Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?
No menu items!

Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?

A Vostok Oil a Kreml és az állami tulajdonú Rosznyeft nagy reménysége a termelés fellendítésére. Illusztráció: Bigstock

Szankciók fenyegetik Oroszország hatalmas olajprojektjét, márpedig a Vostok Oil – amelynek óriási olajmezői Oroszország északi részén, barátságtalan terepen terülnek el – nyugati pénz és importált technológia nélkül visszaeséssel néz szembe.

Az orosz olaj- és gázipar virágkorát éli. A magas energiaárak tartják talpon az ország gazdaságát és finanszírozzák az ukrajnai háborút. Hogy ez meddig tart, az részben egy hatalmas sarkvidéki olajprojekt függvénye, amelyről korábban Oroszország azt állította, hogy megmenti a világot az energiaválságtól.

A Vostok Oil a tervek szerint egy olyan prémium minőségű, könnyebben finomítható nyersolajat termelne, amely az évtized végére a napi globális termelés akár 2 százalékát is kitenné. A múlt hónapban a Rosznyeft, az orosz állami olajipari nagyvállalat vezetője Noé bárkájához hasonlította, mert – mint mondta – megmentené az emberiséget.

A fejlesztés azonban nyugati pénzre és importált technológiára támaszkodik. Legalább két fontos nyugati pénzügyi támogató azt tervezi, hogy kiszáll a 180 milliárd dolláros projektből, míg a szankciók a fúróberendezésektől és szoftverektől kezdve a tartályhajókig mindennek a beszerzését késleltették vagy korlátozták – állítják az ügyet ismerő személyek, a projektben érintett vállalatok és energetikai tanácsadók.

“Jelenleg Oroszország óriási hasznot húz a magas árakból, de ez rövid távú nyereség a hosszú távú veszteséggel szemben”

– mondta Daniel Yergin, az S&P Global energiatörténésze és alelnöke.

A nyugati szankciók miatt a Rystad Energy tanácsadó cég most azzal számol, hogy a Vostok Oil kulcsfontosságú mezőjén 2029-ben indulhat a kitermelés, szemben a Rosznyeft 2024-es tervével.

Bármilyen késedelem a projektben érintett hatalmas ellátási lánc egy részénél az egész projekt késéséhez vezet” – mondta Daria Melnik, a Rystad Energy vezető elemzője. A Rosznyeft azt közölte, hogy a projekt jó úton halad, de vannak kihívások.

Az Európai Unió eközben betiltotta az orosz kőolajimportot, és ezzel a projekt egyik kulcsfontosságú piacát megszüntette. A projekt késése – és a szankciók miatt Oroszország teljes olajtermelésének csökkenése – hosszú távon megingathatja az ország gazdaságát és geopolitikai helyzetét.

A világ egyik legnagyobb olajtermelőjeként Oroszország régóta támaszkodik energiagazdagságára, hogy befolyásolja a világpolitikát és nyomást gyakoroljon más országokra, legutóbb az Európába irányuló gázszállítások csökkentésével. A gazdasági tét nagy: Oroszország költségvetési bevételeinek mintegy 40 százalékát az olaj- és gázágazat teszi ki, és mintegy 1,5 millió embert foglalkoztat.

A Vostok Oil a Kreml nagy reménysége a termelés fellendítésére. A krasznojarszki központi régióban, az orosz sarkvidéki partok közelében található mezők csoportja fontos Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, aki javítani akarja a távoli régió infrastruktúráját és fejleszteni az ázsiai piacokra vezető északi-tengeri hajóutat.

A projekt egy nagyon kívánatos könnyű nyersolajfajtát szállítana, amelyet könnyebb finomítani, és amely versenyezne egyes amerikai és közel-keleti fajtákkal. Az orosz zászlóshajónak számító uráli keverék jellemzően magasabb kéntartalmú, ami a finomítók számára nagyobb technikai kihívást jelent.

2020 augusztusában Igor Szecsin, a Rosznyeft vezetője egy palackkal ajándékozta meg Putyint a projektből származó nyersolajjal. Mindketten egyetértettek abban, hogy az olaj jobb, mint a közel-keleti.

Igor Szecsin

Amióta Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, a Rosznyeft néhány partnere és beszállítója a projektből való távozás felé vette az irányt. A Trafigura Group, amely 2020-ban 10 százaléksos részesedést szerzett a projektben, júniusban közölte, hogy befagyasztotta oroszországi befektetéseit, és ki kíván szállni a Vostokból. Egy másik globális nyersanyagkereskedő, a Vitol Group, amely egy olyan konzorcium tagja, amely 5 százalékosos részesedéssel rendelkezik a projektben, az ügyet ismerő személy szerint szintén ki kíván szállni a befektetéséből.

A finanszírozáson túl a Vostok Oil nyugati berendezésektől és technológiától függ.

Vegyük például a fúrólyukfúrást, amelyet az olajtartalékok magszerkezetének azonosítására és feltérképezésére, valamint a fúráshoz legalkalmasabb területek meghatározására használnak. A Vostok számára ez elengedhetetlen, mivel távoli elhelyezkedése miatt a lehető leghatékonyabban kell termelnie.

James Henderson, az Oxford Institute for Energy Studies Oroszország-szakértője szerint Oroszországban az ehhez szükséges legfejlettebb szoftvereket nagyrészt nyugati szolgáltató cégek szállították.

“Ez tehát nem jelenti azt, hogy nem lehet fúrni a kutakat, de a szoftver elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető leggazdaságosabban fúrhassák ki azokat”

– mondta.

A Rozsnyeft megállapodást kötött a Samsung Heavy Industries vállalattal, a világ egyik legnagyobb hajóépítő cégével, hogy dolgozzanak egy új jégosztályú tankerflottán, amely a rakományt szállítja. A Samsung Heavy Industries azonban közölte, hogy az Oroszország elleni szankciók befolyásolták a hajóépítési projekthez szükséges berendezések és alkatrészek szállítását.

Szecsin júniusban azt mondta, hogy a Vostok Oil fejlesztése a tervek szerint halad, bár elismerte, hogy vannak kihívások.

Az elkerülhetetlen nehézségeket leküzdjük, de teljes mértékben bízunk abban, hogy minden feladatot teljesíteni fogunk” – mondta. (Wall Street Journal)

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Navracsics: Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb állama közé kerülhet

Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerülhet - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén, az Országházban.

Az orosz oligarcha szellemjachtja kijátszotta a szankciókat

Rejtélyes módon tűnt el az olaszországi Szardínia szigetének egyik kikötőjéből a nyáron egy orosz oligarcha tulajdonában lévő luxusjacht, amelyet az uniós szankciók értelmében lefoglaltak.

Balaton-felvidéki borász lett az év bortermelője

A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2022 díját Figula Mihály kapta.

Minimálbér 2023: a kormány a járulékcsökkentések terén “elment a falig”

A partnerség jegyében, konstruktívan folytatódtak a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések - közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Hírek

Az orosz oligarcha szellemjachtja kijátszotta a szankciókat

Rejtélyes módon tűnt el az olaszországi Szardínia szigetének egyik kikötőjéből a nyáron egy orosz oligarcha tulajdonában lévő luxusjacht, amelyet az uniós szankciók értelmében lefoglaltak.

Elon Musk miatt kivonulhat a Twitterről a német kancellár

Miután Elon Musk felvásárolta a Twittert, a dolgok a fejük tetejére álltak. Ezt a német kancellári hivatal is aggodalommal figyeli, Olaf Scholz kancellár pedig a Twitterről való kivonulását fontolgatja.

Januártól határellenőrzés nélkül utazhatunk Horvátországba

Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán január elsejétől, miután az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Katar nem annyit fog a foci-vb-n, mint gondolta

Katar alig több mint 765 ezer látogatót fogadott a labdarúgó-világbajnokság első két hetében, ami elmarad a várakozásoktól, mivel az ország 1,2 millió látogatóra számított az egy hónapos rendezvény alatt - derül ki a Reuters birtokába jutott szervezői jelentésből.

Az Aeroexpress már idén elindítja a Budapest-Kolozsvár járatait

Az Aeroexpress Regional a tervezett jövő márciushoz képest korábban, már december 16-tól elindítja a Budapest-Kolozsvár-Budapest járatait a nagy érdeklődésre tekintettel.

Árstop után: máris csökken az üzemanyagok ára

Péntektől változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a Mol ugyanis csökkenti a nagykereskedelmi árakat. A benzin literje várhatóan bruttó 8 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 5 forinttal kerül majd kevesebbe.

Jogerősen 3 év 6 hónap börtönre ítélték Lagzi Lajcsit

Jogerősen 3,5 év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Gazdaság

Drágult a kötelező biztosítás

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai a tavalyi év azonos időszakához képest 5 százalékkal emelkedtek a harmadik negyedévben. A biztosítói kárkifizetések 12 százalékkal nőttek a szerviz- és alkatrészköltségek drágulása, a devizaárfolyam-változás és a pénzromlás hatásaként - jelentette a Magyar Nemzeti Bank.

Fitch: nehezebb évre számíthatnak a magyar bankok 2023-ban

Romló kilátásokkal, de jórészt stabil osztályzatokkal kezdik a jövő évet Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságainak bankrendszerei. A magyar bankok 2023-ban az ideinél nehezebb makrogazdasági környezetre számíthatnak - áll a Fitch Ratings éves szektorelemzésében.

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom