Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Hitelmoratórium - Követeléskezelés. Törvény teremtene tiszta helyzetet
No menu items!

Hitelmoratórium – Követeléskezelés. Törvény teremtene tiszta helyzetet

Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke és Bódis Kornél a MAKISZ elnöke követeléskezelői törvényt szorgalmazott a találkozón
Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke és Bódis Kornél a MAKISZ elnöke követeléskezelői törvényt szorgalmazott a találkozón

Különösen a hitelmoratórium lejártával lenne égető szükség egy törvényre, amely szabályozza a követeléskezelők és az adósok közötti kapcsolatot. A bajba jutott ügyfelek érdekét is szolgálná egy ilyen jogszabály. A követeléskezelő cégeket és a lízingszövetséget képviselő vezetők jutottak erre a megállapításra találkozójukon.

Bódizs Kornél a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke és Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke első szakmai egyeztetésük összegzéseként kifejtették: a lízingcégek és a követeléskezelők érdekei több tekintetben is azonosak, mert az a követelésállomány, amelynek érvényesítését a lízingcégek már nem tudják a fennálló szerződések keretei között megoldani, előbb vagy utóbb a követeléskezelési szektorba kerül.

A MAKISZ elnöke szerint a követeléskezelők elsődleges érdeke ilyenkor az, hogy a mindkét fél számára előnytelen felszámolást, illetve bírósági végrehajtást megelőzzék. Ehhez, a kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, ami komoly költségmegtakarítást biztosíthat a számukra.

A megállapodással elkerülhetők azok a magas jogi költségek is, amelyeket végső soron szintén az adósoknak kellene rendezniük. Bódizs Kornél szerint ezért is  kulcskérdés, hogy a lízingcégektől olyan aktualizált ügyféladatok kerüljenek a követeléskezelőkhöz, amelyek alapján azonnal fel tudják venni a kapcsolatot az adósokkal. Az európai GDPR szabályozás hazai értelmezése, alkalmazása miatt ugyanis, a követeléskezelőket a felmondott szerződések már nem jogosítják fel az adatkezelésre, így jobbára csak a jogi eljáráshoz szükséges adatokat használhatják. Ezek az adatok azonban nem foglalják magukban az ügyfelek telefonszámait vagy e-mail címeit, amely elérhetőségek a mai világban a kommunikáció elengedhetetlen eszközei.

Zs. Nagy István szerint, mivel a lízing alapja az eszközfinanszírozás, a konstrukció sajátossága miatt a fedezetet mindig egy olyan eszköz jelenti, amelynek évről-évre csökken az értéke. A lízingcégeknek ezért is érdekük, hogy a követeléskezelők gyakorlatát is megismerve, a hátralékos kintlévőségek időtartamát csökkentve, minimalizálják az általuk kezelt, késedelmesen fizetett hitelállomány mértékét.

A Lízingszövetség elnöke hozzátette: a követeléskezelői gyakorlat megismerése a lízingpiac fejlődése szempontjából azért is hasznos, mert a későbbi termékfejlesztésbe, ügyfélkommunikációba is be tudják építeni a tapasztalatot, hogy mi történik azokkal a követelésekkel, amelyek a nemfizetés miatt kilépnek a hagyományos szerződéses keretek közül.

„Rengeteget tudunk tanulni egymástól és ez az egész pénzügyi szektor fejlődését is szolgálja”– fejtette ki a két szakember. Egyetértettek abban, hogy az általuk kezelt ügyfélállományból és a késedelmes fizetések növekvő arányából már most látszik: a hitelmoratórium lejártával sok, a moratórium okán védettséget élvező ügyfél, hirtelen komoly fizetési gondokkal és a meghosszabbodott futamidő kihívásával fog szembesülni. Ez pedig a bankok, a lízingcégek  és a követeléskezelők számára egyaránt jelentős kihívást jelent majd.

A probléma hatékony és fair kezeléséhez ezért a MAKISZ szerint  elengedhetetlen lenne egy, a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény. Elképzelésük szerint ez a törvény egyértelművé tenné, hogy kik és milyen feltételekkel tevékenykedhetnek a követeléskezelési piacon: engedélykötelessé tenné és felügyelet alá rendelné a követeléskezelési tevékenységet, ugyanakkor az adatkezelési jogokat és kötelezettségeket is rendezné.

Az adósi oldalon erős fogyasztóvédelmi jogokat garantálna, azonban megkülönböztetné az együttműködő és együtt nem működő adósokat. A törvény elsődleges szerepeként a kedvezmények irányába mutató kommunikációt, valamint az átláthatóság megteremtését jelölte meg a szövetségi vezető.

A két szövetség megegyezett abban, hogy a jövőben erről a témáról is egyeztetnek és közös álláspontot alakítanak ki.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn.

Kína kaszálna az európai elektromos autó támogatásból, így lett parkoló a nagy kikötőkből

A kínai EV-k célzottan profitálnak az európai piaci trendekből, sősorban a több országban nyújtott állami támogatásokból, amelyek célja valójában az, hogy az európai országok a saját, vagy legalább az európai elektromos járművek választására ösztönözzék a vásárlókat.

Két évtizede született meg az olcsó magyar légi alternatíva

A Wizz Air 2004 óta kulcsfontosságú szereplője a magyar légi közlekedési piacnak, ahol több mint 49 millió utas választotta a légitársaságot.

A klímavédelemről is szól a bécsi ViennaUP startup fesztivál

Hagyományosan a fesztivál keretében rendezik meg a Smart City Summit-ot, amely idén az energiafüggetlenségre fókuszál.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...