Hirdetés
Kezdőlap Kül-hon Portré. Egy ’56-os magyar polgármester Svájcból
No menu items!

Portré. Egy ’56-os magyar polgármester Svájcból

Egymásután három hivatali periódusra kapott bizalmat az első magyar származású polgármester, Svájcban. Funk István nemcsak arra büszke, hogy idegenként elfogadták, hanem arra is, hogy miután veszteséggel vette át a Bern adminisztratív körzetéhez tartozó város, Zollikofen költségvetését, azt nyereséggel adta át, amikor nyugállományba vonult. Rendhagyó portré az egyetlen magyar-svájci polgármesterrel.

Hogyan lesz valaki magyar származásúként polgármester Svájcban, ráadásul három cikluson át, 12 évig egyhuzamban? Funk István Budapesten született és édesapjával ’56-ban emigrált Svájcba. A magyar emigráció legendás bajorországi gimnáziumába járt Kastl-ba, majd Bázelben végezte a közgazdasági egyetemet. Mindig élénken érdeklődött a közélet dolgai iránt. Azt mondja: nem elég, hogy az ember az öklét a zsebében tartja, és nézi, mit csinálnak a politikusok, ha véleménye van, tennie is kell valamit azért, hogy beleszólhasson városa közügyeibe.

A foci is segített

Kettős állampolgárként választották meg Zolikoffen első emberének

Először is belépett a svájci Szabad Demokrata Pártba az FDP-be, és ahogy mondja, ha az ember tagja lesz egy ilyen szervezetnek és elmegy az összejöveteleire, mindig keresnek olyan embert, aki dolgozni akar és képes felvállalni a fontosabb ügyeket. Akár az elnökségbe is beválaszthatják. Funk Istvánnal így történt. A választások idején szükség volt olyan fiatalokra, akik hajlandóak voltak komoly feladatot vállalni a városi parlamentben, azaz a helyi önkormányzatban. Így választották be a 40 tagú Zolikoffen-i városi parlamentbe, ahol 16 évig tevékenykedett a nyolcvanas-kilencvenes években.

Mivel Svájcban rendkívül zárt a társadalom, felmerülhet a kérdés: miként lehet ott egyáltalán magyarként érvényesülni? Nos, például a sport segíthet. Funk István focizott, és így  nemcsak a futball csapatba, hanem egy jó társaságba is bekerült. Mert meggyőződése, hogy nem szabad zárkózottnak lenni: a nyitottság nagyon fontos ahhoz, hogy az embert elfogadják. Főleg ha nemcsak kritizál, hanem dolgozik és megoldásokat is kínál.

Izgalmas kérdéskör: hogyan működik egy helyi önkormányzat Svájcban – vagy ahogy ott nevezik, parlament -, milyen alapon hozzák a döntéseket, miképpen tervezik meg a költségvetést? Nos, a főpolgármester és a 6 tagú tanács készíti el a költségvetést, azt fogadja el a parlament. Sajátos szabály, hogy egymillió svájci frank értékhatárig a tanács dönthet, plusz a polgármester. Ha egy fejlesztés értéke meghaladja ezt az összeghatárt, már a parlament határoz. A legnagyobb értékű, kiemelkedő jelentőségű beruházások tekintetében pedig a helyi lakosok döntenek, népszavazással. (Svájcban a 8000 lakos alatti településeken nincs függetlenített polgármester, a kisebb falvakat félállásban vezetik azok, akiket erre a posztra megválasztanak. Az egészen kis lélekszámú falvakat pedig összevonják – már ami az irányítást illeti.)

Polgármester kettős állampolgársággal

“Nem elég, hogy az ember az öklét a zsebében tartja, és nézi, mit csinálnak a politikusok…”

Mivel emigránsként mindig duplán kellett teljesítenie, Funk István számára sosem volt kérdés, hogy keményen meg kell dolgoznia a sikerért. Ezért a parlamentben is aktív és konstruktív volt, aminek eredményeként 1999-ben megválasztották a helyi parlament elnökének. Ez a legmagasabb rang a város vezetésében, amit azonban csak egyszer tölthet be az ember az életében. Érdekesség, hogy mivel a szokás szerint az egész parlament minden tagja, együtt, de a saját költségén látogat el a parlament elnökének szülővárosába, Funk István, Budapestre szervezte meg ezt a három napos látogatást.

Időközben viszont a városnak már majdnem tízezer lakosa lett, kellett tehát egy főállású polgármester. Mivel Svájcban a polgármester kivételével minden városi vezetőnek megvan a maga privát állása, Funk István esetében sem volt ez másként: egy nagy cég igazgatósági posztját hagyta ott azért, hogy induljon a megmérettetésen, amibe a pártoknak is van beleszólásuk, hiszen ők állítanak polgármester jelölteket, akiknek 50+1 százalékkal kell győzniük a népszavazáson. Végül megnyerte a választást, és még zsinórban a többi hármat is.

Svájcban ugyan a teljesítmény az első, de az is fontos, hogy a polgármestert jól ismerjék a városban. Funk István négy évig vezette a helyi futball klubot, ott jártak a gyerekei iskolába, szinte minden társasági rendezvényen részt vett. Az emberek így tudták, hogy ki az a Stefan, mint ahogy azt is, hogy magyar születésű, és hogy kettős állampolgár 1968 óta. (Svájc és Magyarország között akkor már létezett erről egyezmény.) Funk István máig őrzi azt az újságot, amiben sokan gratuláltak a város lakóinak – méghozzá a merészségükért! -, hogy egy kettős állampolgárt választottak meg a város első emberének.

Városi vezetők, mellékállásban

Funk István azt mondja, a meseszép helvét országban az új vezető nem szokta elbocsátani a régi alkalmazottakat, igaz, nem is a pártszemlélet dominál. Neki 65 alkalmazottja volt, ebbe bele tartozott az is, aki takarította az utcát, kukákat ürített ki, a temetőben sírt ásott, de az is, aki az irodában könyvelt egy íróasztal mellett.

Szintén nagy különbség, – a hazai viszonyokhoz képest – hogy akik a városházán dolgoznak, nem lehetnek párttagok és nem is politizálhatnak. A szokásoknak megfelelően a hattagú városi tanács tagjai nem fő állásban vállalták a különféle feladatköröket, közte a pénzügyi, a szociális, vagy éppen az építészet terület irányítását.

A pártok, persze azért ott is pártok, tehát vitáznak. Az év 9 hónapjában van parlamenti (önkormányzati) ülés, ami este 6-kor kezdődik, és este 11-ig, olykor éjfélig. Napközben pedig a főállású polgármester kivételével mindenki a rendes állásában dolgozik. A parlament tagjai „üléspénzt” kapnak, de csak ha jelen vannak. Aki hiányzik, nem kap juttatást, akkor se, ha beteg vagy elutazott. Ez vonatkozik a hat tagú tanács tagjaira is. (A svájci városok polgármesterei között szoros a kapcsolat. Minden két hónapban üléseznek a környező települések vezetői, amikor megbeszélik a régiós, megyei teendőket és döntéseket hoznak, például a mindenkit érintő közlekedési kérdésekben.)

A svájci városok fő bevétele a különféle adókból keletkezik, amelyek egyharmada a városnál marad, másik harmada a megyét gazdagítja, a maradék pedig az államkasszát. Bizonyos kiadásokat, bérköltségeket megyei kasszából fizetnek, mint például a tanárok fizetését, és van, amikor az állam nyúl a zsebébe.

Adósságcsökkentés adócsökkentéssel

De miközben azt hinnénk, hogy az alpesi országban minden a gazdagságról szól, az önkormányzatok esetében messze nincs ez mindig így. Funk István nem éppen a dicsőségmenetben vette át a település vezetését, mert annak 34 millió franknyi (nagyjából egymilliárd forint körüli) adóssága volt. Közgazdászként ezért azt tartotta a legfontosabb feladatának, hogy minimalizálja a hiányt, amihez a kedvező gazdasági környezet is jó alapot adott. Ám miközben sokan adóemelésben gondolkodtak volna, ő unortodox módon éppen, hogy csökkentette azt.

Stefan Funk polgármesterként Kép/FOTO © Stefan Anderegg

„Mindenki azt mondta, nem vagyok normális, de a nép elfogadta a koncepciómat. Felismerték, hogy több céget tudtok a városba csábítani, több munkahelyet tudok teremteni, ha kisebb lesz  az iparűzési adó, mint a környező településeken. Magam kerestem fel azokat a cégeket, akik érdeklődést mutattak és elmagyaráztam nekik miért lesz jobb helyük nálunk, mint másutt. Beszéltem az alacsonyabb adókról, de ha kellett más – például infrastrukturális – juttatásokat is felajánlottam a számukra. Nemcsak svájci cégekben gondolkodtam, köztük volt például az Aldi is. Tizenkét év alatt ezer új munkahelyet teremtettem és körülbelül ennyi új lakossal bővült a városunk létszáma is.

Ezzel párhuzamosan elkezdtem építtetni a lakásokat is, hogy a hozzánk érkező vállalkozásokkal egyidőben a betelepülő munkavállalóknak is legyen lakásuk, ami azért is fontos volt, mert elvégre az emberek ott fizetik az adót, ahol laknak. Ennek eredményeként pedig folyamatosan növekedett a bevételünk és a 12 év alatt elértem, hogy a 34 millió mínusz 14 millió franknyi pluszba forduljon át.” – emlékszik vissza.

Ahogy mondja, a bér- és öröklakások a svájci városokban pályázat eredményeként épülnek: több mérnöki irodát versenyeztettek, majd a terveket egy kiállítás keretében bemutatták a lakosságnak, akik szavazhattak a legrokonszenvesebbekre. Amelyik tervpályázat nyert, az a mérnöki iroda, építészeti stúdió bízhatta meg a kivitelezőt. A dologban az a legszebb, hogy mindez magának a városnak egy fillérjébe sem került, igaz a telkeket induláskor, gyakorlatilag ingyen kapták meg a befektetők. Akik így először bérelték a területet, hogy az építkezésre és az üzletre koncentrálhassanak, majd ha beindult az üzlet, akkor vették meg a telket, ami nagy biztonságot adott a folyamatos fejlesztések tőkeellátottságának megteremtéséhez. A bér és öröklakás épitéséhez való telkeket egyébként Svájcban, 90 százalékban privát emberek adják el, de ha a város is ezt az utat járja, a rendelkezésére álló földterületet nem értékesítheti olcsóbban, mint a többiek.

A választók körében nagy elismerést kiváltó konstrukció lényege ugyanis az volt, hogy így az elmaradottabb városrészek is fejlődhettek, miközben a kivitelező a megfelelő gépek megvásárlására és a legjobb minőségű épület létrehozására fordíthatta a tőkéjét. Ennek a szemléletnek jó példája az is, hogy miként újítottak fel a város számára is gazdaságosan egy idősotthont. Ha nekik kellett volna rendbe hozni, az sok millió frankba került volna, ami soha nem térült volna meg. Ezért aztán rábeszélt egy befektetőt arra, hogy ne irodaházakat építsen a városba, mert abból már nagyon sok van, hanem inkább egy új idősotthonba invesztáljon, mert az jobb üzlet lehet – amit aztán nem is bánt meg a partner, miközben Zollikofeen egy olyan színvonalú, új idősotthonnal gazdagodott, amiről álmodni sem mertek volna a helyiek. (A kihívást jelzi, hogy Svájcban külön jogszabály írja elő, hogy az idős otthonokban élőknek saját szobával kel rendelkezniük, tusolóval, vécével. De kétszemélyes szobákat is szoktak kialakítani, házaspároknak. A nyugdíj ott két részből tevődik össze: az állami nyugdíjból és abból, amit az a munkahely biztosít, ahol az illető dolgozott. Ha valakinek a nyugdíja nem elég, hogy beköltözzön egy ilyen otthonba, a különbözetet az állam fizeti.)

A polgármester, aki sírt ásott

Annak kapcsán, hogy mielőtt bejelentette nyugállományba vonulását, háromszor is polgármesternek választották, Funk István a nyilvánvaló sikerek mellett azt is fontosnak tartja, hogy az emberek érezték, hogy ő a „nép embere”, aki beül a kocsmába, és beszélget a helybéliekkel, amikor vásárol. De emellett azt is meg akarta tapasztalni, hogy miként dolgoznak a város szolgálatában álló munkások.

„Megmondtam a városgazdálkodási vezetőnek, hogy én egy hétig együtt fogok velük dolgozni, azzal a feltétellel, hogy nem sajnálnak, hanem rendesen úgy kell melóznom, mint a többieknek. Hatkor fölkelni, hétkor bent lenni, úgy, hogy egyik nap a kukás autó hátulján szedem össze a szemetet, másik nap pucolom a WC – t, vagy ásom a sírt a temetőben. Engem ezért is szerettek meg, és ezt a szeretetet ma is erősen érzem.”

12 év alatt elérte, hogy a település költségvetése 34 millió franknyi mínuszból 14 milliós pluszba fordult.

Funk István azt mondja amellett, hogy idegenként is elfogadják és megbecsülik, szeretik abban a Svájcban, ahol ez nemigen szokás, arra a legbüszkébb, hogy teljesítette a vállalt feladatát: kivezette a gazdaságilag erősödő, lélekszámban gyarapodó Zollikofent az adósságból. Ami szerinte a legfontosabb különbség a magyar és svájci viszonyok között, hogy ott a polgármester nem politikus. Sőt, ha szükséges, még a saját pártja ellen is föllép, ha valamelyik terv nem a város érdekét szolgálná.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A klímavédelemről is szól a bécsi ViennaUP startup fesztivál

Hagyományosan a fesztivál keretében rendezik meg a Smart City Summit-ot, amely idén az energiafüggetlenségre fókuszál.

Csökkenő forgalomban esett a BUX a héten

A következő kamatdöntő ülést jövő hét kedden tartja a Magyar Nemzeti Bank, ahol az Equilor várakozása szerint 50 bázispontos kamatvágásról határozhatnak.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Megnyílt a JÉGVILÁG a Nyíregyházi Állatparkban

A 10.000 évvel ezelőtti jégkorszakot valósághű mamutok, mamutcsontvázak jelzik.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...