Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Lufthansa: Az állam nélkül nem megy - részesedésért jön a mentőcsomag
No menu items!

Lufthansa: Az állam nélkül nem megy – részesedésért jön a mentőcsomag

A menedzsment hónapokig visszautasította a kormányzati segítséget, de a koronakrízis Európa legnagyobb légitársaságát is térdre kényszerítette. Tulajdonszerzésből és hitelből áll a kilenc milliárdos Lufthansa-mentőcsomag. Az EU jóváhagyása még hiányzik. Brüsszel komoly feltételeket támaszt.

Hetek óta húzódó tárgyalások után megállapodott a Lufthansa menedzsmentje és a berlini kormány. A kabinet a társaság stratégiai jelentősége és a 35 ezer munkahely védelme miatt tartotta elengedhetetlennek a beavatkozást.  Az állami mentőöv csak akkor érkezhet, ha a légitársaság rendkívüli közgyűlése, felügyelőbizottsága és az Európai Bizottság is áldását adja. Három csatornán érkezne összesen 9 milliárd euró:

  • 20 százalékos részesedés vásárlása részvényeként 2,56-os, összesen 300 millió eurós áron. Ez jóval a jelenleg 9 eurós piaci árfolyam alatt van, a tavalyi nyári 20 euró körüliről nem is beszélve.
  • 1 milliárd euróért az állam jogot szerez, hogy tulajdoni hányadát 25 százalék plusz egy szavazatra emelhesse, ha a társaság ellenséges felvásárlása állna küszöbön.
  • 4,7 milliárd euró állami hitel a korona válságalapból (WSF). A kamat a kezdetben 4, később 9,5 százalék lesz.
  • 3 milliárdos kölcsön az állami tulajdonú Fejlesztési Banktól (KfW).

Az állam, amint lehet, ki fog szállni a Lufthansából” – nyilatkozta még a megállapodás megszületése előtt Peter Altmeiner konzervatív (CDU) gazdasági miniszter. Ezt a szociáldemokrata (SPD) pénzügyminiszter, Olaf Scholz is kihangsúlyozta a megállapodás részleteinek hétfői ismertetésekor. Reményei szerint nyereséggel fognak tudni túladni a 20 százalékos részvénycsomagon. Optimizmusát arra alapozza, hogy a Lufthansa éveken keresztül profitot termelt. A korona-járvány kitörése előtt a tavalyi 2 milliárdhoz hasonló nagyságrendű pluszt tervezett 2020-ra is.

Nem olyan csendes társ

Az állam nem csendes társ lesz. Két képviselője helyet kap a felügyelőbizottságban. „Független szakembereket fogunk delegálni” – ígérte Scholz. A miniszter sajtótájékoztatóján beszélt az állam tulajdonosi terveiről és elvárásairól is: a flotta megújítása a klímavédelem érdekében, a menedzsment és a felügyelőbizottság javadalmainak jelentős csökkentése a pénzügyi szanálás és a dolgozók felé mutatandó szolidaritás jegyében. Előbbi némileg ellentmond Altmeier hétvégi nyilatkozatának: „Ha elkezdünk üzleti kérdésekbe beleszólni, hamar központi gazdaságirányítás lesz a kormányzati segítségből.” Ezért kizárta például, hogy Berlin tulajdonosként a belföldi légi járatok leépítését forszírozza.  A párizsi kormány ezt szabta az Air Francenak nyújtott hitel feltételéül. Ezzel akarja segíteni a környezet barátabb vasutat. A Lufthansa-vezetők javadalmainak csökkentésével Altmeiner is egyetértett.

Állnak ma még a Lufthansa gépei, de útban a segítség Kép/Fotó: FAZ illusztrációja

A menedzsment tartva a túlzott kormányzati beleszólástól hónapokig elutasította a mentőövet. „Nem szorulunk állami segítségre. Az pedig elképzelhetetlen, hogy részbeni államosításukra lenne szükség” – nyilatkozta március végén az elnök, Carsten Spohr.

Ulrik Svensson

Akkor még a pénzügyi vezető, Ulrik Svensson is optimista volt. A likviditás biztosított – mondta a Süddeutsche Zeitungnak. „Évek óta nyereségesek vagyunk, gépeink 80 százalékát tulajdonoljuk, nem kell utánuk lízingdíjat fizetnünk.” Elmondta, hogy a légiközlekedés majdnem leállásával a költségek 60 százaléka kiesett. A havi 750 millió eurós személyi kiadásokat rövidített munkával csökkentették, így a kiadásokat 70 százalékkal zsugorodtak. „A maradék 30 százalék fedezésére hónapokig futja 5 milliárd eurós likvid tartalékunkból.”

Egy május elejei sajtótájékoztatón Spohr már szükségesnek nevezte az állami segítséget, azonban nem minden áron: „Pénzügyi támogatásra és nem üzletpolitikába történő beleszólásra van szükségünk” – nyilatkozta. Ezért elutasította a kormányzati részről felmerült részbeni államosítás ötletét.

Brüsszel feltételeket támaszt

Kérdés, hogy az Európai Bizottság, illetve annak versenyjogi biztosa áldását adja-e a megállapodásra. Az EU versenyjogi szabályai korábban tiltották az állami segítségnyújtást a légitársaságoknak, de a korona-válság hatására speciális szabályokat vezettek be. Feltételek most is vannak.

Az állami tulajdonszerzés csak ideiglenes lehet. A légitársaságnak és a kormánynak már a beszállás előtt stratégiát kell kidolgoznia a kiszállásra. Brüsszelben csak akkor engedélyezi az államosítást, ha megalapozottnak találja a terveket.

A Bizottság sajtóosztályán a német sajtó érdeklődésre azt közölték, hogy még nem érkezett hivatalos megkeresés Berlinből. Általánosságban elmondták, hogy „ az egész európai légi piacot meghatározó társaság esetén különösen fontos a megállapodástervezet alapos vizsgálat a verseny eltorzulásának megakadályozása érdekében” .

Margrethe Vestager

Margrethe Vestager, versenyjogi biztos Európa legnagyobb légitársaságának államosítását különleges esetnek nevezte. „Szükség lehet például önkéntes kötelezettségvállalásokra a cég részéről” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). Hozzátéve, hogy ezeket nem a Bizottság feladata meghatározni. „A javaslatoknak az érintettektől kell jönniük. A mi feladatunk annak megítélése, hogy a teljes megállapodáscsomag megfelel-e az unió versenyjogi előírásainak.” Az FAZ információi szerint Brüsszel leginkább azt várná el, hogy a Lufthansa leszállási jogokat adjon át a konkurenciának Frankfurtban és Münchenben.

Nem segíti a Lufthansa helyzetét, hogy az Air Berlin 2017-es csődje óta feszült a viszony az EU-val. A Bizottság ugyanis a versenyjogba ütközőnek minősítette és megakadályozta, hogy az Austrian Airlinest birtokló Lufthansa átvegye a csődbe ment német légitársaság osztrák leányvállalatát, a Niki-t.

A német politikusok ellenállnak

A Lufthansa leányvállalatai ugyancsak állami támogatást kértek saját országukban. Belgiumban egyelőre “nagyon nehéz” tárgyalások folynak a kormány és Brussels Airlines között, a berni kormány 1,2 milliárd eurót ígért a két svájci légitársaságnak, az Austrian Airlines pedig 767 millió eurót kért az osztrák kormánytól. (MTI)

Az FAZ információ komoly hullámokat vertek Berlinben és a Lufthansa frankfurti központjában is. A CDU politikusai elvárják Merkel kancellártól, hogy erélyesen lépjen fel a Lufthansa érdekében Brüsszelben.

Egyenlőtlen elbírálásról beszélnek arra hivatkozva, hogy Brüsszel az Air France, az SAS és a Finnair megsegítésekor nagyvonalú volt, szinte azonnal rábólintott a megállapodásokra. Margrethe Vestager fontosnak tartotta az FAZ-nek elmondani, hogy ezek a társaságok csak hitelt kaptak, az állam nem szerzett tulajdont. „Utóbbi esetben elengedhetetlen az alaposabb vizsgálat.” Szavainak hitelt ad, hogy az Alitalia március végén bejelentett államosítását sem hagyta még jóvá Brüsszel.

Volker Bouffier

Szakmaiatlan és egész Németország számára káros lenne leszállási jogokat feladni” – véli Hessen miniszterelnöke, Volker Bouffier. „Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Brüsszel jogi csűrés-csavarással gyengítse a Lufthansa piaci pozícióit” – fogalmazott világosan a tartomány vezetője, ahol Németország legnagyobb, egyben a kontinens harmadik legfontosabb légikikötője, Frankfurt fekszik.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Pozitív kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok december első kereskedési napján.

Német utazási irodák: csak minden tizedik bízik a túlélésben

A német vállalatok 15 százaléka érzi magát egzisztenciális veszélyben a koronavírus-válság miatt, a legnagyobb arányban az utazási irodák - derül ki a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézet felméréséből.

Globális kilátások. Az OECD javította idei prognózisát

Az OECD a szeptemberben vártnál kisebb idei globális csökkenéssel számol, ugyanakkor úgy véli, hogy jövőre szerényebben nő a világgazdaság az eddig becsültnél. A jelentés szerint Magyarországon is hasonló trend figyelhető majd meg.

BÉT – November: ötödével nőtt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX novemberben 32 279 pontról 38 782 pontig jutott, vagyis több mint 20 százalékot emelkedett.

Hírek

Bírság. Hazavitte a bankautomatában felejtett milliót

Jogtalan elsajátítás miatt pénzbüntetést kapott egy hajdúszoboszlói férfi, aki tavaly szeptemberben egy pénzkiadó automatából elvitt egymillió ottfelejtett forintot - közölte a Debreceni Törvényszék.

Pszichés zavar? A plüssállatokból nem lehet kinőni

A felnőttek felének van plüssállata! Egyre több gyártó ismeri fel a célcsoportban rejlő lehetőséget. Szociológusok a jelenség hátterét kutatják.

Átverés volt az ausztriai munkalehetőség

Külföldi munka ígéretével próbáltak pénzt kicsalni gyanútlan álláskeresőktől a magukat a Trenkwalder munkatársainak kiadó csalók - közölte a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég, amely rendőrségi feljelentést is tett.

Streaming. A járvány ellenére virágzik a brit filmipar

A streamingszolgáltatóknak, köztük a Netflixnek és a Disney-nek köszönhetően a koronavírus-járvány ellenére is virágzik a brit filmipar.

Covid-vakcina. A Moderna beadta engedélyezési kérelmét az EU-ban és az USA-ban

A Moderna amerikai gyógyszergyártó hétfőn benyújtotta kérelmét a koronavírus elleni vakcinája feltételes engedélyezésére az Európai Unióban és az Egyesült Államokban.

Gottfried Péter a Monetáris Tanács új tagja

Az Országgyűlés megválasztotta Gottfried Pétert a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa új tagjának.

Állatkínzás. Kutyaviadalok Nyíregyházán – TEK rajtaütés

Állatviadal szervezésével és állatkínzással gyanúsítják azt a hat embert, akiket egy tiltott állatviadalon fogtak el a rendőrök és a Terrorelhárítási Központ munkatársai Nyíregyháza külterületén - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság.

Távozik az OTP Egészségpénztár ügyvezetője

Közel két évtized után távozik posztjáról az OTP Egészségpénztár alapítótag-ügyvezetője, Studniczky Ferenc, akit eddigi vezetőtársa, Kovács Tamás vált december 1-jén.

Szerdától még drágábban tankolhatunk

Tovább emelkednek az üzemanyagárak: a benzin bruttó 4 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 5 forinttal drágul szerdától.

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Kalóztámadás Nigéria partjainál

Kalózok támadták meg a MILANO 1 nevű, Saint Kitts és Nevis-i zászló alatt közlekedő teherhajót a Guineai-öbölben, Nigéria partjainál, és a hajó fedélzetére léptek - erről számolt be a tengeri biztonsággal foglalkozó Dryad Global nevű hírportál.

Jönnek a mínuszok és az ónos esők – a havazás is

Téliesebbre fordul az idő az ősz utolsó hétvégéjén: ónos szitálásra, havazásra is készülni kell, és hajnalban ismét komolyabb mínuszok lehetnek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Gazdaság

Az MNB szerint K-alakú kilábalás jön

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége erős maradt, de a kilábalás nem minden gazdasági szektort érint majd egyformán, ezért a gazdaságtámogató intézkedések előtérben maradhatnak - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a novemberi Pénzügyi stabilitási jelentést ismertetve.

Kivonul Magyarországról az Aegon biztosító

A VIG (Vienna Insurance Group) megveszi a holland Aegon biztosító közép- és kelet-európai részlegét - közölte az osztrák cég.

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom