Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés
No menu items!

Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés

Észre kellene venni, hogy politikai befolyást is vásárol Kína azzal, hogy önti a tőkét Európába és azon kívülre is, figyelmeztet a The Economist, a mértékadónak tartott angol nyelvű gazdasági folyóirat. A hazánkat és Lengyelországot külön is említő írás nem csak a kínai befektetések kontinensre gyakorolt hatásaival és távlataival foglalkozik. A geopolitikai vonatkozások, Amerika sem marad látóterén kívül.

Abból indul ki, hogy Kínának határozott tervei vannak Európával: 2016-ban már a 36 milliárd eurót (40 milliárd dollár) is elérő kínai befektetések az előző évihez képest megduplázódtak. Igaz, 2017-ben a külföldre irányuló direkt kínai befektetések csökkentek, az európai részesedésük azonban az ötödéről a negyedére emelkedett.

A szerző szerint Kína a pénzügyi erőfitogtatása politikai befolyáshoz vezetett. Tavaly Görögország az egyik ENSZ fórumon megakadályozta, hogy az Európai Unió bírálja a kínai emberi jogi helyzetről szóló jelentést, a cseh elnök, Milos Zeman célja, hogy hazája Kína „elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozója” legyen Európában. Magyarország és Görögország megakadályozta az EU-t abban, hogy támogasson egy Kínának a Dél-Kínai Tengerre szóló területi igénye elleni bírósági ítéletet. Európának, de Amerikának is önvizsgálatot kellene tartani – szögezi le a cikk. Úgy fogalmaz,  Amerika jobban tenné, ha a régi szövetségeseinek hűségéért versenyezne, hiszen mindnyájuk érdekét az szolgálná, ha az európaiak körültekintőbben adagolnák a Kína iránti vendégszeretetüket.

Kína növekvő lehetőséget lát Európában. Az az érdeke, hogy Európa stabil maradjon és nyitott legyen az üzleti együttműködésekre.

A The Economist elemzője úgy látja, olyan ügyekben például, mint a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem Kína sokkal felelősségteljesebben viselkedett, mint a Trump adminisztráció, mert globális egyetértésre törekedett, nem pedig „gránátot vágott” a felek közé. Néhány európai állam azonban ezt tévesen akként értékeli, hogy Kína hasznos ellensúlyt képezhet a kiszámíthatatlan Egyesült Államokkal szemben. Más európai tagállamok viszont attól tartanak, Kína úgy profitál majd az együttműködésből, hogy egy idő után aláássa Európa katonai szövetségét az Egyesült Államokkal.

A lap arra figyelmeztet, hogy Európának rá kell találnia a naivitás és az ellenségeskedés vadhajtásaitól mentes aranyközépútra. Nem tanácsos például olyan mértékű megszorításoknak alávetni a kínai cégeket Európában, mint amilyen bánásmódban az európai vállalatok részesülnek Kínában – fogalmaz. Ugyanakkor “egyes kormányoknak” minden befektetést egyenként kellene megvizsgálnia. Montenegrónak nem lett volna szabad megengednie, hogy a Kínával szemben fennálló tartozásai kényszerítő magasságokba szökjön, Magyarországnak és Lengyelországnak pedig sokkal szigorúbban meg kellett volna vizsgálnia a kínai infrastrukturális projekteket.

A lap szerzője felrója az öreg kontinens megosztottságát, mivel szerinte Európának végre egy, közös hangot kellene megütnie. “A tagállamok egyike sem tudja egymaga Kínát legyűrni, de ha összefognak, közösen cselekedve évtizedek alatt talán sikerülhet nekik. Az EU-nak jobban kellene élni a minősített többségű szavazás intézményével, mintsem hogy egyhangú szavazást tart olyan ügyekben, amelyek Kína számára kényesek, példának okáért az emberi jogok kérdésében. Ez megnehezítené Kína számára, hogy megbénítsa az EU-t azzal, hogy időnként egy kis tagállamot „kivesz a pakliból.” – fogalmaz az elemzés.

Az EU-nak ellenőriznie kellene a tagállami beruházásait. Azokra a déli és keleti államokra különösen oda kellene figyelnie – folytatja a sort a szerző – amelyek sérülékenyebbek a kínai befolyás miatt és más beruházási forrásokat kellene számukra biztosítani, az általuk fontosnak ítélt projektek megvalósítására. A jelenleginél nagyobb, belső európai szolidaritás kialakulásáig még hosszú út vezet – állapítja meg konklúzióként a cikk szerzője.

A The Economist véleménycikke azt is tanulságként ajánlja olvasói figyelmébe, hogy Amerika és az EU különösen a kereskedelem területén erős és potenciális partnerek lehetnének, ily módon képesek lennének Kínával elfogadtatni a globális szabályok betartását.

A teljes cikk angol nyelven itt olvasható. The Economist

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa!

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.

Versenyfelügyeleti eljárás indult a kisgyermekes szülők érdekében

Különösen nagy figyelmet fordítanak azoknak a vállalkozásoknak, illetve termékeknek vizsgálatára, amelyek esetében a kereskedelmi kommunikáció például időseket, betegeket, kisgyermekes szülőket, családokat érint.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...