megtakarítás

Az elmúlt két év adatai alapján egyértelműen látszik, hogy év elején megugrik a pénzügyi tanácsadás kulcsszó keresési volumene.

A harmadik negyedévben a háztartások átlagos megtakarítása 3,4 millió forintra nőtt,.

Minden nap akciók tömkelege csábít vásárlásra, de valóban sikerül megtakarítást elérni velük?

Az első negyedéves felmérés szerint a 19-29 éves fiatalok 49 százaléka rendelkezett pénzügyi tartalékkal, szemben az előző negyedéveket jellemző 56-60 százalékos aránnyal - közölte a K&H-csoport.

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére.

Szerencsére egyre több szülő tartja fontosnak gyermeke támogatását a felnőtté válás komoly, kezdeti kiadásai kapcsán.

Januárban a decemberi erős csökkenés után csaknem novemberi szintjére erősödött vissza a GKI fogyasztói bizalmi indexe - közölte a gazdaságkutató.

Felértékelődött az öngondoskodás az OTP szeptemberi felmérése szerint, de a megtakarításokat visszaveti a válság - mondta Kovács Antal, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese.

A koronavírus-járvány felértékelte a pénzügyi tudatosság szerepét, és bebizonyította, hogy érdemes rendszeres megtakarítással felkészülni a váratlan helyzetekre - derült ki az OTP Bank megbízásából készített kutatásból.

Átlagosan 418 ezer forint megtakarításuk van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak. Ezen belül a 19-25 évesek 220 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, a 26-29 évesek pedig 800 ezer forinttal.

A budapestiek 29 százaléka nem tud rendszeresen félretenni a jövedelméből. A vidéki városokban élők között 31 százalék, a kistelepüléseken élőknél pedig 43 százalék ez az arány - derült ki az Intrum követeléskezelő felméréséből.

A háztartások hitelállománya az előző évi 338 milliárd forinttal szemben 957 milliárd forinttal nőtt tavaly. A múlt év végi 7107 milliárd forint adósságállomány 15,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor 5,8 százalékos volt a növekedés.

A várható gazdasági lassulás miatt az államnak minden eszközt fel kell használnia a családok pénzügyi biztonságának megerősítése érdekében - jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Terjednek az alternatív fizetési eszközök. Mégis él és virul a már-már eltemetett kápé. Sok országban nő a készpénzállomány. A százdolláros címlet iránt sosem látott mértéket öltött a kereslet. A digitális fizetési eszközöket kínálók körében Németország nehéz piac hírében áll. A magyarok többsége továbbra is készpénzzel fizet, a sárga csekk különösen tartja magát és a népesség 28 százaléka elutasítja a bankjegy és érme nélküli életet.  

A háztartások 9060 milliárd forint összes kötelezettségének 37,0 százaléka lakáshitel. Ugyanakkor 2018-ban a háztartások 2985 milliárd forinttal gyarapították megtakarításaikat. Új hitelt 441 milliárd forintot vettek fel, így nettó 2544 milliárd forinttal - a GDP 6,0 százalékának megfelelő összeggel - növelték pénzvagyonukat - derül ki a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak legfrissebb adataiból.

Egyre több fiatal gondol az öngondoskodásra, a K&H ifjúsági indexe szerint míg 2017 elején a 19-29 évesek mindössze 3 százaléka fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjra, addig 2018 elején már 11 százalékuk, 2018 végén pedig 14 százalékuk tett félre öngondoskodási céllal.

Tavaly a honvédelmi tárca tartotta magát legjobban a költségvetési törvényhez, míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium külön-külön több száz milliárd forinttal túllépte a tervezett kiadásait.

Az elmúlt évben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő pénztáraknál soha nem látott szintre emelkedett az egyéni befizetések összege. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai 2018-ban összesen több mint 70 milliárd forintot fizettek be, ami 12 százalékos emelkedés éves szinten, az egészségpénztárakba pedig közel 30 milliárd forintot fizettek be a tagok, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Tízmillió forintos bírsággal is számolhatnak a kötelező átfogó energetikai átvilágítást elmulasztó nagyvállalatok, miközben az audit komolyabb beruházás nélkül is 5-10 százalékkal csökkentheti az energetikai költségeket.