Kezdőlap Gazdaság Hitelmoratórium - Követeléskezelés. Törvény teremtene tiszta helyzetet
No menu items!

Hitelmoratórium – Követeléskezelés. Törvény teremtene tiszta helyzetet

Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke és Bódis Kornél a MAKISZ elnöke követeléskezelői törvényt szorgalmazott a találkozón
Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke és Bódis Kornél a MAKISZ elnöke követeléskezelői törvényt szorgalmazott a találkozón

Különösen a hitelmoratórium lejártával lenne égető szükség egy törvényre, amely szabályozza a követeléskezelők és az adósok közötti kapcsolatot. A bajba jutott ügyfelek érdekét is szolgálná egy ilyen jogszabály. A követeléskezelő cégeket és a lízingszövetséget képviselő vezetők jutottak erre a megállapításra találkozójukon.

Bódizs Kornél a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke és Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke első szakmai egyeztetésük összegzéseként kifejtették: a lízingcégek és a követeléskezelők érdekei több tekintetben is azonosak, mert az a követelésállomány, amelynek érvényesítését a lízingcégek már nem tudják a fennálló szerződések keretei között megoldani, előbb vagy utóbb a követeléskezelési szektorba kerül.

A MAKISZ elnöke szerint a követeléskezelők elsődleges érdeke ilyenkor az, hogy a mindkét fél számára előnytelen felszámolást, illetve bírósági végrehajtást megelőzzék. Ehhez, a kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, ami komoly költségmegtakarítást biztosíthat a számukra.

A megállapodással elkerülhetők azok a magas jogi költségek is, amelyeket végső soron szintén az adósoknak kellene rendezniük. Bódizs Kornél szerint ezért is  kulcskérdés, hogy a lízingcégektől olyan aktualizált ügyféladatok kerüljenek a követeléskezelőkhöz, amelyek alapján azonnal fel tudják venni a kapcsolatot az adósokkal. Az európai GDPR szabályozás hazai értelmezése, alkalmazása miatt ugyanis, a követeléskezelőket a felmondott szerződések már nem jogosítják fel az adatkezelésre, így jobbára csak a jogi eljáráshoz szükséges adatokat használhatják. Ezek az adatok azonban nem foglalják magukban az ügyfelek telefonszámait vagy e-mail címeit, amely elérhetőségek a mai világban a kommunikáció elengedhetetlen eszközei.

Zs. Nagy István szerint, mivel a lízing alapja az eszközfinanszírozás, a konstrukció sajátossága miatt a fedezetet mindig egy olyan eszköz jelenti, amelynek évről-évre csökken az értéke. A lízingcégeknek ezért is érdekük, hogy a követeléskezelők gyakorlatát is megismerve, a hátralékos kintlévőségek időtartamát csökkentve, minimalizálják az általuk kezelt, késedelmesen fizetett hitelállomány mértékét.

A Lízingszövetség elnöke hozzátette: a követeléskezelői gyakorlat megismerése a lízingpiac fejlődése szempontjából azért is hasznos, mert a későbbi termékfejlesztésbe, ügyfélkommunikációba is be tudják építeni a tapasztalatot, hogy mi történik azokkal a követelésekkel, amelyek a nemfizetés miatt kilépnek a hagyományos szerződéses keretek közül.

„Rengeteget tudunk tanulni egymástól és ez az egész pénzügyi szektor fejlődését is szolgálja”– fejtette ki a két szakember. Egyetértettek abban, hogy az általuk kezelt ügyfélállományból és a késedelmes fizetések növekvő arányából már most látszik: a hitelmoratórium lejártával sok, a moratórium okán védettséget élvező ügyfél, hirtelen komoly fizetési gondokkal és a meghosszabbodott futamidő kihívásával fog szembesülni. Ez pedig a bankok, a lízingcégek  és a követeléskezelők számára egyaránt jelentős kihívást jelent majd.

A probléma hatékony és fair kezeléséhez ezért a MAKISZ szerint  elengedhetetlen lenne egy, a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény. Elképzelésük szerint ez a törvény egyértelművé tenné, hogy kik és milyen feltételekkel tevékenykedhetnek a követeléskezelési piacon: engedélykötelessé tenné és felügyelet alá rendelné a követeléskezelési tevékenységet, ugyanakkor az adatkezelési jogokat és kötelezettségeket is rendezné.

Az adósi oldalon erős fogyasztóvédelmi jogokat garantálna, azonban megkülönböztetné az együttműködő és együtt nem működő adósokat. A törvény elsődleges szerepeként a kedvezmények irányába mutató kommunikációt, valamint az átláthatóság megteremtését jelölte meg a szövetségi vezető.

A két szövetség megegyezett abban, hogy a jövőben erről a témáról is egyeztetnek és közös álláspontot alakítanak ki.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Potápi Révkomáromban: a gyerekek nevelése soha nem lehet kísérlet tárgya

A gyerekek tanítása, nevelése soha nem lehet kísérlet tárgya, mert ha az oktatást elrontják, akkor azt már sohasem lehet bepótolni - jelentette ki Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban beszédet mondott a magyar kormány támogatásával megújult Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ünnepélyes átadásán.

Orbán Viktor: Az energia árát növeli, lerombolja a középosztályt Timmermans tevékenysége

Megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Hírek

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Gazdaság

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom