Kezdőlap Gazdaság Nagy Márton elárulta, hogy mivel számol a kormány jövőre
No menu items!

Nagy Márton elárulta, hogy mivel számol a kormány jövőre

Nagy Márton. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.

Kiemelte: a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek: idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni. “Ez egy tragédia” – fogalmazott.

Nem “valamiféle egyensúlytalanságról” van szó, ez egy finanszírozási kérdés – mondta. Magyarországot stabil gazdasággal érte a jelenlegi válság, nem volt túlköltekezés vagy túlfogyasztás és hatékonytalan beruházások sem, hanem a cserearányok romlottak az energiaköltségek miatt – tette hozzá.

Az energiaszámla finanszírozása miatt a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére elérheti a 8 százalékot – mutatott rá utalva arra, hogy az egyenleg nulla lenne, ha az árak a korábban megszokott szinten maradtak volna. Azt is hozzátette, hogy miután az ország exportja gyorsabban emelkedik, mint az import, a külkereskedelmi egyenleg is a pozitív tartományba került volna a régi energiaárakkal.

Nagy Márton rámutatott arra, hogy az infláció trendszerű növekedése január-februárban várhatóan megáll, a mutató az akkorra várható 25-27 százalékról “lefordul“, erős csökkenés után pedig technikai okok miatt is 2023 végére egyszámjegyű lesz az áremelkedés mértéke.

Éves szinten 15-16 százalékos lehet az átlagos infláció, miközben az átlagbérek várhatóan ennél kicsit nagyobb mértékben fognak nőni jövőre - húzta alá.

A miniszter a hosszú távú kilátásokról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a gáz és az áram ára Európában öt-hatszorosa az amerikainak, ami a kontinens amúgy is hátrányban lévő versenyképességét tovább rontja. Hozzátette: a világot és az Európai Uniót megélhetési válság és recesszió fenyegeti, ugyanakkor az energiaválságról beszélve “egy régióra, Európára asszociálunk”.

Figyelmeztetett arra, hogy Európát a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti, megszűnhetnek egész iparágak, főleg azok, amelyek sok energiát használnak fel a termeléshez, mert nem lesznek képesek versenyképes áron dolgozni. A nehéz helyzetű iparágak között megemlítette a vegyipart, a gyógyszeripart, a műtrágya-, a gumigyártást, az acél- és vasipart, a papír- és az üveggyártást. Azzal folytatta, hogy Európa-szerte aktívan kellene foglalkozni az újraiparosítással, át kellene gondolni, hogy mely ágazatoknak van létjogosultsága, ennek jeleit azonban országokon átívelő szinten nem látja.

A működő tőke (FDI) kihelyezésénél a következő időszakban már nem a jó áron elérhető munkaerő lesz az elsődleges szempont, hanem az energia rendelkezésre állása és annak költsége – húzta alá utalva arra, hogy a meglévő beruházások megtartása miatt is kulcsfontosságú a kérdés.

A kormány azon dolgozik, hogy a családok mellett a vállalatoknak is védvonalakat állítson fel, utóbbiak részére 2000 milliárd forintos csomagot dolgoztak ki. A cégeknek segítenek például a Széchenyi program lehetőségei, az energiaintenzív ágazatok támogatása, a gyármentő program, a kamatstop, az Exim és az MFB konstrukciói – összegezte Nagy Márton a konferencián.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kié a felelősség és mit keresnek az utazók? – Legfenntarthatóbb úti célok

A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége.

Magához tért az OTP? A vezető részvények az OTP kivételével csökkentek

Erősen negatív hangulatban zajlott a kereskedés, a nyugat-európai részvényindexek lefelé tartottak, és a tengerentúlon is eladói nyomás van.

A kormány december végéig hosszabbít

A kormány december végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást, valamint a betéti kamatsapkát és a jegybanki kötvény vásárlásának tilalmát

Dr. Fábián Ágnes a Henkel ügyvezető igazgatója csapatközpontú, célorientált vezető

A Henkel ereje abban rejlik, hogy miközben az alapító Fritz Henkel még családi vállalkozásként indította útjára a céget, az az elmúlt százötven évben olyan szervezeti rendszert kialakítva vált globális cégcsoporttá, amely mindig képes az adott helyzethez alkalmazkodva növekedni

Hírek

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Így optimalizálják IT kiadásaikat a magyar cégek, rákaptak a használt szerverekre a vállalatok

A felmérésből kiderül, hogy meglepő módon az informatikát hangsúlyosabban használó cégeknél volt a számottevőbb költségcsökkentés, aminek oka egy jelentősebb költségracionalizálás volt.

Tőzsde – Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.

Tőzsde – Veszteséges tőzsdezárás Európában

Gyenge kezdés után indexcsökkenéssel fejezték be a szerdai kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Devizapiac – Nagyot gyengült a forint kedden

Másfél-két százalékkal gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon.

Nálunk mikor? Rómában ingyenes lesz a tömegközlekedés a tizenkilenc év alattiaknak

Róma az első olaszországi város, ahol ingyenessé teszik a tömegközlekedést a tizenegy és tizenkilenc év közötti gyerekek és fiatalok számára.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék, Londonban bankszünnap

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Londonban bankszünnap miatt egész nap nincs kereskedés.

Zsinagógák Hete: augusztus 27-től szeptember 10-ig

Már szokás szerint ismét a Sóletfesztivállal indul a Zsinagógák Hete, amely augusztus 27-től szeptember 10-ig változatos kulturális és szórakoztató programokkal várja a közönséget Budapesten és vidéki helyszíneken.

Gazdaság

A bruttó átlagkereset júliusban 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

A költségvetés a háborús időkben is biztosítja a forrásokat

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza.

Október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása

Kilenc nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása.

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.