Hirdetés
Kezdőlap Energia Miközben vita van, hogy elég zöld-e, a németek leállították, a finnek...
No menu items!

Miközben vita van, hogy elég zöld-e, a németek leállították, a finnek beindították

Németországban leálltak az utolsó atomerőművek is. Eközben Finnországban végre üzembe állt az első, a csernobili katasztrófa után épült európai nukleáris reaktor. 2009-re tervezték az átadását, majd 2020-as üzemkezdésben reménykedtek.

Vélemények és tanulságok

A működés elindításhoz szükséges 120 tonna urán már 2020-ban megérkezett Finnországba. Az erőmű dolgozói örültek, végre elkezdődhet a munka. Maguk se hitték, hogy egyszer eljön ez a nap, azt pedig rémálmunkban sem gondolták, hogy még további három évet kell várni az üzemkezdésre.

Az Olkiluoto 3 névre keresztelt finnországi erőműnek 2009-ben kellett volna elkészülni és a nukleáris energia új európai reneszánszát kellett volna megnyitnia. Az 1986-os csernobili katasztrófa után ez az első új nukleáris erőmű Európában. Az Olkiluoto 3 nevével inkább fiaskók sokaságát, mint az atomenergia új európai reneszánsza forrott össze.

A német Siemens és a francia Avera kooperációjában épülő erőmű nyomott vizes reaktor. A tervezők szerint a legmodernebb technológia. A talán legmérvadóbb német közéleti hetilapban, a Zeit-ban megszólaló német energiagazdasági szakértő, Mycle Schneider árnyalja a képet: „A nyomott vizes koncepciót a csernobili katasztrófa után, az ottani
tapasztalatokból okulva fejlesztették ki. A ’90-es évek elején valóban modern volt. Ma már nem az.” Az új reaktor évi 1.6000 megawatt termeléssel a legnagyobb kapacitású Európában.

Magyarázatokból nincs hiány

A reaktort a legnagyobb finn energiakonszern, a TVO fogja üzemeltetni. Vezetője, Juha Poikola elsősorban a szépre emlékszik: „Évekig ez volt Európa legnagyobb építkezése. 6000 ember dolgozott itt 50 országból. 250.000 köbméter betont és annyi acélsodronyt használtak fel, amennyiből az Eiffel-tornyot is fel lehetett volna még egyszer építeni.”

Az évtizedes kését először a betonnal kapcsolatos gondokkal magyarázza. Egy három méter vastag betonalap hivatott megakadályozni, hogy baleset esetén radioaktív anyag jusson a talajba. „Sokáig nem sikerült a megfelelő minőségűt kikeverni” – mondja Poikola szintén a Zeit-ban, de megnyugtat, „ami elkészült, teljesíti a legszigorúbb biztonsági előírásokat is”. Az is gondot okozott, hogy sok beszállítónál hiányzott a tapasztalat és a jogszabályban megkövetelt referencia – folytatja a kés okainak felsorolását.

Az elnök szerint a fő felelősség azonban az Averát terheli: „Úgy kezdte meg a kivitelezést, hogy még nem készült el az építkezés részletes terve.” Emiatt jogvita alakult ki a finn kormány és a francia konszern között, amit csak 2018-ban sikerült lezárni. Az Avera 450 millió euró kötbért fizetett, és további 400 millió fizetésére vállat kötelezettséget, ha 2019-re se készülne el az Olkiluoto 3. Nem készült. A 850 milliós számlát a francia polgárok állták. Az ő adójukból mentette meg a párizsi kormány a csőd szélére jutott céget.
A Siemens az építkezésnek csak a nem nukleáris részében vesz részt, mert a fukosimai szerencsétlenség után eladta a franciáknak az atomerőmű fejlesztési részlegét.
Sokat terveznek, keveset építenek

A 2006-ban létrehozott Avera-Siemens projekttársaság világszerte 200 nyomott vizes reaktort tervezett építeni. Végül csal kettő valósult meg Kínában. A finnországi mellett még egy van épülőfélben a franciáknál, ahol egy másikat is terveztek, ahogy a finnek is kettőben gondolkoztak. Végül az elhúzódó építkezés és az elszabadult költségek miatt mindkét országban elálltak a második megvalósításától. A francia kormány a most épülőről 2005-ben döntött, akkor 2,5 milliárd euróval számoltak. A végösszes 12 milliárd lesz. Nem csoda, hogy már keveset hallani a 2035-ig tervezett 6 új reaktor megvalósításáról.

2009-ben az indiai kormány jelentette be, hogy erőművet rendelt meg a francia-német konszerntől, azonban még mindig nem indult meg a kivitelezés. Nagy-Britanniában épülőben van egy reaktor, de a 2018-as első kapavágás óta alig halad a munka. Hiányzik a 26 milliárd euróra emelkedett költségvetés fedezete.

Németországban a törvénybe foglalt menetrend szerint az elmúlt héten leállt az utolsó atomreaktor. Habár a klímaváltozás és az energetikai válság kapcsán állandó téma, hogy az atomenergia CO2-semleges, ezért először a szén és nem a nukleáris erőműveket kellene leállítani, új nukleáris reaktorok építésének alig vannak támogatói. Néhányan hagyományos kapacitású erőművek helyett egy amerikai sturt-up által kifejlesztett minireaktorokat építését javasolják.

A már idézett energetikai szakértő, Mycle Schneider nem tartja sokra az ötletet. Szerinte egy új atomerőművek építése a CO2 kibocsájtást csökkentésének drága és lassú módja. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy nukleáris reaktor legalább 10-15 milliárd euróba kerül, és 15-20 év, mire elkészül.” Ráadásul a német társadalom atomellenes. Egy építkezést számottevő lakossági tiltakozás kísérne.

Atomerőmű = jólét?

„A kockázatok miatt senki sem aggódik” – mondja a reaktorhoz legközelebb fekvő település, Eurajoki polgármestere, Johanna Huhtala a Zeit riporterének. Van már tapasztalatuk. 1979 óta két amerikai licensz alapján épült forróvizes reaktor üzemel a közvetlen közelükben. „A környék legfontosabb munkaadói. Az évi 2 millió euró iparűzési adó bevételéből ingyenes óvodát, tankönyveket és idősotthont biztosítunk a 10 ezer polgárunknak; néhány éve új városházát is építettünk” – indokolja, miért látják szívesen az energiacégeket.A polgármester azon kevesek közé tartozik, aki az építkezés elhúzódásának is örül: „Sokan ideköltöztek az építkezés idejére. Adót fizetnek, ingatlanokat, szállodai szobákat bérelnek, esznek, isznak, vásárolnak. Dübörög a gazdaság.”

Atommal a klímáért

A finnek eddigi négy reaktora az ország áramkitermelésének 25 százalékát adja. Az új reaktorral 40 százalékra ugrott az arány. 2035-ig CO2 semleges forrásokból szeretné fedezni energiaigényüket, elsősorban atomból. A nukleáris energiának nagy a társadalmi támogatottsága. Az üzemeltető társaság, a TVO ’megbízható zöld forrásként’ reklámozza.
A számok azonban részben nem igazolják, hogy a nukleáris energia ökologikus lenne. Az Olkiluoto 3 építéséhez felhasznált gigantikus mennyiségű beton 400 ezer tonna CO2-t juttatott a légkörbe. Az viszont tény, hogy egész élettartamára kivetítve egy atomreaktor CO2 kibocsátása töredéke egy szén-, vagy gázerőműének.

„A globális felmelegedés elleni harcban olyan lemaradásban vagyunk, hogy minden lehetőséget ki kell használnunk” – véli a zöld parlamenti képviselő, Erik Harjanne. A 35 éves fiatalember klímakutató. Az atomenergia híve. Nem egyedülálló Finnországban. A Zöld Párt szavazóinak harmada az atomerőművek továbbüzemeltetése mellett van, ötödük újak építését is támogatná. A klímavédelem motiválja őket. Ezzel egzotikumnak számít nemzetközi összehasonlításban. Harjanne biztonsági kockázatokat sem lát. „Finnországban nincs korrupció és slamposság.”  élményének némileg ellentmond az új reaktor a 15 évet késett átadása.

A finn Greenpeace ugyan nem támogatja a beruházást, de leállította az Olkiluoto 3 elleni kampányát. „A befejezést már úgysem lehet megakadályozni” – hangzik az indoklás. 2002-ben még az építkezéshez vezető utak blokkolásával tiltakoztak, de akciójuknak nem volt társadalmi támogatása. A nukleáris energia reneszánszától nem tartanak. Úgy vélik, az Olkiluoto megmutatta, hogy az erőművek építése rengeteg időbe és pénzbe kerül.

A dánok másképp csinálják

Egy másik skandináv ország, a Finnországhoz hasonlóan 5 millió lakosú és nagyjából megegyező energiaigényű Dánia más stratégiát követ. A ’70-es években még hasonló volt a két ország energiamixe. Aztán a finnek az atomra, a dánok a szélre helyezték a hangsúlyt. A dánok ma már energiaigényük 75 százalékát megújuló forrásokból fedezik. A finnek kevesebb, mint felét.

„A CO2-lábnyomunk akkor se lenne kisebb, ha mi is a dán utat választottuk volna, de sokkal kevesebbet fizetnénk az energiáért és nem lenne a nyakunkon az atomhulladék elhelyezésének problémája” – mondja a finn Greenpeace szóvivője, Juha Aromaa. A sugárzó szemétből már 2.000 tonna van Finnországban. Mint a világon szinte mindenhol, az erőművek mellett, átmeneti tárolóban tartják. Se nem tartós, se nem biztonságos megoldás. A finnek azonban annyiban a világ előtt járnak, hogy már építik a véglegesnek szánt tározót. A gránitba vájt föld alatti labirintus építését nemrég kezdték meg Olkiluoto
közelében. Az évtized végére tervezik az átadását.

Tesztjelleggel már néhány atomhulladék tárolására szolgáló tartót is elhelyeztek a vájatokban. A 400 méter mélyre süllyesztett tárolóedényeket a lebomlóban lévő fűtőelemek által kibocsájtotthoz hasonló hőnek teszik ki és szenzorokkal mérik, miként reagálnak. Kérdés, hogy a tárolók és a kőzet együtt elég erősek lesznek-e, hogy évezredekig ne szivárogjon radioaktív anyag a talajvízbe. Erre néhány év méréseiből fognak következtetni. A többség nem hiszi, hogy a létesítmény elkészül a 2030-as határidőre. Olkiluoto példája is ezt mutatja. Hisz, a 2020-as sokadik átadást is el kellett halasztani. Először banális okból: egy üzemegység miatt, amely 11 évvel a beépítése után elérte élettartama végét. Ki kell cserélni, habár még egy percig sem volt használatban.

Atomenergia a világban: Sok terv, csökkenő jelentőség

Az első atomerőmű 1954-ben állt üzembe Moszkva közelében. Oroszországban ma 36 reaktor működik, 6 épül és 17-et terveznek. Ezzel az oroszok negyedikek a világranglistán. A legtöbb atomerőmű az USA-ban van (98 működő, 2 épülő, 4 tervezett). Második a know-how- ját világszerte értékesítő Franciaország (58 működő, 1 épülő). A kínaiak jelenleg a harmadikok 45 erőművel. Viszont náluk épül és van tervezési fázisban a legtöbb reaktor: 12 illetve 36. Kína ezzel együtt 2010 óta minden évben többet invesztáltak a megújuló források fejlesztésébe, mint a nukleáris erőművekbe. A világranglista ötödik helyezettjei a
britek: 15 reaktor üzemel, 1 épül.

A világon összesen 395 nukleáris reaktor van hálózatra kapcsolva, 47 épül és 120 van a tervezés szakaszában. Soknak tűnik. Ennek ellenére az atom arány a világ energiamixében az 1996-os 17,5 százalékos csúcsról napjainkra 10 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan az elmúlt 10 évben 2000 milliárd kilowattal nőtt a megújuló forrásból
termelt áram mennyisége. Az aránya a globális energiamixben pedig már több, mint duplája az atoménak, 24 százalék.
Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

ESET: Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázatairól

Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázataira hívja fel a figyelmet az ESET informatikai cég

MÁV-Volán: rekordszámú bérlet- és jegyeladás márciusban

Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasok - közölte a MÁV-VOLÁN-csoport szombaton.

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.