Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Nagy Márton: fenntartható a 4 százalék körüli növekedés
No menu items!

Nagy Márton: fenntartható a 4 százalék körüli növekedés

Idén 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a kormány, de 2025-ben elérhető és hosszú távon is fenntartható a 4 százalék körüli növekedés – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, ahol a kormány által elfogadott 2024-2030-as új versenyképességi stratégiát mutatta be.

Nagy Márton kifejtette: a növekedés ebben az évben az exportpiacok átmeneti gyengesége miatt nem éri el a 4 százalékot, de hosszú távon ezzel már nem számolnak. A gazdaságot nem felülről szemlélik és nem mutatószámrendszert használnak, a versenyképességi stratégia csaknem 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeteken keresztül közvetített javaslatai alapján épült fel – fogalmazott.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nem gazdasági fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra. A kormány változatlan célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU fejlettségének 90 százalékát. Ehhez szükség van arra, hogy a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen, a beruházási ráta pedig 30 százalékra a GDP arányában, ezen belül a vállalati beruházási ráta 20 százalékra – fejtette ki.

A miniszter célként említette a gazdaság újraiparosítását, ahol a termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot, a feldolgozóipari részarány pedig a 30 százalékot. Hozzátette: Magyarországnak 2030-ra a világ 20 legversenyképesebb országa közé kell kerülnie.

Kitért arra, hogy a beruházások mennyisége mellett a termelékenység minőségi javulása szintén elengedhetetlen a konvergencia és a versenyképesség növeléséhez, a minőség mellett ugyanakkor a mérethatékonyság is hangsúlyos. Megfelelő mérethatékonyság mellett a vállalatok ki tudják gazdálkodni a bért, valamint a növekedéshez szükséges további feltételeket – mutatott rá.

Nagy Márton a legfontosabb irányelvek között említette egyebek mellett a magas színvonalú munkaerő biztosítását, a mobilitásösztönzést és a képzési támogatásokat, a reálbérek folyamatos és egyenletes emelését, a jövedelemkülönbségek csökkentését, a vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzését, valamint a támogatott hitel- és tőkeprogramokat.

A miniszter ismertette: a versenyképességi stratégia kiemelt célja a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása, illetve a magyar tulajdonú ipari vállalatok erősítése, “magyar bajnokok” kinevelése. A makroszemlélet helyett mikro- és mezoszintű megközelítésre van szükség – fogalmazott. A versenyképesség erősítése érdekében két különösen fontos terület kerül előtérbe, az elektromos autózás és a mesterséges intelligencia.

Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a versenyképességi stratégia hat kiemelt ágazatra koncentrál.

A járműipar kapcsán ismertette, hogy az iparág átalakulásával új ágazatok születnek, ezekben Magyarország piacvezetővé szeretne válni. Ennek érdekében a többi között erősítik a hazai beszállítók versenyképességét és fejlesztik az elektromobilitási ökoszisztémát.

Az élelmiszeriparban a geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtenek a hazai vállalatok védelmével, illetve a hazai gyártású élelmiszerekkel, erősítik a technológiát és a digitalizációt, valamint ösztönzik az exportot – jelezte.

Az egészségiparról szólva az államtitkár kiemelte, hogy az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközökből Magyarország 2030-ra önellátóvá válik, valamint 15-ről 30 százalékra emelik a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben.

A vegyi-, acél- és műanyagiparról egyebek mellett elmondta, hogy jelentős lehetőség van az új technológiai trendek adaptálásában, a legfőbb kihívást ugyanakkor az ágazat zöld átállása jelenti. A versenyképességi stratégia kiemelt ágazata még az információs és kommunkációs technológia, valamint a kreatívipar – ismertette Fábián Gergely. (MTI)

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az ország tovább erősíti szerepét gazdasági találkozási pontként

Minden együttműködés újabb siker a magyar gazdaság számára, mert Magyarország szeretné tovább erősíteni szerepét gazdasági találkozási pontként, és szeretné elérni, hogy itt kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve a hightech technológia.

Visszafogott tere van a kamatcsökkentésnek

A jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak.

BÉT – Elemző: a romló nemzetközi hangulat miatt csökkent a BUX

A részvénypiac forgalma 16,6 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest.

Az MNB 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...