Hirdetés
Kezdőlap Hírek Megújuló energia. Hitek, tévhitek, kártékony állami támogatások
No menu items!

Megújuló energia. Hitek, tévhitek, kártékony állami támogatások

A közhiedelemmel ellentétben a fosszilis források kimerülése nem veszélyezteti az energiaellátást. A probléma inkább az, hogy a természeti erőforrások potenciálját alig használjuk ki. Ha mégis, nem hatékonyak. Németországi tudósítónk áttekintette az alternatív források előnyeit, hátrányait. Íme, amire jutott…

Megújuló energiaforrás: több van, mint gondolnánk

A megújuló energiaforrásoknak nem eléggé ismert a természetük, a szél, a nap, a víz és a geotermia, tehát a Föld belső hője hatékonyságukban és ennél fogva felhasználási területükben sem eléggé közismertek. A víznél például különbséget lehet tenni a folyami és a tengeri hullámerőművek között is.

A szél- és a napenergia felhasználása fejlődik a leggyorsabban, mert több kevesebb légmozgás és napsütés mindenhol akad. A vízhez és a geotermikus energiához speciálisabb természeti adottságok kellenek: a folyami erőműhöz nagy esésű, vízhozamú folyó, a geotermiához pedig viszonylag vékony földkéreg.

A legkevésbé hatékony a legnépszerűbb

A megújuló energiaforrások lakossági kiaknázásában messze a napé a legnépszerűbb. Egyfelől mert az áramot termelő szolárpanelek és a vizet melegítő napkollektorok könnyen felszerelhetők, másrészt, mert a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően olcsón kivitelezhetők ezek az ‘erőművek’.

A paksi naperőmű. Fotó: MTI/Sóki Tamás

Alig figyelünk rá, pedig a napenergia legnagyobb problémája a megbízhatatlanság. Igaz, az energia termeléséhez nem kell direkt, teljes napsütés, azonban éjszaka egyáltalán nem, felhős időben pedig kis hatékonysággal működnek a szolárpanelek.

Hatékony, mégsem népszerű

Sokkal kedvezőbb a ‘szélerőmű’ energiamérlege. A szélkerekek minimális légmozgás mellett is viszonylag sok energiát termelnek. Az álló szélkerék megtévesztő látvány. Annak, hogy a rotor nem mozog, általában nem a szélcsend az oka, hanem hogy az energiahálózat telített, ezért blokkolják.

A szél energiává alakítása, a termelés a tengerekre telepített offshore szélparkokban a leghatékonyabbak: egy átlagosan 56 szélkerékből álló telep 460 ezer háztartás energiaszükségletét biztosítja. A számok lefordítva:

a 4 millió magyar háztartás energiaigényét fedezné tíz offshore szélerőmű 560 szélkere.

A szélenergia legnagyobb problémája az áram elszállítása, a tengeri offshore telepekről a lakossági és ipari fogyasztókhoz juttatása. Az ehhez szükséges magasfeszültségű légkábelekkel kiépítését, rendszerint lakossági tiltakozás kíséri azok rákkeltő hatása miatt. Az alternatív megoldást jelentő föld alatti vezetékhálózat lefektetése viszont lassú és drága. A szélenergia népszerűtlenségének a lakosság körében más okai is vannak: a szárazföldi szélkerekek mozgóárnyékot vetnek, zajosak, sokakat zavar a körkörös mozgásuk és veszélyeztetik a madarakat is. Megoldást a kisebb, regionális szélerőmű parkok és a kisebb mini, lakossági szélerőművek jelenthetnék.

Az offshore szélparkok további problémája a legszelesebb észak-európai tengereken a rotorok lejegesedése: a nedvesség jéggé fagy rajtuk, a hatalmas felületen (1 lapát 73,5 méter) kialakuló óriási méretű és súlyú jégtáblák lerepülése, s ennek következtében komoly balesetveszélyessége.

Geotermia: legalább annyi hátrány, mint előny

A Föld mélyének hőjéből nyert energia sajátossága, hogy közvetlenül nem állítható elő az áram. Ezért távhő formájában fűtésre használják, vagy gőzturbinával árammá alakítják. A geotermia előnye, hogy az egyetlen állandó energiaforrás. Az árammá alakításhoz szükséges infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése bonyolult és drága. Ezért elsősorban fűtésre használják. Vagy a városi távhőhálózatot táplálják vele, vagy egyéni hőpumpák segítségével használják fűtésre. Utóbbiak működése a légkondícionálókéra hasonlít.

A geotermikus energia felvet egy még megválaszolatlan, de a mai minimális kihasználtság mellett akadémikus kérdést: A Föld mélyének tömeges felszínre vezetése nem vezet a bolygó kehüléséhez?

Forrás: A geotermia ágazatai Dr. Jobbik Anita

Hullámenergia: Előnyök sokasága

A tengeri hullámok erejének energetikai hasznosítása még gyerekcipőben jár. Pedig számtalan előnye van: a hullámzás folyamatos, a víz nagy felhajtóerejének köszönhetően rengeteg energiát termel, az erőművek működése egyszerű. Az energiaszállítási nehézségen kívül kiküszöbölik a szélkereket minden hátrányát.

Egy hullámerőmű egyszerű: karokkal a parthoz rögzített bóják mozognak a tengeren a hullámokkal le-föl, és az igy keletkező mozgási energiát egy generátor árammá alakítja. Minél nagyobbak a hullámok, annál több energiát adnak, ezért a hullámerőműveket offshore formában, tehát nyílt tengereken érdemes építeni. Ez jelenti az egyetlen hátrányukat: nagyon stabilnak kell lenniük, hogy kibírják az erős hullámverést, ezért magas az építési költségük.

Hullámenergia Kép/Forrás/Tiszta jövő

Ezért épült eddig kevés belőlük. Az első 2004-ben a skót partok előtt készült el. Ebben az időben Lisszabontól északra is elkezdődött egy hullámerőműnek a tesztüzeme, amelyet azonban 2009-ben technikai nehézségek miatt leállítottak. A kivitelező cég a portói kikötőben is próbálkozott, mígnem 2014-ben csődöt jelentett.

A regionalizmus a hatékonyság kulcsa

A megújuló források egyik legnagyobb problémája, hogy az energiát nem ott állítják elő, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szállításukhoz magasfeszültségű vezetékeknek kell behálózniuk a világot. A lakossági ellenállás illetve föld alattiak drága kiépítés miatt a megoldást a regionális és mikrószintű energiatermelés jelenthetné. A szélenergiát a naphoz hasonlóan az egyes háztartások szintjén is ki lehetne használni. Illúzió azonban arra várni, hogy az emberek szélkerekeket szerelnek a kertjükbe, erkélyükre. Innovatív módszerekre lenne szükség a szél erejének háztartási hasznosításához. Például a klímaboxokhoz hasonló formájú és méretű, homlokzatra szerelhetők, csendesek miniszélerőművekre. Ideális lenne a nagyobb energia felvevőkhöz külön energiaforrásokhoz kapcsolni például napelemmel működő fűtéshez és melegített vízhez.

Az állam támogatás többet árt, mint használ

Paradox módon a megújuló források effektív használatát a háztartások szintjén az állami szubvenció akadályozzák. Egyrészt, mert a napkollektorok dotációja a legmagasabb. Holott Észak- és Közép-Európában kérdéses, hogy egy szolárpanel életciklusa alatt meg tudja-e egyáltalán termelni a gyártásához és szállításához szükséges energiát. Másrészt sok országban úgy igyekeznek attraktívvá tenni az individuális energiatermelést, hogy a háztartások maguk termelte, de fel nem használt áramot a hálózatba tölthetik, amit ugyancsak valakinek ki kell fizetnie. Például Németországban olyan sokat ad az állam támogatásként, hogy jobban megéri az egész megtermelt mennyiséget a hálózatba tölteni, az energiaigényét pedig hálózati árammal fedezni. Így hiába a háztetőre szerelt napkollektorral megtermelt energia, a gépek az északi-tengeri szélparkokból, illetve az atomerőművekből érkező árammal működnek.

Minden szinten szinte mindent

Energetikai szakértők számításai szerint a háztartások elegendő áramot tudnának termelni megújuló forrásokból saját energiaigényük fedezéséhez. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne szükség országos hálózatra és fosszilis forrásokra. Egyrészt, mert a megújuló forrásokból nem feltétlenül akkor és annyi áram jön, amikor és emennyi szükség van rá. Másrészt, mert az ipari fogyasztóknak folyamatosan, nagy mennyiségű energiára van szükségük, ami stabilan csak hálózat és hagyományos források segítségével biztosítható.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Kriptovaluta szabadesésben – csalás. Törökországországban 60 embert őrizetbe vettek

 A török hatóságok őrizetbe vettek 62 embert a helyi kriptotőzsdével, a Thodex-szel kapcsolatos csalási ügyben folytatott vizsgálat keretében. A cég vezetője közben külföldre menekült, a platform közel 400 ezer felhasználója pedig nem fér hozzá a befektetéseihez.

Európai Gyógyszerügynökség: az AstraZeneca-vakcina előnyei felülmúlják az esetleges kockázatokat

A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendkívül ritkán előforduló vérrögképződés esetek ellenére az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait - közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

TT index. NAV lista a megbízhatatlan tulajdonosi besorolású cégekről

Központi nyilvántartás készül, amit régóta vártak a pénzmosás-megelőzési kötelezettségekkel...

Gyrosvágó késsel sújtott vendégére a büfés – felfüggesztettet kapott

Életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt jogerősen két év, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy vendégre késsel támadó gyorséttermi szakácsot a Fővárosi Törvényszék.

Hírek

Gyrosvágó késsel sújtott vendégére a büfés – felfüggesztettet kapott

Életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt jogerősen két év, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy vendégre késsel támadó gyorséttermi szakácsot a Fővárosi Törvényszék.

Horrorkaravánok. Három hónap alatt 15 millió forint bírság

A közúti ellenőrzéseken kiszűrt, súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot hordozó járműszerelvények üzemeltetőinek eddig összesen 15,5 millió forintjukba kerültek a jogsértések - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Teknősbéka talált fejen egy idős nőt Floridában

Egy szélvédőn becsapódó teknősbéka talált fejen szerdán egy idős nőt Floridában, ám szerencsére az asszony és a hüllő is túlélte a nem mindennapi találkozást.

A hétvége nem lesz túl meleg, de süt majd a nap

Sok napsütés várható a hétvégén, legfeljebb néhol lehet egy-egy futó zápor. Napközben jellemzően 15 Celsius-fok körül alakulnak a csúcsértékek, de hajnalban néhol mínuszokra is készülni kell - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Nemzeti Kibervédelmi Intézet – Riasztás: most zsaroló levelekkel próbálkoznak a bűnözők

Riasztást adott ki az interneten terjedő magyar nyelvű, zsaroló hangvételű levelek miatt a  Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI). A teendőkről is tájékoztattak.

Koronavírus – Reuters: az EU kész beperelni az AstraZenecát

Az Európai Bizottság jogi eljárást indít az AstraZeneca ellen, mivel a gyógyszercég nem teljesítette az unióval kötött szerződésekben vállalt kötelezettségeit a koronavírus elleni oltóanyag gyártására és kiszállítására - közölte a Reuters egy uniós tisztségviselőre hivatkozva, aki közvetlen kapcsolatban áll a vállalattal.

Szombattól nyithatnak a teraszok – később kezdődik a kijárási tilalom

Valószínűleg pénteken eléri a 3,5 milliót a beoltottak száma, és az ezt követő napon, szombaton kinyithatnak a teraszok - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A felhőbe költöznek az államkincstári számlák

Május elsején éles teszttel indul, jövő januártól pedig teljes körűvé válik a Magyar Államkincstár új multidevizás számlavezető rendszere - közölte Bugár Csaba, a MÁK frissen kinevezett elnöke.

Randioldalon csalt ki százezreket férfiaktól – vádemelés

Üzletszerűen elkövetett csalás miatt emelt vádat a Bajai Járási Ügyészség egy kecskeméti nő ellen, aki internetes társkereső oldalon hat férfitól összesen 1,7 millió forintot csalt ki.

Hambulancia. Adatbázis készül a mentőket támogató éttermekről

Az Országos Mentőszolgálat úgy döntött: országos online adatbázist készít a szolgálatban lévő mentőket támogató vendéglátóhelyekről, miután országszerte egyre többen fejezik ki támogatásukat a mentődolgozók felé - hangzott el az M1 Híradójában.

Üvegházhatású gázok. Az uniós tárgyalók 55 százalékos csökkentésről állapodtak meg

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Új tagállammal bővülhet az USA

A Biden-adminisztráció támogatja a Washington DC-t szövetségi állammá, és ezzel az Egyesült Államok 51. tagállamává nyilvánító törvényjavaslatot - derül ki a Forbes magazin híréből.

Gazdaság

Kriptovaluta szabadesésben – csalás. Törökországországban 60 embert őrizetbe vettek

 A török hatóságok őrizetbe vettek 62 embert a helyi kriptotőzsdével, a Thodex-szel kapcsolatos csalási ügyben folytatott vizsgálat keretében. A cég vezetője közben külföldre menekült, a platform közel 400 ezer felhasználója pedig nem fér hozzá a befektetéseihez.

Az MNB 250 milliárdot fizet a költségvetésbe

A Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe a 255,4 milliárd forintos tavalyi nyereségéből.

Kapós a Zöld kötvény – jelentős túljegyzés

A 20 milliárd forintért meghirdetett mennyiségnél 10 milliárddal nagyobb összegben, összesen 30 milliárd forintért értékesített Zöld Magyar Államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aukcióján.

Van bank, ahol az összes lakásfelújítási hitelt jóváhagyták – így állnak a banki folyósítások

A koronavírus sem tudja megállítani a felújítási lázat, köszönhetően a vissza nem térítendő állami támogatásnak és a kapcsolható, akár az előfinanszírozásához felvehető, támogatott lakásfelújítási jelzáloghitelnek. Banki beszámolók szerint jelentős az érdeklődés a kölcsönök iránt is. 

Fenntartható hitelezés? Megjelent az MNB Zöld ajánlása – banki reakciók

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld ajánlása, amelyet online rendezvényen mutatott be a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős jegybanki alelnök. A konferencia...

A Real Madrid elnöke szerint a Szuperliga használ a kicsiknek is

A Real Madrid elnöke, Florentino Pérez szerint elsősorban a nagy klubok nehéz anyagi helyzete miatt volt szükség arra, hogy életre hívják az Európai Szuperligát (ESL), amelyben húsz csapat szerepel majd.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom