Kezdőlap Hírek Német munkahelyi diszkrimináció - „Megteszik, mert megtehetik” a kívülről érkezőkkel
No menu items!

Német munkahelyi diszkrimináció – „Megteszik, mert megtehetik” a kívülről érkezőkkel

A német lap illusztrációján a felirat: Elnézést a kellemetlenségért, de megpróbáljuk megváltoztatni a világot Kép/Forrás/Fotó: Thomas Peter / Reuters

Németországban a külföldi és az ott született, de migrációs hátterű munkavállalók is rosszabbul keresnek a tősgyökeres németeknél. A Süddeutsche Zeitung a lesújtó statisztika mellett egy Mexikóból érkezett, jól képzett mérnök példáját is idézi riportjában.

A munkaadók profitálnak a multikultiból

„Jól érzi magát nálunk? – kezdi a német riporter a beszélgetést egy mexikói mérnökkel Berlini felkapott negyedében, Kreuzbergben, egy jólmenő bárban. „Egyáltalán nem!” – válaszolja határozottan a 32 éves Eduardo García. Turista ezen az őszön kevés van a német fővárosban, a multikulti negyed kocsmájában mégis fél tucat nyelven beszélnek a vendégek. Többségük Berlinben él és dolgozik. A nemzetközi légkör, a nyelvek és a kultúrák keveredése a mindennapok része a német fővárosban.

Eduardo García Mexikó keleti partvidékén, egy kikötővárosban, Tampicoban nőtt fel. Hazája mellett az USA-ban és Franciaországban is tanult és dolgozott, mielőtt 5 évvel ezelőtt Berlinbe költözött. Jól beilleszkedett, jól beszél németül. Barátnője német, ahogy sok barátja is. Termelésvezető egy berlini cégnél. Jól megérti magát a kollégáival és főnökeivel is. Havonta egyszer mégis szembesül vele, hogy kilóg a sorból: Amikor a bérelszámolását kezébe véve megállapítja, hogy legalább 25 százalékkal kevesebbet keres, mint a hasonló pozíciót betöltő német kollégái.

„Annyiért, amennyit én kapok, nem lehetne németet találni a pozíciómra” – mondja kiábrándultan. Bruttó 3 ezer euró érkezik a hónap végén a számlájára. Nagyon kevés a kvalifikált termelésvezetői munkakörben. García több termék gyártását koordinálja és optimalizálja, kapcsolatban áll a megrendelőkkel, közvetít közöttük és a még a saját cége fejlesztőmérnökei között. Mindemellett a hozzá tartozó termékek gyártásában résztvevő szakmunkások főnöke.

Munkahelye a bár közelében, egy felújított, a századfordulón épült kreuzbergi gyárban van. Kérésére a riportban nem szerepel a munkaadója neve. Annyit elárul, hogy egy start-upból lett jól menő közepes méretű vállalat. A tulajdonosok és a vezetők harmincasok, kevés a hierarchia, családbarátok a munkafeltételek és laza a légkör. „Ahogy ez ma trendi” – zárja le munkaadója bemutatását.

Nem tudnak többet adni?

Amikor Garcíát másfél évvel ezelőtt felvették, nem lehetett válogatós. Két héttel vízuma lejárta előtt kapta az ajánlatot.  De akkoriban még hellyel-közel rendben volt a pénz. „A cég az üzleti áttörés előtt állt, csak ketten voltunk, akik a termelést menedzseltük.”

García jól képzett szakember. Első diplomáját a Mexikóvárosi Egyetemen szerezte marketing szakon. Az USA-ban ezt egy MBA masterrel egészítette ki. A német fővárosban elvégezett egy újabb posztgraduális képzését a Műszaki és Gazdasági Főiskolán (HTW). A hitelből finanszírozott amerikai tanulmányai részleteit még mindig fizeti. Ezért különösen hiányzik a havi 800 euró, amennyivel a termelésvezetőként dolgozó német kollégái többet keresnek, azok is, akik később kezdett a cégnél, mint ő.

García arckifejezése elsötétül, amikor visszaidézi a tavaszi utolsó bértárgyalását. A beszélgetésen a menedzserek elismerték, hogy a hasonló beosztásúak átlagánál jóval alacsonyabb a jövedelme. „Nem tudunk többet kínálni” – emlékszik vissza a García az egyik alapító-tulajdonos szavaira, aki nem adott magyarázatot a kijelentésére és a tárgyalni sem akart a változtatásról.

Nem rasszizmus, közgazdasági racionalitás?

Ha jövedelmi diszkrimináció van szó, leginkább a nők és a férfiak közötti különbség áll a politikai viták középpontjában. A származási alapúról kevés szó esik. Utóbbival összefüggésben leginkább a lakáskiadásnál és az álláshirdetéseknél gyakori megkülönböztetés problémája ismert és szociológiailag kutatott.

a bérkülönbség: 3.408, 2.530 és 1.509 euró volt az átlagbér a három csoportban.

A bérkülönbségekről rendelkezésre álló kevés statisztika egyike a Német Munkaügyi Hivataltól (BA) származik. E szerint 2006-ban egy teljes munkaidőben dolgozó német havi bruttó 2.581 eurót, egy másik EU-tagállamból érkező munkavállaló 2.349-et, egy menekült státuszú pedig mindössze 1.071 eurót keresett. 2018-ra tovább nőtt a különbség: 3.408, 2.530 és 1.509 euró volt az átlagbér a három csoportban.

prof. dr. Herbert Brücker: “Sokuk nem válogathat, örülniük kell, ha ajánlatot kapnak”

García esete tehát nem egyedi. „Szabály és nem kivétel, hogy egy külföldi kevesebbet keres egy németnél” – véli Herbert Brücker, a nürnbergi Munkaerőpiaci Kutatóintézet (IAB) Migrációs Intézetének vezetője. A berlini Humbold Egyetem közgazdász professzora hozzáteszi azonban, hogy az összehasonlítás nehéz, mert sok szempont közrejátszik a bér megállapításában. Így például Németországban a munkában töltött idővel a magánszférában is :automatikusan emelkedik a fizetés. A külföldi gyökerű Németországban élők átlagéletkora viszont alacsonyabb a teljes német populációénál. „Az mégis világos, hogy a külföldi, illetve a migrációs hátterű munkavállalókat diszkrimináció éri a munkaerőpiacon.” Ráadásul többszörösen, az új alkalmazott kiválasztásától kezdve a bérezésen át az (elmaradó) előléptetésig.

A közgazdász professzor úgy véli, ez nem rasszizmus, hanem „egyszerű közgazdasági racionalitás”. A külföldiek nem tökéletes nyelvismeretük, végzettségük elismertetésének nehézségei és tartózkodásuk bizonytalan jogi feltételei miatt rosszabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon a németeknél. „Sokuk nem válogathat, örülniük kell, ha ajánlatot kapnak” – mondja Brücker. A hr-esek számára közismert ez, így gyakran kifejezetten keresik a külföldieket, ezzel nyomva a munkatársat kereső cég bérköltségét.

Hasonlóan vélekedik a mexikói illetőségű mérnök, Eduardo García is. Úgy érzi, a főnökeinek nincs személyes problémája vele. Kedvelik egymást. Ezért egyfajta megértést is tanúsít velük szemben, amiért kevesebbet fizet neki: „Megteszik, mert megtehetik.”

Egy külföldi kevesebbet ér, mint egy német?!

Brücker szerint a külföldiek azért is tudnak nehezen fellépni a diszkrimináció ellen, mert a német társadalomban nem vált általánosság a meggyőződés, hogy egy külföldi teljesítménye megegyezik egy németével. Ellenpéldaként a nők egyenlő bérért folytatott harcát említi. „Manapság alig akad, aki kétségbe vonja, hogy egy nő ugyan olyan munkahelyi teljesítményre képes, mint egy férfi.”

Közös mindkét diszkrimináció esetében, hogy nehéz a bizonyítása. Ha az alacsonyabb bért kapó nő, illetve külföldi jogi úton szeretné érvényesíteni igényét, bizonyítania kell, hogy kvalifikációja és szakmai tapasztalat megegyezik a többet kereső német kollégáival, valamint, hogy azonos munkakörben megegyező feladatot látnak el és azonos felelősséget viselnek.

Eduardo García esetében ez mind igaz, mégsem akar jogi eszközökhöz nyúlni. Inkább új munkahelyet keres. Nem vesztette el a reményét. Bízik benne, hogy hamar új állást talál, magasabb beosztással és jobb fizetéssel – zárul a legnagyobb példányszámú német politikai napilap összeállítása.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Drágaság. Csak reklámokkal a márkaépítés aligha lehet sikeres

A Facebook októberi, váratlan leállása ugyan néhány órára kétségbeesésbe...

Rekordárat fizettek Michael Jordan 1984-es cipőjéért

Rekordáron, 1,47 millió dollárért kelt el az első pár Nike-cipő, amelyet kifejezetten az egykori NBA-sztár Michael Jordannek terveztek - közölte a Sotheby's aukciós ház.

Koronavírus – Az EU újabb 600 millió eurót utalt Ukrajnának

Az Európai Bizottság újabb 600 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatást (MFA) folyósított Ukrajnának a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére.

Amerika. Öt év után először csökkent a büdzsé hiánya

A szeptember végével záródott amerikai költségvetési évben a büdzsé hiánya a GDP 12,4 százalékára zsugorodott az egy évvel korábbi 15,2 százalékról.

Hírek

Rekordárat fizettek Michael Jordan 1984-es cipőjéért

Rekordáron, 1,47 millió dollárért kelt el az első pár Nike-cipő, amelyet kifejezetten az egykori NBA-sztár Michael Jordannek terveztek - közölte a Sotheby's aukciós ház.

Influenza – Idén is ingyenes a védőoltás

Az elmúlt évhez hasonlóan idén is ingyen biztosítják az influenza elleni védőoltást, amely napokon belül elérhető lesz a házi- és üzemorvosoknál - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Nagy-Britanniában is csúcson a benzinárak

Akárcsak Magyarországon, Nagy-Britanniában is rekordot döntöttek a kiskereskedelmi benzinárak.

Éhínség fenyeget Afganisztánban

Afgánok milliói, köztük gyerekek fognak éhen halni, ha nem sikerül visszarántani Afganisztánt az összeomlás széléről - figyelmeztetett David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója.

Fegyházbüntetés. Vízszerelőnek öltözve fosztottak ki időseket

Tizennégy és fél év fegyházbüntetésre ítéltek el nem jogerősen egy férfit, aki vízszerelőnek kiadva magát - társával együtt - több mint 15 millió forintot tulajdonított el három időskorú otthonából - közölte a fővárosi főügyész.

Szerdán 500 forint fölé drágul a benzin is

Szerdán a 95-ös benzin literje bruttó 5 forinttal drágul, és átlépi az 500 forintos lélekteni határt. A hét közepén a gázolaj átlagára nem változik.

Kötelező biztosítás. Százezer autós válthat novembertől

A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még idén is csaknem egymillió gépjárművet, köztük mintegy 550 ezer személygépkocsit érint. A váltási időszakban 100 ezer szerződésváltásra számítanak a szakértők.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Gazdaság

KSH: rekord közelébe nőtt a lakáshitel-állomány

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül csaknem 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom