Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Kárpótlási jegy-kálvária. Lesz-e még érték a fel nem használt papírokból?
No menu items!

Kárpótlási jegy-kálvária. Lesz-e még érték a fel nem használt papírokból?

Sajnos egyre kevesebb olvasó számára ismert, hogy nemcsak volt, hanem jelenleg is létezik a kárpótlási jegy, amelyet harminc évvel ezelőtt vezettek be a Budapesti Értéktőzsdére. A kérdés: mi lett, mi van vele?

Tavaly ünnepelhettük a kárpótlási törvény (1991. évi XXV. törvény) megalkotásának 30. évfordulóját. Az első 15 év rendkívül mozgalmas volt a kárpótlási jegy, e sajátos értékpapír történetében, ám a következő másfél évtized a kelleténél is csendesebben telt.

Az állampolgároknál lévő kárpótlási jegyek felhasználására, beváltására utoljára 2006 decemberében volt lehetőség, amikor az állam Mol-részvények cseréjére adott lehetőséget a jegytulajdonosoknak.

Azóta csak tervek láttak napvilágot a kárpótlás lezárására és a még piacon lévő jegyek bevonására. Korábban, a Gyurcsány-kormány idején, vagy később, 2013-ban, amikor egy jegytulajdonos perbe hívta az államot a kárpótlási jegyek felhasználhatóságának hiánya miatt. Az első bírósági tárgyaláson az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi képviselője elmondta, hogy a kárpótlási jegy ügyében általános rendezés készül, ezért a per felfüggesztését kérte.

Sajnos sem Gyurcsány Ferenc, sem az NFM képviselőjének ígérete sem teljesült. A perről szóló híradás ide kattintva olvasható.

A kárpótlás lezárása a költségvetés számára nem jelentene túlzott terhet, mert a 2010-es kormányváltás átadás-átvételi jegyzőkönyvében az akkor még állampolgároknál lévő jegyek értéke a Magyar Nemzet tudósítása szerint mintegy 4 milliárd forint volt. Azóta történt kibocsátás a holokauszt túlélői számára, ám – szintén sajtóhírek szerint -, ennek a mennyiségnek a zömét életjáradékra váltották a jogosultak, azaz nem növelte érdemben a 2010-ben rögzített mennyiséget.

A várható beváltási hajlandóság meghatározásánál azt érdemes még figyelembe venni, hogy az értékpapírok dematerializálása során a kárpótlási jegyek is értékpapírszámlára kerültek, de ezt hozzávetőleg, mindössze 500 millió forint értékben kezdeményezték a jegytulajdonosok.

Értékpapírpiaci szakértők szerint egy újabb felhasználási lehetőség megnyílásakor döntően az értékpapírszámlákon lévő mennyiséggel érdemes kalkulálni, a fizikai jegyek többsége valószínűleg elkallódott, a tulajdonosok sem tartják már számon.

A kárpótlási törvény rögzíti a felhasználási lehetőségeket. Ezeket a lehetőségeket nem módosította a jogalkotó, de gyakorlatilag nem működnek, illetve az időközben végrehajtott dematerializáció miatt ellehetetlenült.

Az állam jelenleg is értékesít állami javakat (A NAV és a MNV Zrt.) is üzemeltet online árverési plattformot, mindössze arra lenne szükség, hogy ezen plattformokon megjelenő vásárlók számára részben, vagy egészben tegyék lehetővé a kárpótlási jeggyel való fizetést is.

További lehetőség a kárpótlási törvény szerint az önkormányzati lakások megvételekor kárpótlási jeggyel való fizetés. Korábban ez létező gyakorlat volt, noha az akkori jogértelmezés szerint ez a lehetőség csak az eredeti kárpótoltakat, a törvény szövege szerint a kárpótlási jegyek jogosultjait illette meg. Ez az értelmezés akkor is vitákat generált, mert az Értékpapírtörvény szerint az értékpapír jogosultjának az értékpapír tulajdonosa tekinthető. Eszerint – és az értékpapírtörvény alkotóinak eredeti szándéka szerint -, egy értékpapír különböző tulajdonosi csoportjai között nem lehet különbséget tenni.

Ma már azért sem indokolt ez a különbségtétel, mert a dematerializált kárpótlási jegyek nem rendelkeznek sorszámmal, a KELER és a számlavezető brókercégek csak darabszámuk szerint tartják számon ezeket a papírokat, tehát nem köthetők az eredeti kárpótoltak számára kiadott határozatokban szereplő sorszámokhoz.

Harmadrészt, azért sem méltányos ma már hátrányosan megkülönböztetni a tőzsdén vásárolt kárpótlási jegyeket, illetve ezek tulajdonosait, mert az elmúlt tizenhat évben ők álltak helyt az állam helyett. Aki pénzre szerette volna váltani a jegyeit, csak a tőzsdén tudta ezt megtenni. A tőzsdén vásárlók pedig 10-15 éve várakoznak egy felhasználási lehetőségre, ennyi ideje nélkülözik a befektetett pénzüket.

Amennyiben az állam újra megnyitná a fent vázolt lehetőségeket, vagy más módon lezárná a kárpótlást, az a következő előnyökkel járna:

  1. A kormány demonstrálná, hogy betartja a törvényeket; tiszteletben tartja elődei – ez esetben Antall József –jogalkotó munkáját.
  2. Amennyiben az állam a korábbi gyakorlatot alkalmazná, miszerint a felhasználási lehetőségeket úgy nyitná meg, hogy meghatározná: a kárpótlási jegyekkel hány százaléka fizethető a megvásárolandó állami vagyonnak, akkor ezeken a plattformokon forgalomnövekedést generálna;
  3. A felhasználási lehetőségek újranyitása fellendítené a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmát, megszüntetve azt az ellentmondást, hogy egy tőzsdére bevezetett állami kibocsátású értékpapír a névértéke töredékén és minimális mennyiségben forog;
  4. Az önkormányzati lakások bérlői megkapnák azt a lehetőséget, amit egy generációval ezelőtt a bérlők nagy számban élvezhettek, s a lakástörvény tavalyi módosítása óta a műemléki lakások tulajdonosai megkaptak: megvásárolhatnák bérleményeiket.
  5. Megszűnne az a nehezen magyarázható helyzet, hogy egy állam által kibocsátott és a tőzsdére bevezetett értékpapír a törvényben rögzített 1742 forintos értékének kevesebb, mint egynegyedét éri napjainkban a Budapesti Értéktőzsdén.

Zelei Béla

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...

Hitelminősítők: Magyarország befektetésre alkalmas maradt

Újabb megerősítését nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom, a...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.