Kezdőlap Kül-hon Portré. Egy ’56-os magyar polgármester Svájcból

Portré. Egy ’56-os magyar polgármester Svájcból

Egymásután három hivatali periódusra kapott bizalmat az első magyar származású polgármester, Svájcban. Funk István nemcsak arra büszke, hogy idegenként elfogadták, hanem arra is, hogy miután veszteséggel vette át a Bern adminisztratív körzetéhez tartozó város, Zollikofen költségvetését, azt nyereséggel adta át, amikor nyugállományba vonult. Rendhagyó portré az egyetlen magyar-svájci polgármesterrel.

Hogyan lesz valaki magyar származásúként polgármester Svájcban, ráadásul három cikluson át, 12 évig egyhuzamban? Funk István Budapesten született és édesapjával ’56-ban emigrált Svájcba. A magyar emigráció legendás bajorországi gimnáziumába járt Kastl-ba, majd Bázelben végezte a közgazdasági egyetemet. Mindig élénken érdeklődött a közélet dolgai iránt. Azt mondja: nem elég, hogy az ember az öklét a zsebében tartja, és nézi, mit csinálnak a politikusok, ha véleménye van, tennie is kell valamit azért, hogy beleszólhasson városa közügyeibe.

A foci is segített

Kettős állampolgárként választották meg Zolikoffen első emberének

Először is belépett a svájci Szabad Demokrata Pártba az FDP-be, és ahogy mondja, ha az ember tagja lesz egy ilyen szervezetnek és elmegy az összejöveteleire, mindig keresnek olyan embert, aki dolgozni akar és képes felvállalni a fontosabb ügyeket. Akár az elnökségbe is beválaszthatják. Funk Istvánnal így történt. A választások idején szükség volt olyan fiatalokra, akik hajlandóak voltak komoly feladatot vállalni a városi parlamentben, azaz a helyi önkormányzatban. Így választották be a 40 tagú Zolikoffen-i városi parlamentbe, ahol 16 évig tevékenykedett a nyolcvanas-kilencvenes években.

Mivel Svájcban rendkívül zárt a társadalom, felmerülhet a kérdés: miként lehet ott egyáltalán magyarként érvényesülni? Nos, például a sport segíthet. Funk István focizott, és így  nemcsak a futball csapatba, hanem egy jó társaságba is bekerült. Mert meggyőződése, hogy nem szabad zárkózottnak lenni: a nyitottság nagyon fontos ahhoz, hogy az embert elfogadják. Főleg ha nemcsak kritizál, hanem dolgozik és megoldásokat is kínál.

Izgalmas kérdéskör: hogyan működik egy helyi önkormányzat Svájcban – vagy ahogy ott nevezik, parlament -, milyen alapon hozzák a döntéseket, miképpen tervezik meg a költségvetést? Nos, a főpolgármester és a 6 tagú tanács készíti el a költségvetést, azt fogadja el a parlament. Sajátos szabály, hogy egymillió svájci frank értékhatárig a tanács dönthet, plusz a polgármester. Ha egy fejlesztés értéke meghaladja ezt az összeghatárt, már a parlament határoz. A legnagyobb értékű, kiemelkedő jelentőségű beruházások tekintetében pedig a helyi lakosok döntenek, népszavazással. (Svájcban a 8000 lakos alatti településeken nincs függetlenített polgármester, a kisebb falvakat félállásban vezetik azok, akiket erre a posztra megválasztanak. Az egészen kis lélekszámú falvakat pedig összevonják – már ami az irányítást illeti.)

Polgármester kettős állampolgársággal

“Nem elég, hogy az ember az öklét a zsebében tartja, és nézi, mit csinálnak a politikusok…”

Mivel emigránsként mindig duplán kellett teljesítenie, Funk István számára sosem volt kérdés, hogy keményen meg kell dolgoznia a sikerért. Ezért a parlamentben is aktív és konstruktív volt, aminek eredményeként 1999-ben megválasztották a helyi parlament elnökének. Ez a legmagasabb rang a város vezetésében, amit azonban csak egyszer tölthet be az ember az életében. Érdekesség, hogy mivel a szokás szerint az egész parlament minden tagja, együtt, de a saját költségén látogat el a parlament elnökének szülővárosába, Funk István, Budapestre szervezte meg ezt a három napos látogatást.

Időközben viszont a városnak már majdnem tízezer lakosa lett, kellett tehát egy főállású polgármester. Mivel Svájcban a polgármester kivételével minden városi vezetőnek megvan a maga privát állása, Funk István esetében sem volt ez másként: egy nagy cég igazgatósági posztját hagyta ott azért, hogy induljon a megmérettetésen, amibe a pártoknak is van beleszólásuk, hiszen ők állítanak polgármester jelölteket, akiknek 50+1 százalékkal kell győzniük a népszavazáson. Végül megnyerte a választást, és még zsinórban a többi hármat is.

Svájcban ugyan a teljesítmény az első, de az is fontos, hogy a polgármestert jól ismerjék a városban. Funk István négy évig vezette a helyi futball klubot, ott jártak a gyerekei iskolába, szinte minden társasági rendezvényen részt vett. Az emberek így tudták, hogy ki az a Stefan, mint ahogy azt is, hogy magyar születésű, és hogy kettős állampolgár 1968 óta. (Svájc és Magyarország között akkor már létezett erről egyezmény.) Funk István máig őrzi azt az újságot, amiben sokan gratuláltak a város lakóinak – méghozzá a merészségükért! -, hogy egy kettős állampolgárt választottak meg a város első emberének.

Városi vezetők, mellékállásban

Funk István azt mondja, a meseszép helvét országban az új vezető nem szokta elbocsátani a régi alkalmazottakat, igaz, nem is a pártszemlélet dominál. Neki 65 alkalmazottja volt, ebbe bele tartozott az is, aki takarította az utcát, kukákat ürített ki, a temetőben sírt ásott, de az is, aki az irodában könyvelt egy íróasztal mellett.

Szintén nagy különbség, – a hazai viszonyokhoz képest – hogy akik a városházán dolgoznak, nem lehetnek párttagok és nem is politizálhatnak. A szokásoknak megfelelően a hattagú városi tanács tagjai nem fő állásban vállalták a különféle feladatköröket, közte a pénzügyi, a szociális, vagy éppen az építészet terület irányítását.

A pártok, persze azért ott is pártok, tehát vitáznak. Az év 9 hónapjában van parlamenti (önkormányzati) ülés, ami este 6-kor kezdődik, és este 11-ig, olykor éjfélig. Napközben pedig a főállású polgármester kivételével mindenki a rendes állásában dolgozik. A parlament tagjai „üléspénzt” kapnak, de csak ha jelen vannak. Aki hiányzik, nem kap juttatást, akkor se, ha beteg vagy elutazott. Ez vonatkozik a hat tagú tanács tagjaira is. (A svájci városok polgármesterei között szoros a kapcsolat. Minden két hónapban üléseznek a környező települések vezetői, amikor megbeszélik a régiós, megyei teendőket és döntéseket hoznak, például a mindenkit érintő közlekedési kérdésekben.)

A svájci városok fő bevétele a különféle adókból keletkezik, amelyek egyharmada a városnál marad, másik harmada a megyét gazdagítja, a maradék pedig az államkasszát. Bizonyos kiadásokat, bérköltségeket megyei kasszából fizetnek, mint például a tanárok fizetését, és van, amikor az állam nyúl a zsebébe.

Adósságcsökkentés adócsökkentéssel

De miközben azt hinnénk, hogy az alpesi országban minden a gazdagságról szól, az önkormányzatok esetében messze nincs ez mindig így. Funk István nem éppen a dicsőségmenetben vette át a település vezetését, mert annak 34 millió franknyi (nagyjából egymilliárd forint körüli) adóssága volt. Közgazdászként ezért azt tartotta a legfontosabb feladatának, hogy minimalizálja a hiányt, amihez a kedvező gazdasági környezet is jó alapot adott. Ám miközben sokan adóemelésben gondolkodtak volna, ő unortodox módon éppen, hogy csökkentette azt.

Stefan Funk polgármesterként Kép/FOTO © Stefan Anderegg

„Mindenki azt mondta, nem vagyok normális, de a nép elfogadta a koncepciómat. Felismerték, hogy több céget tudtok a városba csábítani, több munkahelyet tudok teremteni, ha kisebb lesz  az iparűzési adó, mint a környező településeken. Magam kerestem fel azokat a cégeket, akik érdeklődést mutattak és elmagyaráztam nekik miért lesz jobb helyük nálunk, mint másutt. Beszéltem az alacsonyabb adókról, de ha kellett más – például infrastrukturális – juttatásokat is felajánlottam a számukra. Nemcsak svájci cégekben gondolkodtam, köztük volt például az Aldi is. Tizenkét év alatt ezer új munkahelyet teremtettem és körülbelül ennyi új lakossal bővült a városunk létszáma is.

Ezzel párhuzamosan elkezdtem építtetni a lakásokat is, hogy a hozzánk érkező vállalkozásokkal egyidőben a betelepülő munkavállalóknak is legyen lakásuk, ami azért is fontos volt, mert elvégre az emberek ott fizetik az adót, ahol laknak. Ennek eredményeként pedig folyamatosan növekedett a bevételünk és a 12 év alatt elértem, hogy a 34 millió mínusz 14 millió franknyi pluszba forduljon át.” – emlékszik vissza.

Ahogy mondja, a bér- és öröklakások a svájci városokban pályázat eredményeként épülnek: több mérnöki irodát versenyeztettek, majd a terveket egy kiállítás keretében bemutatták a lakosságnak, akik szavazhattak a legrokonszenvesebbekre. Amelyik tervpályázat nyert, az a mérnöki iroda, építészeti stúdió bízhatta meg a kivitelezőt. A dologban az a legszebb, hogy mindez magának a városnak egy fillérjébe sem került, igaz a telkeket induláskor, gyakorlatilag ingyen kapták meg a befektetők. Akik így először bérelték a területet, hogy az építkezésre és az üzletre koncentrálhassanak, majd ha beindult az üzlet, akkor vették meg a telket, ami nagy biztonságot adott a folyamatos fejlesztések tőkeellátottságának megteremtéséhez. A bér és öröklakás épitéséhez való telkeket egyébként Svájcban, 90 százalékban privát emberek adják el, de ha a város is ezt az utat járja, a rendelkezésére álló földterületet nem értékesítheti olcsóbban, mint a többiek.

A választók körében nagy elismerést kiváltó konstrukció lényege ugyanis az volt, hogy így az elmaradottabb városrészek is fejlődhettek, miközben a kivitelező a megfelelő gépek megvásárlására és a legjobb minőségű épület létrehozására fordíthatta a tőkéjét. Ennek a szemléletnek jó példája az is, hogy miként újítottak fel a város számára is gazdaságosan egy idősotthont. Ha nekik kellett volna rendbe hozni, az sok millió frankba került volna, ami soha nem térült volna meg. Ezért aztán rábeszélt egy befektetőt arra, hogy ne irodaházakat építsen a városba, mert abból már nagyon sok van, hanem inkább egy új idősotthonba invesztáljon, mert az jobb üzlet lehet – amit aztán nem is bánt meg a partner, miközben Zollikofeen egy olyan színvonalú, új idősotthonnal gazdagodott, amiről álmodni sem mertek volna a helyiek. (A kihívást jelzi, hogy Svájcban külön jogszabály írja elő, hogy az idős otthonokban élőknek saját szobával kel rendelkezniük, tusolóval, vécével. De kétszemélyes szobákat is szoktak kialakítani, házaspároknak. A nyugdíj ott két részből tevődik össze: az állami nyugdíjból és abból, amit az a munkahely biztosít, ahol az illető dolgozott. Ha valakinek a nyugdíja nem elég, hogy beköltözzön egy ilyen otthonba, a különbözetet az állam fizeti.)

A polgármester, aki sírt ásott

Annak kapcsán, hogy mielőtt bejelentette nyugállományba vonulását, háromszor is polgármesternek választották, Funk István a nyilvánvaló sikerek mellett azt is fontosnak tartja, hogy az emberek érezték, hogy ő a „nép embere”, aki beül a kocsmába, és beszélget a helybéliekkel, amikor vásárol. De emellett azt is meg akarta tapasztalni, hogy miként dolgoznak a város szolgálatában álló munkások.

„Megmondtam a városgazdálkodási vezetőnek, hogy én egy hétig együtt fogok velük dolgozni, azzal a feltétellel, hogy nem sajnálnak, hanem rendesen úgy kell melóznom, mint a többieknek. Hatkor fölkelni, hétkor bent lenni, úgy, hogy egyik nap a kukás autó hátulján szedem össze a szemetet, másik nap pucolom a WC – t, vagy ásom a sírt a temetőben. Engem ezért is szerettek meg, és ezt a szeretetet ma is erősen érzem.”

12 év alatt elérte, hogy a település költségvetése 34 millió franknyi mínuszból 14 milliós pluszba fordult.

Funk István azt mondja amellett, hogy idegenként is elfogadják és megbecsülik, szeretik abban a Svájcban, ahol ez nemigen szokás, arra a legbüszkébb, hogy teljesítette a vállalt feladatát: kivezette a gazdaságilag erősödő, lélekszámban gyarapodó Zollikofent az adósságból. Ami szerinte a legfontosabb különbség a magyar és svájci viszonyok között, hogy ott a polgármester nem politikus. Sőt, ha szükséges, még a saját pártja ellen is föllép, ha valamelyik terv nem a város érdekét szolgálná.

Friss

Budapesti Értéktőzsde, március: áresés

A nemzetközi tőzsdékhez hasonlóan a Budapesti Értéktőzsdén is változékony kereskedés mellett erőteljesen csökkentek a részvényárak, a fejlett piacok 15-25 százalékos márciusi visszaeséséhez hasonlóan a BUX is 40 230 pontról, 33 135 pontig csökkent - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Koronavírus – Szabadesés: lezuhant az euróövezet gazdasági teljesítménye

A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

Gazdasági vészhelyzet – Amit a meghirdetett járulékkedvezményről tudni kell/részletek

A koronavírus járvány miatt bekövetkezett recesszió veszteségei szinte a gazdasági szereplők mindegyikét arra sarkallja, hogy valami módon bekerüljön a kormány által meghatározott veszélyeztetett tevékenységi körbe, amelynek jóvoltából a március 1. és június 30. közötti átmeneti időre adó- és járulékkedvezményben részesülhet. A fő kérdés most azonban az, miként értesülhetnek a besorolásukról? Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, aki már a kormányzat eddigi kétlépcsős programjának kedvezményezettjei? AzÜzlet.hu erről kérdezte a PWC Magyarország Kft. szakértőit.

Hírek

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Google Maps – Manipulálhatóbb, mint gondolnánk

Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom