Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Meglepő számok. Elemzők szerint lendületben marad a gazdaság
No menu items!

Meglepő számok. Elemzők szerint lendületben marad a gazdaság

Felülmúlta az elemzők várakozását a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi negyedik negyedévi és éves előzetes adata. Az áthúzódó hatásra alapozva arra készülnek, hogy emeljék idei növekedési várakozásaikat.

A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, 2019-hez mérten 2,1 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,2 százalékkal, az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.

Virovácz Péter

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének rendkívül pozitív meglepetést okozott a KSH negyedik negyedévre vonatkozó GDP-adata. Szerinte a növekedés mögött a tovább élénkülő fogyasztás és emellett vélhetően még a beruházás húzódott meg. Eközben pedig a talán némileg jobb ipari export teljesítmény mérsékelhette a nettó export gazdasági növekedést visszafogó erejét.

A vártnál erősebb negyedik negyedéves teljesítmény egyben azt is jelenti, hogy az úgynevezett áthúzódó hatás is jóval erősebb. Vagyis pusztán a jó évzárásból fakadóan az eddig piaci konszenzushoz képest nagyjából 0,8 százalékponttal dinamikusabb gazdasági növekedésre lehet számítani az idei évben.

Egyáltalán nem zárható ki, hogy a növekedés az idei év folyamán is megközelíti vagy akár meg is haladja a 6 százalékot.

A meglepően erős GDP adat és a januári inflációs sokk együttese a korábban vártnál is tovább tartó kamatemelésekre ösztönözheti a jegybankot. Egyre reálisabbnak tűnik, hogy idén mind a gazdaság bővülése, mind az infláció 6 százalék felett alakulhat és végül a jegybanki alapkamat is 6 százalék körül tetőzhet – vélte.

Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője felfigyelt arra is, hogy a KSH módosította a korábban közölt adatokat, a 2021 negyedéveire vonatkozó előző negyedévhez mért növekedési mutatókat 0,2-0,3 százalékponttal megemelték, így az éves átlagos GDP-eredmény 0,5 százalékponttal magasabb lett, mintha nem történt volna módosítás.

A havi statisztikák alapján egyrészt látható volt, hogy az építőipar és az ipar pozitívan járult hozzá az utolsó negyedévi növekedéshez. Emellett a kiskereskedelmi adatok, illetve a feszes munkaerőpiac alapján számítani lehetett arra is, hogy a szolgáltatások nagyban hozzájárultak a negyedik negyedéves bővüléshez – vélekedett az elemző.

A K&H szakembere közölte, a mostani kilátások szerint 2022-ben 5 százalék körüli lehet a növekedés. Számos kockázattal kell azonban számolni szerinte. Például azzal, hogy mikor áll helyre a rend a nemzetközi ellátási láncokban, milyen ütemben normalizálódnak a magas energia- és nyersanyagárak, valamint az infláció, ezek ugyanis visszafoghatják a növekedést. Szintén kockázatot jelent – főként a 2023-as növekedésre -, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politikában szigorításra lesz szükség – tette hozzá.

Suppan Gergely

Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője úgy látja, a növekedéshez – a mezőgazdaság kivételével – minden szektor hozzájárult. Tavaly a chipek és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás mintegy 1,0 százalékponttal foghatta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon élénkülhetett a fogyasztás, míg továbbra is kiemelkedően teljesíthettek a beruházások, a külkereskedelem egyenlege pedig már kevésbé húzta vissza a növekedést.

Az idei év elején a jelentős lakossági transzferek, valamint a 20 százalékkal növekvő minimálbér, és a 25 év alatti munkavállalók szja kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül, a második félévben pedig az alapanyag- és chiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, valamint az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést.

Így a Takarékbank 6 százalékról 6,3 százalékra emelheti az idei növekedési várakozását, azonban a módosítással megvárják a részletes adatokat is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik negyedév gyengébb teljesítménye átmenetinek bizonyult, az év végére ismét nagyobb fordulatra kapcsolt a gazdaság.

Regős Gábor

Az előzetes GDP-adat megerősíti azt a várakozást, hogy az idei gazdasági növekedés meghaladhatja az 5 százalékot. Ebben szintén nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyet a februári transzferek és a magas inflációnál is jobban emelkedő bérek hajtanak. Szintén növekedés várható a beruházásokban, itt az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt egyre inkább a versenyszféra beruházásain lesz a hangsúly. A nettó export alakulását már nehezebb megjósolni, hiszen az erőteljes belső kereslet rontja az egyenleget, míg az ipari termelés bővülése és a turizmus feléledése érdemben javíthatják azt.

Az idei növekedés szempontjából a növekvő infláció mellett a járműgyártás teljesítményének alakulása jelent kockázatot: a chiphiány elhúzódása lassíthatja, míg gyorsabb megoldódása segítheti a gazdaság bővülését – vélekedett Regős Gábor.

Nagy János, az Erste Bank elemzője megállapította, hogy az egész régióra jellemző jelenség volt a pozitív meglepetést okozó GDP-adat.

Nagy János

A termelési oldalon az építőipar és a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott. Az erőteljes belső kereslet és a visszafogottan teljesítő feldolgozóipar – főként járműipar – eredőjeként a nettó export ismét bővülést fékező tényező lehetett a negyedik negyedévben.

Előretekintve az idei év elején visszafogottan alakul a konjunktúra. A külső kereslet meglehetősen mérsékelt, ezért az ipar valódi, tartós magára találása még várat magára. Az év második felében a termelésbe álló új kapacitások és a külső környezet javulása már érdemi hatással bírhat. Kockázatot jelent viszont a megemelkedett inflációs szintekkel párhuzamosan magas kamatok fennmaradása – vélekedett az Erste elemzője.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.