Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kínai kezek műve: ’Made in Italy’ - a legális megoldás
No menu items!

Kínai kezek műve: ’Made in Italy’ – a legális megoldás

A toszkánai Prato az olasz textilgyártás fővárosa. Szinte minden kínai kézben van. Gazdasági bevándorlóként érkeztek, hamar felvirágoztatták a haldokló olasz textilipart. Varrodáik azonban az adócsalás és az üzemi balesetek miatt rossz hírűek. A Repubblica riportere felkereste a Firenze közeli várost.

Parto nem lett korona-gócpont

Matteo Biffoni

Amikor az olaszok értesültek a Kínában járványos méreteket öltő korona-vírus megbetegedésekről, biztosak voltak benne, hogy a Covid-19 rövidesen Partoban is felüti a fejét. Azonban április elején, amikor már egész Itáliában kijárási tilalom volt és Észak-Olaszországban naponta százak haltak meg, Prato polgármestere jóval az országos átlag alatti megbetegedésszámról nyilatkozhatott a kínai állami tévének. A január végi kínai újévet sokan a hazájukba töltötték a toszkán városban dolgozó kínaiak közül. De visszatérésük után önkéntes karanténba vonultak.

„Példamutató viselkedésüknek köszönhetjük, hogy a város nem lett a koronavírus-járvány olasz epicentruma” – mondta Matteo Biffoni a CCTV-nek.

A pratoi kínai vállalkozókat tömörítő érdekképviseleti szervezet vezetője, Zhou Rong Jing már január közepén egy ’Covid Task Force’ létrehozásáról tájékoztatta a polgármestert. A nagyhatalmú szövetség rendelte el a karantént és ellenőrizte annak betartását. A kínai vállalkozókat pedig arra kötelezte, hogy üzemeikben vezessenek be távolságtartási szabályokat és tegyék kötelezővé a maszkot.

Legálisan Itáliában élő kínai még nem halt meg

A kínaiak 25 éve vannak jelen Pratoban. Felvásárolták a bezárt, vagy a csőd szélén álló olasz textilüzemeket és újraindították a termelést. Napjainkban hivatalosan 31 ezer kínai él Pratoban. Valójában legalább 50 ezren lehetnek a 200 ezres városban. A legenda szerint még egyetlen tartózkodási engedéllyel rendelkező kínai sem halt meg. Az elhunytak papírját tovább használja az illegális honfitársaik. Hiába a fénykép a tartózkodási engedélyben, egy európainak nehéz az ázsiaiakat megkülönböztetni.

Műhely Sesto Fiorentinóban, Firenze és Prato között, ahol a kínaiak bőr kézitáskákat készítenek Kép/Forrás/Jordan Pouille

A Pratoi Kereskedelmi- és Iparkamara nyilvántartásában 5.850 kínai vállalkozást szerepel. 4.200 textilipari. A többi 2.700 a városban élő kínaiaknak nyújt szolgáltatásokat. Pratoban valóságos ’Chinatown’ alakult ki az elmúlt években éttermekkel, üzletekkel, bárokkal és játéktermekkel.

A textilipar felvirágoztatói

A legtöbb kínai Vencsouból érkeztek Toszkánába. A ’90-es évek közepén, a kommunista vezetés által elrendelt gazdasági szerkezetváltás miatt sokan elveszítették a munkájukat a Sanhajtól délre fekvő 3 milliós kikötővárosban. A kormánynak nem volt ellenére, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. Sokaknak párizsi éttermek konyhájában, 15 órás munkanappal, alacsony fizetéssel kezdődött az európai kaland. Felfedezték azonban a haldokló olasz textilipar kínálta lehetőséget.

’Pronto Moda’

Gyártási módszerük ’Pronto Moda’ (’Azonnali Divat’) néven fogalom lett. Villámgyorsan legyártott ruhákkal reagálnak az európai kiskereskedők igényeire. Sokuk ugyanis nem engedheti meg magának, hogy két hónapot várjon, mire Kínából megérkezik a szállítmány. Ahogy azt se, hogy igényes vevői ’Made in China’ feliratot találjanak a méregdrága textiliában. A ’Made in Italy’ eredetmegjelölés annál jobban hangzik.

Osztály alapú társadalom

A legtöbb kínai nem dolgozik sokkal jobb körülmények között, mint a francia gasztronómiába kikötő honfitársai. Többségük alig hagyja el a textilüzemeket. Kevés szabadidejüket a gyárcsarnokokkal szomszédos hálótermekben töltik. A kizsákmányolók saját, szintén Vencsouból emigrált honfitársaik. Ők villákban laknak a toszkán dombvidéken és luxusautókkal furikáznak Prato utcáin.

Botrányok sokasága

Pratoban virágzanak a kínai cégek. Adót azonban nem szeretnek fizetni a vállalkozók. Legalábbis erre lehetett következtetni egy 2010-es botrányból. Kiderült, hogy évről-évre legalább 1 milliárd euró folyik feketén Kínába.

Kínai dolgozók egy pratói textilgyárban, amelyet tűzveszély és illegális lakóhelyiségek miatt bezártak

2013-ban egy gyári tűzzel került Parto az országos sajtó érdeklődésének középpontjába. A biztonsági előírások teljes ignorálása vezetett a hét halálos áldozattal járó tragédiához. Ugyan ebben az évben egy rendőrségi nyomozás mérleg- és tartózkodási engedély hamisításokat állapított meg több kínai cégnél. Matteo Biffoni ígéretéhez híven párbeszédet kezdett a kínai vállalkozókkal. A látszat szerint sikerrel. Az utóbbi években nincsenek botrányok.

“A kínai munkás már túl drága”

A Repubblica riportere Pratoba utazott, hogy kiderítse, valóban javult-e a helyzet. Sikerült bejutnia egy textil üzemébe és interjúra bírnia a tulajdonost. Wen Jun Hui rögtön a munkásokra kezdett panaszkodni:„A kínaiak túl drágán dolgoznak. A pakisztániak és az afrikaiak olcsóbbak, de képzetlenek és megbízhatatlanok.”

Az üzeme kívülről elhagyottnak látszik Az ablakok lefedve, hogy nem szűrődjön ki a neoncsövek fénye. Nem kell mindenkinek tudnia, hogy éjjel-nappal folyik a munka. Néhány munkapadon selyemruhák készülnek. 1.800 darabnak másnap már úton kell lennie Párizsba. A vevő szintén kínai. „Korábban neki is volt üzeme. Aztán csődbe ment. Most a nulláról kezdi újra. Boltja van Párizsban. Jól megy. Kelendő az olcsó ’Made in Italy’” – mondja Hui. A több asztalnál táskásakat varrnak.

Hui 14 eurót kap egy darabért a megrendelőtől. De tudja, hogy a középkategóriás olasz márka butikjaiban 220 euróért árulják őket.

Hui könyvelőként dolgozott Vencsou. Egy állásbörzén elcsábult az európai élet és a közel 1.000 eurós fizetés hallatán. 10 éve érkezett Pratoba és lentről kezdte. Nem érzi, hogy kizsákmányolták volna. Valóban megkeresett havi 800-at a varrással. Eleinte ő is a gyár hálótermében ’lakott’. Ezzel sem volt gondja. „Nem kellett érte fizetni és napi háromszori étkezés is biztosítva volt.”

Véleménye szerint ő nem használja ki a munkásait. Darabonként 15 centet fizet. „Aki ügyes, a 12 órás munkanap alatt megcsinál 600-at. Napi 90 euró. Nem rossz, ugye?!” Nehezen talál munkaerőt. Sok kínai visszatér a hazájába. Utánpótlás alig jön. „Kínában is egyre jobban lehet keresni. Nincs már ok jönni.” Az utánpótlás Afrikából és Pakisztánból érkezik. „Idomulnak. A kínai üzletekben vásárolnak és a kínai büfékben eszik a kínai kosztot” – mondja nevetve. „Viszont nem olyan szorgalmasok és megbízhatóak, mint mi” – teszi hozzá komolyra fordítva a szót.

“Szót kap” egy munkás

A napilap riportere szóba elegyedik egy táskát varró pakisztánival. „Meg vagyok elégedve. A főnök rendben van. Reggel 7 és este 9 között dolgozom. Napi 30 eurót kapok” – újságolja vidáman, miközben a ’főnök’, egy pakisztáni munkafelügyelő, az újságíró mellett áll.

A 23 éves fiú 7 hónapja van az üzemben. Előtte 3 évet egy dél-olasz menekülttáborban töltött. Ennyi idő kellett, hogy megkapjam a menekültstátuszt.Azt hittem, hogy beleőrülök a semmittevésbe. Ezért önszorgalomból megtanultam olaszul.”

A szülőfaliját elfoglalták a talibánok. Az anyját megölték. „Havi 300 eurót tudok küldeni az apámnak és a testvéreimnek. Ez otthon egy vagyon.”  Amin nem a gyárban, hanem egy Prato közeli kisvárosban lakik. A pakisztáni munkafelügyelő közvetítette. 150 eurót fizet egy ágyért. A szobában negyedmagával van. Még 6 szoba van a házban. A családi ház tulajdonosa, egy olasz nyugdíjas havi 3.600 eurót kap a pakisztániaktól.

Nem tökéletes, de javul a helyzet

A pakisztániak többsége részmunkaidőre van bejelentve. „Nyilván, hogy nem napi 4 órában dolgoznak” – mondja a polgármester a Repubblica újságírósának. De előrelépésnek tartja, hogy mindegyiküknek van tartózkodási- és munkavállalási engedélye. Biffoni szerint a munkakörülmények is javultak.

Prato történelmi várásközpontja

A baloldali politikus az egyre jobban működő együttélés bizonyítékának tartja, hogy a 2019-es helyhatósági választásokon két kínait is beválasztottak a képviselőtestületbe. Egyikük Wen Jun Hui. „Pratoban mindenki szívesen látott, ameddig tartja magát a törvényekhez és az együttélés íratlan szabályaihoz” – zárja a beszélgetést a városvezető.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom