Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés
No menu items!

Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés

Észre kellene venni, hogy politikai befolyást is vásárol Kína azzal, hogy önti a tőkét Európába és azon kívülre is, figyelmeztet a The Economist, a mértékadónak tartott angol nyelvű gazdasági folyóirat. A hazánkat és Lengyelországot külön is említő írás nem csak a kínai befektetések kontinensre gyakorolt hatásaival és távlataival foglalkozik. A geopolitikai vonatkozások, Amerika sem marad látóterén kívül.

Abból indul ki, hogy Kínának határozott tervei vannak Európával: 2016-ban már a 36 milliárd eurót (40 milliárd dollár) is elérő kínai befektetések az előző évihez képest megduplázódtak. Igaz, 2017-ben a külföldre irányuló direkt kínai befektetések csökkentek, az európai részesedésük azonban az ötödéről a negyedére emelkedett.

A szerző szerint Kína a pénzügyi erőfitogtatása politikai befolyáshoz vezetett. Tavaly Görögország az egyik ENSZ fórumon megakadályozta, hogy az Európai Unió bírálja a kínai emberi jogi helyzetről szóló jelentést, a cseh elnök, Milos Zeman célja, hogy hazája Kína „elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozója” legyen Európában. Magyarország és Görögország megakadályozta az EU-t abban, hogy támogasson egy Kínának a Dél-Kínai Tengerre szóló területi igénye elleni bírósági ítéletet. Európának, de Amerikának is önvizsgálatot kellene tartani – szögezi le a cikk. Úgy fogalmaz,  Amerika jobban tenné, ha a régi szövetségeseinek hűségéért versenyezne, hiszen mindnyájuk érdekét az szolgálná, ha az európaiak körültekintőbben adagolnák a Kína iránti vendégszeretetüket.

Kína növekvő lehetőséget lát Európában. Az az érdeke, hogy Európa stabil maradjon és nyitott legyen az üzleti együttműködésekre.

A The Economist elemzője úgy látja, olyan ügyekben például, mint a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem Kína sokkal felelősségteljesebben viselkedett, mint a Trump adminisztráció, mert globális egyetértésre törekedett, nem pedig „gránátot vágott” a felek közé. Néhány európai állam azonban ezt tévesen akként értékeli, hogy Kína hasznos ellensúlyt képezhet a kiszámíthatatlan Egyesült Államokkal szemben. Más európai tagállamok viszont attól tartanak, Kína úgy profitál majd az együttműködésből, hogy egy idő után aláássa Európa katonai szövetségét az Egyesült Államokkal.

A lap arra figyelmeztet, hogy Európának rá kell találnia a naivitás és az ellenségeskedés vadhajtásaitól mentes aranyközépútra. Nem tanácsos például olyan mértékű megszorításoknak alávetni a kínai cégeket Európában, mint amilyen bánásmódban az európai vállalatok részesülnek Kínában – fogalmaz. Ugyanakkor “egyes kormányoknak” minden befektetést egyenként kellene megvizsgálnia. Montenegrónak nem lett volna szabad megengednie, hogy a Kínával szemben fennálló tartozásai kényszerítő magasságokba szökjön, Magyarországnak és Lengyelországnak pedig sokkal szigorúbban meg kellett volna vizsgálnia a kínai infrastrukturális projekteket.

A lap szerzője felrója az öreg kontinens megosztottságát, mivel szerinte Európának végre egy, közös hangot kellene megütnie. “A tagállamok egyike sem tudja egymaga Kínát legyűrni, de ha összefognak, közösen cselekedve évtizedek alatt talán sikerülhet nekik. Az EU-nak jobban kellene élni a minősített többségű szavazás intézményével, mintsem hogy egyhangú szavazást tart olyan ügyekben, amelyek Kína számára kényesek, példának okáért az emberi jogok kérdésében. Ez megnehezítené Kína számára, hogy megbénítsa az EU-t azzal, hogy időnként egy kis tagállamot „kivesz a pakliból.” – fogalmaz az elemzés.

Az EU-nak ellenőriznie kellene a tagállami beruházásait. Azokra a déli és keleti államokra különösen oda kellene figyelnie – folytatja a sort a szerző – amelyek sérülékenyebbek a kínai befolyás miatt és más beruházási forrásokat kellene számukra biztosítani, az általuk fontosnak ítélt projektek megvalósítására. A jelenleginél nagyobb, belső európai szolidaritás kialakulásáig még hosszú út vezet – állapítja meg konklúzióként a cikk szerzője.

A The Economist véleménycikke azt is tanulságként ajánlja olvasói figyelmébe, hogy Amerika és az EU különösen a kereskedelem területén erős és potenciális partnerek lehetnének, ily módon képesek lennének Kínával elfogadtatni a globális szabályok betartását.

A teljes cikk angol nyelven itt olvasható. The Economist

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Bővül a vezető német index kosara

Harmincról negyvenre bővítik jövőre a német tőzsde jelenleg DAX-30 néven futó elit indexében szereplő cégek számát.

Lakásáfa. Az MNB hosszabb távú kedvezményt javasol

Az 5 százalékos áfa 2021-es visszavezetése lendületet adhat a lakáspiacnak, mivel támaszt nyújt az új lakások vásárlására. Éppen ezért az MNB a kedvezmény hosszabb távra történő bevezetését szorgalmazza - mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, a jegybank novemberi Lakáspiaci jelentését bemutatva.

Újra itt az idősek vásárlási sávja – részletek

Mától vezették be ismét az idősek vásárlási sávját. Az élelmiszerüzletekben, a drogériákban és a gyógyszertárakban a 65 év felettiek a védett vásárlási idősávon kívüli időszakban is szabadon vásárolhatnak.

Volt OTP-s lehet az MKB új elnök-vezérigazgatója

Az MKB Bank december 14-ei rendkívüli közgyűlésén Barna Zsoltot javasolják a vállalat vezérigazgatói posztjára - közölte a pénzintézet.

Hírek

Újra itt az idősek vásárlási sávja – részletek

Mától vezették be ismét az idősek vásárlási sávját. Az élelmiszerüzletekben, a drogériákban és a gyógyszertárakban a 65 év felettiek a védett vásárlási idősávon kívüli időszakban is szabadon vásárolhatnak.

Volt OTP-s lehet az MKB új elnök-vezérigazgatója

Az MKB Bank december 14-ei rendkívüli közgyűlésén Barna Zsoltot javasolják a vállalat vezérigazgatói posztjára - közölte a pénzintézet.

Bill Gates már csak a harmadik leggazdagabb

Elon Musk, a Tesla alapítója a világ második leggazdagabb embere a Bloomberg számításai szerint. Az eddigi második helyről a harmadik helyre csúszott vissza Bill Gates, a Microsoft alapítója.

Szálló por – Több településen nagy a légszennyezettség

Több településen, különösen Miskolcon és környékén, illetve Nyíregyházán megnőtt a légszennyezettség a magas szállópor-tartalom miatt. Budapest sem kivétel.

Hipót árult vírusellenes csodaszerként – vádemelés

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki engedély nélkül, gyógyszerként forgalmazott egy háztartási hipóhoz hasonló hatású készítményt - közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.

Visszajöhet a vásárlási idősáv – kicsit másképp

A vásárlási idősáv bevezetését javasolták az Idősek Tanácsának tagjai, de a tavaszitól eltérő gyakorlattal - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Feszültség a Közel-Keleten – drágul az olaj

A Brent olajfajta ára szeptember eleje óta a legmagasabb szintre emelkedett hétfő délelőtt a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos újabb kedvező hírekre, illetve amiatt, hogy ismét feszültté vált a helyzet a Közel-Keleten.

Mától ingyenesek a parkolóházak éjszakára

A koronavírus-veszélyhelyzetre tekintettel újabb parkolást könnyítő intézkedésekről döntött a kormány.

Tovább nő a gázolaj ára szerdán

Szerdától a gázolaj literenkénti átlagára bruttó 2 forinttal drágul, a benziné viszont nem változik.

Koronavírus – Kína. Egymillió embert már beoltottak

Már mintegy egymillió embert oltottak be a kínai Sinopharm által kifejlesztett kísérleti vakcinával Kína sürgősségi programjának keretében - számolt be a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna a vállalat közlésére hivatkozva.

Harminc év alatt százmilliárd forint bírság – jubilál a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megalakulása óta 5054 eljárást indított a tiszta gazdasági verseny védelmében, 1298 esetben szabott ki versenyfelügyeleti bírságot összesen 100 milliárd 848 millió 726 ezer 900 forint összegben - tájékoztatott a hivatal annak alkalmából, hogy az Országgyűlés éppen harminc éve határozott a megalapításáról.

“Érző robotok” hódítanak japán szíveket

Az ipar számára régóta készülnek a legkülönfélébb feladatokra bevetett robotok. Miért nem ne állhatnának az emberi lélek szolgálatában is? Japán vállalkozó sokat érő ötlet.

Gazdaság

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).

Távmunka. Az MNB informatikai biztonságot vár a bankoktól

A jegybank legkésőbb január 1-jétől elvárja, hogy a pénzügyi intézmények IT-biztonsági szabályzatai egészüljenek ki a távmunkához szükséges hozzáféréseket szabályozó dokumentummal - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kötelező e-fizetés. Az új szolgáltatással terminál sem kell

Immár a magyarországi kereskedők is használhatják okostelefonjukat kártyaelfogadásra - jelentette be a SoftPos szolgáltatást bevezető Fizetési Pont és a Mastercard.

Itt a második fogyasztóbarát otthonbiztosítás

A Magyar Nemzeti Bank pozitívan bírálta el a Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás programra jelentkező Wáberer Hungária Biztosító pályázatát. A társaság legkésőbb 60 napon belül megkezdheti a minősített termékek forgalmazását.

NHP Hajrá. Duplázza a keretösszeget az MNB

Az Nhp Hajrá! kihasználtsága november közepére meghaladta az 1000 milliárd forintot, ezért a program keretösszegének 1000 milliárd forintos emeléséről döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom