Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Készpénz-reneszánsz a világban. A németek és a magyarok is a bankók hívei!?

Készpénz-reneszánsz a világban. A németek és a magyarok is a bankók hívei!?

Terjednek az alternatív fizetési eszközök. Mégis él és virul a már-már eltemetett kápé. Sok országban nő a készpénzállomány. A százdolláros címlet iránt sosem látott mértéket öltött a kereslet. A digitális fizetési eszközöket kínálók körében Németország nehéz piac hírében áll. A magyarok többsége továbbra is készpénzzel fizet, a sárga csekk különösen tartja magát és a népesség 28 százaléka elutasítja a bankjegy és érme nélküli életet.  

Mindenki 100 dollárost akar

A világban csökken a készpénzforgalom. Ezzel egyidejűleg sosem látott mértékű a százdolláros iránti kereslet. Az elmúlt tíz évben megduplázódott a forgalomban lévő bankók száma. Mintegy 12 milliárd darab van belőle, több, mint a legtöbbet használt címletből, az egy dollárosból.

Az okokról csak spekulálni lehet:

  • Az amerikaiak tartanak egy újabb bankválságtól, ezért készpénzben takarítanak meg.
  • A párna alatt őrzött pénz nem kamatozik – ez az érv már nem szól a bankbetét mellett. Egyre több országban minimális vagy negatív a betéti kamat. Ezért sokan dollárra váltják a korábban hazai pénzben őrzött megtakarításaikat.
  • A becslések szerint az alvilág évi 2000 milliárd dollárt próbál tisztára mosni. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók erősödő kontrollja miatt ismét egyre inkább a készpénzes tranzakciók irányába mozdultak.

Az amerikai jegybank, a Fed becslése szerint a 100 dollárosok 80% külföldön van. Nem új jelenség. Az instabil gazdaságú és magas inflációval küzdő országokban sokan tartották dollárban a megtakarításukat. A harmadik világban nem ritka, hogy nagyobb volumenű tranzakcióknál, például ingatlanvásárlásnál az eladók csak USD-t fogadnak el.

A megtakarításokat egyre többen a párnába rejtve őrizhetik

A készpénzállomány más országokban is nő. Egyidejűleg csökken a készpénzforgalom. A készpénzt egyre többen megtakarításuk őrzésére és nem fizetésre használják.

Svédország: elektronikus fizetés, készpénzes megtakarítás

A svédeknél hódítanak a digitális fizetési eszközök a kártya, a Swish App, az e-korona.  A svédek már alig használnak készpénzt. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica. Stockholmban 10 fiókból csak 1-ben van készpénzforgalom! Egyre többen fizetnek Swish App-el, a kereskedelmi pénzintézet és a központi bank közös okostelefon alkalmazásával. A 2009-es 100 milliárd koronáról 2018-ra 60-ra csökkent a forgalomban lévő bankók értéke. A készpénzes tranzakciók értéke ennél is nagyobb arányban esett vissza. Ebből arra lehet következtetni, hogy a svédek egyre több pénzt rejtegetnek a párna alatt.

Stefan Ingves készpénz tartalékról beszélt

A nemzeti bank ösztönzi az elektronikus fizetést. Digitális korona bevezetését tervezi. A bankjegynyomás megszüntetését azonban kizárja. „Politikai, gazdasági válságban, háborús helyzetben, vagy összehangolt hekker támadásnál túl sebezhetők lennénk készpénz nélkül” – magyarázza Stefan Ingves, a Reichsbank igazgatótanácsának tagja. „A magánszemélyeknek és a cégeknek is tanácsoljuk a készpénztartalékot” – teszi hozzá.

Egyre népszerűbb az euró

A valutában megtakarítók és az eladóként csak ezt elfogadók körében az USD messze a legnépszerűbb. Az állami valutatartalékok nagy része is dollárban van. De jön fel az euró! Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint 340 milliárd értékű bankjegy van az euróövezeten kívül. A legtöbb Dél-Kelet-Európában és a Szovjetunió utódállamaiban, ahol a politikai, gazdasági összeomlás után a nemzeti valuta helyett a német márka volt a megtakarítás, és sokszor a mindennapok pénzneme is. A Német Szövetségi Bank becslése szerint a Németországban nyomott bankjegyek 90%-a nem jelenik meg a készpénz forgalomban! Megtakarításokat őriznek benne az ország határain belül és kívül egyaránt.

Az euró bankjegyek döntő része meg sem nem jelenik a készpénz forgalomban

Németország: mérlegen a kápé

c Az előítéletet megerősíti a Német Szövetségi Bank frissen publikált, 2017-es adatokon alapuló elemzése.

Az átlag német évente 220 alkalommal fizet, ami össztársadalmi szinten 20 milliárd tranzakciót eredményez. Ennek 78 százaléka készpénzes, 21 kártyás. Csak 1 százalék az alternatív fizetési eszközök, például az okostelefonos fizetés aránya. A tranzakciók 70 százaléka élelmiszerüzletekben bonyolódik le, a drogériákat (8%) és a divatüzleteket (5%) messze megelőzve. Az esetek háromnegyedében tehát bankjegy cserél gazdát, de a forgalom összeértékének csak 51 százaléka készpénzes, 45 kártyás, 4 százaléka pedig egyéb digitális eszközzel bonyolódik.

Mérlegelnek a vásárlók és a kereskedők is a drágább, olcsóbb az időigényesebb fizetési módok között

A felmérés részben pontot tett egy hitvita végére. A kártya-pártiak örökkévalóságnak érzik, amíg az előttük álló apró után kotorászik. A kápé hívei szerint a PIN bepötyögésével, az aláírással megy az idő. A vitában adatvédelmi, biztonsági, sőt higiéniai érvek is felmerülnek. A tények: egy átlagos fizetés 25 másodpercig tart. A leggyorsabb a kápé 22 másodperc, valamivel lassabb a PIN-es (29 mp), sokkal lassabb az aláírós kártya, amely 39 másodpercet vesz általában igénybe. Viszont ahogy az összeg nő, úgy billen a mérleg a kártya javára. 100 eurónál közel 1 perc kell a bankók megolvasásához, de csak fél a kártyás fizetéshez. Ugyanakkor viszonylag ritkán cserél ennyi pénz gazdát. Az átlagos tranzakcióérték 32 euró. A fizetések 68 százalékában 10 euró alatti összeg cserél gazdát. Az eszköztől függetlenül a korral nő a fizetési idő: 29 éves korhatár alatt 19 -27, 60 év felett 24-35 másodperc.

Végső soron a tranzakciók kereskedőt terhelő költségét is a vevő fizeti. Ezért nem mindegy, melyik mennyibe kerül. A készpénzes fizetés átlagosan 24 centbe, a bankkártyás 33-ba, a hitelkártyás 1 euróba. Viszont minél kisebb a készpénzbevétel összvolumene, annál nagyobb a költsége. Minthogy a 78%-ban készpénzes tranzakciók csak a bevétel 55%-t adják, végeredményben a kártya olcsóbb. A bankkártyás fizetést a kereskedők összbevételének 0,67, a hitelkártyást 1,7, a készpénzest 1,8 százaléka bánja.

Magyarországon maradt a sárga csekk is

Nálunk – Németországgal szemben – nem néznek ferde szemmel arra, aki 100 forintot fizet kártyával. Nem kell már PIN-t ütni, vagy aláírni, elég érinteni. Mégis kápé pártiak vagyunk. Az MNB legutóbbi, 2017-ben publikált, 2016-os adatfelvételen alapuló elemzése szerint az európaiak közül mi ragaszkodnak a leginkább a bankóhoz! A kártyás tranzakciók száma és értéke ugyan nő, de a fizetések 88 százaléka továbbra is készpénzes. Nem utolsó sorban, mert az európai átlagnál kétszer többen, a munkavállalók 21 százaléka még mindig borítékban kapja a fizetését.

A rezsinél, ami a legnagyobb értékű és legrendszeresebb tranzakciókat jelenti, különösen tartja magát a készpénz: 67 százalék részben, 42 teljesen, csak sárgacsekkezik. A befizetések harmada (29%) választja a gyorsabb és egyszerűbb, a Lajtán túl egyeduralkodó állandó beszedési megbízást. A 29 év alattiak 69 százaléka is rendszeresen áll sorba a postán!

A magyarok általában szkeptikusak a digitális fizetéssel szemben: 28 százalék elzárkózik a kápé mentes életmódtól. Az európaiak 43 százaléka az elektronikus fizetést pártolja. Ennél is nagyobb, 52 százalék volt a kártyás fizetések aránya 2017-ben.

Friss

MÁP Plusz. Százmilliárdok vándoroltak ki a bankokból

Júliusban is folytatódott a lakossági betétállomány csökkenése, a zsugorodás hátterében a Magyar Állampapír Plusz megjelenése áll. Elsősorban a látra szóló és a folyószámlabetéteket érintette a pénzkivonás.

GKI: három éves mélyponton az üzleti hangulat

Szeptemberben két és fél éve nem látott szintre esett a GKI konjunktúraindexe, az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak. A fogyasztói várakozások viszont kissé javultak, utoljára 2002 nyarán voltak ennél kedvezőbbek.

BÉT – Iránykereséssel indulhat a hét

Iránykereséssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén hétfőn az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint.

A jó, a jobb és a legjobb mozzarella – vakteszt

A mozzarella egészséges, minden korosztály szeretheti és sokoldalú a felhasználású. A kis mozzarella gömbök helye örök a salátákban - mint például a szicíliai caprese salátában (közöljük a receptjét). Megkóstolandó persze bundáskenyérben is. Előbb azonban álljon itt a Magyarországon kapható 15 féle fior di latte mozzarella sajt vaktesztje! Előljáróban: van legjobb a mozzarella sajtok között is - Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület kóstolói szerint.

Hírek

Túlzott húsfogyasztás. Amikor az antibiotikum is csődöt mond

Különösen azokban a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban növekszik a haszonállatok gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képessége, ahol robbanásszerűen nőtt a húsfogyasztás mértéke - állapították meg zürichi kutatók.

Ezreknél kopogtat a KSH – megkérdezik, mit eszünk

Öt év elteltével újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait az európai lakossági egészségfelmérés részeként - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főosztályvezetője.

Országos sztrájkot tartanak a közszolgák

Október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot a köztisztviselők és a szociális dolgozók szakszervezete, mondván a kormány nem tartotta be ígéreteit és becsapta a szociális ágazatban dolgozókat.

Az internetről tárgyalt Trump és Zuckerberg

Donald Trump amerikai elnök és a Facebook első embere, Mark Zuckerberg a Fehér Házban találkozott. Megbeszélésük egyik fő témája az internet szabályozása volt.

Horrorkaravánok. A bírság sem visszatartó erő

Átlagosan havonta száz horrorkaravánt, vagyis szabálytalan járműszerelvényt fogtak el idén az utakon. A szabálytalan sofőrökre kiszabható helyszíni bírság legmagasabb összege 150 ezer forint.

Kanyaró – hét megbetegedés Horvátországban

Két hét alatt hét kanyarós megbetegedést regisztráltak Zágrábban. Szakemberek szerint aggasztó, hogy a betegek nem voltak semmilyen kapcsolatban egymással.

Felfegyverzik az űrhajósokat Oroszországban

Űrhajósoknak szánt fegyvert tesztelnek Oroszországban: az asztronauták vadállattámadások kivédésére használhatják, ha eldugott térségben érnek földet.

Fukusima. Felmentették az atomerőmű üzemeltetőit

Felmentették a fukusimai atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját. Azzal vádolták őket, hogy nem tettek meg mindent a nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

Hőség Japánban – ezrek kerültek kórházba

Japánban négyezer ember került kórházba a nagy hőség miatt, többségük idős - közölte a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság.

Új-Zélandon forog a Gyűrűk Ura-sorozat

Akárcsak a filmtrilógiában, az Amazon új Gyűrűk Ura-sorozatában is Új-Zéland lesz Középfölde - erősítette meg a filmstúdió a produkcióról, amely a valaha készült legdrágább tévészéria lesz.

Pécs. Másfél milliárdot csaltak el munkaerő-közvetítéssel

Több száz dolgozó után nem fizette be a közterheket és a forgalmi adóval is trükközött egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló. A költségvetésnek okozott kár meghaladja a másfél milliárd forintot.

A mentolos e-cigaretta a legrákkeltőbb

Nagy mennyiségű rákkeltő anyagot tartalmaznak a mentolos és a mentás ízesítésű elektromos cigaretták - derült ki egy amerikai kutatásból.
Hirdetés

Gazdaság

MÁP Plusz. Százmilliárdok vándoroltak ki a bankokból

Júliusban is folytatódott a lakossági betétállomány csökkenése, a zsugorodás hátterében a Magyar Állampapír Plusz megjelenése áll. Elsősorban a látra szóló és a folyószámlabetéteket érintette a pénzkivonás.

Lagarde: a politikai beavatkozás káros a jegybankokra

A globális gazdaság törékeny és veszélyben van - jelentette ki egy interjúban az Európai Központi Bank soron következő elnöke, aki szerint káros, ha a politikusok beavatkoznak a jegybankok működésébe.

Tiltott széfezés miatt fizet a Hársfa Gold

Engedély nélküli széfszolgáltatás miatt újabb, 15 millió forintos bírságot szabott ki a fővárosi Hársfa Gold Szolgáltató Kft.-re a Magyar Nemzeti Bank.

Folyó fizetési mérleg – deficit a második negyedévben

Az idei második negyedévben 121,5 millió euró hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg, ezzel az elmúlt egy évben harmadszor zárt deficittel. Az idei első negyedévben 56 millió euró, a tavalyi második negyedévben 298,7 millió euró volt a folyó fizetési mérleg többlete.

Cseh vita az NBB-ről: orosz érdekeket szolgál?

A cseh parlamenti felsőház külügyi bizottsága azt javasolja, Csehország lépjen ki a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB), amelyet 1970-ben hoztak létre Moszkvában. A testület zárt ülésen foglalkozott az NBB Budapestre települését ismertető kormányjelentéssel.

Növekedési kötvényprogram – elkezdte a vásárlást az MNB

A Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az első vállalati kötvényt a növekedési kötvényprogramban (nkp), amelybe eddig közel százötven hazai székhellyel rendelkező vállalat regisztrált.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom