Hirdetés
Kezdőlap Hírek Ötletpályázat. Lenin mehet - a mauzóleum marad
No menu items!

Ötletpályázat. Lenin mehet – a mauzóleum marad

A Lenin-mauzóleum a moszkvai Vörös téren. Kép forrása: Wikipedia

Az orosz építészszövetség pályázatot írt ki a moszkvai Vörös téren álló Lenin-mauzóleum hasznosítására, miután újra napirendre került a bolsevik vezető bebalzsamozott holttestének elszállítása az UNESCO védelme alatt álló épületből.

A koncepcióversenyen – amelyre Oroszországból és a FÁK-tagállamokból bárki pályázhat rajzaival – a tervek szerint a november 11. és 13. között fognak eredményt hirdetni, a moszkvai Zodcsesztvo (Építészet) fesztiválon. Az építészszövetség közleményében egyebek között rámutatott, hogy Lenin holttestének közszemére tétele történelmi hiba, ellentétes a korszerű emlékezetfelfogással és az orosz ortodox hagyománnyal is.

Maga a mauzóleum ugyanakkor az UNESCO védelme alatt áll a Kreml és a Vörös tér által alkotta egység részeként.

Az építészszövetség azt javasolta, hogy maga az épület átalakítás nélkül maradjon meg és váljon a Scsuszev nevét viselő, a közeli Vozdvizsenka utcán található állami építészeti múzeum részévé.

Az elképzelés szerint a falak között az Aleszej Scsuszev (1873-1949) vezető orosz-szovjet várostervező és építész által megtervezett mauzóleum deszka-, fa- és gránitváltozatának történetét mutatnák be. A pályázatot elbíráló zsűribe mások mellett meghívást kapott Olga Ljubimova kulturális miniszter és Jelena Gagarina, a Kreml múzeumegyüttesének igazgatója, a világ első űrhajósának lánya is.

A mauzóleum jövőjével kapcsolatban a szovjet-orosz rendszerváltás küszöbén, majd 2017-ben, a bolsevik forradalom századik évfordulóján éleződött ki ismét a vita, de még mindmáig nem dőlt végérvényesen. Maga Lenin nem kezdeményezte, hogy bebalzsamozzák, és bár erről dokumentált bizonyítékot nem találtak elterjedt vélekedés, hogy azt szerette volna, hogy az anyja mellé temessék el Szentpéterváron.

Gennagyij Zjuganov az Oroszországi Föderációi Kommunista Pártjának vezetője, aki április 22-én, Lenin születésének 150. évfordulóján maga is részt vett a mauzóleumnál megrendezett koszorúzáson, a szombaton “mocskos provokációnak” bélyegezte a pályázat kiírását, amelynek célja szerinte nem más, mint a társadalmi konfliktus felszítása. Mint mondta, a kommunisták senkit sem engednek az emblematikus síremlékhez nyúlni.

Zjuganov korábban az állította, maga Vlagyimir Putyin elnök ígérte meg neki, hogy Lenin marad, ahol van. Putyin évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Lenin eltemetését óvatosan kell kezelni, és nem érdemes olyan lépéseket tenni, amelyek megosztják a társadalmat.

A befolyásos orosz ortodox egyház, amelynek több vezetője korábban az elhantolás mellett érvelt, a forradalom centenáriumának évében szintén kiváráspárti volt. Annak ellenére is, hogy 2017-ben mind az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet és a Jurij Levada Független Elemzőközpont egyaránt mintegy 60 százalékban állapította meg akkor azoknak az arányát, akik szerint Lenint el kellene már végre temetni.

A hatályos orosz törvények szerint halottat újratemetni egyébként csakis a rokonok beleegyezésével lehet, márpedig Lenin unokahúga, Olga Uljanova nem ezt akarja.

Lenin tartósított holttestének már a halálának évében, 1924-ben mauzóleumot emeltek. Az eredeti falemez-, majd tömörfa-piramist 1930-ban kőépítmény váltotta fel. A díszkriptában 1953 és 1961 között Sztálin szarkofágját is elhelyezték, ám “a népek atyját” a személyi kultusz elítélése után a Kreml falánál kialakított dicsőség-nekropoliszba vitték át.

Az épületet a 70-es években kívül-belül felújították, majd a hátsó traktust 1983-1984-ben megtoldották egy rejtett mozgólépcsővel is, amelyen a korosodó pártvezetők megerőltetés nélkül juthattak fel a mellvédre, ahonnan a felvonulóknak integethettek. 2013-ban újabb nagyszabású tatarozást hajtottak végre.

A bolsevik vezető bebalzsamozott holttestének élethű formában tartását szolgáló biokémiai munkálatokat korábban mintegy kétévente végezték el. Sajtóértesülések szerint ez legutóbb 2017-ben történt meg, a Gyógy- és Illatos Növények Összoroszországi Tudományos Kutatóintézete kivitelezésében. A bolsevik vezető öltözékét néhány évente szokták cserélni.

A mauzóleum bejáratnál 1924 és 1993 között óránként váltották a díszőrséget. Az épület, benne az üvegszarkofággal, hétfő és péntek kivételévek reggel tíztől délután egy óráig ma is ingyenesen látogatható.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hatalmas lehetőség előtt az állattenyésztők ágazata

Április elejéig 470 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár 156 ezer gazdálkodónak, múlt héten újabb 55 milliárd forintot.

Tovább fogynak a magánnyugdíjpénztárak, már csak kettő marad belőlük

A nyugdíjcélú megtakarítások utáni adójóváírások együttes összege legfeljebb évi 280 ezer forint lehet.

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.