Németországban a lakásépítőket és a fűtést korszerűsítő lakásfelújítókat 2024-től a szövetségi kormány szerdán elfogadott törvénytervezete szerint legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával működő fűtési rendszer beépítésére kötelezik.
A kormányülés után tartott tájékoztatón Robert Habeck alkancellár, gazdasági és éghajlatvédelmi ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy az épületek energetikai rendszeréről szóló jogszabályt módosító javaslattal Németország megkezdi az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetését.
A Zöldek politikusának véleménye szerint Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis – nem megújuló forrásból származó és nagy szén-dioxid-kibocsátással járó – energiahordozók adják, főleg földgáz és fűtőolaj.
Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka, és csupán 20 százalék a fosszilis energiahordozók részesedése, Norvégiában pedig 60 százalék a hőszivattyúk aránya a fűtési rendszereknél, és Finnországban és Svédországban 40 százalék ez az arány. Mindez azt mutatja, hogy Németország nem túlságosan siet, nem erőlteti az átalakulást, hanem igen jelentős lemaradásban van.
A törvényjavaslat körül hónapokig folytatott koalíciós és közéleti vita hevességének lehetséges hátteréről azt mondta, hogy az úgynevezett energetikai fordulat, vagyis az átállás a klímabarát, megújuló energiaforrások használatára eddig csak néhány nagyvállalat, az energiaszolgáltatók gondja volt. Az épületek fűtésének szabályozásához érve viszont egyszerre sok millió embert érint, ráadásul Németország a hagyományos megoldásokhoz szokott hozzá, amiben az államnak is nagy szerepe volt. Ezt mutatja például, hogy egészen a legutóbbi időkig állami támogatás járt a földgáztüzelésű fűtési rendszerek telepítéséhez.
Az új szabályozásról elmondta, hogy senkit sem köteleznek lakása fűtésének azonnali átalakítására, és senkinek sem kötelező hőszivattyút telepítenie otthonában. A szabályozás alapelve a technológiai semlegesség, így mindenki szabadon eldöntheti, hogy milyen technológiával vagy technológiák ötvözetével, akár régi és új megoldások keverékével, hibrid modellel éri el a 65 százalékos célt.
A már beépített és használatban lévő fűtési rendszereket nem kell lecserélni, a meghibásodott rendszereket pedig meg lehet javítani, ebben az esetben sem szükséges a csere. Az átalakításra hosszú átmeneti időt biztosít a javasolt jogszabály, a társasházaknál például fűtéskorszerűsítés esetén a tulajdonosoknak három évük van eldönteni közösen, hogy milyen megoldást alkalmazzanak, és tíz év alatt kell megvalósítani a beruházást. Az állam egy sor támogatási program révén pénzzel is ösztönözi a klímabarát fűtési rendszerek elterjedését – fejtette ki az alkancellár.
Klara Geywitz lakás-, építésügyi és településfejlesztési miniszter szerint az átállás fokozatos, és a fosszilis energiahordozók használatával csak legutolsó lépésként, 2045-től szakítanak végleg.
A szociáldemokrata politikus kiemelte, hogy a munka sokáig tart, több nemzedék közös feladata lesz, de minél hamarabb el kell kezdeni. Ezt mutatja, hogy tavaly az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő földgázellátási feszültségek és drágulás ellenére 600 ezer földgázüzemű fűtési rendszert telepítettek Németországban, holott “a gáz valószínűleg már soha nem lesz olyan olcsó, mint az ukrajnai háború előtt”.
Ezek a “régi” technológiák egyre inkább csak a pénzt nyelik el, az új szabályozás viszont biztonságot ad, biztosítja a hosszú távú tervezhetőséget, és a célzott támogatási programok és adózási előírások révén nem terheli túl a családokat, háztartásokat, a kormány így a társadalmi fenntarthatóságot tekintve is megfelelő törvényjavaslattal indítja el az ügy parlamenti vitáját – mondta a miniszter. (MTI)
