Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának idei első, keddi kamatdöntő ülésén még nem várható érdemi szigorítási lépés, de a piac márciusban már számít a monetáris politika normalizálásának megkezdésére.
Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza és Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza egyaránt azt emelte ki hétfői előrejelzésében, hogy az MNB a legutóbbi nyilatkozatokból következtethetően 3 százalékos tizenkét havi maginfláció elérése esetén kezdene hozzá monetáris politikájának szigorításához.
Mindketten hangsúlyozták azt is, hogy a közvetett adóhatásokat kiszűrő maginfláció decemberben 2,9 százalékra, 2012 óta nem mért szintre gyorsult, miközben a teljes kosárra számolt éves ráta lassult.
Paul Fage szerint a decemberi kamatdöntő ülésen még nem derült ki, hogy mi lesz az MNB reakciója, amikor a maginfláció éves üteme – ahogy az várható – az idei első negyedévben eléri a 3 százalékot, és az sem, hogy a jegybank bármennyire is tolerálna-e 3 százalék feletti maginflációt.
A TD Securities és a Capital Economics vezető londoni elemzői egyaránt felidézték azonban Nagy Mártonnak, a jegybank alelnökének minapi utalását arra, hogy a 3 százalék feletti maginfláció jelzés lehetne a monetáris szigorítás megkezdésére.
Fage szerint az MNB alelnöke erre tett utalásával került eddig a legközelebb annak meghatározásához, hogy mikor kezdődhet a pénzügypolitika normalizálása.
A TD Securities londoni főközgazdásza hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a maginfláció még nem érte el a 3 százalékot, így a ház nem számít arra, hogy a monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésen bármilyen konkrét normalizáló lépést tesz.
Paul Fage szerint ennek legnyilvánvalóbb időpontja a márciusi kamatdöntő ülés lesz, amikor az adóhatásoktól megszűrt tizenkét havi maginfláció valószínűleg már kissé meg is haladja majd a 3 százalékot, és a monetáris tanács előtt lesz az új inflációs jelentés is.
Az elemző várakozása szerint a monetáris tanács első normalizáló lépése valószínűleg a devizaswap-program nyújtotta forintlikviditás valamelyes szűkítése lesz, később a kamatfolyosó emelése következhet.
A TD Securities londoni közgazdásza szerint a cég azzal számol, hogy az MNB az addig hátralévő időszakban fokozatosan közelíti a piacnak küldött útmutatását “az inkább előbb, semmint utóbb elkezdődő” monetáris normalizáció jelzése felé. Ennek megfelelően a ház nem tartja kizártnak, hogy a monetáris tanács már a keddi kamatdöntő ülésről az eddigieknél szigorúbb hangvételű közleményt ad ki, akár beemelve a szövegbe Nagy Márton alelnök korábbi utalását is arra, hogy a 3 százalékos vagy annál gyorsabb éves maginfláció erős jelzés lenne a normalizációs folyamat megkezdésére.
Liam Carson, a Capital Economics vezető londoni elemzője is annak a véleményének adott hangot, hogy az MNB két módon kezdhet hozzá a pénzügypolitika feszesebbre vonásához: vagy a kamatfolyosó kiigazításával – első lépésként valószínűleg a folyosó alját képező egynapos betéti kamat megemelésével -, vagy a devizaswap-program nyújtotta dúsított forintlikviditás szűkítésével.
Carson szerint akármelyik módszert választja az MNB, az első szigorító lépést valószínűleg még az első negyedévben megteszi.
Az elemző közölte: a ház várakozása ebben a környezetben az, hogy a 3 hónapos BUBOR ráta az idei év végéig 1,75 százalékra emelkedik.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint a cég befektetési ügyfelei közül sokan nehezen tartják hihetőnek, hogy az MNB az euróövezeti jegybankot (EKB) megelőzve hozzákezdene a monetáris politika normalizálásához.
A vezető elemző szerint a Morgan Stanley azzal egyetért, hogy ha a forint a monetáris divergencia miatt gyorsabban erősödne az euróval szemben, mint a térség többi EU-gazdaságának fizetőeszköze, az valószínűleg óvatosságra késztetné az MNB-t.
A ház azonban nem gondolja, hogy a forint potenciális erősödéséhez fűződő aggályok megakadályoznák az MNB-t a pénzügypolitika normalizálásának elkezdésében.
A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint az egyértelműen erősödő maginflációs nyomás arra vall, hogy az MNB a korábbiaknál toleránsabb lehet a forint erősödésével szemben, legalábbis inflációkövetési szempontból.
A cég vezető elemzője is márciust tartja a lehetséges időpontnak arra, hogy az MNB a likviditás és a kamatfolyosó módosításával lépjen a szigorítás felé./MTI/
