Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Nagy Márton elárulta, hogy mivel számol a kormány jövőre
No menu items!

Nagy Márton elárulta, hogy mivel számol a kormány jövőre

Nagy Márton. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.

Kiemelte: a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek: idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni. “Ez egy tragédia” – fogalmazott.

Nem “valamiféle egyensúlytalanságról” van szó, ez egy finanszírozási kérdés – mondta. Magyarországot stabil gazdasággal érte a jelenlegi válság, nem volt túlköltekezés vagy túlfogyasztás és hatékonytalan beruházások sem, hanem a cserearányok romlottak az energiaköltségek miatt – tette hozzá.

Az energiaszámla finanszírozása miatt a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére elérheti a 8 százalékot – mutatott rá utalva arra, hogy az egyenleg nulla lenne, ha az árak a korábban megszokott szinten maradtak volna. Azt is hozzátette, hogy miután az ország exportja gyorsabban emelkedik, mint az import, a külkereskedelmi egyenleg is a pozitív tartományba került volna a régi energiaárakkal.

Nagy Márton rámutatott arra, hogy az infláció trendszerű növekedése január-februárban várhatóan megáll, a mutató az akkorra várható 25-27 százalékról “lefordul“, erős csökkenés után pedig technikai okok miatt is 2023 végére egyszámjegyű lesz az áremelkedés mértéke.

Éves szinten 15-16 százalékos lehet az átlagos infláció, miközben az átlagbérek várhatóan ennél kicsit nagyobb mértékben fognak nőni jövőre - húzta alá.

A miniszter a hosszú távú kilátásokról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a gáz és az áram ára Európában öt-hatszorosa az amerikainak, ami a kontinens amúgy is hátrányban lévő versenyképességét tovább rontja. Hozzátette: a világot és az Európai Uniót megélhetési válság és recesszió fenyegeti, ugyanakkor az energiaválságról beszélve “egy régióra, Európára asszociálunk”.

Figyelmeztetett arra, hogy Európát a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti, megszűnhetnek egész iparágak, főleg azok, amelyek sok energiát használnak fel a termeléshez, mert nem lesznek képesek versenyképes áron dolgozni. A nehéz helyzetű iparágak között megemlítette a vegyipart, a gyógyszeripart, a műtrágya-, a gumigyártást, az acél- és vasipart, a papír- és az üveggyártást. Azzal folytatta, hogy Európa-szerte aktívan kellene foglalkozni az újraiparosítással, át kellene gondolni, hogy mely ágazatoknak van létjogosultsága, ennek jeleit azonban országokon átívelő szinten nem látja.

A működő tőke (FDI) kihelyezésénél a következő időszakban már nem a jó áron elérhető munkaerő lesz az elsődleges szempont, hanem az energia rendelkezésre állása és annak költsége – húzta alá utalva arra, hogy a meglévő beruházások megtartása miatt is kulcsfontosságú a kérdés.

A kormány azon dolgozik, hogy a családok mellett a vállalatoknak is védvonalakat állítson fel, utóbbiak részére 2000 milliárd forintos csomagot dolgoztak ki. A cégeknek segítenek például a Széchenyi program lehetőségei, az energiaintenzív ágazatok támogatása, a gyármentő program, a kamatstop, az Exim és az MFB konstrukciói – összegezte Nagy Márton a konferencián.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Körhintacsalással tüntettek el milliárdokat, húsz évet is kaphatnak

Az unióból beszerzett prémium kategóriás mobilokkal üzletelt az a bűnszervezet, amelyre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csaptak le a közelmúltban: a nyomozók húsz embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás megalapozott gyanúja miatt.

Átalakul a hulladékgazdálkodás Magyarországon július elsejétől

Számos feladat hárul az érintett vállalkozásokra a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló közelmúltban megjelent rendelet szerint - hívta fel a figyelmet az EY.

Német kutatóintézet: nem lehet kizárni egy európai bankválság lehetőségét

Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy németországi vagy európai bankválsággá fajulnak az utóbbi hetek bankcsődjei - emelte ki az egyik legtekintélyesebb német kutatóintézet, a berlini DIW vezetője egy friss nyilatkozatában.

LEO-elnök: a létesítménygazdálkodók vonzó karrierpályát kínálnak  

Mivel a létesítménygazdálkodás többféle szakmát egyesít, kifejezetten vonzó életpályát képes nyújtani a jövő generációjának – állítja Vágó László, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) közelmúltban megválasztott elnöke. Aki szerint a Covid okozta pandémiához kötődő egészségügyi kihívások és az energiahordozók árának többszörös emelkedése is azt mutatja, hogy a korábbinál nagyobb szükség van a létesítménygazdálkodók az épülettulajdonosok közötti szorosabb együttműködésre.  

Hírek

Körhintacsalással tüntettek el milliárdokat, húsz évet is kaphatnak

Az unióból beszerzett prémium kategóriás mobilokkal üzletelt az a bűnszervezet, amelyre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csaptak le a közelmúltban: a nyomozók húsz embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás megalapozott gyanúja miatt.

Moszkvába megy a kínai elnök, a háború kitörése óta először

Hszi Csin-ping kínai elnök március 20. és 22. között Oroszországba látogat - jelentette be a kínai külügyminisztérium.

Budapest is top 50-es a Time magazin turisztikai listáján

Budapest is szerepel az amerikai Time magazin World's Greatest Places 2023 (A világ legnagyszerűbb helyei 2023) című, 50 turisztikai desztinációt kiemelő összeállításában.

Közbeszerzési kartellt tárt fel a GVH dunai hajóscégek között

A Gazdasági Versenyhivatal feltárta, hogy négy vállalkozás kartellbe szerveződve próbálta elnyerni a BKV menetrendszerinti hajójáratainak üzemeltetését.

Rendhagyó változás a kutakon: mindkét üzemanyag olcsóbb lesz szombattól

Ezen a héten - rendhagyó módon - nem pénteken, hanem szombaton változnak a hazai üzemanyagárak: a benzin beszerzési ára bruttó 4 forinttal csökken, a gázolajért pedig bruttó 8 forinttal fizetnek majd kevesebbet a kutak.

Már csak két hétig igényelhető a 40 ezer forintos bölcsődei támogatás

Március végéig igényelhető a 40 ezer forintos bölcsődei támogatás - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Újra lehet pályázni az ingyenes uniós vasúti bérletekre

Újabb 35 ezer ingyenes vasúti bérletre pályázhatnak a 18 éves európai fiatalok a következő DiscoverEU nevű pályázat keretében - közölte az Európai Bizottság.

Újra 400 forint felett az euró és a svájci frank

Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest szerda estére a reggeli szintekhez képest.

Gazdaság

MNB: nagy különbségek voltak a nyugdíjpénztári hozamok között 2022-ben

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál plusz 8,5 és mínusz 14,5 százalék között szóródtak az éves nettó hozamok tavaly, az egész évet tekintve 2022-ben az átlagos nettó hozam mínusz 6,8 százalék volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Egybillió forintnál is többet költöttek el a magyarok külföldön

Visszatért a magyarok külföldi utazási kedve: tavaly az előző évinél harmadával többször, 18 millió alkalommal utaztak el. Ez még elmarad a járvány előtti számtól, de költésben már így is csúcsot döntöttünk a gyenge forint miatt – derül ki Bank360.hu elemzéséből. A legtöbbet Ausztriában hagytunk, de Németországban is több mint 121 milliárd forintot.

Újra a Revolut kockázataira figyelmeztet az MNB

Az MNB a hazai ügyfelek védelmében szorgalmazza, hogy a Revolut Bank itthoni leánybankként, magyarországi székhellyel és kellő tőkeerővel, a magyar jegybank felügyelete alá tartozó intézményként végezze tevékenységét - erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank.

OTP: a külföldi leánybankok húzták fel az eredményt

A külföldi leányvállalatok nagyrészt kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak a csoportnak, így mindössze 24 százalékkal - 347 milliárd forintra - esett vissza az adózott eredmény tavaly az egy évvel korábbihoz viszonyítva - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP Csoport tavalyi jelentését ismertetve.