Kezdőlap Pénzvilág Green Deal. Zöld bónuszt ad az MNB a bankoknak és az ügyfeleinek

Green Deal. Zöld bónuszt ad az MNB a bankoknak és az ügyfeleinek

A Magyar Nemzeti Bank a gyakorlatban is a zöld útra lépett, mert manapság a fenntarthatóság alapkövetelmény, ugyanakkor üzleti lehetőségeket is rejt, amelyeket a bankszektor és az ügyfeleik is felismerhetnek – fejti ki Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője. 

– A klímaváltozás, a zöld gondolat a pénzügyi világban első látásra akár meglepő is lehet. A  bankoknak, a biztosítóknak vagy a pénzügyi szereplőknek azonban abszolút „közük van” a zöld gondolathoz – mondta Binder István.

Binder István

Sőt, a Magyar Nemzeti Bank azt gondolja – hangsúlyozta felügyeleti szóvivő -, hogy egyre nagyobb szerep jut a fenntartható fejlődésnek a pénzügyi világban, egyúttal pénzügyi stabilitási kérdés is. Ahhoz, hogy a finanszírozott vállalkozások a folyamatosan változó körülmények között is  fönn tudjanak maradni, tartósan profitot termeljenek, nélkülözhetetlen az újfajta gondolkodásmód.Például ahhoz, hogy az agrár cégek jövőre is tudjanak vetni, az ipari cégek se szennyezzék a környezetet, olyan finanszírozó is kell, aki ezt a zöld gondolatot, ezt a klímabarát szemléletet akár a termékeknél, akár a kockázat elbírálásánál, belső működésénél is magáénak érzi. Tehát a pénzügyi stabilitás és a zöld gondolat, a klímavédelem szervesen összefügg. Ezért abszolút ideje van, hogy a különböző iparágakban és a magyarországi pénzügyi szektorban is elterjedjen a klímabarát szemlélet.

– A cselekvés tekintetében miben nyilvánul ez meg? – kérdeztük.

– A Magyar Nemzeti Bank ennek a folyamatnak az élére állt mutatja, hogy a 2019 februárjában meghirdette Zöld Programját, és hozzá is kezdett ennek az offenzív, számtalan lépést magában foglaló stratégiának a megvalósításába. Ennek keretében hirdettünk meg és adtuk át a Zöld pénzügyek díjat különböző pénzügyi kategóriákban. Az EBRD-vel közösen konferenciát is tartottunk, ami szintén egyfajta integrátori, ösztönző szerepet mutat a magyar pénzügyi szolgáltatóknak a zöld gondolkodás meghonosítására.

– Az ügyfelek mikor élvezhetik a szemléletváltás eredményét?

– A konkrét üzleti szempontú fejlesztéseket is elkezdtük. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank a saját kötvényvásárlási akciói során, a kötvényvásárlási portfóliójában létrehozott egy dedikált, elkülönített zöld kötvénycsomagot, amit 2019-ben jelentettünk be. Ezáltal az MNB a zöld kötvényvásárlásban aktív résztvevőként is jelen lesz. A másik oldalon pedig a piacra gondolva az MNB 2019 decemberében meghirdette a zöld tőkekövetelmény-kedvezményt a bankok számára. Ez abban testesül meg, hogy az MNB tőkekövetelmény-kedvezményt ad az úgynevezett második pilléres tőkekövetelményből azoknak a hitelintézetek, amelyek akár magánszemélyeknek, akár lakásszövetkezeteknek vagy társasházaknak az energiahatékonyság fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, illetve a fogyasztók ilyen lakásainak, házainak építéséhez, vásárlásához nyújtanak hitelt 2020 és 2023 között.

További feltétel, hogy ebben az esetben – az egyéb hasonló célú lakásszövetkezeti, társasházi vagy lakossági hitelekhez képest – maguk a bankok is adjanak kamatkedvezményt az érintett ügyfeleknek. Ennek a kamatkedvezménynek a mértéke 0,3%. Vagyis két lakáskorszerűsítéshez kapcsolódó hitel közül az az ügyfél – aki lehet akár lakásszövetkezet, vagy társasház is -, kapja meg olcsóbban a hitelt, amelyik zöld célra veszi föl a kölcsönt. A bankok pedig a megvalósítandó célok energiahatékonysági besorolásától függően 5% vagy 7%-os tőkekövetelmény-kedvezményt kapnak majd az MNB-tól. Vagyis ennyivel kevesebb tőkét kell erre a portfólióra képezniük.

– Milyen filozófia áll e mögött? Mitől lehet egy finanszírozás olcsóbb, azért mert zöld célokat szolgál?

– Van egy zöld hipotézis a zöld világban – és most már a Magyar Nemzeti Banknál is – ezekkel a hitelekkel kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy azok az ügyfelek, akik energiahatékony lakásra, házra veszik föl a hitelt, azok jobban le tudják azt szigetelni és így energiahatékonysági szempontból kedvezőbb mutatókkal tudják majd üzemeltetni ezeket a lakásokat, épületeket, társasházakat. Ezáltal kevesebb lesz a rezsiköltségük, tehát több pénz marad a zsebükben. Ebből eredően ők, banki kockázatértékelési szemmel is megbízhatóbb, jobb ügyfélnek számíthatnak, hiszen vastagabb marad a pénztárcájuk. Ráadásul az ilyen, magasabb energiahatékonysági besorolású épületek tartósabbak és stabilabb árúak lesznek a piacon. Hosszútávon is értékállóak lesznek, így jobb áron, illetve jobb aránnyal lehet őket értékesíteni, vagy beszámítani.

– A hazai bankok miként hangolódnak rá a zöld szemléletre?

– Tapasztalataink szerint a bankok részéről nagyon nagy a nyitottság. Amikor hagyomány teremtő céllal meghirdettük a pályázatot a különböző zöld díjakra, 19 pénzügyi intézmény 41 pályázatot adott be. A nyertesek mindegyike a saját termékeivel, szolgáltatásaival jelentkezett, miközben a pénzintézetek a saját belső folyamataikkal – legyen szó akár papírmentes irodáról, vagy a belső folyamatok energiabarát megoldásairól – is indulhattak. A másik oldalon a nemzetközi és hazai felmérések is azt mutatják, hogy a keresleti oldal is rendkívüli mértékben megélénkült. A környezettudatos ingatlanfelújítástól egészen az elektromos autóig, ma már nagyon sok ügyfél keresi a zöld pénzügyi termékeket.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Egy-egy skandináv, vagy más környezettudatos Európai Uniós országhoz képest kétségtelenül még elenyésző a hazai pénzügyi termékek aránya itthon. Azt gondoljuk viszont – és ez a harmadik lába a zöld programunknak –, hogy edukációval, tudományos programokkal, a zöld finanszírozási lehetőségek bemutatásával a zöld kockázatvállalás, hitelbírálat, folyamatszabályozás népszerűsítésével változtathatunk ezen magyar pénzügyi szereplőknél és természetesen a lakosságnál is. Ez az edukáció egészen kézzelfogható módon is megtörténhet. Például az ősszel megrendezett konferenciánk is energiakibocsátással járt, tehát ha úgy tetszik, nem egy klímabarát esemény volt. De ezt az emissziót ezt szerettük volna valamilyen módon ellentételezni, ezért egy zöld fejlesztésekre szakosodott irodával szerződtünk, amelyik az egyik hazai településen egy zöld park létrehozásával, gyakorlatilag eltüntette a konferenciánk ökológiai lábnyomát.

Emellett nemcsak a piac felé, hanem magán az MNB-n belül is megerősítjük a zöld gondolatot. A Magyar Nemzeti Banknak például minden évben volt és van egy energiahatékonysági, kibocsátási zöld jelentése. Az a tervünk, hogy az ezekben szereplő mutatószámok évről-évre kedvezőbbek legyenek. Ezért a zöld gondolatot a saját irodánkban, a saját működésük során mi magunk is erősíteni akarjuk. Ennek szellemében szeretnénk pályázni a zöld iroda minősítésre is. Ebbe az elkötelezettségbe illeszkedik az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank – első közép-európai országként – a fenntarthatóságért klímabarát működésért tenni akaró jegybankok hálózatához is csatlakozott.

Friss

Budapesti Értéktőzsde, március: áresés

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdén is változékony kereskedés mellett erőteljesen csökkentek a részvényárak, a fejlett piacok 15-25 százalékos márciusi visszaeséséhez hasonlóan a BUX is 40 230 pontról, 33 135 pontig csökkent - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Koronavírus – Szabadesés: lezuhant az euróövezet gazdasági teljesítménye

A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Gazdasági vészhelyzet – Amit a meghirdetett járulékkedvezményről tudni kell/részletek

A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.

Hírek

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom