Hirdetés
Kezdőlap Hírek Megújuló energia. Hitek, tévhitek, kártékony állami támogatások
No menu items!

Megújuló energia. Hitek, tévhitek, kártékony állami támogatások

A közhiedelemmel ellentétben a fosszilis források kimerülése nem veszélyezteti az energiaellátást. A probléma inkább az, hogy a természeti erőforrások potenciálját alig használjuk ki. Ha mégis, nem hatékonyak. Németországi tudósítónk áttekintette az alternatív források előnyeit, hátrányait. Íme, amire jutott…

Megújuló energiaforrás: több van, mint gondolnánk

A megújuló energiaforrásoknak nem eléggé ismert a természetük, a szél, a nap, a víz és a geotermia, tehát a Föld belső hője hatékonyságukban és ennél fogva felhasználási területükben sem eléggé közismertek. A víznél például különbséget lehet tenni a folyami és a tengeri hullámerőművek között is.

A szél- és a napenergia felhasználása fejlődik a leggyorsabban, mert több kevesebb légmozgás és napsütés mindenhol akad. A vízhez és a geotermikus energiához speciálisabb természeti adottságok kellenek: a folyami erőműhöz nagy esésű, vízhozamú folyó, a geotermiához pedig viszonylag vékony földkéreg.

A legkevésbé hatékony a legnépszerűbb

A megújuló energiaforrások lakossági kiaknázásában messze a napé a legnépszerűbb. Egyfelől mert az áramot termelő szolárpanelek és a vizet melegítő napkollektorok könnyen felszerelhetők, másrészt, mert a jelentős állami támogatásoknak köszönhetően olcsón kivitelezhetők ezek az ‘erőművek’.

A paksi naperőmű. Fotó: MTI/Sóki Tamás

Alig figyelünk rá, pedig a napenergia legnagyobb problémája a megbízhatatlanság. Igaz, az energia termeléséhez nem kell direkt, teljes napsütés, azonban éjszaka egyáltalán nem, felhős időben pedig kis hatékonysággal működnek a szolárpanelek.

Hatékony, mégsem népszerű

Sokkal kedvezőbb a ‘szélerőmű’ energiamérlege. A szélkerekek minimális légmozgás mellett is viszonylag sok energiát termelnek. Az álló szélkerék megtévesztő látvány. Annak, hogy a rotor nem mozog, általában nem a szélcsend az oka, hanem hogy az energiahálózat telített, ezért blokkolják.

A szél energiává alakítása, a termelés a tengerekre telepített offshore szélparkokban a leghatékonyabbak: egy átlagosan 56 szélkerékből álló telep 460 ezer háztartás energiaszükségletét biztosítja. A számok lefordítva:

a 4 millió magyar háztartás energiaigényét fedezné tíz offshore szélerőmű 560 szélkere.

A szélenergia legnagyobb problémája az áram elszállítása, a tengeri offshore telepekről a lakossági és ipari fogyasztókhoz juttatása. Az ehhez szükséges magasfeszültségű légkábelekkel kiépítését, rendszerint lakossági tiltakozás kíséri azok rákkeltő hatása miatt. Az alternatív megoldást jelentő föld alatti vezetékhálózat lefektetése viszont lassú és drága. A szélenergia népszerűtlenségének a lakosság körében más okai is vannak: a szárazföldi szélkerekek mozgóárnyékot vetnek, zajosak, sokakat zavar a körkörös mozgásuk és veszélyeztetik a madarakat is. Megoldást a kisebb, regionális szélerőmű parkok és a kisebb mini, lakossági szélerőművek jelenthetnék.

Az offshore szélparkok további problémája a legszelesebb észak-európai tengereken a rotorok lejegesedése: a nedvesség jéggé fagy rajtuk, a hatalmas felületen (1 lapát 73,5 méter) kialakuló óriási méretű és súlyú jégtáblák lerepülése, s ennek következtében komoly balesetveszélyessége.

Geotermia: legalább annyi hátrány, mint előny

A Föld mélyének hőjéből nyert energia sajátossága, hogy közvetlenül nem állítható elő az áram. Ezért távhő formájában fűtésre használják, vagy gőzturbinával árammá alakítják. A geotermia előnye, hogy az egyetlen állandó energiaforrás. Az árammá alakításhoz szükséges infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése bonyolult és drága. Ezért elsősorban fűtésre használják. Vagy a városi távhőhálózatot táplálják vele, vagy egyéni hőpumpák segítségével használják fűtésre. Utóbbiak működése a légkondícionálókéra hasonlít.

A geotermikus energia felvet egy még megválaszolatlan, de a mai minimális kihasználtság mellett akadémikus kérdést: A Föld mélyének tömeges felszínre vezetése nem vezet a bolygó kehüléséhez?

Forrás: A geotermia ágazatai Dr. Jobbik Anita

Hullámenergia: Előnyök sokasága

A tengeri hullámok erejének energetikai hasznosítása még gyerekcipőben jár. Pedig számtalan előnye van: a hullámzás folyamatos, a víz nagy felhajtóerejének köszönhetően rengeteg energiát termel, az erőművek működése egyszerű. Az energiaszállítási nehézségen kívül kiküszöbölik a szélkereket minden hátrányát.

Egy hullámerőmű egyszerű: karokkal a parthoz rögzített bóják mozognak a tengeren a hullámokkal le-föl, és az igy keletkező mozgási energiát egy generátor árammá alakítja. Minél nagyobbak a hullámok, annál több energiát adnak, ezért a hullámerőműveket offshore formában, tehát nyílt tengereken érdemes építeni. Ez jelenti az egyetlen hátrányukat: nagyon stabilnak kell lenniük, hogy kibírják az erős hullámverést, ezért magas az építési költségük.

Hullámenergia Kép/Forrás/Tiszta jövő

Ezért épült eddig kevés belőlük. Az első 2004-ben a skót partok előtt készült el. Ebben az időben Lisszabontól északra is elkezdődött egy hullámerőműnek a tesztüzeme, amelyet azonban 2009-ben technikai nehézségek miatt leállítottak. A kivitelező cég a portói kikötőben is próbálkozott, mígnem 2014-ben csődöt jelentett.

A regionalizmus a hatékonyság kulcsa

A megújuló források egyik legnagyobb problémája, hogy az energiát nem ott állítják elő, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szállításukhoz magasfeszültségű vezetékeknek kell behálózniuk a világot. A lakossági ellenállás illetve föld alattiak drága kiépítés miatt a megoldást a regionális és mikrószintű energiatermelés jelenthetné. A szélenergiát a naphoz hasonlóan az egyes háztartások szintjén is ki lehetne használni. Illúzió azonban arra várni, hogy az emberek szélkerekeket szerelnek a kertjükbe, erkélyükre. Innovatív módszerekre lenne szükség a szél erejének háztartási hasznosításához. Például a klímaboxokhoz hasonló formájú és méretű, homlokzatra szerelhetők, csendesek miniszélerőművekre. Ideális lenne a nagyobb energia felvevőkhöz külön energiaforrásokhoz kapcsolni például napelemmel működő fűtéshez és melegített vízhez.

Az állam támogatás többet árt, mint használ

Paradox módon a megújuló források effektív használatát a háztartások szintjén az állami szubvenció akadályozzák. Egyrészt, mert a napkollektorok dotációja a legmagasabb. Holott Észak- és Közép-Európában kérdéses, hogy egy szolárpanel életciklusa alatt meg tudja-e egyáltalán termelni a gyártásához és szállításához szükséges energiát. Másrészt sok országban úgy igyekeznek attraktívvá tenni az individuális energiatermelést, hogy a háztartások maguk termelte, de fel nem használt áramot a hálózatba tölthetik, amit ugyancsak valakinek ki kell fizetnie. Például Németországban olyan sokat ad az állam támogatásként, hogy jobban megéri az egész megtermelt mennyiséget a hálózatba tölteni, az energiaigényét pedig hálózati árammal fedezni. Így hiába a háztetőre szerelt napkollektorral megtermelt energia, a gépek az északi-tengeri szélparkokból, illetve az atomerőművekből érkező árammal működnek.

Minden szinten szinte mindent

Energetikai szakértők számításai szerint a háztartások elegendő áramot tudnának termelni megújuló forrásokból saját energiaigényük fedezéséhez. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne szükség országos hálózatra és fosszilis forrásokra. Egyrészt, mert a megújuló forrásokból nem feltétlenül akkor és annyi áram jön, amikor és emennyi szükség van rá. Másrészt, mert az ipari fogyasztóknak folyamatosan, nagy mennyiségű energiára van szükségük, ami stabilan csak hálózat és hagyományos források segítségével biztosítható.

 

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...

Hitelminősítők: Magyarország befektetésre alkalmas maradt

Újabb megerősítését nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom, a...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.