Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Készpénz-reneszánsz a világban. A németek és a magyarok is a bankók hívei!?

Készpénz-reneszánsz a világban. A németek és a magyarok is a bankók hívei!?

Terjednek az alternatív fizetési eszközök. Mégis él és virul a már-már eltemetett kápé. Sok országban nő a készpénzállomány. A százdolláros címlet iránt sosem látott mértéket öltött a kereslet. A digitális fizetési eszközöket kínálók körében Németország nehéz piac hírében áll. A magyarok többsége továbbra is készpénzzel fizet, a sárga csekk különösen tartja magát és a népesség 28 százaléka elutasítja a bankjegy és érme nélküli életet.  

Mindenki 100 dollárost akar

A világban csökken a készpénzforgalom. Ezzel egyidejűleg sosem látott mértékű a százdolláros iránti kereslet. Az elmúlt tíz évben megduplázódott a forgalomban lévő bankók száma. Mintegy 12 milliárd darab van belőle, több, mint a legtöbbet használt címletből, az egy dollárosból.

Az okokról csak spekulálni lehet:

  • Az amerikaiak tartanak egy újabb bankválságtól, ezért készpénzben takarítanak meg.
  • A párna alatt őrzött pénz nem kamatozik – ez az érv már nem szól a bankbetét mellett. Egyre több országban minimális vagy negatív a betéti kamat. Ezért sokan dollárra váltják a korábban hazai pénzben őrzött megtakarításaikat.
  • A becslések szerint az alvilág évi 2000 milliárd dollárt próbál tisztára mosni. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók erősödő kontrollja miatt ismét egyre inkább a készpénzes tranzakciók irányába mozdultak.

Az amerikai jegybank, a Fed becslése szerint a 100 dollárosok 80% külföldön van. Nem új jelenség. Az instabil gazdaságú és magas inflációval küzdő országokban sokan tartották dollárban a megtakarításukat. A harmadik világban nem ritka, hogy nagyobb volumenű tranzakcióknál, például ingatlanvásárlásnál az eladók csak USD-t fogadnak el.

A megtakarításokat egyre többen a párnába rejtve őrizhetik

A készpénzállomány más országokban is nő. Egyidejűleg csökken a készpénzforgalom. A készpénzt egyre többen megtakarításuk őrzésére és nem fizetésre használják.

Svédország: elektronikus fizetés, készpénzes megtakarítás

A svédeknél hódítanak a digitális fizetési eszközök a kártya, a Swish App, az e-korona.  A svédek már alig használnak készpénzt. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica. Stockholmban 10 fiókból csak 1-ben van készpénzforgalom! Egyre többen fizetnek Swish App-el, a kereskedelmi pénzintézet és a központi bank közös okostelefon alkalmazásával. A 2009-es 100 milliárd koronáról 2018-ra 60-ra csökkent a forgalomban lévő bankók értéke. A készpénzes tranzakciók értéke ennél is nagyobb arányban esett vissza. Ebből arra lehet következtetni, hogy a svédek egyre több pénzt rejtegetnek a párna alatt.

Stefan Ingves készpénz tartalékról beszélt

A nemzeti bank ösztönzi az elektronikus fizetést. Digitális korona bevezetését tervezi. A bankjegynyomás megszüntetését azonban kizárja. „Politikai, gazdasági válságban, háborús helyzetben, vagy összehangolt hekker támadásnál túl sebezhetők lennénk készpénz nélkül” – magyarázza Stefan Ingves, a Reichsbank igazgatótanácsának tagja. „A magánszemélyeknek és a cégeknek is tanácsoljuk a készpénztartalékot” – teszi hozzá.

Egyre népszerűbb az euró

A valutában megtakarítók és az eladóként csak ezt elfogadók körében az USD messze a legnépszerűbb. Az állami valutatartalékok nagy része is dollárban van. De jön fel az euró! Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint 340 milliárd értékű bankjegy van az euróövezeten kívül. A legtöbb Dél-Kelet-Európában és a Szovjetunió utódállamaiban, ahol a politikai, gazdasági összeomlás után a nemzeti valuta helyett a német márka volt a megtakarítás, és sokszor a mindennapok pénzneme is. A Német Szövetségi Bank becslése szerint a Németországban nyomott bankjegyek 90%-a nem jelenik meg a készpénz forgalomban! Megtakarításokat őriznek benne az ország határain belül és kívül egyaránt.

Az euró bankjegyek döntő része meg sem nem jelenik a készpénz forgalomban

Németország: mérlegen a kápé

c Az előítéletet megerősíti a Német Szövetségi Bank frissen publikált, 2017-es adatokon alapuló elemzése.

Az átlag német évente 220 alkalommal fizet, ami össztársadalmi szinten 20 milliárd tranzakciót eredményez. Ennek 78 százaléka készpénzes, 21 kártyás. Csak 1 százalék az alternatív fizetési eszközök, például az okostelefonos fizetés aránya. A tranzakciók 70 százaléka élelmiszerüzletekben bonyolódik le, a drogériákat (8%) és a divatüzleteket (5%) messze megelőzve. Az esetek háromnegyedében tehát bankjegy cserél gazdát, de a forgalom összeértékének csak 51 százaléka készpénzes, 45 kártyás, 4 százaléka pedig egyéb digitális eszközzel bonyolódik.

Mérlegelnek a vásárlók és a kereskedők is a drágább, olcsóbb az időigényesebb fizetési módok között

A felmérés részben pontot tett egy hitvita végére. A kártya-pártiak örökkévalóságnak érzik, amíg az előttük álló apró után kotorászik. A kápé hívei szerint a PIN bepötyögésével, az aláírással megy az idő. A vitában adatvédelmi, biztonsági, sőt higiéniai érvek is felmerülnek. A tények: egy átlagos fizetés 25 másodpercig tart. A leggyorsabb a kápé 22 másodperc, valamivel lassabb a PIN-es (29 mp), sokkal lassabb az aláírós kártya, amely 39 másodpercet vesz általában igénybe. Viszont ahogy az összeg nő, úgy billen a mérleg a kártya javára. 100 eurónál közel 1 perc kell a bankók megolvasásához, de csak fél a kártyás fizetéshez. Ugyanakkor viszonylag ritkán cserél ennyi pénz gazdát. Az átlagos tranzakcióérték 32 euró. A fizetések 68 százalékában 10 euró alatti összeg cserél gazdát. Az eszköztől függetlenül a korral nő a fizetési idő: 29 éves korhatár alatt 19 -27, 60 év felett 24-35 másodperc.

Végső soron a tranzakciók kereskedőt terhelő költségét is a vevő fizeti. Ezért nem mindegy, melyik mennyibe kerül. A készpénzes fizetés átlagosan 24 centbe, a bankkártyás 33-ba, a hitelkártyás 1 euróba. Viszont minél kisebb a készpénzbevétel összvolumene, annál nagyobb a költsége. Minthogy a 78%-ban készpénzes tranzakciók csak a bevétel 55%-t adják, végeredményben a kártya olcsóbb. A bankkártyás fizetést a kereskedők összbevételének 0,67, a hitelkártyást 1,7, a készpénzest 1,8 százaléka bánja.

Magyarországon maradt a sárga csekk is

Nálunk – Németországgal szemben – nem néznek ferde szemmel arra, aki 100 forintot fizet kártyával. Nem kell már PIN-t ütni, vagy aláírni, elég érinteni. Mégis kápé pártiak vagyunk. Az MNB legutóbbi, 2017-ben publikált, 2016-os adatfelvételen alapuló elemzése szerint az európaiak közül mi ragaszkodnak a leginkább a bankóhoz! A kártyás tranzakciók száma és értéke ugyan nő, de a fizetések 88 százaléka továbbra is készpénzes. Nem utolsó sorban, mert az európai átlagnál kétszer többen, a munkavállalók 21 százaléka még mindig borítékban kapja a fizetését.

A rezsinél, ami a legnagyobb értékű és legrendszeresebb tranzakciókat jelenti, különösen tartja magát a készpénz: 67 százalék részben, 42 teljesen, csak sárgacsekkezik. A befizetések harmada (29%) választja a gyorsabb és egyszerűbb, a Lajtán túl egyeduralkodó állandó beszedési megbízást. A 29 év alattiak 69 százaléka is rendszeresen áll sorba a postán!

A magyarok általában szkeptikusak a digitális fizetéssel szemben: 28 százalék elzárkózik a kápé mentes életmódtól. Az európaiak 43 százaléka az elektronikus fizetést pártolja. Ennél is nagyobb, 52 százalék volt a kártyás fizetések aránya 2017-ben.

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés