Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Nagy Márton elárulta, hogy mivel számol a kormány jövőre
No menu items!

Nagy Márton elárulta, hogy mivel számol a kormány jövőre

Nagy Márton. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.

Kiemelte: a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek: idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni. “Ez egy tragédia” – fogalmazott.

Nem “valamiféle egyensúlytalanságról” van szó, ez egy finanszírozási kérdés – mondta. Magyarországot stabil gazdasággal érte a jelenlegi válság, nem volt túlköltekezés vagy túlfogyasztás és hatékonytalan beruházások sem, hanem a cserearányok romlottak az energiaköltségek miatt – tette hozzá.

Az energiaszámla finanszírozása miatt a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére elérheti a 8 százalékot – mutatott rá utalva arra, hogy az egyenleg nulla lenne, ha az árak a korábban megszokott szinten maradtak volna. Azt is hozzátette, hogy miután az ország exportja gyorsabban emelkedik, mint az import, a külkereskedelmi egyenleg is a pozitív tartományba került volna a régi energiaárakkal.

Nagy Márton rámutatott arra, hogy az infláció trendszerű növekedése január-februárban várhatóan megáll, a mutató az akkorra várható 25-27 százalékról “lefordul“, erős csökkenés után pedig technikai okok miatt is 2023 végére egyszámjegyű lesz az áremelkedés mértéke.

Éves szinten 15-16 százalékos lehet az átlagos infláció, miközben az átlagbérek várhatóan ennél kicsit nagyobb mértékben fognak nőni jövőre - húzta alá.

A miniszter a hosszú távú kilátásokról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a gáz és az áram ára Európában öt-hatszorosa az amerikainak, ami a kontinens amúgy is hátrányban lévő versenyképességét tovább rontja. Hozzátette: a világot és az Európai Uniót megélhetési válság és recesszió fenyegeti, ugyanakkor az energiaválságról beszélve “egy régióra, Európára asszociálunk”.

Figyelmeztetett arra, hogy Európát a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti, megszűnhetnek egész iparágak, főleg azok, amelyek sok energiát használnak fel a termeléshez, mert nem lesznek képesek versenyképes áron dolgozni. A nehéz helyzetű iparágak között megemlítette a vegyipart, a gyógyszeripart, a műtrágya-, a gumigyártást, az acél- és vasipart, a papír- és az üveggyártást. Azzal folytatta, hogy Európa-szerte aktívan kellene foglalkozni az újraiparosítással, át kellene gondolni, hogy mely ágazatoknak van létjogosultsága, ennek jeleit azonban országokon átívelő szinten nem látja.

A működő tőke (FDI) kihelyezésénél a következő időszakban már nem a jó áron elérhető munkaerő lesz az elsődleges szempont, hanem az energia rendelkezésre állása és annak költsége – húzta alá utalva arra, hogy a meglévő beruházások megtartása miatt is kulcsfontosságú a kérdés.

A kormány azon dolgozik, hogy a családok mellett a vállalatoknak is védvonalakat állítson fel, utóbbiak részére 2000 milliárd forintos csomagot dolgoztak ki. A cégeknek segítenek például a Széchenyi program lehetőségei, az energiaintenzív ágazatok támogatása, a gyármentő program, a kamatstop, az Exim és az MFB konstrukciói – összegezte Nagy Márton a konferencián.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn.

Kína kaszálna az európai elektromos autó támogatásból, így lett parkoló a nagy kikötőkből

A kínai EV-k célzottan profitálnak az európai piaci trendekből, sősorban a több országban nyújtott állami támogatásokból, amelyek célja valójában az, hogy az európai országok a saját, vagy legalább az európai elektromos járművek választására ösztönözzék a vásárlókat.

Két évtizede született meg az olcsó magyar légi alternatíva

A Wizz Air 2004 óta kulcsfontosságú szereplője a magyar légi közlekedési piacnak, ahol több mint 49 millió utas választotta a légitársaságot.

A klímavédelemről is szól a bécsi ViennaUP startup fesztivál

Hagyományosan a fesztivál keretében rendezik meg a Smart City Summit-ot, amely idén az energiafüggetlenségre fókuszál.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...