Kezdőlap Fókuszban Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?
No menu items!

Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?

A Vostok Oil a Kreml és az állami tulajdonú Rosznyeft nagy reménysége a termelés fellendítésére. Illusztráció: Bigstock

Szankciók fenyegetik Oroszország hatalmas olajprojektjét, márpedig a Vostok Oil – amelynek óriási olajmezői Oroszország északi részén, barátságtalan terepen terülnek el – nyugati pénz és importált technológia nélkül visszaeséssel néz szembe.

Az orosz olaj- és gázipar virágkorát éli. A magas energiaárak tartják talpon az ország gazdaságát és finanszírozzák az ukrajnai háborút. Hogy ez meddig tart, az részben egy hatalmas sarkvidéki olajprojekt függvénye, amelyről korábban Oroszország azt állította, hogy megmenti a világot az energiaválságtól.

A Vostok Oil a tervek szerint egy olyan prémium minőségű, könnyebben finomítható nyersolajat termelne, amely az évtized végére a napi globális termelés akár 2 százalékát is kitenné. A múlt hónapban a Rosznyeft, az orosz állami olajipari nagyvállalat vezetője Noé bárkájához hasonlította, mert – mint mondta – megmentené az emberiséget.

A fejlesztés azonban nyugati pénzre és importált technológiára támaszkodik. Legalább két fontos nyugati pénzügyi támogató azt tervezi, hogy kiszáll a 180 milliárd dolláros projektből, míg a szankciók a fúróberendezésektől és szoftverektől kezdve a tartályhajókig mindennek a beszerzését késleltették vagy korlátozták – állítják az ügyet ismerő személyek, a projektben érintett vállalatok és energetikai tanácsadók.

“Jelenleg Oroszország óriási hasznot húz a magas árakból, de ez rövid távú nyereség a hosszú távú veszteséggel szemben”

– mondta Daniel Yergin, az S&P Global energiatörténésze és alelnöke.

A nyugati szankciók miatt a Rystad Energy tanácsadó cég most azzal számol, hogy a Vostok Oil kulcsfontosságú mezőjén 2029-ben indulhat a kitermelés, szemben a Rosznyeft 2024-es tervével.

Bármilyen késedelem a projektben érintett hatalmas ellátási lánc egy részénél az egész projekt késéséhez vezet” – mondta Daria Melnik, a Rystad Energy vezető elemzője. A Rosznyeft azt közölte, hogy a projekt jó úton halad, de vannak kihívások.

Az Európai Unió eközben betiltotta az orosz kőolajimportot, és ezzel a projekt egyik kulcsfontosságú piacát megszüntette. A projekt késése – és a szankciók miatt Oroszország teljes olajtermelésének csökkenése – hosszú távon megingathatja az ország gazdaságát és geopolitikai helyzetét.

A világ egyik legnagyobb olajtermelőjeként Oroszország régóta támaszkodik energiagazdagságára, hogy befolyásolja a világpolitikát és nyomást gyakoroljon más országokra, legutóbb az Európába irányuló gázszállítások csökkentésével. A gazdasági tét nagy: Oroszország költségvetési bevételeinek mintegy 40 százalékát az olaj- és gázágazat teszi ki, és mintegy 1,5 millió embert foglalkoztat.

A Vostok Oil a Kreml nagy reménysége a termelés fellendítésére. A krasznojarszki központi régióban, az orosz sarkvidéki partok közelében található mezők csoportja fontos Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, aki javítani akarja a távoli régió infrastruktúráját és fejleszteni az ázsiai piacokra vezető északi-tengeri hajóutat.

A projekt egy nagyon kívánatos könnyű nyersolajfajtát szállítana, amelyet könnyebb finomítani, és amely versenyezne egyes amerikai és közel-keleti fajtákkal. Az orosz zászlóshajónak számító uráli keverék jellemzően magasabb kéntartalmú, ami a finomítók számára nagyobb technikai kihívást jelent.

2020 augusztusában Igor Szecsin, a Rosznyeft vezetője egy palackkal ajándékozta meg Putyint a projektből származó nyersolajjal. Mindketten egyetértettek abban, hogy az olaj jobb, mint a közel-keleti.

Igor Szecsin

Amióta Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, a Rosznyeft néhány partnere és beszállítója a projektből való távozás felé vette az irányt. A Trafigura Group, amely 2020-ban 10 százaléksos részesedést szerzett a projektben, júniusban közölte, hogy befagyasztotta oroszországi befektetéseit, és ki kíván szállni a Vostokból. Egy másik globális nyersanyagkereskedő, a Vitol Group, amely egy olyan konzorcium tagja, amely 5 százalékosos részesedéssel rendelkezik a projektben, az ügyet ismerő személy szerint szintén ki kíván szállni a befektetéséből.

A finanszírozáson túl a Vostok Oil nyugati berendezésektől és technológiától függ.

Vegyük például a fúrólyukfúrást, amelyet az olajtartalékok magszerkezetének azonosítására és feltérképezésére, valamint a fúráshoz legalkalmasabb területek meghatározására használnak. A Vostok számára ez elengedhetetlen, mivel távoli elhelyezkedése miatt a lehető leghatékonyabban kell termelnie.

James Henderson, az Oxford Institute for Energy Studies Oroszország-szakértője szerint Oroszországban az ehhez szükséges legfejlettebb szoftvereket nagyrészt nyugati szolgáltató cégek szállították.

“Ez tehát nem jelenti azt, hogy nem lehet fúrni a kutakat, de a szoftver elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető leggazdaságosabban fúrhassák ki azokat”

– mondta.

A Rozsnyeft megállapodást kötött a Samsung Heavy Industries vállalattal, a világ egyik legnagyobb hajóépítő cégével, hogy dolgozzanak egy új jégosztályú tankerflottán, amely a rakományt szállítja. A Samsung Heavy Industries azonban közölte, hogy az Oroszország elleni szankciók befolyásolták a hajóépítési projekthez szükséges berendezések és alkatrészek szállítását.

Szecsin júniusban azt mondta, hogy a Vostok Oil fejlesztése a tervek szerint halad, bár elismerte, hogy vannak kihívások.

Az elkerülhetetlen nehézségeket leküzdjük, de teljes mértékben bízunk abban, hogy minden feladatot teljesíteni fogunk” – mondta. (Wall Street Journal)

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vállalati tömegközlekedésre szoktatnák át a dolgozókat

Autó helyett céges busszal munkába járni nemcsak olcsóbb és kényelmesebb lehet, hanem mérhetően környezetkímélőbb is - ezt bizonyítja az Audi Hungaria példája, ahol már el is indult az a program, amelyben a dolgozókat a vállalati közösségi közlekedés felé terelik. A teljesen magyar fejlesztésű MyBusDirect szoftver nemcsak optimalizálja a céges járatokat, de pontos adatokkal is szolgál a fenntarthatósági jelentésekhez.

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.
Hirdetés

Hírek

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.

A tervezettnél korábban indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait a Wizz Air

A Wizz Air a tervezettnél korábban, szeptember 15. helyett augusztus 8-tól indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait – közölte a légitársaság.

Vállalkozások hozzájutnak a Demján Sándor 1+1 Program forrásaihoz

Már több mint 1300 vállalkozás kapott támogató döntést a Demján Sándor 1+1 Program keretében, a jóváhagyott 105 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 10 milliárd forintot már megkaptak a cégek, a teljes keret kifizetése augusztus végéig befejeződik.

Alig változott szerda reggelre a forint árfolyama

Lényegében nem változott szerda reggelre a forint árfolyama az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Új kriptószereplő lépne a Revolut helyére Magyarországon

A Revolut kriptoszolgáltatásainak magyarországi felfüggesztése után – amelyet egy júniusi törvénymódosítás indokolt a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás büntethetőségének bevezetésével – a Bitget szabályozott, blokklánc-alapú alternatívát kínál a hazai felhasználóknak. A platform spot- és határidős piacokat, stakinget, valamint mesterséges intelligenciával működő kereskedési asszisztenst biztosít, és átlátható eszközkezelést ígér. A Bitget közleményében arra buzdítja a magyar kriptófelhasználókat, hogy próbálják ki a kereskedést a platformon, amely az oktatást, biztonságot és digitális tulajdont helyezi előtérbe.

Korszakváltás a neten: így szorulnak ki a tartalomkészítők a keresőkből

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.