Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés
No menu items!

Kína befolyást vásárol befektetéseivel az EU-ban? – geopolitika és befektetés

Észre kellene venni, hogy politikai befolyást is vásárol Kína azzal, hogy önti a tőkét Európába és azon kívülre is, figyelmeztet a The Economist, a mértékadónak tartott angol nyelvű gazdasági folyóirat. A hazánkat és Lengyelországot külön is említő írás nem csak a kínai befektetések kontinensre gyakorolt hatásaival és távlataival foglalkozik. A geopolitikai vonatkozások, Amerika sem marad látóterén kívül.

Abból indul ki, hogy Kínának határozott tervei vannak Európával: 2016-ban már a 36 milliárd eurót (40 milliárd dollár) is elérő kínai befektetések az előző évihez képest megduplázódtak. Igaz, 2017-ben a külföldre irányuló direkt kínai befektetések csökkentek, az európai részesedésük azonban az ötödéről a negyedére emelkedett.

A szerző szerint Kína a pénzügyi erőfitogtatása politikai befolyáshoz vezetett. Tavaly Görögország az egyik ENSZ fórumon megakadályozta, hogy az Európai Unió bírálja a kínai emberi jogi helyzetről szóló jelentést, a cseh elnök, Milos Zeman célja, hogy hazája Kína „elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozója” legyen Európában. Magyarország és Görögország megakadályozta az EU-t abban, hogy támogasson egy Kínának a Dél-Kínai Tengerre szóló területi igénye elleni bírósági ítéletet. Európának, de Amerikának is önvizsgálatot kellene tartani – szögezi le a cikk. Úgy fogalmaz,  Amerika jobban tenné, ha a régi szövetségeseinek hűségéért versenyezne, hiszen mindnyájuk érdekét az szolgálná, ha az európaiak körültekintőbben adagolnák a Kína iránti vendégszeretetüket.

Kína növekvő lehetőséget lát Európában. Az az érdeke, hogy Európa stabil maradjon és nyitott legyen az üzleti együttműködésekre.

A The Economist elemzője úgy látja, olyan ügyekben például, mint a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem Kína sokkal felelősségteljesebben viselkedett, mint a Trump adminisztráció, mert globális egyetértésre törekedett, nem pedig „gránátot vágott” a felek közé. Néhány európai állam azonban ezt tévesen akként értékeli, hogy Kína hasznos ellensúlyt képezhet a kiszámíthatatlan Egyesült Államokkal szemben. Más európai tagállamok viszont attól tartanak, Kína úgy profitál majd az együttműködésből, hogy egy idő után aláássa Európa katonai szövetségét az Egyesült Államokkal.

A lap arra figyelmeztet, hogy Európának rá kell találnia a naivitás és az ellenségeskedés vadhajtásaitól mentes aranyközépútra. Nem tanácsos például olyan mértékű megszorításoknak alávetni a kínai cégeket Európában, mint amilyen bánásmódban az európai vállalatok részesülnek Kínában – fogalmaz. Ugyanakkor “egyes kormányoknak” minden befektetést egyenként kellene megvizsgálnia. Montenegrónak nem lett volna szabad megengednie, hogy a Kínával szemben fennálló tartozásai kényszerítő magasságokba szökjön, Magyarországnak és Lengyelországnak pedig sokkal szigorúbban meg kellett volna vizsgálnia a kínai infrastrukturális projekteket.

A lap szerzője felrója az öreg kontinens megosztottságát, mivel szerinte Európának végre egy, közös hangot kellene megütnie. “A tagállamok egyike sem tudja egymaga Kínát legyűrni, de ha összefognak, közösen cselekedve évtizedek alatt talán sikerülhet nekik. Az EU-nak jobban kellene élni a minősített többségű szavazás intézményével, mintsem hogy egyhangú szavazást tart olyan ügyekben, amelyek Kína számára kényesek, példának okáért az emberi jogok kérdésében. Ez megnehezítené Kína számára, hogy megbénítsa az EU-t azzal, hogy időnként egy kis tagállamot „kivesz a pakliból.” – fogalmaz az elemzés.

Az EU-nak ellenőriznie kellene a tagállami beruházásait. Azokra a déli és keleti államokra különösen oda kellene figyelnie – folytatja a sort a szerző – amelyek sérülékenyebbek a kínai befolyás miatt és más beruházási forrásokat kellene számukra biztosítani, az általuk fontosnak ítélt projektek megvalósítására. A jelenleginél nagyobb, belső európai szolidaritás kialakulásáig még hosszú út vezet – állapítja meg konklúzióként a cikk szerzője.

A The Economist véleménycikke azt is tanulságként ajánlja olvasói figyelmébe, hogy Amerika és az EU különösen a kereskedelem területén erős és potenciális partnerek lehetnének, ily módon képesek lennének Kínával elfogadtatni a globális szabályok betartását.

A teljes cikk angol nyelven itt olvasható. The Economist

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Negyven éve nem történt olyan Nagy-Britanniában, mint most

Negyven év óta először mértek Nagy-Britanniában tíz százalék fölötti éves inflációt: a brit statisztikai hivatal (ONS) beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak (CPI) júliusban 10,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Jászai Gellért új pozícióból irányítja tovább a 4iG-t

A 4iG Nyrt.-nél szétválik a stratégiai és az operatív irányítás és ezzel az elnöki, valamint a vezérigazgatói pozíció: Jászai Gellért a csoport többségi részvényese, az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a vállalatcsoport stratégiáját - közölte a társaság.

A szuperszonikus, fenntartható repülésre voksol az American Airlines

Az American Airlines megállapodott a Boom Supersonic 20 szuperszonikus Overture repülőgépének megvásárlásáról - jelentették be a vállalatok.

Hiába a kedvező GDP-adat, tovább gyengült a forint

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda délig kora reggelhez képest.

Hírek

Jászai Gellért új pozícióból irányítja tovább a 4iG-t

A 4iG Nyrt.-nél szétválik a stratégiai és az operatív irányítás és ezzel az elnöki, valamint a vezérigazgatói pozíció: Jászai Gellért a csoport többségi részvényese, az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a vállalatcsoport stratégiáját - közölte a társaság.

Hiába a kedvező GDP-adat, tovább gyengült a forint

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda délig kora reggelhez képest.

Figyelmeztet a NAV: adózni kell a lakáskiadás után

A kiadó ingatlanok piacának augusztus-szeptemberi csúcsszezonja előtt a hosszú távú lakáskiadás és bérlés adózási szabályaira és egyéb részleteire hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Drágább lesz a bliccelés a BKK járatain szeptembertől

Növekednek a pótdíjösszegek szeptember 1-től, ugyanakkor új kedvezményrendszert is bevezetnek a fővárosi közösségi közlekedésben - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Válságálló a bécsi vízellátás

Miközben ősziesen hulló sárga falevelek és kiégett mezők csúfítják el a nyári tájat Európa-szerte, az osztrák főváros mégsem aggódik a vízellátás miatt. Mégpedig azért, mert miközben a bécsi víz jó minőségű, a város klímatanácsnoka, Jürgen Czernohorszky szerint egyben válságbiztos is. A város célja, hogy különböző intézkedésekkel legalább 2050-ig szavatolja a városlakók biztonságos vízellátását.

Újabb támogatást kapnak a benzinkutasok

A kormány folytatja a kis benzinkutak támogatását, erre a célra 18,5 milliárd forintot különített el - jelentette be az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Nagyot gyengült a forint, jóval 400 felett jár az euró

Nagyot gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: az eurót a déli órákban 404,08 forinton jegyezték a kora reggeli 398,43 forint után.

Olcsóbb lett a tankolás Horvátországban

Horvátországban tovább csökkent az üzemanyagok ára. Az új árszabás az ország összes kiskereskedelmi töltőállomására vonatkozik - közölte a horvát kormány.

Gazdaság

Augusztusban folyamatos volt a banki hitelkamat-emelés

Két hét alatt valamennyi nagybank drágított a hitelein azt követően, hogy az MNB 10 százalék fölé vitte az alapkamatát. Most főleg a személyi kölcsönök voltak soron, amelyekből már az olcsóbbakért is többet kell fizetni a jegybanki kamatnál. A lakáshiteleknél pedig általánossá vált a 8 százalék feletti THM - derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Kéthetes mélyponton a forint – megvannak az okai

Kedden tovább növelte veszteségeit a magyar fizetőeszköz, amely ezzel kéthetes mélypontra zuhanva alulteljesítette régiós társait, amelyek mérsékeltebb esést mutattak.

Fizetési mérleg. 806 millió eurós hiány júniusban

A májusi csökkenés után júniusban a korábbi hónapok szintjére, 806 millió euróra nőtt a folyó fizetési mérleg havi hiánya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. Májusban 370 millió, áprilisban és márciusban egyformán 780 millió euró volt a folyó mérleg deficitje.

OTP: stabil a teljesítmény, bizonytalan az orosz leánybank sorsa

Az egyedi tételeket nem számítva, a háború hatásaival együtt a tavalyihoz hasonló lett az OTP csoport teljesítménye a második negyedévben, ami a bank stabilitását és erejét mutatja - mondta Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese a bank eredményeit értékelő sajtótájékoztatón. Azt is közölte: vizsgálják az orosz leánybank értékesítésének lehetőségét.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom