Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?
No menu items!

Mégsem menti meg a világot a sarkvidéki orosz olajprojekt?

A Vostok Oil a Kreml és az állami tulajdonú Rosznyeft nagy reménysége a termelés fellendítésére. Illusztráció: Bigstock

Szankciók fenyegetik Oroszország hatalmas olajprojektjét, márpedig a Vostok Oil – amelynek óriási olajmezői Oroszország északi részén, barátságtalan terepen terülnek el – nyugati pénz és importált technológia nélkül visszaeséssel néz szembe.

Az orosz olaj- és gázipar virágkorát éli. A magas energiaárak tartják talpon az ország gazdaságát és finanszírozzák az ukrajnai háborút. Hogy ez meddig tart, az részben egy hatalmas sarkvidéki olajprojekt függvénye, amelyről korábban Oroszország azt állította, hogy megmenti a világot az energiaválságtól.

A Vostok Oil a tervek szerint egy olyan prémium minőségű, könnyebben finomítható nyersolajat termelne, amely az évtized végére a napi globális termelés akár 2 százalékát is kitenné. A múlt hónapban a Rosznyeft, az orosz állami olajipari nagyvállalat vezetője Noé bárkájához hasonlította, mert – mint mondta – megmentené az emberiséget.

A fejlesztés azonban nyugati pénzre és importált technológiára támaszkodik. Legalább két fontos nyugati pénzügyi támogató azt tervezi, hogy kiszáll a 180 milliárd dolláros projektből, míg a szankciók a fúróberendezésektől és szoftverektől kezdve a tartályhajókig mindennek a beszerzését késleltették vagy korlátozták – állítják az ügyet ismerő személyek, a projektben érintett vállalatok és energetikai tanácsadók.

“Jelenleg Oroszország óriási hasznot húz a magas árakból, de ez rövid távú nyereség a hosszú távú veszteséggel szemben”

– mondta Daniel Yergin, az S&P Global energiatörténésze és alelnöke.

A nyugati szankciók miatt a Rystad Energy tanácsadó cég most azzal számol, hogy a Vostok Oil kulcsfontosságú mezőjén 2029-ben indulhat a kitermelés, szemben a Rosznyeft 2024-es tervével.

Bármilyen késedelem a projektben érintett hatalmas ellátási lánc egy részénél az egész projekt késéséhez vezet” – mondta Daria Melnik, a Rystad Energy vezető elemzője. A Rosznyeft azt közölte, hogy a projekt jó úton halad, de vannak kihívások.

Az Európai Unió eközben betiltotta az orosz kőolajimportot, és ezzel a projekt egyik kulcsfontosságú piacát megszüntette. A projekt késése – és a szankciók miatt Oroszország teljes olajtermelésének csökkenése – hosszú távon megingathatja az ország gazdaságát és geopolitikai helyzetét.

A világ egyik legnagyobb olajtermelőjeként Oroszország régóta támaszkodik energiagazdagságára, hogy befolyásolja a világpolitikát és nyomást gyakoroljon más országokra, legutóbb az Európába irányuló gázszállítások csökkentésével. A gazdasági tét nagy: Oroszország költségvetési bevételeinek mintegy 40 százalékát az olaj- és gázágazat teszi ki, és mintegy 1,5 millió embert foglalkoztat.

A Vostok Oil a Kreml nagy reménysége a termelés fellendítésére. A krasznojarszki központi régióban, az orosz sarkvidéki partok közelében található mezők csoportja fontos Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, aki javítani akarja a távoli régió infrastruktúráját és fejleszteni az ázsiai piacokra vezető északi-tengeri hajóutat.

A projekt egy nagyon kívánatos könnyű nyersolajfajtát szállítana, amelyet könnyebb finomítani, és amely versenyezne egyes amerikai és közel-keleti fajtákkal. Az orosz zászlóshajónak számító uráli keverék jellemzően magasabb kéntartalmú, ami a finomítók számára nagyobb technikai kihívást jelent.

2020 augusztusában Igor Szecsin, a Rosznyeft vezetője egy palackkal ajándékozta meg Putyint a projektből származó nyersolajjal. Mindketten egyetértettek abban, hogy az olaj jobb, mint a közel-keleti.

Igor Szecsin

Amióta Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, a Rosznyeft néhány partnere és beszállítója a projektből való távozás felé vette az irányt. A Trafigura Group, amely 2020-ban 10 százaléksos részesedést szerzett a projektben, júniusban közölte, hogy befagyasztotta oroszországi befektetéseit, és ki kíván szállni a Vostokból. Egy másik globális nyersanyagkereskedő, a Vitol Group, amely egy olyan konzorcium tagja, amely 5 százalékosos részesedéssel rendelkezik a projektben, az ügyet ismerő személy szerint szintén ki kíván szállni a befektetéséből.

A finanszírozáson túl a Vostok Oil nyugati berendezésektől és technológiától függ.

Vegyük például a fúrólyukfúrást, amelyet az olajtartalékok magszerkezetének azonosítására és feltérképezésére, valamint a fúráshoz legalkalmasabb területek meghatározására használnak. A Vostok számára ez elengedhetetlen, mivel távoli elhelyezkedése miatt a lehető leghatékonyabban kell termelnie.

James Henderson, az Oxford Institute for Energy Studies Oroszország-szakértője szerint Oroszországban az ehhez szükséges legfejlettebb szoftvereket nagyrészt nyugati szolgáltató cégek szállították.

“Ez tehát nem jelenti azt, hogy nem lehet fúrni a kutakat, de a szoftver elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető leggazdaságosabban fúrhassák ki azokat”

– mondta.

A Rozsnyeft megállapodást kötött a Samsung Heavy Industries vállalattal, a világ egyik legnagyobb hajóépítő cégével, hogy dolgozzanak egy új jégosztályú tankerflottán, amely a rakományt szállítja. A Samsung Heavy Industries azonban közölte, hogy az Oroszország elleni szankciók befolyásolták a hajóépítési projekthez szükséges berendezések és alkatrészek szállítását.

Szecsin júniusban azt mondta, hogy a Vostok Oil fejlesztése a tervek szerint halad, bár elismerte, hogy vannak kihívások.

Az elkerülhetetlen nehézségeket leküzdjük, de teljes mértékben bízunk abban, hogy minden feladatot teljesíteni fogunk” – mondta. (Wall Street Journal)

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán

Nem vagyunk Európa legszegényebb országa

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a dollárbaloldal idején volt.

Gyengüléssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken

Az euró jegyzése péntek reggel 396,58 forintra gyengült a csütörtök kora esti 396,80 forintról.

Az üzemanyagárak továbbra is a szomszédos országok átlaga alatt maradtak

Elfogadhatatlan és igazságtalan, hogy a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai. Ezért a kormány folyamatosan nyomon követi és elemzi az üzemanyagárak alakulását.
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB a régióból elsőként lett a CASI nemzetközi zöld kapacitásépítő szervezet tagja

A szervezet célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási piac fejlődéséhez, valamint több hitelképes zöld projektet hozzon létre az EMDE-országokban

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...