Hirdetés
Kezdőlap Hírek Londongrád - vég. Az orosz oligarcháknak menniük kell?
No menu items!

Londongrád – vég. Az orosz oligarcháknak menniük kell?

Anglia az orosz emigránsok kedvenc célországa. Sehol nem él annyi orosz oligarcha, mint Londonban. Tőlük a brit kormány szívesen szabadulna. A politikai okokból Oroszországból távozók többsége is Nagy-Britanniába menekül. Kevesebb hasznot hoznak Londonba, mégis egyre szívesebben látják őket a brit fővárosban.

Nyugtalanság Londongradban

A brit főváros Londongradnak becézett negyedében egymás mellett élnek a vagyonukat Angliában biztonságba helyezett Kreml-hű oligarchák, a kegyvesztetté vált egykori szupergazdagok – és az orosz menekültek. Előbbiek körében nagy a nyugtalanság. Az angol politika megkeseríti eddig nyugalmas életüket. Konkrét intézkedés még kevés van. Ami biztos, az a bizonytalanság.

Miért éppen London?

A City, a pénzügyi központ

A kilencvenes években egyik napról a másikra milliárdossá lett oroszok tudták, hogy vagyonuk otthon nincs biztonságban. A londoni politika és pénzügyi szektor mindent megtett, hogy a Citybe csábítsa a milliárdokat. 1995-ben az oroszokra szabva vezették be korlátlan idejű tartózkodási engedélyt a legalább egymillió fontot befektető személyek és családtagjaik számára. Jelenleg 3000 invesztor él aranyvízummal a brit szigeten. Több mint harmaduk orosz. Összvagyonukat 22 milliárd fontra becsülik!

A kormány adómentességgel is kedveskedett a milliárdosoknak: Akinek egy másik országban, például Moszkvában is állandó lakóhelye van, mentesül a közteherviselés alól.

Oroszországban az oligarchák jelentik az új elitet. A cári idők arisztokratáit tekintik példaképnek. Ezért különösen jól érzik magukat Angliában, az évezredes múlt monarchiában, ahol a nemességnek ma is társadalmi státusza van, és még néhány jogi privilégiumot is őrzi. Ráadásul nem probléma kastélyt se venni.

Hab a tortán, ha a gyerkőcök a brit arisztokrata csemeték padtársaiként a világ legjobb nevű magániskoláiban és egyetemein tanulhatnak.

A City profitál

Az oroszok jó üzletnek bizonyultak. A Transparency International szerint 100 milliárd font folyt rajtuk keresztül Nagy-Britanniába. A Financial Times feltételezése: 90 milliárd gyanús eredetű. Egy parlamenti vizsgálóbizottság jelentése „komoly nemzetbiztonsági kockázatokat” lát.

Az angol pénzintézeteket, nem foglalkoztatja, hogy az oroszok pénze nem csak korrupcióval, hanem a szervezett bűnözéssel is kapcsolatban áll. A bankok teljese körű szolgáltatást nyújtanak. Tippeket adnak a kétes eredetű jövedelmek tisztára mosásához. A legnépszerűbb módszer a Kajmán-szigeteken vagy más brit adóparadicsomokban alapított off-shore cégeken keresztüli angliai luxusingatlan vásárlás. Londonban 2006 óta 40 ezer ingatlan talált így vevőre.

Jöttek a cégek is

Nem csak a magánszemélyek, az orosz cégek is szép számmal telepedtek meg Londonban. Közel 100 orosz vállalatot jegyeznek a londoni tőzsdén. Olyan óriásokat is, mint a földgázkitermelő Gazporm, a világ harmadig legnagyobb vállalata, és a kőolajban érdekelt, 70 milliárd dollárra becsült értékű Rosneft. Az elmúlt évtized legnagyobb tőzsdei bevezetése is egy orosz céghez kötődik: Az évi 10 milliárd dollár feletti bevételt realizáló alumíniumipari EN+ Group jegyzésének 2017-es startja. Az orosz cégek összértékét 550 milliárdra becsülik!

Az orosz cégek jelenlétéből a brit vállalatok is profitálnak. A BP például 20%-os részesedést szerzett a Rosneftben.

Jégkorszak a brit-orosz kapcsolatokban

Az angol-orosz viszony kihűlése 2006-ban kezdődött, amikor a volt orosz ügynököt, Alekszandr Litvinyenkot radioaktív anyaggal megmérgezték egy londoni szusi-bárban. A politikai gyilkosság szálai a Kremlbe vezettek.

A politikai viszonyt tovább rontotta az oroszok Szíria-politikája és a Krím bekebelezése.

Szergej Szkripál kép: azuzlet.hu
Szergej Szkripál

A britekhez átállt kettős ex-ügynök, Szergej Szkripál és lánya márciusi meggyilkolásával beállt a jégkorszak. Egy szovjet méreg végzett velük. Theresa May rögtön a Kremlt tette felelőssé.

Nyugaton emberi jogi harcosnak tartják Szkripált. Pedig egyszerű hazaáruló. Egy szar alak. De semmi közünk a halálához – reagált Putyin, tovább szítva a viszályt.

A britek és szövetségeseik orosz diplomatákat utasítottak ki. Az USA szankciókat is bevezetett. Az Oroszországgal sokkal intenzívebb gazdasági kapcsolatban álló britek ettől visszariadtak. Tudják, ők is veszítenének. Az orosz cégekkel szemben sem akarnak fellépni. Féltik a Brexittel amúgy is nehéz helyzetbe került Cityt.

A britek bekeményítenek

A külkereskedelem és a londoni tőzsdén jegyzett orosz vállalatok helyett az Angliában élő Kreml-közeli milliárdosok lettek a brit szankciók célpontjai. Velük szemben a britanniai szervezett bűnözéssel való egyre nyilvánvalóbb összefonódásuk miatt egyébként is érlelődött a fellépés.

Font árfolyam emelkedett az EU-Brit Brexit tervezetének elfogadásakor AzÜzlet.hu/BBC News
Visszaeshet a font értéke mondja a szakértő Forrás: BBC News

Ez az oka, hogy a fegyver már tavaly elkészült, csak a bevetésével vártak: az unexplained wealth order (UWO), az eredetű vagyon származásnak tisztázásra életre hívott jogintézmény. Ha például egy ingatlantulajdonos nem tudja igazolni a vételár származást, a lakás lefoglalható. Ez minden 50 ezer fontnál értékesebb ingóságokra is vonatkozik, és akár a bankszámlák is befagyaszthatók.

Az UWO-eljárás megindításához bűncselekmény gyanújára sincs szükség. Elegendő, ha egy EU-n kívüli illetőségű „közéleti személyiség” esetén gyanítható, hogy a legális jövedelme nem fedezi a tulajdonába került ingatlan, vagy ingóságok vételárát, illetve nem nyújt magyarázatot a számlaegyenlegére.

További szigorítások is várhatók. Boris Johnson még külügyminiszterként arról beszélt, hogy a lefoglalás nem elegendő. Azok ellen, akik az UWO-eljárásban nem tudják igazolni vagyonuk eredetét, kiutasítást, illetve beutazási tilalmat kellene foganatosítani, vagy korrupciós bűncselekmények miatt eljárást indítani. Ebből a javaslatból még nem lett jogszabály. Viszont már a parlament előtt van egy új, szigorúbb pénzmosás elleni törvény.

Alekszej Navalnij

Az oligarchákkal szembeni fellépés jogszabályi feltétele tehát megvannak. Politikai akaratból sincs hiány. Elemzők a végrehajtásban látják a problémát. Az évek óta megszorításokkal és létszámhiánnyal küzdő bűnüldöző szerveknél hiányoznak a felkészült nyomozók és a know how a komplikált off-shore-ügyletek felderítéséhez.

Az orosz ellenzék vezetője, Alekszej Navalnij tippekkel sietett az angolok segítségére: Abramovics, Uszmanov és Shuvalov ellen kellene fellépni. A politika és a hatóságok megfogadni látszanak a tanácsot.

A célkeresztben: Abramovics, Uszmanov és Shuvalov

Roman Abramovics ( 1966-os  születésű oligarcha) 11 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ egyik leggazdagabbja. kép: azuzlet.hu
Roman Abramovics

Roman Abramovics ( 1966-os  születésű oligarcha) 11 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ egyik leggazdagabbja. Az orosz acélipari óriás, az Evraz Holding főrészvényese, sokmilliós londoni ingatlanok tucatjainak és az FC Chelseanek a tulajdonosa. A legismertebb londoni orosz, aki extravagáns életstílusával állandó témát ad a brit bulvársajtónak. Abramovics kifejezetten jó viszonyt ápol a Kremllel, ezért persona non grata a Temze partján.

A brit hatóságok az idén nem hosszabbították meg aranyvízumát. A zsidó származású Abramovics kénytele volt magángépén Tel Avivba repülni, hogy izraeli állampolgárságért és útlevélért folyamodjon. Csak így térhetett vissza kensingtoni palotájába.

Nem csak otthona, fociklubja is veszélyben van. Az FC Chelsea szimbólum.  Megvásárlásával és a világ legdrágább játékosainak szerződtetésével lopta be magát az angolok szívébe, és lett jólfésült, nyugaton is szívesen látott üzletember. A Times értesülése szerint kénytelen lesz megválni a csapattól. Nagy a politikai nyomás. Hiába a foci iránti szenvedély, fontosabb, hogy a britek, ha már nem is látják szívesen, legalább megtűrjék a fővárosukban.

Igor Shuvalov
Igor Shuvalov

Igor Shuvalov (’67) szintén multimilliárdos. Sokáig az orosz kormány tagja volt. Jelenleg a külföldi orosz befektetésekhez hitelező és a deviza államadóság refinanszírozásáról gondoskodó Vnyesekonombank vezetője. A pénzintézet nálunk a Malév utolsó tulajdonosaként ismert. Vagyona nagy részét a Cityben fektette be. Ellene már elindult az UWO-eljárás. El kell magyaráznia a hatóságoknak, miként tudott 112 ezer fontos éves jövedelméből 11 milliós londoni ingatlant vásárolni.

Aliser Uszmanov (született 1953-ban), „Putyin kedvenc oligarchája”. Kép: azuzlet.hu
Aliser Uszmanov

Aliser Uszmanov (született 1953-ban), „Putyin kedvenc oligarchája” nem csak a Gazprom egyik leányvállalatának, de a legbefolyásosabb orosz napilap, a Kommerszant kiadójának és az FC Arsenalban is van tulajdona. Vagyonát 20 milliárd dollárra becsülik.

 

Nagyvonalú menekültpolitika

Nem csak Putyin oligarchái élnek az angol fővárosban. A brit hatóságok 150 ezerre becsülik a Londonban élő oroszok számát. Angliában lel otthonra a kegyvesztett milliárdosok és az ellenzéki menekültek többsége is. Békésen élnek egymás mellett Londongadban. Tudják, aki Oroszországban meggazdagodik, előbb-utóbbi kénytelen Putyin mellett, vagy ellen letenni a garast. Ahogy az is világos, bárki, bármikor kegyvesztetté válhat.

A brit szigor jellemzően Putyin barátai ellen irányul. A menekültek a legnagyobb biztonságban vannak.

A hatóságok korábban is elutasították az orosz kiadatási megkereséseket. Igazolandó, hogy a piszkos orosz pénzért nem hunynak szemet az emberi jogok megsértése felett. Persze még jobban örültek, ha a menekült vagyont is hozott magával. Nekik gyaníthatóan most sem kell UWO-eljárásoktól tartaniuk.

Mihail Hodorkovszkij

Az ellenzékiek legismertebb alakja Mihail Hodorkovszkij (‘63). 2004-ben Oroszország leggazdagabb, a világ 16. leggazdagabb embere volt. 2010-ben kegyvesztett ex-oligarcha lett. 10 év oroszországi börtön után telepedett le Londonban. A brit fővárosból koordinálja több orosz ellenzéki csoport tevékenységét. Londoni kormánykörök támogatásával.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Januárban csökkentek a globális élelmiszerárak

Csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai januárban decemberhez képest - jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Kormányszóvivő: nincs kibúvó az árstopszabályok alól

Nincs kibúvó az árstopszabályok alól, azok betartását a kormány továbbra is elvárja a kereskedőktől - mondta sajtótájékoztatóján Budapesten a kormányszóvivő.

A zöld hidrogén helyett lehet, hogy a rózsaszín lesz a nyerő?

Az elmúlt években Elon Musktól Ursula von der Leyenig számos nagynevű személyiség beszélt arról, hogy a hidrogén milyen szerepet játszhat - vagy nem játszhat - a bolygó fenntarthatóbb jövő felé való elmozdulásában. És bár a legnagyobb felhajtás a zöld hidrogén körül van, az atomenergiával előállított rózsaszín hidrogénnek is hatalmas szerepe lehet a jövőben.

Változások az egységes kérelemnél: több mint százezer gazdálkodó érintett

Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt közel 110 ezer gazdálkodónak meg kell újítani az egységes kérelmek benyújtásához szükséges meghatalmazásokat - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hírek

Változások az egységes kérelemnél: több mint százezer gazdálkodó érintett

Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt közel 110 ezer gazdálkodónak meg kell újítani az egységes kérelmek benyújtásához szükséges meghatalmazásokat - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Új felsővezetőket választottak a Vodafone élére

A Vodafone Magyarország Zrt. igazgatósága Blénessy Lászlót, a 4iG csoport üzleti folyamataiért felelős általános vezérigazgató-helyettesét választotta meg új vezérigazgatónak, és változott a vezérigazgató-helyettesek személye is a nemrég felvásárolt telekommunikációs cégnél - közölte a 4iG távközlési és informatikai vállalat.

Műszakiztató kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval

Őrizetbe vettek nyolc kormánytisztviselőt, akik a gyanú szerint vesztegetési pénzt fogadtak el egy műszakivizsga-állomáson az ügyfelektől - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kazah olaj jöhet a Barátság vezetéken

A Transznyefyt készen áll arra, hogy februárban megkezdje 20 ezer tonna kazah olaj tranzitját Németországba a Barátság vezetéken keresztül - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a vállalatra hivatkozva.

Pénteken nagyot csökken a gázolaj ára – olcsóbb lesz a benzin is

Péntektől a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz alacsonyabb, így várhatóan a kiskereskedelmi árak is hasonló mértékben csökkennek.

Lezárult a Vodafone felvásárlása, a magyar állam is tulajdont szerzett

Sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlása, a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Nehezen indul a síszezon, de nagy veszélyeket rejt

Az elmúlt napok havazása lendületet adhat a nehezen induló síszezonnak. De már az idei év eddigi menete is megszívlelendő tanulságokkal szolgál a tekintetben, hogy a külföldi utazás megkezdése előtt nem elég csak arra figyelnünk: legyen valamilyen utasbiztosításunk. Annak tartalmával, limitjeivel is tisztában kell lennünk, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Február első napjától olcsóbb lesz a gázolaj

Február 1-jén, szerdán a gázolaj nagykereskedelmi ára bruttó 10 forinttal csökken, ami hatással lehet majd a kutakon megjelenő árakra is. A benzin árában nem lesz változás.

Gazdaság

Magyarországra is befutott a hitelkártya alternatívája – minden előnyével és hátrányával

Néhány éve indult el a "vásárolj most, fizess később", azaz Buy Now Pay Later (BNPL) pénzügyi szolgáltatás az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, ma már több mint 30 országban, többek között Magyarországon is van ilyen fizetési lehetőség a piacon - hívta fel a figyelmet a Deloitte könyvvizsgáló.

Változások jönnek a lakásbiztosítási piacon

A kormány február 1-jei ülésén elfogadta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) javaslatát és a lakásbiztosítások szabályozásának átalakításáról döntött, a vonatkozó jogszabály a Magyar Közlönyben kihirdetésre került - közölte a tárca.

Zöld lámpát kapott az OTP – piacvezető lesz Szlovéniában

Az OTP Bank megkapta a Nova KBM szlovén pénzintézet megvásárlásának lezárásához szükséges utolsó engedélyt a helyi versenyvédelmi hatóságtól - közölte a magyar bankcsoport.

Hatalmas a tolongás a kormány új hitelprogramja körül

A kereskedelmi bankok kivétel nélkül részt akarnak venni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban (BGH). A Gazdaságfejlesztési Minisztérium alig egy hete bejelentett programja még el sem indult, de már sorban állnak a cégek az olcsó hitelért - írja a Bank360.hu. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom