Hirdetés
Kezdőlap Agrár Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés
No menu items!

Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés

A fenntarthatóság komplex fogalma talán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatain keresztül illusztrálható a legjobban. A hosszú távon is élhető bolygó célkitűzése – a fenntarthatóság – az agráriumban akkor érvényesül, ha a jelen társadalom élelmiszer- és textilszükségletei kielégíthetőek anélkül, hogy a jövő generációk ugyanezen lehetőségei csökkennének.

Az Európai Bizottság közös agrárpolitikával (Common Agricultural Policy, röviden CAP) igyekszik az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területeit fenntarthatóan működtetni. A törekvés alapvetően az egészséges környezet, a gazdasági nyereségesség és a társadalmi-gazdasági méltányosság három nagy pillérére épül. Eszerint szükség van környezeti fenntarthatóságra, ami az éghajlatváltozás kezelését, a biológiai sokféleség növelését és a természeti erőforrások védelmét jelenti. Továbbá az agrárium fenntarthatóságának fogalma gazdasági (nyereséges termelők) és társadalmi (támogatott vidéki közösségek) szinten is érvényesül. Elsősorban tehát környezetkímélő módszerekre, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére és megfizethető termékekre van szükség. A fenntartható agrárium már önmagában is befektetés, ami kétségtelenül megtérül.

A precíziós zöldebb

Számos kutatás emeli ki, hogy egy hosszú távon is működőképes mezőgazdasági rendszerbe elsősorban a műanyaghulladék csökkentésével invesztálhatunk. A csak kis százalékban újrahasznosított, gyakran szemétégetőkbe vagy az óceánokba kerülő műanyagok környezetkárosító hatása magától értetődően csökkenti az élelmiszer-termelés hatékonyságát.

A fentiekkel kapcsolatban az első ösztönös gondolatunk talán az lenne, hogy a fenntartható mezőgazdaság érdekeit a hagyományos, alacsony hatásfokú és a technológia vívmányait kevésbé használó gazdálkodási formák képviselik legjobban. A logikusnak látszó felvetést azonban alapjaiban cáfolja Robert Paarlberg, a Harvard Kennedy School adjunktusa új kiadványa. Resetting the Table (Az asztal visszaállítása) című munkájában Paarlberg rámutat arra, hogy a precíziós technikákon alapuló új gazdálkodási módszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint a korábbi, tradicionális eljárásoké.

A statisztikák szerint az Egyesült Államok élelmiszer-termelése, köszönhetően a népesség gyors növekedésének, az utóbbi hetven évben megháromszorozódott. Ha a hagyományos gazdálkodási formákkal igyekeztek volna a folyamatosan fokozódó igényeket kielégíteni, az egyre több terület művelés alá vonásával és természeti értékek pusztulásával járt volna.

A megoldás lehetőségét a tudományos eredmények – elsősorban technológiai fejlesztések, biokémiai vívmányok, a zöldenergia egyre terjedő használata – agráriumban való alkalmazása jelenti. A mezőgazdasági szektor sok esetben vezető szerepet tölt be az új technológiák használatában, mint például a nyomkövetési és automatizált jelentési rendszerek, a mesterséges intelligencia.

GPS-szel a fenntarthatóságért

A nagyobb terméshozamot biztosító hibrid vetőmagok előállítása után az USA-ban az 1950-es évektől már nem volt szükség a termőterületek növelésére. Néhány évtizeddel később már a fel nem szántott talajba való vetés is lehetségessé vált, ami csökkentette az eróziót, az üzemanyag-felhasználást, és segítette a talaj nedvességtartalmának megőrzését. A víztakarékosság mindig a fenntarthatósági mutatók egyik sarkalatos pontja. A lézeres technikával végrehajtott talajegyengetések csökkentették a víz felszíni lefolyásának mértékét. A regeneratív gazdálkodás több formája (talajművelés nélküli gazdálkodás, takarónövények használata) is a vízmennyiség megkötését célozza.

A GPS-technológia fejlődésével az 1990-es évekre lehetővé vált a termőterület maximális hasznosítása: a sorok egyenletes rendezése, a növények közötti hézagok és átfedések megszüntetése. A digitális talajtérképezés és az „okos” mezőgazdasági berendezések megjelenése pedig optimalizálni tudta a vetőmagok elhelyezését és a szükséges vegyszerek mennyiségét is. A génmódosított növények széles körű elterjedésével a vegyszerhasználat mértéke is redukálódott. Utóbbira a legjobb példát a műtrágya-felhasználás jelenti, melynek mennyisége az 1980-as évekbeli adatokhoz képest alig változott.

Bár a termelés mennyisége a fenti módszerekkel fokozódik, a környezeti terhelés mértéke mégis kisebb lesz. Jesse H. Ausubel, a Rockefeller Egyetem kutatója szerint az USA kukoricatermelése 1940 és 2010 között az ötszörösére nőtt, a kukoricatermelésre szánt teljes terület mégis 20%-kal csökkent.

Az állati jóllét is szempont

Az állattenyésztési szektor fenntarthatósága a fentieknél egyértelműen összetettebb és problémásabb kérdés. Elsősorban a (kevéssé fenntartható) fogyasztói szokásokat kell megemlíteni: az Egyesült Államok átlagos húsfogyasztása ma éppen az ötszöröse az 1940-es évekbelinek. Igazi környezeti előnynek a takarmányozás optimalizálása tekinthető. A megfelelően hatékony eljárással a takarmányigény csökken, hasonlóan az állat által kibocsátott trágya mint hulladék mennyiségéhez.

Az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának egyik fontos szempontja az állatok jólléte. Egy 2008-as európai uniós irányelv már szabályozza a zárt térben nevelt haszonállatok számára biztosítandó helyet, fényt és friss levegőt.

Az ágazat fenntarthatóságához idővel valószínűleg hozzájárulnak majd a növényi alapú húsutánzatok és a sejttenyésztett termékek. Egy tudományosan megalapozott kutatás szerint a növényi „hússal” készült Impossible Burger karbonlábnyoma majdnem 90 százalékkal kisebb, mint ha a termék igazi marhahússal készült volna. A recens felmérések szerint a fogyasztóknak van igényük a növényi hamburgerre, az azonban, viszonylag magas ára miatt, ma még nehezen elérhető.

A legújabb technológiák létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint bolygónk folyamatosan növekvő népessége. Így mivel az élelmiszer-ellátás biztosítása a jövőben is kiemelt kérdés lesz, a termelési struktúrák hatásfoka nemhogy nem csökkenhet, de amennyire lehet – természetesen a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartva –, még javítani is kell azt.

Deme Ágnes

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ingyen dolgozott, most elképzelhetetlenül nagy fizetést kaphat a Tesla vezér

A Tesla arra kéri a befektetőket, hogy hagyják jóvá Elon Musk 56 milliárd dolláros (!) bércsomagját.

Jó hír a légi utazóknak: nagyot nő a Ryanair flottája a nyáron

A Ryanair tovább bővíti flottáját azzal, hogy 40 új Boeing repülőgép leszállítására számít július közepéig

Oroszország a fejlett országoknál jobban növekedhet 2024-ben

A Reuters múlt havi közvélemény-kutatása szerint az orosz központi bank várhatóan 16%-on tartja irányadó kamatát a következő, április 26-i kamatmeghatározó ülésén. A Reuters által megkérdezett elemzők 2024 végére 12,5%-on várják a kamatlábakat

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.
Hirdetés

Hírek

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.