Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Green Deal - Zöld fordulat a Microsoftnál
No menu items!

Green Deal – Zöld fordulat a Microsoftnál

Kaliforniában hódít a zöld. A világ legnagyobb szoftvergyártója, a Microsoft 2050-ig be akarja temetni CO2 lábnyomát. Az Amazon és az Apple is ígér/get.

Green Tech, zöld technológia – másról sem hallani a Szilikon-völgyből. Az amerikai informatikai világcégek alig győzik túllicitálni egymást bejelentéseikkel. A Microsoft mindenkinél tovább megy: 2030-ig klímasemlegességet ígér, 2050-ig pedig a teljes korábbi kibocsátását jóvá akarja tenni.

Mindent semlegesítene, amit 1975-ös alapítása óta közvetlenül vagy áramfelhasználásukon keresztül a légkörbe bocsátott.

Brad Smith Foto: David Paul Morris /Bloomberg

Az emberiségnek célul kell kitűznie a Föld klímasemlegességét! Akik saját területükön képesek ennek a megvalósítására, kötelesek jó példával elöl járni” – indokolta az ambiciózus vállalást az elnök, Brad Smith a Seattle-i sajtótájékoztatón.

A Microsoft tervei

A világ legnagyobb szoftvercége blogot hozott létre. Az első bejegyzésében a menetrendet ismerteti. Később követhető lesz, tartja-e azt. A cég klímasemlegessége saját tevékenysége mellett a beszállítók kibocsátást is magában foglalná. Ha az utóbbiak nem is képesek teljes egészében CO2-semlegessé válni, a Microsoft jóvá akarja tenni az ő kibocsátásukat is.

Az óriáscég környezeti céljai elérése érdekében 1 milliárd dolláros indulótőkéjű pénzalapot hozott létre. Ebből finanszírozza az innovációt a ’negatív kibocsátás technológia’ terén (negative emission technologies, NET). Új területe a gazdaságban és a tudományban. Azt kutatja, miként lehet a CO2-t a talajban megkötni, illetve a légkörből kinyerve, önmagukban ártalmatlan alkotóelemire bontani. A kutatások sikere döntő jelentőségű, ugyanis ma még csak részben ismertek az ehhez szükséges technológiák. Márpedig ezek nélkül a Microsoft céljai illuzórikusak – ismeri el az első blogbejegyzés.

A menetrend köztes célokat is tartalmaz. A nem túl távoli 2025-ig a cég minden épületét és hatalmas energiát elnyelő szerverközpontjait megújuló forrásokból akarja üzemeltetni. Már az idei évtől vállalton belüli CO2-adót vezetnek be. A szervezeti egységeknek kibocsátásuk arányában kell majd a kutatási alapba befizetniük.

A beszállítókat 2021-től közvetlenül is érinti a Microsoft klímavédelmi elhatározása. Hogy konkrétan miként, nem derült ki a blogban ismertetett menetrendből.

A látszat és a valóság

Más amerikai informatikai óriások, így az Amazon, a Google és az Apple is újabb és újabb környezetvédelmi vállalásokat jelentenek be. A piacvezető online áruház, az Amazon tavaly szeptemberben ígérte meg, hogy 2030-tól csak megújuló energiát fog felhasználni, 2040-től pedig klímasemleges lesz. A Google az utóbbit már 2030-ra el akarja érni. Az Apple azt ígéri, hogy „egy napon nyersanyag bányászat nélkül fognak készülni az iPhoneok és MacBookok”. A 2019-es bejelentéskor adós maradt a céldátummal.

A netes óriásoknak lenne anyagi forrásuk a célok eléréséhez. Egyrészt horribilis a bevételük és a nyereségük. A Microsoft tavaly 126 milliárd dollár árbevétel mellett 39 milliárd profitot termelt! Másrészt, mert ezekhez mérten minimális adót fizetnek. Európai adóoptimalizálási trükkjeikkel rendszeresen botrányokról gondoskodnak.

Az ambiciózus vállalások és teljesített célok alkotta képet árnyalja, hogy eddig a károsanyag kibocsátásuk csökkentését javarészt vásárlásokkal érték el a CO2 kereskedelem nemzetközi rendszerében (REC-System).

A szerverközpontok tehát nem azért lettek zöldebbek, mert kevesebb energiát használnak,

vagy, mert nagyobb részben megújuló energiaforrásokból üzemeltetik őket, hanem mert a vállalatok ökoáramot vásároltak a világ valamelyik energiatőzsdéjén.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A versenyképesség egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

Az egyik futárcéggel erősít a másik

Az előző év azonos időszakához képest az elmúlt 1 évben a SAMEDAY 115 százalékos növekedést tapasztalt a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat igénybe vevő online boltok számában.

Eljött amire a divatérzékenyek vártak Pesten

A budapesti nyitás jelentős mérföldkő a Primark globális terjeszkedési terveiben.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.