Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Németország - 35 százalékkal drágult az áram tíz év alatt
No menu items!

Németország – 35 százalékkal drágult az áram tíz év alatt

Tíz év alatt több mint egyharmadával nőtt és rekordmagasságba emelkedett az elektromos áram fogyasztói ára Németországban.

A német kormány parlamenti kérdésre adott válasza alapján tíz év alatt 35 százalékkal nőttek a lakossági és ipari felhasználók áramdíj-költségei Németországban – számolt be az Augsburger Allgemeine Zeitung lap.

Egy kilowattóra áram ára Németországban 30 cent, Magyarországon kb. 11,2 cent

A 4000 kilowattóránál nagyobb éves fogyasztású háztartások esetében ez évi 320 eurós kiadási többletet, egy 24 millió kilowattóra fogyasztású üzem esetében pedig 20 millió eurós kiadási többletet jelent.

A nagyobb, három-négytagú háztartásoknak az idén első alkalommal kell kilowattóránként 30 cent feletti áramdíjat fizetniük Németországban a Verivox fogyasztói közvetítő portál számításai szerint.

Az évi 4000 kilowattóra feletti áramfogyasztással rendelkező háztartásoknak az idén átlagosan 30,01 centet kell fizetniük kilowattóránként, 4,1 százalékkal többet mint 2019-ben.

A háztartások évi áramdíja így meghaladja az 1200 eurót és 71 euróval múlja felült az előző évit.

A Verivox szerint az évi 4000 kilowattórás fogyasztás a három-négytagú háztartások fogyasztásának felel meg. A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint a németországi háztartásoknak 21 százaléka esik ebbe a kategóriába.

A díjemelés mértéke tartományonként eltérő. Berlinben és Hamburgban még nem jelentettek be a szolgáltatók áremelést az idei évre, ahol viszont igen, ott 4,2 százalék és 6,6 százalék közöttit. Schleswig-Holstein tartomány például 4,2 százalékkal, Hessen, Saar-vidék és Bréma pedig 6,6 százalékkal emelte az áramdíjat. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 6,2 százalékkal, Bajorországban 5,5 százalékkal ment fel az áramdíj.

A Check24 összehasonlító portál számításai szerint az áremelés 3,9 millió német háztartást érint, a szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerint pedig a háztartások 27 százalékát.

Az áramszolgáltatók tájékoztatása szerint az áremelésre a fogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányának a növelését szolgáló pótdíj, az “EEG-Umlage” megemelése miatt volt szükség. A pótdíj 5,0-6,756 százalékkal emelkedett az év elején. A Verivox nyilvántartása szerint a szolgáltatók többsége hat százalék körül emelést jelentett be.

Az EEG-Umlage pótdíj már az áramdíj nagyjából 22 százalékát teszi ki. A pótdíjak, egyéb adók és járulékok 2018-ban 53 százalékát tették ki a németországi áramdíjnak. Az arány 2009-ben 39 százalék volt és 2013-ban lépte át az 50 százalékos határt.

Az Európai Unióban Dániában a legdrágább az áram, a második Németország

A Destatis adatai szerint a 2019 első fél évében a 2500 és 5000 kilowattóra között fogyasztó háztartások 30,88 centet fizettek kilowattóránként, egy centtel többet mint 2018 első felében. A Bundesnetzagentur a 2500 és 5000 kilowattóra éves fogyasztású háztartásoknál a tavalyi második negyedév elején mutatott ki első alkalommal 30 cent feletti áramdíjat.

A Verivox 2018-as adatai alapján az Európai Unióban 21,13 cent volt az átlagos áramdíj. A legmagasabb átlagos díjat Dániában kellett akkor fizetni, 31,23 centet. Németországban 30,0 cent, Belgiumban pedig 29,37 cent volt az átlagos áramdíj. A legkisebb áramdíj Bulgáriában volt, 10,05 cent. 15 cent alatti átlagos lakossági áramdíj volt 2018-ban Magyarországon (11 cent), Litvániában, Horvátországban, Romániában, Észtországban, Máltán, Szlovákiában, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban.

Az évi 4000 kilowattóra felett fogyasztó három-négytagú háztartások éves áramdíj költsége Dániában 1249 euró, Németországban 1200 euró, Belgiumban 1175, Bulgáriában 402 euró, Magyarországon 447 euró, Szlovákiában 585 euró, Romániában 527 euró, Lengyelországban 558 euró, a Cseh Köztársaságban 634 euró, Horvátországban 528 euró, Ausztriában 805 euró, Olaszországban 864 euró, Nagy-Britanniában 810 euró, Írországban 1016 euró, Spanyolországban 991 euró volt 2018-ban.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint öt év alatt, 2013 és 2018 között az Európai Unióban négy százalékkal emelkedtek átlagban az áramdíjak.

A legnagyobb növekedés Belgiumban volt, egy harmadnyi. A második legnagyobb emelkedés, 14 százalékos Bulgáriában volt. Franciaországban 13 százalékkal emelkedtek az áramdíjakt, Németországban pedig 3 százalékkal.

A legnagyobb csökkenés Máltán következett be öt év alatt, 23 százalékos. Litvániában 21 százalékkal, Magyarországon 16 százalékkal, Szlovákiában 13 százalékkal csökkentek 2013 és 2018 között az áramdíjak.

A német kormány a szén-dioxid-adó kivetéséből származó bevételből enyhíteni kívánja a háztartások áramdíj kiadásait. A kormány által megadott adatok alapján a szén-dioxid-adó bevételéből 2021-től átlagosan évi 63 euróval, 2025-től pedig 103 euróval csökkennek a háztartások áramdíj költségeit.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

A kíberbűnözők mindig a könnyebb utat választják: az ügyfeleket veszik célba

A Magyar Államkincstár aktív részt vállal a KiberPajzs együttműködésben, amely a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére jött létre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.