatná a gazdasági szereplőket és akkor elképzelhető, hogy reagálnunk kellene – de ilyen veszély ma nem fenyeget. Az árfolyam egy viszonylag nem túl széles sávban mozog, ami számunkra teljesen elviselhető és tolerálható sáv, ami mellett változatlanul azt gondoljuk, hogy a jövő év közepe táján érjük el fenntarthatóan a kitűzött, három százalékos inflációs célt. A hangsúlyt a fenntarthatóságra teszem, hiszen az infláció borzasztóan volatilis és átmenetileg a cél fölé is kerülhet: elég egy jövedéki adó emelés, vagy egy kis olajár emelkedés, mint amit most látunk, és az infláció átmenetileg máris néhány tized százalékot megugrik.

Érdemes itt megjegyezni azt is, hogy adott esetben sem feltétlenül – sőt: feltétlenül nem – a kamatemelés lenne a megfelelő első lépés a monetáris politikai irányváltás felé. Az elmúlt évek során a hagyományos jegybanki eszköztárat számos úgynevezett nem konvencionális elemmel egészítettük ki – egy esetleges irányváltás esetén először ezeket célszerű kivezetni.

– Mivel a mai világgazdaságban igen sok a veszélyforrás, milyen védekező reflexeket fejlesztettek ki ennek kapcsán?

– Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, amit nagyon sok hatás képes elérni és ezeket, amennyire lehet, képesek vagyunk tompítani. Ehhez igyekeztünk nagyon tudatosan egy olyan monetáris politikai eszközrendszert felépíteni, amivel az esetleges sokkok hatásait, ha elkerülni nem is, de tompítani mindenképpen tudjuk. Ezek közé tartoznak például azok a makroprudenciális szabályok is, amivel a bankokat próbáljuk megóvni attól, hogy túlzott kockázatokat vállaljanak, biztosítva azt is, hogy elegendő tőkéjük legyen, és a különböző sokk szcenáriók esetén is át tudjanak vészelni egy olyan válságot, ami a gazdaság egészére veszélyt jelentene.

– Ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy a nem szokványos, úgynevezett unortodox fegyvertárba a szavak piacbefolyásoló erejét is beleérti az MNB.

Pleschinger Gyula a monetáris tanács tagja

– Tényleg van súlya annak, amit mondunk. Most, a szeptemberi kamatdöntő ülésnél jelentettük be, hogy mi is nyitott szemmel járunk, pontosan követjük a világban zajló gazdasági eseményeket és felkészültünk arra is, hogy ha szükséges, akkor majd az új kihívásokhoz igazítjuk az eszközrendszerünket. Ismertettük az ehhez kapcsolódó útitervet, felsorolva, mik azok az eszközök, amelyeket hosszútávon használni akarunk és ebből következően mi az, amit rövidtávon kivezethetünk: ezek közé tartozik például a három hónapos betéti eszköz, amit 2018 végén vezetünk ki, amikoris a kötelező tartalék veszi át az úgynevezett irányadó eszköz szerepét. Év végéig kivezetjük a hosszú hozamok alakítására szánt eszközeinket, és fokozatosan befejezzük a jelzáloglevelek vásárlását is. Azt is elmondtuk, hogy hosszabb távon az MNB az alapkamat mellett, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja majd ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat.

Ezeket a lépéseket, amelyekből kiderült, hogy a jegybank úgymond megkezdte a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjának előkészítését a piaci szereplők kedvezően fogadták, ami az árfolyamon és a hozamokon is meglátszott. Ugyanakkor a normalizációra érdemes a gazdaság szereplőinek is felkészülni. Ennek érdekében igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy azoknak a vállalkozásoknak és háztartásoknak, melyeknek van reális fejlesztési elképzelésük, érdemes azokat a mostani, a még velünk lévő, alacsony kamatkörnyezet jelentette „kegyelmi időszakban” hosszú, fix kamatozású hitelből finanszírozniuk, ami védelmet ad akkor, amikor a kamatok elindulnak fölfelé. Mert, hogy el fognak indulni, az biztos.

– A monetáris politika normalizációjának bejelentése mellett sokakat meglepett az ország aranytartalékának 70 évvel ezelőtti szintre emelése. Mit takar ez a döntés?

– A válság sok központi bankot ráébresztett arra, hogy az aranynak – ha monetáris jelentősége a Bretton Woods-i megállapodás felborulásával meg is szűnt – változatlanul megmaradt, sőt erősödött a bizalomerősítő, stabilizáló szerepe. Mások mellett így az MNB Monetáris Tanácsa is úgy döntött, hogy az MNB devizatartaléka egy részét aranyban célszerű tartani. A jelenleg a Magyar Nemzeti Bank birtokában levő aranykészlet a devizatartalék picit kevesebb, mint 4,5%-át teszi ki, és ezzel pontosan a régiós országok átlagos szintjéhez pozícionáltuk magunkat.

– A válság idején sokan megmosolyogták az úgynevezett unortodoxiát és veszélyesnek tartották az IMF kitessékelését is. De a hozzáértők akkor valós csődhelyzetről is beszéltek, mára úgy tűnik, visszaigazolódtak a Matolcsy György MNB elnök nevéhez kötődő unortodoxia elszánt lépései. Honnan volt ehhez a bátorság és a szellemi muníció?

– A kiindulópont az volt, hogy egyéb kérdésekben csak akkor tudjuk határozottan elmondani véleményünket, képviselni az érdekeinket, ha az országot nem lehet pénzügyileg megszorongatni, mert jelentős részben önfinanszírozóvá válik. Ezért fiskális oldalról az államadósság finanszírozásánál a belső források felé indultunk el és fegyelmezett költségvetési politikával biztonsággal 3% alatt tartjuk a költségvetés hiányát. A monetáris politika oldaláról pedig részben a tapasztalatok, sok-sok elemzés és kutatás eredményeképpen felépült, konvencionális és nem konvencionális elemekből álló eszközrendszer révén igyekszünk a jegybank hármas mandátumában – árstabilitás, pénzügyi stabilitás, a Kormány növekedési célkitűzéseinek támogatása – foglaltaknak való megfelelésre. De nyilván voltak víziók és olyan tankönyvi összefüggések is, amelyeket korábban mások nem használtak, mert mondjuk féltek az alkalmazásuktól.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom