Bár a Magyar Nemzeti Bank 30 bázispontos alapkamat-emelése elmaradt a piaci várakozásoktól, az MNB az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz rátájának együttes és ütemes további emeléseivel minden valószínűség szerint jelentős részben teljesíti majd a piaci szereplők által várt szigorítást – vélik londoni pénzügyi elemzők.
A monetáris testület által bejelentett 30 bázispontos emeléssel 2,10 százalékra módosult a jegybanki alapkamat, és azonos mértékben emelkedett a kamatfolyosó két széle is.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő térségi elemzőrészlege a legutóbbi magyarországi inflációs adatok alapján előzetesen azzal számolt, hogy a monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésen az alapkamat 75 bázispontos emelését jelenti be.
A ház szakértői a 30 bázispontos emelésről szóló keddi döntést kommentálva kiemelték: felülvizsgált előrejelzésük azt valószínűsíti, hogy a magyar jegybank decembertől négy újabb, egyenként 30 bázispontos kamatemelést jelent be, és így 2022 első negyedévének végéig 3,30 százalékra emeli alapkamatját.
A monetáris tanács “alulteljesített” ugyan a Morgan Stanley és a piac várakozásaihoz képest, de fenntartotta szigorító alapállását és meredekebb, időben is kiterjedt kamatemelési ciklusra utaló útmutatást adott a piaci szereplőknek – hangsúlyozták helyzetértékelésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.
Úgy fogalmaztak, hogy az MNB “összességében feszes csomagot állított össze” a monetáris kondíciók szigorítására, és bár a keddi kamatemelés elmaradt a várakozástól, a monetáris tanács megnyitotta az utat az egyhetes betéti eszköz kamatjának emelése előtt.
A Morgan Stanley londoni közgazdászainak mérése szerint a piac az év végéig 100 bázispontnyi kumulatív kamatemelésre számított az MNB részéről. Feltételezve, hogy a magyar jegybank decemberben is végrehajt egy 30 bázispontos alapkamat-emelést, és az egyhetes betéti eszköz kamatát a következő négy hétben egy vagy két alkalommal egyenként 15 bázisponttal emeli, a monetáris szigorítás mértéke összességében már közelebb jár majd a korábbi piaci várakozásokhoz – jósolták friss prognózisukban a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház megítélése szerint az MNB középtávra még erőteljesebb üzenetet küldött a piacnak az inflációs kockázatokról, és ez arra vall, hogy a monetáris szigorítási ciklus átnyúlik 2022-re.
Az egyik legnagyobb, londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics az MNB kamatdöntését elemző helyzetértékelésében szintén azt emelte ki, hogy a piaci szereplők először csalódottan fogadták a kamatemelés 30 bázispontos mértékét.
Később azonban már a forint markáns erősödését eredményezte a kamatdöntés bejelentése utáni kemény hangvételű kommunikáció és annak kilátásba helyezése, hogy a monetáris politika eszköztárának más elemeivel kiegészítve gyorsulhat a szigorítási ütem – hangsúlyozták a Capital Economics elemzői.
A cég szerint az MNB keddi bejelentései a kamatkilátások szempontjából “sorsfordító jelentőségűek“, mivel ezekből kitűnik, hogy
a magyar jegybank most már teljes mértékben elszánta magát a monetáris kondíciók igen jelentős további szigorítására az infláció és az inflációs várakozások megfékezése végett.
A ház szerint a csütörtökön esedékes egyhetes tender döntő jelentőségű lesz annak megítélésében, hogy a következő hónapokban milyen ütemű emelések várhatók.
A Capital Economics londoni elemzői közölték: a maguk részéről azzal számolnak, hogy az MNB az egyhetes betéti eszköz kamatát 2,25 százalékra emeli, és a jegybanki alapkamat – a három hónapos BUBOR rátával együtt – jövőre 4 százalékra emelkedik.
