Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Lufthansa: Az állam nélkül nem megy - részesedésért jön a mentőcsomag
No menu items!

Lufthansa: Az állam nélkül nem megy – részesedésért jön a mentőcsomag

A menedzsment hónapokig visszautasította a kormányzati segítséget, de a koronakrízis Európa legnagyobb légitársaságát is térdre kényszerítette. Tulajdonszerzésből és hitelből áll a kilenc milliárdos Lufthansa-mentőcsomag. Az EU jóváhagyása még hiányzik. Brüsszel komoly feltételeket támaszt.

Hetek óta húzódó tárgyalások után megállapodott a Lufthansa menedzsmentje és a berlini kormány. A kabinet a társaság stratégiai jelentősége és a 35 ezer munkahely védelme miatt tartotta elengedhetetlennek a beavatkozást.  Az állami mentőöv csak akkor érkezhet, ha a légitársaság rendkívüli közgyűlése, felügyelőbizottsága és az Európai Bizottság is áldását adja. Három csatornán érkezne összesen 9 milliárd euró:

  • 20 százalékos részesedés vásárlása részvényeként 2,56-os, összesen 300 millió eurós áron. Ez jóval a jelenleg 9 eurós piaci árfolyam alatt van, a tavalyi nyári 20 euró körüliről nem is beszélve.
  • 1 milliárd euróért az állam jogot szerez, hogy tulajdoni hányadát 25 százalék plusz egy szavazatra emelhesse, ha a társaság ellenséges felvásárlása állna küszöbön.
  • 4,7 milliárd euró állami hitel a korona válságalapból (WSF). A kamat a kezdetben 4, később 9,5 százalék lesz.
  • 3 milliárdos kölcsön az állami tulajdonú Fejlesztési Banktól (KfW).

Az állam, amint lehet, ki fog szállni a Lufthansából” – nyilatkozta még a megállapodás megszületése előtt Peter Altmeiner konzervatív (CDU) gazdasági miniszter. Ezt a szociáldemokrata (SPD) pénzügyminiszter, Olaf Scholz is kihangsúlyozta a megállapodás részleteinek hétfői ismertetésekor. Reményei szerint nyereséggel fognak tudni túladni a 20 százalékos részvénycsomagon. Optimizmusát arra alapozza, hogy a Lufthansa éveken keresztül profitot termelt. A korona-járvány kitörése előtt a tavalyi 2 milliárdhoz hasonló nagyságrendű pluszt tervezett 2020-ra is.

Nem olyan csendes társ

Az állam nem csendes társ lesz. Két képviselője helyet kap a felügyelőbizottságban. „Független szakembereket fogunk delegálni” – ígérte Scholz. A miniszter sajtótájékoztatóján beszélt az állam tulajdonosi terveiről és elvárásairól is: a flotta megújítása a klímavédelem érdekében, a menedzsment és a felügyelőbizottság javadalmainak jelentős csökkentése a pénzügyi szanálás és a dolgozók felé mutatandó szolidaritás jegyében. Előbbi némileg ellentmond Altmeier hétvégi nyilatkozatának: „Ha elkezdünk üzleti kérdésekbe beleszólni, hamar központi gazdaságirányítás lesz a kormányzati segítségből.” Ezért kizárta például, hogy Berlin tulajdonosként a belföldi légi járatok leépítését forszírozza.  A párizsi kormány ezt szabta az Air Francenak nyújtott hitel feltételéül. Ezzel akarja segíteni a környezet barátabb vasutat. A Lufthansa-vezetők javadalmainak csökkentésével Altmeiner is egyetértett.

Állnak ma még a Lufthansa gépei, de útban a segítség Kép/Fotó: FAZ illusztrációja

A menedzsment tartva a túlzott kormányzati beleszólástól hónapokig elutasította a mentőövet. „Nem szorulunk állami segítségre. Az pedig elképzelhetetlen, hogy részbeni államosításukra lenne szükség” – nyilatkozta március végén az elnök, Carsten Spohr.

Ulrik Svensson

Akkor még a pénzügyi vezető, Ulrik Svensson is optimista volt. A likviditás biztosított – mondta a Süddeutsche Zeitungnak. „Évek óta nyereségesek vagyunk, gépeink 80 százalékát tulajdonoljuk, nem kell utánuk lízingdíjat fizetnünk.” Elmondta, hogy a légiközlekedés majdnem leállásával a költségek 60 százaléka kiesett. A havi 750 millió eurós személyi kiadásokat rövidített munkával csökkentették, így a kiadásokat 70 százalékkal zsugorodtak. „A maradék 30 százalék fedezésére hónapokig futja 5 milliárd eurós likvid tartalékunkból.”

Egy május elejei sajtótájékoztatón Spohr már szükségesnek nevezte az állami segítséget, azonban nem minden áron: „Pénzügyi támogatásra és nem üzletpolitikába történő beleszólásra van szükségünk” – nyilatkozta. Ezért elutasította a kormányzati részről felmerült részbeni államosítás ötletét.

Brüsszel feltételeket támaszt

Kérdés, hogy az Európai Bizottság, illetve annak versenyjogi biztosa áldását adja-e a megállapodásra. Az EU versenyjogi szabályai korábban tiltották az állami segítségnyújtást a légitársaságoknak, de a korona-válság hatására speciális szabályokat vezettek be. Feltételek most is vannak.

Az állami tulajdonszerzés csak ideiglenes lehet. A légitársaságnak és a kormánynak már a beszállás előtt stratégiát kell kidolgoznia a kiszállásra. Brüsszelben csak akkor engedélyezi az államosítást, ha megalapozottnak találja a terveket.

A Bizottság sajtóosztályán a német sajtó érdeklődésre azt közölték, hogy még nem érkezett hivatalos megkeresés Berlinből. Általánosságban elmondták, hogy „ az egész európai légi piacot meghatározó társaság esetén különösen fontos a megállapodástervezet alapos vizsgálat a verseny eltorzulásának megakadályozása érdekében” .

Margrethe Vestager

Margrethe Vestager, versenyjogi biztos Európa legnagyobb légitársaságának államosítását különleges esetnek nevezte. „Szükség lehet például önkéntes kötelezettségvállalásokra a cég részéről” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). Hozzátéve, hogy ezeket nem a Bizottság feladata meghatározni. „A javaslatoknak az érintettektől kell jönniük. A mi feladatunk annak megítélése, hogy a teljes megállapodáscsomag megfelel-e az unió versenyjogi előírásainak.” Az FAZ információi szerint Brüsszel leginkább azt várná el, hogy a Lufthansa leszállási jogokat adjon át a konkurenciának Frankfurtban és Münchenben.

Nem segíti a Lufthansa helyzetét, hogy az Air Berlin 2017-es csődje óta feszült a viszony az EU-val. A Bizottság ugyanis a versenyjogba ütközőnek minősítette és megakadályozta, hogy az Austrian Airlinest birtokló Lufthansa átvegye a csődbe ment német légitársaság osztrák leányvállalatát, a Niki-t.

A német politikusok ellenállnak

A Lufthansa leányvállalatai ugyancsak állami támogatást kértek saját országukban. Belgiumban egyelőre “nagyon nehéz” tárgyalások folynak a kormány és Brussels Airlines között, a berni kormány 1,2 milliárd eurót ígért a két svájci légitársaságnak, az Austrian Airlines pedig 767 millió eurót kért az osztrák kormánytól. (MTI)

Az FAZ információ komoly hullámokat vertek Berlinben és a Lufthansa frankfurti központjában is. A CDU politikusai elvárják Merkel kancellártól, hogy erélyesen lépjen fel a Lufthansa érdekében Brüsszelben.

Egyenlőtlen elbírálásról beszélnek arra hivatkozva, hogy Brüsszel az Air France, az SAS és a Finnair megsegítésekor nagyvonalú volt, szinte azonnal rábólintott a megállapodásokra. Margrethe Vestager fontosnak tartotta az FAZ-nek elmondani, hogy ezek a társaságok csak hitelt kaptak, az állam nem szerzett tulajdont. „Utóbbi esetben elengedhetetlen az alaposabb vizsgálat.” Szavainak hitelt ad, hogy az Alitalia március végén bejelentett államosítását sem hagyta még jóvá Brüsszel.

Volker Bouffier

Szakmaiatlan és egész Németország számára káros lenne leszállási jogokat feladni” – véli Hessen miniszterelnöke, Volker Bouffier. „Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Brüsszel jogi csűrés-csavarással gyengítse a Lufthansa piaci pozícióit” – fogalmazott világosan a tartomány vezetője, ahol Németország legnagyobb, egyben a kontinens harmadik legfontosabb légikikötője, Frankfurt fekszik.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Üzleti célú utazás – Szigorú szabályok

2021. március 1-től ismét szigorodtak Magyarországon a határátlépésre vonatkozó szabályok. Külön elbírálás alá esnek azonban az Európai Unión belüli és kívüli utazások.

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Magyar-svéd kutatócsoport igazolta egy új részecske, az Odderon létezését

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló.

CO2 mentes gazdaság? A Shell nagyot lépett

Az energetikai óriás bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az olajkitermelést....

Hírek

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Már igényelhető a kibővített bértámogatás

A márciusban zárásra kényszerült vállalkozások is kérhetik az ágazati bértámogatást. Az igényléseket március 31-ig nyújthatják be a főként kiskereskedelemben és egyéb szolgáltatások szektorban működő cégek - közölte Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Közép-európai online jogtár magyarul – csak regisztrálni kell

Az ingyenes HULEX-jogtár hozzáférést biztosít a CED által lefedett országok teljes joganyagának hiteles magyar nyelvű fordításához, ezzel is segítve az eredményes külpiacra lépést - közölte a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.

Szerdán újra nagyot emelkedik az üzemanyagok ára

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is bruttó 6 forinttal emelkedik.

Helikopterbalesetben meghalt az egyik leggazdagabb francia

Hatvankilenc éves korában helikopterbalesetben meghalt vasárnap Olivier Dassault francia milliárdos, a Mirage, a Falcon és a Rafale harci repülőket gyártó Dassault cégcsoport egyik örököse, jobboldali politikus.

Hamarosan drágul a cigaretta

Rövidesen emelkedik a dohánycikkek ára Magyarországon. Jelzésértékű, hogy a kétlépcsős jövedékiadó-emelés első, januári szakaszához közeledve a trafikok már decemberben elkezdtek árat emelni, ezért az iparági várakozások szerint a közelgő április 1-jei adóváltozás hatása is lassan érezhető lesz.

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Gazdaság

Exim: fix kamatozású beruházási hitel – nem csak exportőröknek

A gazdaság újraindításának elősegítése, illetve a mikro-, kis- és középvállalati szegmens hosszútávú finanszírozása érdekében 10 éves futamidejű, kamattámogatott és euró alapon 0,5 százalékon fixált kamatozású programot indít az EXIM, fordulat beruházási hitel néven - közölte a hitelintézet.

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom