Kezdőlap Mozaik Kínai nyomulás Afrikában - Hosszú menetelés
No menu items!

Kínai nyomulás Afrikában – Hosszú menetelés

Miközben a világ gazdasága évek óta a Brexit-tel, Trump elnök kereskedelempolitikai játszmáival, az amerikai-európai kereskedelmi háború lehetőségével, az EU reformjának szükségességével van elfoglalva, Kína folytatja gazdasági nyomulását Afrikában. Olyannyira, hogy a nemzetközi gazdasági sajtó egy része már Afrika kínai „gyarmatosítását” emlegeti.

Talán ez a megállapítás ma még túlzásnak tűnik, de tény, hogy egyes afrikai országokba ömlik a kínai működő tőke, egyre több a kínai érdekeltség és a kereskedelmi kapcsolatok is soha nem tapasztalt magas szinten vannak.

Kína nyersanyagra éhes

Nyílt titok, hogy Kína globális gazdasági szerepre készül, s ehhez egyre több kőolajra és más nyersanyagokra van szükséges. Kiváló beszerzési forrása a nyersanyagoknak Fekete-Afrika, ahol Peking késztermékekkel, az infrastruktúra fejlesztésével (például kikötők, vasútvonalak és utak építése), munkahelyteremtéssel, valamint a tőkebefektetésekkel fizet.

Hatalmas iramban épül ki az afrikai-kínai gazdasági és kereskedelmi hálózat, amely csereviszonyaiban a klasszikus gyarmatosításra hasonlít. Az afrikai kivitel döntően nyersanyag, míg Kínából már feldolgozott áru érkezik, ez azonban a gazdasági kapcsolatoknak csak a felszíne. A hosszú távú elköteleződést a kínai hitelek és beruházások adják, amelyek fő célpontjai leginkább a nyersanyagban gazdag államok.

A statisztikák tanúsága szerint a legtöbb hitelt Etiópia, Angola, Kenya és Szudán kapta eddig Pekingtől, a kínai beruházások fő célországa pedig Egyiptom, Nigéria és Algéria.

A kínai jelenlét számokban

Az elmúlt két évtizedben Kína az afrikai földrész legnagyobb gazdasági partnerévé vált. A hivatalos adatok szerint az ezredforduló óta a két fél közötti kereskedelem évente átlagosan 20 százalékkal, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) pedig ennek körülbelül a duplájával növekedik. Amíg a kontinens és Kína 2001-ben mindössze 13 milliárd dollár értékű áruforgalmat bonyolított le egymással, addig 2015-ben ez az érték már 180 milliárd dollárra növekedett. Sokatmondó tény, hogy ez az összeg több mint a Kínát követő három ország (India: 59 milliárd amerikai dollár; Franciaország: 57 milliárd dollár; USA: 53 milliárd dollár) afrikai kereskedelmének értéke összeadva.

Napjainkban a kínai külföldi segélyek több mint felét Afrika kapja. Ez gyors és látható eredményekkel jár, ugyanakkor – szemben a nyugati befektetőkkel – Kína nem követeli meg az emberi jogok tiszteletben tartását, ami számos afrikai ország szemében vonzóbb alternatívává teszi.

(A John Hopkins kutatóintézet adatai szerint igen sok kínai befektetés irányul Etiópia felé, ahol 2000 óta 12,3 milliárd dollár értékben valósultak meg kínai fejlesztések, elsősorban gátak, utak, vasútvonalak és gyárak épültek. Ennek egyik oka, hogy Etiópiában a legolcsóbb az ipari munkaerő egész Afrikát tekintve: kevesebb, mint száz dollár a havi átlagos kereset.)

Az Afrikába áramló működő tőke állományát tekintve Kína 2014-ben csupán a negyedik volt ugyan, de 2010 és 2014 között a kínaiak közvetlentőke-befektetései évente átlagosan 25 százalékkal nőttek a kontinensen. Ebből a tényből előre jelezhető, hogy Peking legkésőbb 2030-ig ezen a területen is meg fogja előzni az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Franciaországot.

A kínai nyitás háttere

A gazdasági kapcsolatok elemzésekor nem szabad elfeledkezni arról, hogy milyen tényezők motiválják Kína erőteljes nyitását Afrika irányába. Az ötvenes – hatvanas években Peking számára az ideológiai befolyásolás volt elsődleges, hiszen az afrikai országok többsége ezekben az években lett független, felszabadultak a volt gyarmatok. Ma viszont a fő célok:

  • a kőolaj, színes- és nemes fémek (vas, nikkel, vörösréz, stb.) biztosítása a „hátország” számára. (Ma már Kína a világ második legnagyobb olajimportőre az USA után.)
  • az egész világra kiterjedő export-offenzíva folyamatos fenntartásához szükséges alapanyagok zavartalan beszerzése
  • befektetések a térség olajexportáló országaiba (Szudán, Angola, Nigéria, stb.)
  • meghatározó, kikerülhetetlen szereplővé válni a világ olaj-behozatali piacán
  • új piacok keresése és megszerzése
  • a Dél-Dél gazdasági együttműködés fokozása és elmélyítése
  • a segélyezés, a jótétemények folyamatos növelése

Visszatérve a napi üzleti folyamatokra: a statisztikák szerint ma az Európai Unió mögött Kína az afrikai kontinens második legnagyobb kereskedelmi partnere. Noha – amint arról már szó volt – a kereskedelem volumene az utóbbi években meghúszszorozódott, ám Afrika a kínai kereskedelemben az export tekintetében csupán 4,5 százalékkal, az import esetében pedig 6 százalékkal részesedik.

Az egyes országokat illetően nagyon eltérő adatokkal találkozhatunk: míg Algériából csupán az export 3 százaléka irányul Kínába, addig a Kongói Köztársaság 52, Sierra Leone pedig 80  százalék arányban exportál az ázsiai országba, elsősorban nyersanyagot. Érdemes megjegyezni, hogy Kína Afrikába irányuló késztermék kivitele rossz hatással van az afrikai feldolgozóipar fejlődésére, így hosszú távon is lemaradásra kényszerítheti a földrészt.

Áramlik a tőke

A tőkeáramlás tekintetében a kínai tőke kiemelkedő célpontjai a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szudán, a Dél-afrikai Köztársaság és Nigéria. A befektetők persze nem hagyják figyelmen kívül, hogy a Nemzetközi Valutaalap szerint Fekete-Afrika összesített bruttó nemzeti terméke (GDP) nagyjából csak Spanyolországéval egyenlő. Ugyanakkor az afrikai országok egyik legfőbb külföldi bevétele például a külföldön dolgozó afrikaiak hazautalásaiból származik, ami mintegy 40-50 millió dollár.

A kínai tőke beáramlása Afrikába egy tanulmány szerint az elmúlt években számos előnnyel járt az országok számára. Az afrikai országok többsége gazdaságilag jelenleg olyan fejlettségi szinten áll, mint ahol Kína állt néhány évtizeddel ezelőtt. Csakhogy azóta Kína példátlanul dinamikus fejlődésen ment keresztül, most pedig ugyanerre a fejlődési pályára állhat rá az afrikai kontinens is, kínai segítséggel.

A tőkén túl, a kínai cégeken és szakembereken keresztül  beáramlanak a kontinensre többek között a gyártási know-how-k, a kereskedelmi jó-gyakorlatok, illetve a hatékony menedzsmentmódszerek is. Ezek, ha jól használják őket, megteremthetik Afrika gazdasági felemelkedésének lehetőségét, továbbá közreműködhetnek abban, hogy a földrész magasabb szinten is becsatlakozhasson a globális értékláncokba. Az olyan nagyvállalatok, mint az Alibaba vagy a Tencent kínai piacon szerzett tapasztalatai jelentősen segíthetik az afrikai piacok fejlesztésének folyamatát.

A kontinens gazdasági növekedése szempontjából hátráltató tényező, hogy a beruházásokhoz fokozott igény mutatkozik a külföldi tőke iránt, a hivatalos belső megtakarítás ugyanis még mindig nagyon alacsony Afrikában. Ezzel ellentétben a külföldi eladósodottság jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, ami viszont ellenállóbbá teszi a kontinenst. Fekete-Afrika külfölddel szembeni eladósodottsága a 2000-es 64 százalékról a GDP mintegy 25-30 százalékára csökkent; a Valutaalap adatai szerint ez a jelentős mérséklődés nem kis részben köszönhető a nemzetközi adósságelengedő programoknak is.

Munkahelyteremtés, szakképzés

Afrikában a fokozódó kínai jelenlét egyik legkedvezőbb rövid távú hatása a munkahely teremtés és a szakképzettség fejlesztése. A McKinsey tanácsadó cég által 2017-ben készített tanulmány szerint az Afrikában működő kínai cégek munkavállalóinak átlagosan 89 százaléka helybeli, ez az arány a menedzsment esetén már csak 44 százalékos.

A helyiek magas foglalkoztatási aránya miatt várható, hogy a további kínai beruházások – például a gyártási tevékenységek Afrikába való kiszervezése – által teremtett munkahelyek száma jelentősen és folyamatosan fog növekedni. 2015-ben a hivatalos adatok szerint például Kenyában már a foglalkoztatottak 5 százaléka kínai hátterű cégnél dolgozott.

A képzésen legjobban teljesítők pénzjutalmat kapnak

Ami a szakképzést illeti, a McKinsey tanulmánya szerint a kínai hátterű cégek átlagosan 64 százaléka nyújt munkahelyi képzéseket a dolgozóknak. A munkavállalói készségek és képességek fejlesztésére jó példa az egyik legnagyobb kínai vállalat, az Aviation Industry Corporation of China által indított Africa Tech Challenge.

Ez egy olyan program- és versenysorozat, amelynek során a legjobban teljesítők pénzjutalomban részesülnek, adott esetben pedig tanulmányi ösztöndíjat nyerhetnek kínai egyetemekre, vagy felveszik őket a vállalathoz. (A program jelenleg Kenyában, Ghánában, Ugandában és Zambiában működik).

A pénzügyek is célkeresztben

South Africa’s Standard Bank – kötvénykibocsájtás jünban

Peking figyelme az afrikai gazdasági és üzleti élet minden területére kiterjed. A pénzügyi szolgáltatások területén a Bank of China terjeszkedése a legszemléletesebb: a pénzintézet 2017 óta 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a dél-afrikai South Africa’s Standard Bank-ban.

Tavaly a bank johannesburgi „leánya” kibocsátotta az országban az első, jüanban denominált, 3 éves lejáratú kötvénycsomagot 1,5 milliárd jüan – azaz mintegy 220 millió dollár – értékben. A Bank of China ezen kívül a közelmúltban Luandában megalapította angolai kirendeltségét is.

A pénzügyi terjeszkedés jegyében a kínai jegybank (People’s Bank of China) megállapodást kötött a dél-afrikai, a zambiai, a nigériai és a mauritiusi jegybankkal arról, hogy ezek az intézmények devizatartalékokat képeznek jüanban. A folyamatokból világosan látható, hogy Kína következetesen hajtja végre átfogó szemléletű Afrika-stratégiáját, melyben mára összefonódnak a pénzügyi, gazdasági, politikai és katonai elemek.

Jönnek a kínai cégek is

Az Afrikának nyújtott hitelek másik előnye Kína számára, hogy – egyfajta közvetett következményként – megnyitja az utat a földrészen a kínai vállalkozók előtt. A kínai gazdasági és hitel-megállapodások ugyanis azt üzenik a piaci szereplőknek, hogy az ázsiai ország hosszútávon elkötelezett a gazdasági együttműködésben.

Ezzel egy olyan alap jön létre, melyre a magánszféra szereplői bátran építhetnek: beruházhatnak, vállalkozhatnak. Ez pedig összességében hozzájárul a kínai gazdaság erősödéséhez. Ezt a megállapítást támasztja alá a McKinsey tanulmánya is, amely szerint jelenleg mintegy 10 000 kínai vállalat tevékenykedik Afrikában, melyeknek 90%-a magán kézben van.

Az érem másik oldala

Persze az éremnek mindig két oldala van, s nem minden arany, ami fénylik. A kínai gazdasági és üzleti nyomulásnak árnyoldalai is vannak. Hátrányként említhető meg az afrikai országok részéről, hogy a kínai nagyvállalatok kontinensen való megjelenése összességében nem hozta kedvezőbb pozícióba a helyi vállalkozásokat. A nagyvállalatok beszállítói körét tekintve – a megkötött szerződések értéke alapján – az afrikai cégek nem érik el az 50 százalékos részesedést sem.

Kína legnagyobb tengerentúli vas és acél projektjét Dél-Afrikában nyitották meg

Egy másik szempont, amely még kedvezőtlenül érinti a helyi gazdaságokat, hogy az ottani vállalkozások nem tudják felvenni a versenyt a kínai vállalatokkal. Dél-Afrikában –  a kontinens gazdaságilag egyik legfejlettebb országában –  az acél- és gépipari ágazat szereplői nem tudják tartani a kínai nagyvállalatok által diktált árversenyt.

Több iparági szereplő szerint a kínai acélipari vállalatok olyan áron értékesítik termékeiket, amely még az előállítás költségeit sem fedezi piaci körülmények között. (Érdemes megjegyezni, hogy ez az „árképzés” nem csak Afrikában okoz gondot: többek között ez szolgált alapként a Trump által elsősorban Kínával szemben  meghirdetett kereskedelmi háború esetében is.)

Afrikáé a 22-dik század?

Avi Brooks

A kaliforniai állami egyetem egyik vezető tanára, Avi Brooks szerint a 21-dik század minden valószínűség szerint Kína százada lesz. A hatalmas kínai beruházások Afrikában és az ottani innováció viszont azt sejtetik, hogy a következő század már egyértelműen Afrikáé lesz. Ezt a merész állítást Brooks azzal is alátámasztja, hogy csak 2005 és a tavalyi év között 299 milliárd dollár kínai tőke érkezett Afrikába, s a következő évtizedekben ez az összeg igencsak meg fog sokszorozódni.

Peking „gondoskodik’ arról, hogy kínai fejlesztései ne torpanjanak meg. A tavaly szeptemberi kínai-afrikai csúcstalálkozón a kínai elnök bejelentette, hogy országa nyolc fő területen tervez afrikai országokkal együttműködésre lépni és hatvan milliárd dolláros segély-, beruházási és finanszírozási alapot nyit az elkövetkező három évre.

Hatvanmilliárd dolláros alap

Az MTI szerint az együttműködési projektek kiterjednek többek között az iparfejlesztésre, az összekapcsolt közlekedési infrastruktúrára, a kereskedelmi forgalom fellendítésére, valamint energiatakarékos és környezetvédelmi fejlesztésekre. A hatvan milliárd dollárból 15 milliárdot segélyekre és kamatmentes hitelnyújtásra szánnak, 20 milliárdból további hiteleket nyújtanak, 10 milliárd dollárt fejlesztési beruházásokra, 5 milliárd dollárt pedig az afrikai behozatal fedezésére különítenek el.

A nem államai kínai vállalatokat is arra ösztönzik, hogy legalább 10 milliárd dollár értékű beruházást valósítsanak meg Afrikában a következő három év alatt. A tervek szerint ötven mezőgazdasági fejlesztési projektet indít Afrikában Kína, valamint egymilliárd jüan (mintegy 147 millió dollár) értékben nyújt emberbaráti segítséget természeti katasztrófák által sújtott területeknek. Emellett a mezőgazdasági fejlesztésekhez ötszáz magasan képzett kínai szakembert is afrikai országokba küldenek tanácsadónak.

 

Még hosszasan lehet sorolni Kína tudatos, jól megtervezett afrikai „hódításainak”, jelenlétének és terveinek elemeit. Látnivaló, hogy olaj- és nyersanyagéhsége csillapítására Peking jókor lépett. Akkor, amikor a volt gyarmattartó országok, valamint a nagyhatalmak viszonylag kevés figyelmet fordítottak a fekete kontinensre. Ügyes és előrelátó?

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai...

EU: íme a biztonságosnak ítélt országok listája

Az Európai Unió felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját, és a jegyzékbe felvette Albániát, Libanont, az Egyesült Államokat, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A felsorolt országok állampolgárai esetében az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat - közölte az uniós tanács.

IQ és EQ. A nélkülözhetetlen: érzelmi intelligencia

Gyakran kelt meglepetést, hogy a magas értelmi intelligenciahányadosú vállalati részlegek sokszor kevésbé sikeresek, mint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők. Pedig nem kétséges, hogy az érzelmi intelligencia szerepe arányosan nő a munka nehézségének növekedésével. Dr. Gonda György rovatának középpontjában ezúttal a modern vezetéstudomány és vezetői gyakorlat első számú sztárja, az EQ áll.

Afrikai gyermekrabszolgaság. A Nestlé, a Cargill Amerikában nem perelhető

A Nestlé és a Cargill vállalatoknak adott igazat csütörtöki döntésével az amerikai legfelsőbb bíróság abban a peres eljárásban, amelyben azzal vádolták az élelmiszeripari óriásokat, hogy tudatosan vásároltak afrikai földművesektől gyerekrabszolgák által betakarított kakaóbabot.

Hírek

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai...

Afrikai gyermekrabszolgaság. A Nestlé, a Cargill Amerikában nem perelhető

A Nestlé és a Cargill vállalatoknak adott igazat csütörtöki döntésével az amerikai legfelsőbb bíróság abban a peres eljárásban, amelyben azzal vádolták az élelmiszeripari óriásokat, hogy tudatosan vásároltak afrikai földművesektől gyerekrabszolgák által betakarított kakaóbabot.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

Az avar-, gyep- és tűlevélréteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom - közölte a Nébih.

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Szemhárfa – technológia segítségével játszhatnak a mozgáskorlátozott zenészek

A szemük mozgatásával hárfázhatnak egy új technológia segítségével mozgáskorlátozott zenészek.

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és 18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Gazdaság

Erősödött a dollár a Fed bejelentésére

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szigorúbb hangnemének köszönhetően kéthavi csúcsra erősödött és közel kilenc hónapja a legjobb hetét zárhatja a dollár.

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom