Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Mostantól itt a kérdés: olcsó hitel vagy erős forint
No menu items!

Mostantól itt a kérdés: olcsó hitel vagy erős forint

A forint árfolyamának mélyrepülése, illetve a külső környezet változása, az, hogy az amerikai jegybank, a FED kamatemelési trendje után az Európai Központi Bank, az EKB tegnap bejelentette, felszámolja az eszközvásárlási programját, komoly dilemma elé állítja a Magyar Nemzeti Bankot. Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője szerint úgy tűnik, egy korszak véget ért.

– A fő kérdés most az, hogy mit fog tenni a magyar jegybank – elemez Tardos Gergely. – Mert látni kell: megváltozott az elmúlt éveket jellemző nagyon kedvező globális környezet. A dollárhozamok stabilan emelkednek, a rövid hozamok 2, a hosszúak 3% környékén járnak. Az Európai Központi Bank pedig tegnap bejelentette: fokozatosan felszámolja eszközvásárlási programját (amivel véget ér a monetáris lazítás, vagyis az olcsó pénz időszaka). A feltörekvő országoknál jelentkező feszültségek miatt ezen országok devizáitól komolyabb kamatprémiumot várnak a befektetők, ami alól úgy tűnik Magyarország és a forint sem kivétel.

Hazánkat vizsgálva fontos szempont, hogy a sebezhetőség alacsony, a gazdaság gyorsan nő. Ugyanakkor a termelő szférában a cégeknek már nem az alacsonyan tartott áraikkal kell versenyezniük a vevőkért, hanem pont fordított a helyzet. Mivel erős a kereslet ezért árat tudnak emelni és a bérköltségek is gyorsan nőnek, így a mögöttes infláció kúszik felfelé. Mivel jelenleg az olajár-emelkedés is gyorsítja az árak emelkedését, az infláció már elég közel került a jegybank 3%-os céljához, sőt a nyári hónapokban meg is haladja majd azt.

A fentiek miatt, noha a hazai fundamentumok oldaláról adottak lehetnének a feltételek egy a stabil forinthoz, az árfolyam mégis gyengül. Mi ennek az oka? Részben az, hogy a már magas dollár hozamok miatt a befektetők elfordulnak a feltötekvő piaci eszközöktől, ami leértékelődési nyomást okoz. Ezen túl, ha megnézzük, mi történt az elmúlt hetekben, akkor azt mondhatjuk, hogy a jegybank kommunikálni azzal kapcsolatban, hogy továbbra is alacsonyan akarja tartani a kamatokat, de ez a piacokat nem győzte meg. Kezdtek felépülni kamatemelési várakozások, az árfolyam gyengült, a hosszú hozamok pedig nemzetközi összevetésben is sokat emelkedtek. A legfőbb kérdés ezért az, hogy a jegybank meg tudja-e győzni a befektetőket arról, hogy elsősorban az inflációs kilátások a fontosak, amelyek miatt még nem kell rövidtávon kamatot emelni. A jegybank ugyanis továbbra is azt kommunikálja, hogy az inflációs cél tartós eléréséhez továbbra is nagyon alacsony kamatok kellenek. Mindez viszont alapvetően gyengíti a forintot, mivel a befektetők annyit látnak, hogy már hamarosan célon lehet az infláció, miközben a kockázatok felfelé mutatnak középtávon, és persze a prémiumsokk miatt is magasabb hozamot várnának el. De mivel az MNB már nagyon régóta kitart emellett az álláspont mellet és valószínű, hogy ezen egyhamar nem is fog változtatni, komoly esély van arra, hogy tovább gyengüljön a forint.

– Meddig? Ha már most is a történelmi rekordok felé haladunk?

– Nagyon úgy tűnik, hogy a forint a sok évig érvényes 307-315-ös árfolyamból most feljebb tolódott és rátevődött a 315-325-ös árra, és igazából a jegybankon múlik, hogy milyen irányba halad tovább. Az elmúlt évek jegybanki politikáját a következők határozták meg: nagyon kedvező globális környezet, nagyon alacsony külső kamatok és elvárt kockázati prémium, a 3%-os MNB-s inflációs célt a prognózisok szerint csak a távoli jövőben elérő infláció, magas folyó fizetési mérleg többlet. Ezen tényezők folyamatosan felértékelődési nyomás alá helyzeték a forintot, amely ellen a jegybank folyamatosan harcolt.

– Mostanra viszont fordult a kocka.

– Ez a világ változóban van, vagy azt is mondhatjuk, hogy nagy valószínűséggel már elmúlt, és átléptünk egy olyan világba, ahol az amerikai – és majd az európai -, hozamok vonzóbb alternatívát nyújtanak a feltörekvő országok eszközeivel szemben. Már csak azért is, mert látjuk, hogy több feltörekvő országban probléma van és ezért nő a tőlük elvárt kamatprémium és az a helyzet állt elő, hogy több országan is eladási nyomás alá kerültek az eszközök, vagyis a devizák akkor, ha a jegybank nem volt hajlandó kamatot emelni, miközben ezekben az országokban volt belső, felépülő inflációs nyomás is. Összességében tehát azt mondhatom: amennyiben a jegybank kitart eddigi álláspontja mellett, hogy nem akar magasabb rövidtávú hozamszintet, akkor az az árfolyam valamennyivel tovább gyengülhet.

– Durván fogalmazva most azt is mondhatjuk, hogy az alacsony kamatnak fizetjük meg a forint árfolyamromlásával az árát?

– Azt nagyon fontos kijelenteni, hogy a jelenlegi helyzetben az árfolyam sokkal kevésbé kulcsfontosságú változó, mint a gazdasági válság éveiben volt, amikor a magyar gazdaság devizaadóssága nagyon magas volt. A háztartásoké és az államé is. Az elmúlt pár évben azonban a devizahitelek forintosításával, illetve azzal, hogy a jegybank folyamatosan arra törekedett, hogy az Államadósság Kezelő Központtal együtt lényegében leszorítsák az állam deviza adósságát és a vállalatok devizahitel aránya is érdemben csökkent, most már a deviza adósság mértéke sokkal kisebb és ezért az árfolyam nem is olyan kulcsfontosságú, mint az évtized elején volt.

A jelenlegi helyzetben azonban valamelyest ismét felértékelődik a szerepe, mert a jegybank egy inflációs célt követ, és az inflációs cél közelében nem engedheti bármeddig gyengülni a forint árfolyamát. A gyengülő forint árfolyam ugyanis az import termékeken keresztül, azok drágulása miatt megemeli az inflációt. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a jegybanknak választania kell, és ha a forint gyengülése tartósan tovább tart, illetve az olajárak magasabbak lesznek, akkor beszűkül a jegybank mozgástere és egy idő után már nem tolerálhat tartósan gyengébb az árfolyamot. Átmeneti leértékelődés ugyan lehet, de egy idő után az emelkedő, magasabb árfolyam egyértelműen magasabb inflációt generál, ami a jegybank számára nyilván nem kívánatos.

Ezért is a fő kérdés, hogy amint az elején említettem, az MNB miként értékeli a helyzetet: úgy látja, hogy várhat még, és gyengülhet tovább a forint, vagy azt gondolja, hogy óvatossági szempontból is, mivel már közel van az inflációs cél, a közeljövőben elkezdi felerősíteni a rövidhozamot.

– Akkor úgy néz ki, hogy amíg korábban a jegybank verbális intervenciója vagyis szóbeli beavatkozása is elég volt a forint árfolyam gyengítéséhez, amit elsősorban az exportőrök miatt tartanak fontosnak, mára ez már elvesztette hatását. Ráadásul akkor, amikor lassan már nem a forint gyengítése, hanem inkább az árfolyam erősítése a cél.

– Hát, egy más világról beszélünk. Nagyon sokáig a piac erősíteni akarta a forintot, a jegybank pedig ezt meg akarta akadályozni. Most viszont az a helyzet, hogy ebben a világgazdasági környezetben és ezen az árfolyamszinten felcserélődtek a szerepek, a forintra leértékelődési nyomás nehezedik, amit a jegybank már nem tart kívánatosnak. Így az MNB-nek egy idő után biztosan el kell döntenie, hol van az az árfolyam szint, ami lényegében az infláción keresztül már gyengíti a jegybank hitelességét és ezeknek a szinteknek a környékén el fogja kezdeni a rövid kamatok emelését.

– Tudom, hogy nem hálás feladat jósolni, de azért kíváncsi lennék arra, hogy a közeljövőt tekintve mire számít.

– A Monetáris Tanács jövő heti döntése rendkívül fontos lesz ebből a szempontból. Azt gondolom, hogy rövid távon a jelenlegi szintnél lehet még gyengébb a forint.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Heti makronaptár – Külkereskedelmi, turisztikai adatokat közöl a KSH

A jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi forgalomról, a turisztikai szálláshelyek forgalmáról, az ipari termelői árakról és a szolgáltatások külkereskedelméről közöl adatokat.

BÉT – Növekvő forgalom mellett emelkedett a BUX a héten

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt péntekihez képest 757,89 pontos, vagyis 1,11 százalékos emelkedéssel 68 846,13 ponton zárta a hetet

Versenyképes vállalkozások segítik a fejlődő kistérségeket

A hazai mezőgazdaság 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül, ennek ékes bizonyítékai a Kiskun Expon kiállító vállalkozások, melyek megmutatják  a magyar vidék erejét és versenyképességét

Nagy István: a vidék a magyar gazdaság megújításának hajtóereje

Magyarország kormánya a vidék gazdasági erejére hajtóerőként tekint a magyar gazdaság megújításában.

Hírek

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...