Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kapitalisták a kapitalizmus ellen. A cammogó digitalizáció, a lassú zöldítés a németek...
No menu items!

Kapitalisták a kapitalizmus ellen. A cammogó digitalizáció, a lassú zöldítés a németek jólétét fenyegeti?!

Amerikai kép, az ottani kommunista párt honlapjáról

Amerikában egyre népszerűbb a kapitalizmuskritika. A társadalmi igazságosság követelése. Az amerikai áramlat Németországban is követőkre talál, elemzők szerint azonban a cammogó digitalizáció és a lassú zöld fordulat az igazi, a COVID-nál is nagyobb probléma a német gazdaságban. Immár a  jólétet fenyegeti. 

A kapitalizmus népszerűtlenebb, mint valaha

Egyre több amerikai és brit kívánja a gazdaság erősebb állami szabályozását, ahogy mondják, a ’kaszinó-kapitalizmus’ végét. A hagyományosan a ’szociális piacgazdaság’ pártján álló németek is változásokat akarnak.

A világgazdaságban évtizedek óta egyeduralkodó klasszikus kapitalizmusnak, illetve a neoliberalizmusnak kevés elkötelezett támogatója van, és még kevesebben bíznak a ‘rendszerben’. Ennek ellenére a nagy többség elfogadja azt, mint szükséges rosszat, amelynél még nem sikerült jobbat kitalálni. A legtöbben ’antiszociálisnak’ tartják a kapitalizmus működését, és felelőssé teszik a populisták előretöréséért és a demokrácia válságáért is.

A kapitalizmus-kritika a baloldali értelmiség körében nem újkeletű. Változás, hogy Nyugat-Európában a középréteg is szkeptikussá vált. Jó példa erre a konzervatív német kormánypárt, a hagyományosan gazdaságbarát CDU. Egyre zöldebb, szociálisabb és kapitalizmus-kritikusabb, így őrizve  középréteghez tartozó választóit.

Kapitalisták a kapitalizmus ellen

A piaci liberalizmus hazájában, az USA-ban a gazdasági döntéshozók és szakértők körében is növekszik a kritikusok száma. „A részvényeseknek nem járhat jobb elbánás, mint az alkalmazottaknak” – áll a Business Roundtable friss iránymutatásában. A befolyásos lobbiszervezet soraiba olyanok tartoznak, mint az Amazon alapító-elnöke, Jeff Bezos, a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock vezetője, Larry Fink és a JP Morgen bankházat 15 évig vezető Jamie Dimon.

Jamie-Dimon: az elégedett munkerő a jó munkaerő

„A jó vezető a dolgozókba invesztálja a legtöbbet. Az elégedett munkaerő a siker biztos receptje” – monda az elkötelezett kapitalista hírében álló Jamie Dimon az állásfoglalás kapcsán. Az ő vezetésével vészelte át a JP Morgen a pénzügyi válságot, ami mutatja, hogy kiválóan alkalmazkodik a piaci és a társadalmi viszonyok változásához.

„A gazdaság van az amerikaiakért, és nem az amerikaiak a gazdaságért” – tette hozzá a tengerentúlon szokásos pátosszal.

A vadkapitalista hírében álló Trump is látta, hogy balról fúj a szél. Az elnökválasztás hajrájában megemelte a Federal Trade Commission (FTC), az amerikai gazdasági versenyhivatal költségvetését és alkalmazottainak számát. Egyúttal erélyesebb fellépést ígért a digitális világot domináló kaliforniai óriáscégek ellen.

A  Chicago School of Economics közgazdász professzorai is szigorúbb fellépést sürgetnek a gazdasági monopóliumok ellen. Mit mondana erre a 2006-ban elhunyt egykori kollégájuk, Milton Friedman, a neoliberalizmus Nobel-díjas atyja?

Martin Wolf: nem csak a tőkések érdeke számít

„A demokráciára leselkedő legnagyobb veszély a kizárólag a tőkések érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitika” – a mondat nem Marx, hanem a világ legtekintélyesebb gazdasági napilapja, a konzervatív-liberális Financial Times vezető kolumnistája, Martin Wolf tollából származik.

„Erősödnie kell a versenyszabályozásnak és gazdaságellenőrzésnek. A cégeket arra kell kötelezni, hogy a közjóért is tegyenek. A tehetőseknek pedig több adót kell fizetniük” – követeli Wolf.

„ A további ’demokratizálás’ már káros lenne”

A rendszert hagyományosan kritikusan néző nyugat-európai értelmiség örül, hogy a neoliberalizmus fellegváraiból, az USA-ból és Nagy-Britanniából szkeptikus hangok jönnek. Német közgazdászok mindezt nem kis aggodalommal figyelik.

Clemens Fues: az  amerikaiak előtt járunk

A neves müncheni gazdaságkutató intézet, az IFO Institut vezetője, Clemens Fuest szerint ugyanakkor megállapítja, odaát más a helyzet, vagyis Németországban lényegében „amit az amerikaiak kívánnak, az nálunk már valóság”, nem gond – mondja. Az amerikaiak kevésbé szegregáló, duális oktatási rendszert akarnak. Hiba lenne ilyen irányú átalakításokba kezdeni a németeknél, hisz ezen a téren jóval Amerika előtt járnak. A további ’demokratizálás’ már káros lenne, a teljesítmény rovására menne – figyelmeztet Fues.

A tengerentúlon nagyobb szerepet akarnak az iparnak a gazdaságban. Nem utolsó sorban, mert – a jobban beágyazódott, nagyobb érdekérvényesítő képességű szakszervezeteknek köszönhetően – az ipari bérek magasabbak, mint a szolgáltató szektorban fizetettek. Németországban a termelő ágazatok részesedése a GDP-ben máig meghatározó, 28 százalék. Az USA-ban és Nagy-Britanniában csak 18.

Amerikában több cég, elsősorban a netes óriások az amerikai és a világpiacot is kontrollálják. Ezért sokan szigorúbb verseny- és adójogi szabályokat és ellenőrzést követelnek. Európában mindkettő realitás. Ezt mutatják az EU Google és társai ellen rendszeresen kiszabott bírságai. Az amerikaiak és a britek a jövedelmek igazságosabb elosztását, szociálisabb adórendszert követelnek. Európában viszont sokkal kisebbek a jövedelmi, és vagyoni különbségek – mondja Fues.

A Wikipedia megjelenítésében ide KLIKKELVE nagy méretben megtekintheti

 

 

A német gazdaságkutató intézet, az IFO Institut vezetője a jövedelem a vagyoni különbségek bemutatására a ’LE MONDE Diplomatique’  összeállítását citálja, a Gini-Index friss számait idézi.

Ha egy országban egyenlően oszlana el a jövedelem a Gini-Index 0 lenne, ha minden egyetlen emberhez kerülne 1.

A német érték 0,29, ahogy a magyar is. Az EU átlag 0,31. A kontinensünkön alig vannak regionális különbségek. Skandinávia, a franciák és a mediterrán országok is az átlag körül vannak. A briteknél és az amerikaiaknál viszont szignifikánsan magasabb az index, tehát jelentős vagyoni különbségeket mutat: 0,36, illetve 0,39. Mindezt egy másik mutató is megerősíti. Németországban a legjobban kereső 10 százalék jövedelme 3,8-szer magasabb, mint a legrosszabbul keresőké. Nagy-Britanniában 4,3-szer, Amerikában 6,2-szer annyit keres a felső 10 százalék, mint az alsó tized. „Nálunk tehát szignifikánsan jobb a helyzet” – mondja Fues. De elismeri, hogy a német érték a ’90-es években kisebb különbséget mutatott. A 2000-es évek elején, a tartóssá vált magas munkanélküliségi ráta évről-évre növelte a jövedelmi differenciát. 2005 óta viszont nagyjából változatlan. Sok munkahely rosszul fizetett, de az állam a szociális- és az adórendszeren keresztül mérsékli a különbségeket. Erről többek között a jövedelmi és családi viszonyokat figyelembe vevő hat szja kategória gondoskodik Németországban.

Gini-Index *

*Gini-együttható, 0 = teljes egyenlőség; 1 = teljes egyenlőtlenség, 2019 vagy legfrissebb elérhető

Az érzet és a valóság

Az USA-ban, ahol általános egészség- és társadalombiztosítás, rendszeres szociális segély és családi pótlék sem létezik, érthető, hogy sokan nagyobb állami gondoskodást várnak. De Európában, Németországban más a helyzet. A németek mégis elégedetlenek. Egy 2019-es OECD felmérés szerint 47 százalékuk legnagyobb félelme a szociális állam leépülése. 77 százalékuk pedig a gazdagok intenzívebb megadóztatása mellett van. A többség túl alacsonynak tartja az állam szociális kiadásait, Németországban ezek a GDP 25 százalékát teszik ki. Ráadásul a ’90-es évek megmutatták, hogy a havi több ezer eurós munkanélküli segélyekbe és a nagyvonalú szociális juttatásokba még Európa legnagyobb gazdasága is belerokkan, és társadalmi igazságtalanságokhoz is vezet.

Az erre reagáló, a szociáldemokrata kancellár, Schröder nevéhez fűződő szociálpolitikai átalakítások és munkaerőpiaci lazítások a 2000-es évek elejének „nem voltak neoliberális reformok á la Milton Friedman, Ronald Reagan, Margaret Thatcher” – véli Fues. Az átalakítás óta valóban nem éri meg közepesen fizetett munka helyett a munkanélküli segélyt választani. De a munkanélküli ellátások és segélyek továbbra is részei a rendszernek. Biztosítják a megélhetést az elesettek számára és gondoskodnak a jövedelmi és vagyoni különbségek kordában tartásáról.

Lassú a digitalizáció

Németország legnagyobb gondja valójában a lassú digitalizáció és a világon végbemenő változásokat elalvó autóipar. A Világgazdasági Fórum (WEF) 2019-es versenyképességi rangsorában Németországnak a vezetékes internetkapcsolat minőségében a megalázó 72., a mobilnet lefedettségben pedig az 58. hely jutott 141 országból! A legjobb hálózattal rendelkező T-Mobile se tud az ország 20 százalékában mobil netet szolgáltatni.

Magasabb adók a jövedelmek külföldre menekítéséhez, és kevesebb adóbevételhez vezetnének – figyelmeztet Fues. Szerinte nincs is szükség több állami bevételre. „Az infrastruktúra romló állapotáért nem a pénzhiány, hanem a túlzott bürokrácia és a civilek ellenállása felel.”

Nagy vagyoni különbségek

A jövedelmi egyenlőtlenség ugyan nemzetközi összehasonlításban kicsi Európában és Németországban is, de a vagyon 60 százalékát a németek felső 10 százaléka birtokolja. Ez jóval a fejlett országok átlaga felett van, és rosszabb, mint a briteknél, és alig jobb, mint az extrém egyenlőtlen vagyonelosztásáról hírhedt USA-ban. A németek alsó 20 százaléka, az adóságok levonása után vagyontalan. Jóval több az adóságuk, mint a vagyonuk.

Az okok sokrétűek. Európában Németországban a legalacsonyabb, 45 százalék az ingatlantulajdonosok aránya. A városokban még rosszabb a helyzet. Berlinben csak 14 százalék él saját tulajdonú lakásban! A német állam és az önkormányzatok hagyományosan a bérlőket támogatják anyagilag. Alig vannak lakásvásárlási, illetve építési támogatások. A németek kevesebb mint 20 százaléka birtokol részvényt, pedig az elmúlt években szinte csak ebből lehetett érezhető profitot realizálni. Hiányzik egy svédországihoz hasonló program. A svéd állam fenntart egy befektetési alapot, amelyből a polgárok minimális kezelési költség mellett, átlátható feltételekkel szerezhetnek részesedést – hozza fel pedálként Fues.

Szegregáló oktatás és diszkrimináció

Marcel Fratzscher: Különösen nagy a lemaradás a migrációs háttérrel rendelkező fiataloknál.

A berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője, Marcel Fratzscher nem a vagyoni különbségek tartja aggasztónak, hanem ezek kihatását az iskolai teljesítményre. Ezt eddig valamennyi Pisa-teszt megerősítette. A rossz körülmények közül jövő gyerekeknek a természettudományokban hároméves elmaradásuk van a jó körülmények között élőkhöz képest! Különösen nagy a lemaradás a migrációs háttérrel rendelkező fiataloknál. Esetükben leginkább az oktatás mielőbbi megkezdése, az óvoda kötelezővé tétele segítene.

A német gazdaság nem aknázza ki a nőkben rejlő gazdasági potenciált sem – hoz fel egy további problémát Fratzscher. Ugyan a német tőzsdei vállalatok közül elsőként az SAP élére egy hölgy került az amerikai Jennifer Morgan személyében, de a német gazdaság gerincét adó közepes vállalkozásoknál az elmúlt időszakban még csökkent is a női vezetők aránya! Pedig eddig sem voltak sokan. Ráadásul az alacsonyabb szinten dolgozó kolléganőikhez hasonlóan kevesebbet keresnek, mint az azonos pozíciót betöltő férfiak.

Saját válaszokat a saját problémákra!

A szociális állam csak gazdasági teljesítményből növekedhet tartósan – figyelmeztet Fues. Ezt az exportvilágbajnok németek flexibilis munkaerőpiaci szabályokkal, tehercsökkentéssel és sok innovációval biztosították az elmúlt években. A folyamatok, a koronavírus-krízis több évre véget vet a GDP bővülésének. Ezzel egyidejűleg a németek a digitalizált világra, az ökologikus termelésre és a mobilitás területén zajló változásokra sincsenek felkészülve. Alig akad német informatikai világcég. A ma még piacvezető autógyártók pedig leginkább hagyományos meghajtású kocsikat gyártanak.

„Digitalizáltabb, zöldebb, igazságosabb” – ilyenné kellene válnia a német gazdaságnak versenyképessége megőrzéséhez Fues szerint. Az államnak ehhez kellene biztosítania a jogszabályi hátteret. Egyúttal gondoskodnia kellene a jó minőségű infrastruktúráról, a nem szegregáló oktatásról és az innovációbarát környezet megteremtéséről.

„Problémák tehát vannak, de nem azok, mint az USA-ban és Nagy-Britanniában, ezért nem is azokat a válaszokat kell adni rájuk!” – hangzik Fratzscher összegzése a ’LE MONDE Diplomatique’ összeállításában.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

Elemzők: jól kezdte a kiskereskedelem a negyedik negyedévet

A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó októberi növekedése biztató kezdetet jelez a negyedik negyedévi GDP-növekedés szempontjából, a szolgáltatószektor mellett továbbra is ez az egyedüli terület, amely érdemi pozitív növekedési hozzájárulást hozhat - kommentálták elemzők a friss kiskereskedelmi adatokat.

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

30 milliós bírságot kapott a Signal Biztosító

A kárrendezési folyamatoknál és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál feltárt, illetve egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését - közölte a jegybank.

Hírek

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

Idén drágább lesz a karácsonyi halászlé

A kedvezőtlen körülmények ellenére nem csökkent jelentősen a tógazdaságok halhozama, így lesz elég hazai hal karácsonyra. Ugyanakkor a halak ára a tavalyihoz képest a takarmányárak növekedését követve várhatóan kis mértékben emelkedni fog - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kormányinfó: a kisvállalkozókra is kiterjesztik a rezsicsökkentést

Az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés fenntartása, és kiterjesztése a kisvállalkozói és az önkormányzati szektorra is - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

480 forint alá csökkenthet az üzemanyagok ára a benzinkutakon

Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is bruttó 11 forinttal csökken - közölte a holtankoljak.hu portál.

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Vezetőváltás a HungaroControlnál

Távozik posztjáról Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója. Feladatait átmeneti jelleggel Tóth László, a légi navigációs vállalat igazgatóságának tagja veszi át.

Emelkedő gázárak. Két tényező áll a drágulás mögött

Októberben a kínálati hiány és a magas kereslet emelte a fölgáz árát - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Gazdaság

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

30 milliós bírságot kapott a Signal Biztosító

A kárrendezési folyamatoknál és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál feltárt, illetve egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését - közölte a jegybank.

Újabb 20 bázisponttal nőtt az egyhetes betét kamata

Az MNB 3,10 százalékon hirdette meg egyhetes betétjét, vagyis az előző hetinél 20 bázisponttal magasabb kamaton.

Megugrott az amerikai bankok nyeresége

Jelentősen, 35,9 százalékkal nőtt az amerikai bankszektor teljes nyeresége a harmadik negyedévben éves összehasonlításban, ugyanakkor elmaradt a második negyedévvel összevetve.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom