Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?
No menu items!

Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?

A Vostok Oil a Kreml és az állami tulajdonú Rosznyeft nagy reménysége a termelés fellendítésére. Illusztráció: Bigstock

Szankciók fenyegetik Oroszország hatalmas olajprojektjét, márpedig a Vostok Oil – amelynek óriási olajmezői Oroszország északi részén, barátságtalan terepen terülnek el – nyugati pénz és importált technológia nélkül visszaeséssel néz szembe.

Az orosz olaj- és gázipar virágkorát éli. A magas energiaárak tartják talpon az ország gazdaságát és finanszírozzák az ukrajnai háborút. Hogy ez meddig tart, az részben egy hatalmas sarkvidéki olajprojekt függvénye, amelyről korábban Oroszország azt állította, hogy megmenti a világot az energiaválságtól.

A Vostok Oil a tervek szerint egy olyan prémium minőségű, könnyebben finomítható nyersolajat termelne, amely az évtized végére a napi globális termelés akár 2 százalékát is kitenné. A múlt hónapban a Rosznyeft, az orosz állami olajipari nagyvállalat vezetője Noé bárkájához hasonlította, mert – mint mondta – megmentené az emberiséget.

A fejlesztés azonban nyugati pénzre és importált technológiára támaszkodik. Legalább két fontos nyugati pénzügyi támogató azt tervezi, hogy kiszáll a 180 milliárd dolláros projektből, míg a szankciók a fúróberendezésektől és szoftverektől kezdve a tartályhajókig mindennek a beszerzését késleltették vagy korlátozták – állítják az ügyet ismerő személyek, a projektben érintett vállalatok és energetikai tanácsadók.

“Jelenleg Oroszország óriási hasznot húz a magas árakból, de ez rövid távú nyereség a hosszú távú veszteséggel szemben”

– mondta Daniel Yergin, az S&P Global energiatörténésze és alelnöke.

A nyugati szankciók miatt a Rystad Energy tanácsadó cég most azzal számol, hogy a Vostok Oil kulcsfontosságú mezőjén 2029-ben indulhat a kitermelés, szemben a Rosznyeft 2024-es tervével.

Bármilyen késedelem a projektben érintett hatalmas ellátási lánc egy részénél az egész projekt késéséhez vezet” – mondta Daria Melnik, a Rystad Energy vezető elemzője. A Rosznyeft azt közölte, hogy a projekt jó úton halad, de vannak kihívások.

Az Európai Unió eközben betiltotta az orosz kőolajimportot, és ezzel a projekt egyik kulcsfontosságú piacát megszüntette. A projekt késése – és a szankciók miatt Oroszország teljes olajtermelésének csökkenése – hosszú távon megingathatja az ország gazdaságát és geopolitikai helyzetét.

A világ egyik legnagyobb olajtermelőjeként Oroszország régóta támaszkodik energiagazdagságára, hogy befolyásolja a világpolitikát és nyomást gyakoroljon más országokra, legutóbb az Európába irányuló gázszállítások csökkentésével. A gazdasági tét nagy: Oroszország költségvetési bevételeinek mintegy 40 százalékát az olaj- és gázágazat teszi ki, és mintegy 1,5 millió embert foglalkoztat.

A Vostok Oil a Kreml nagy reménysége a termelés fellendítésére. A krasznojarszki központi régióban, az orosz sarkvidéki partok közelében található mezők csoportja fontos Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, aki javítani akarja a távoli régió infrastruktúráját és fejleszteni az ázsiai piacokra vezető északi-tengeri hajóutat.

A projekt egy nagyon kívánatos könnyű nyersolajfajtát szállítana, amelyet könnyebb finomítani, és amely versenyezne egyes amerikai és közel-keleti fajtákkal. Az orosz zászlóshajónak számító uráli keverék jellemzően magasabb kéntartalmú, ami a finomítók számára nagyobb technikai kihívást jelent.

2020 augusztusában Igor Szecsin, a Rosznyeft vezetője egy palackkal ajándékozta meg Putyint a projektből származó nyersolajjal. Mindketten egyetértettek abban, hogy az olaj jobb, mint a közel-keleti.

Igor Szecsin

Amióta Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, a Rosznyeft néhány partnere és beszállítója a projektből való távozás felé vette az irányt. A Trafigura Group, amely 2020-ban 10 százaléksos részesedést szerzett a projektben, júniusban közölte, hogy befagyasztotta oroszországi befektetéseit, és ki kíván szállni a Vostokból. Egy másik globális nyersanyagkereskedő, a Vitol Group, amely egy olyan konzorcium tagja, amely 5 százalékosos részesedéssel rendelkezik a projektben, az ügyet ismerő személy szerint szintén ki kíván szállni a befektetéséből.

A finanszírozáson túl a Vostok Oil nyugati berendezésektől és technológiától függ.

Vegyük például a fúrólyukfúrást, amelyet az olajtartalékok magszerkezetének azonosítására és feltérképezésére, valamint a fúráshoz legalkalmasabb területek meghatározására használnak. A Vostok számára ez elengedhetetlen, mivel távoli elhelyezkedése miatt a lehető leghatékonyabban kell termelnie.

James Henderson, az Oxford Institute for Energy Studies Oroszország-szakértője szerint Oroszországban az ehhez szükséges legfejlettebb szoftvereket nagyrészt nyugati szolgáltató cégek szállították.

“Ez tehát nem jelenti azt, hogy nem lehet fúrni a kutakat, de a szoftver elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető leggazdaságosabban fúrhassák ki azokat”

– mondta.

A Rozsnyeft megállapodást kötött a Samsung Heavy Industries vállalattal, a világ egyik legnagyobb hajóépítő cégével, hogy dolgozzanak egy új jégosztályú tankerflottán, amely a rakományt szállítja. A Samsung Heavy Industries azonban közölte, hogy az Oroszország elleni szankciók befolyásolták a hajóépítési projekthez szükséges berendezések és alkatrészek szállítását.

Szecsin júniusban azt mondta, hogy a Vostok Oil fejlesztése a tervek szerint halad, bár elismerte, hogy vannak kihívások.

Az elkerülhetetlen nehézségeket leküzdjük, de teljes mértékben bízunk abban, hogy minden feladatot teljesíteni fogunk” – mondta. (Wall Street Journal)

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A kormány felszólítása az üzemanyag-kereskedőkhöz

A kormány a családok védelme érdekben újra nyomatékosan kér minden üzemanyag-kereskedőt, hogy a régiós árakat a lehető legrövidebb időn belül érjék el

A magyarok 15 százaléka keres külföldön állást

Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette,.

Létrejön a közvetlen légi összeköttetés egy hetedik kínai nagyvárossal is Budapestről

Mindössze előző nap jelentették be, hogy idén nyártól Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, nem sokkal korábban pedig a járatindítást Kuangcsouba.

A versenyképesség egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.