Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Salát Gergely: bevetés előtt a kínai vakcina és a 'kettős keringésű' gazdasági...
No menu items!

Salát Gergely: bevetés előtt a kínai vakcina és a ‘kettős keringésű’ gazdasági program

Október végére bevethető a kínaiak a Covid-19 vakcina? A járvány a világ nagy részén szintet lépett azzal, hogy a politikusoknak dönteniük kellett: a gazdasági károk csökkentése érdekében milyen mértékben zárják le az országot; a kiindulópontnak számító Kínában úgy tűnik, már felülkerekedtek a járványon. Sőt, a vakcinafejlesztéssel is nagyon jól állnak. A receptről és az új kínai gazdaságpolitikáról beszélt AzÜzletnek Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A koronavírus ügye nem csak egészségügyi kihívás, egyben politikai ügy is. A kínaiak miként állnak ahhoz, hogy az amerikai elnökválasztási hajrában Trump elnök megint elővette a kínai víruskártyát. Téma ez Kínában egyáltalán?

– Igen. Abszolút. Pont most olvastam a kínai sajtót, és ott a címlapokon említették, hogy Trump az utóbbi hetekben megint kínai vírusozni kezdett. Ezt kifejezetten rasszista megnyilvánulásnak tartják.

Miközben összeesküvéselméletek vannak az eredetéről, még mindig csak azt tudjuk pontosan, hogy Vuhanból indult világhódító útjára a vírus. De miközben a nagyvilág a második hullámát szenvedi, Kínában már felszámolták a COVID veszélyt – nem hallani újabb, jelentős fertőzöttségről. Vagy csak a központi sajtóirányítás végzi perfektül a munkáját?

Salát Gergely: ” Európában… már nincsenek lezárások és ezért terjed a vírus.”

– Ennyire nagyon jól zárni nem tud egy sajtó, hiszen Kínában mindenkinek van okostelefonja, meg hozzá mindenféle applikációi. Kína nem Észak-Korea. Hogyha ott jelentős járvány lenne, akkor azért tudnánk. Ráadásul a járvány leküzdésének éppen az a módja, hogy az emberek, annak kitörése óta folyamatosan tájékoztatva vannak. Tehát az első heteket leszámítva nem kisebbítették a járvány mértékét vagy hírét a híradásokban, hanem éppen hogy egy picit próbálták ráhozni a frászt az emberekre, hogy maradjanak otthon. És ennek kapcsán kőkemény intézkedéseket vezettek be, és ennek köszönhetően valóban úgy tűnik, hogy eredményesen sikerült a járványt visszaszorítaniuk. Az elmúlt 50 napban olyan esetet, hogy Kínán belül valaki átadta volna valaki másnak a vírust, nem tudtunk. Olyanok még előfordulnak, hogy külföldről beviszi valaki a vírust. De ez is minimális, mert bárki, aki külföldről Kínába érkezik rögtön a repülőtérről megy egy erre kijelölt karanténszállodába vagy munkásszállóba vagy hotelbe, ahol két hétre bezárják. Ez még a diplomatákra is vonatkozik. Így nem nagyon volt esélye az elmúlt hónapokban a vírusnak visszajutnia Kínába.

Összességében minek köszönhető, hogy elég gyorsan leküzdötték a járványt és nem hallani második hullámról?

– Az elejét, amikor a vírus megjelent Vuhanban, nyilvánvalóan nagyon elrontották. Ott a helyi hatóságok hibát hibára halmoztak. De utána, amikor a központi kormányzat közbelépett, nagyon durván lezárták az országot. Ahhoz a kőkemény leálláshoz képest, ami az össze kínai városra rá lett kényszerítve, gyakorlatilag semmiség ami Magyarországon márciustól volt. A kínai városokat gyakorlatilag 100 százalékban elzárták, az embereket felszólították, hogy maradjanak otthon. Nyilvánvaló, hogy aki addig megkapta a vírust, az ezután kihordta azt, vagy nem élte túl a COVID-ot. De innen nem volt esélye a vírus terjedésének, mert az emberek nem találkoztak egymással. Egy hónapig az egész ország otthon ült. Nem találkoztak egymással. Aztán amikor áprilisban, májusban elkezdték újra nyitni az országot, Kínán belül már nem nagyon volt vírus, eltűnt a karantén alatt.

Kívülről még jöttek vissza esetek, de az ilyenek megszaporodását lokális lezárásokkal kezelték. Ha egy városban megjelent a vírus, az adott várost totálisan lezárták, elszigetelték, az embereket pedig újra felszólították, hogy ne menjenek el otthonról. Ők pedig ezt be is tartották. Utoljára júniusban volt Pekingben egy helyi gócpont, ahol azonnal a fél várost, úgy, ahogy van lezárták, és leteszteltek 11 millió pekingi lakost két hét alatt. Ezzel sikerült gyakorlatilag mindenkit azonosítani, aki fertőzött volt, és akit azután karanténba is zártak. Aztán miután már nem volt fertőzött, újra nyitották Pekinget, de azért félig-meddig még most is készültségben vannak. Tehát, ha valahol feltűnik a vírus, abban a pillanatban a várost, vagy városrészt lezárják, és letesztelik az egész lakosságot.

Ez azért is érdekes, mert tavasszal az első nagy európai gócponton, Olaszországban is komoly karantént vezettek be, de ott és Európában még erőteljesebben jött vissza a járvány. Ennyivel jobban nyitott Európa, mint a kínaiak?

– Európában azért a blokád nem volt olyan jelentős, mint Kínában. Voltunk szinte mindannyian Olaszországban, tudjuk, hogy ott nem biztos, hogy a karantén meg a kijárási tilalom pont azt jelenti, mint mondjuk, egy kínai városban.

Ágyakat állítanak be munkások az új koronavírussal fertőzöttek ellátására tábori kórházzá alakított rendezvényközpontban, a közép-kínai Hupej tartománybeli Vuhanban 2020. február 4-én (Fotó: MTI/AP/Chinatopix)

De hát az első hullám időszakában, főleg ott, ahol időben életbe léptették a blokádot, sikerült megfogni a járványt. Nyilván ott szabadult el a vírus, ahol későn léptek a hatóságok. A második hullámra azonban lényegében Európa elengedte ezt a dolgot. Magyarországon is azt látjuk, meg az európai országokban is azt tapasztalhatjuk, hogy a politikusok felmérték: a gazdasági visszaesés jelenti a nagyobb veszélyt a választási esélyeikre. Így viszont már nincsenek lezárások és ezért terjed a vírus. Ha például elmegy valaki Budapesten, hétvégén egy szórakozóhelyre, az tele van emberekkel, senkit nem érdekel a vírus. Kínában ilyen hónapokig nem volt.

Kínában persze a vezetőknek nem kell attól félniük megnyerik-e a választást. Ezért hamarabb is hajlandók beáldozni a gazdaságot?

– Miután az elején nagyon keményen odalépek, majd azután, hogy tavasszal gyakorlatilag két hónapra lezárták az országot, utána pedig bevezették a kéthetes kötelező karantént, megritkították a repülőjáratokat, gondosabban ellenőrizték a szárazföldi határokat, gyakorlatilag elzárták magukat a külső veszélyforrásoktól. De ebből egy hónapra, a Holdújév ünnepe miatt Kína amúgy is le lett volna zárva, amúgy se nagyon működött volna a gazdaság. Tehát akkor nem érte komolyabb veszteség az országot. Azóta pedig csak lokális lezárások vannak, és az, ha egy pár milliós kisvárost kivesznek néhány hétre a kínai gazdaság vérkeringéséből, az azért nem okoz országos problémát. Ennek megfelelően a második negyedévben ugyan 6,8%-kal csökkent a GDP, de a harmadik negyedévben már több mint 3%-kal növekedett, mert akkor már nem voltak jelentős lezárások. Most pedig már azt mondják a kínai elemzők, hogy abszolút pozitívban lesz az idei növekedés. Tehát csak az év elején voltak problémák.

Az viszont komoly károkat okozhat, hogy a nyugati cégek mind fogadkoznak, hogy hosszabb távon  nem rendelnek ilyen messziről, a biztonságra törekedve lerövidítik az ellátási láncot és a közelben kezdenek el gyártatni.

– Az nem biztos, hogy ez megtörténik. A mostani ellátási láncok azért alakultak így ki, mert bizonyos dolgokat Kínával olcsóbb gyártatni. És hát most is olcsóbb. A tőke, a tőkések nem arról híresek, hogy ha olcsóbban megvehetnek egy alkatrészt, akkor csak azért drágábban veszik meg, mert annak a beszerzése biztonságosabb. Így aztán jó eséllyel az ellátási láncok  jelentős része helyre fog állni.

Hszi Csin-ping elnök pártfőtitkár: “Kína része marad a külső vérkeringésnek is.”

De a kínaiak egyébként már nem ebben gondolkoznak. Májusban Hszi Csin-ping elnök pártfőtitkár meghirdetett egy teljesen új fogalmat, ami a következő években valószínűleg kulcsfogalma lesz a kínai gazdaságnak. Ez pedig a kettős keringésnek a fogalma. A lényege az, hogy a kínai gazdaságnak kétféle vérkeringésben kell részt venni. Lesz egy belső, illetve már most is van belső keringés: a belső termelés, fogyasztás, innováció stb. Tehát gyakorlatilag a kínai gazdaság önmagában, elzártan az egyik keringési rendszeren keresztül is életképesen tud funkcionálni. Ugyanakkor Kína része marad a külső vérkeringésnek is, továbbra sem akarja magát elzárni a világtól. Viszont egyértelműen a két keringés közül a belső a fontosabb. Tehát ki van mondva, hogy az exportorientált stratégiának, ami a 2000-es évek végéig egyértelműen Kínának az alapstratégiája volt, immáron vége. Bőven a járvány előtt az exportra való fókuszálás megszűnt működni. De hát azért nyilván Kína így is exportnagyhatalom maradt a világgazdasági válság után is. Ugyanakkor most már ki van mondva, hogy már nem az exportra alapozzák a gazdaságukat, most már a belső fogyasztás, a belső keringés elsődleges lesz, ami a növekedésüket meghatározza. Az, hogy ez egészen pontosan mit jelent, meg hogy hogyan csinálják, ez még nem teljesen világos. Jövőre hozzák nyilvánosságra az új ötéves tervet, a 14. ötéves tervet, abból már ki lehet majd olvasni, hogy miről is szól ez az egész.

Visszatérve a COVID-ra, amíg a fejlett világban nagyon nagy számban haltak meg az egészségügyi dolgozók, Kínában ez a szám minimális, ami sokak szerint annak tudható be, hogy Interferont kaptak védekezésül.

– Az első hónapokban azért Vuhanban óriási számban haltak meg az egészségügyi dolgozók. Akkor, amikor még senki nem tudott semmit a vírusról, a kínaiak se. És nem védték megfelelően az egészségügyi dolgozókat. Más kérdés, hogy miután rájöttek, hogy ez emberről emberre terjed, és nagyon veszélyes, azonnal bevezették a legdrasztikusabb intézkedéseket a kórházakban meg a karanténközpontokban. Onnan mindenki csak maszkban, kesztyűvel, fertőtlenítő zuhannyal foglalkozott a betegekkel, és attól kezdve valóban leesett az orvosok meg az egészségügyi dolgozók körében a fertőzöttek száma. Akkor láttunk olyan fényképeket, amelyeken minden orvos az egész testet lefedő védőruhában járt és így nézett ki, mint az E.T. filmben a titkosügynökök.

Miközben a vakcina verseny erősen zajlik az elsőségért, Kína ezzel kapcsolatban nemigen hallatja a hangját.

Nem központosított vakcina fejlesztésről van szó, a munkát három gyógyszergyártó cégnek adták ki.

– De azért júliusban a kínai kormány bejelentette, hogy felgyorsították a vakcinafejlesztést és a kísérleti jellegű felhasználásához jelentősen megkönnyítették a tesztelési procedúrát. Így aztán a különböző kísérleti állapotban levő vakcinákkal eddig már több százezer kínait beoltottak. Tipikusan azokat, akik különösen kitettek a vírusfertőzésnek; az egészségügyi dolgozókat, állami vállalatoknak a dolgozóit, maguknak a vírus elleni vakcinát fejlesztő cégnek a dolgozóit. Tehát bőven zajlanak az ilyen emberkísérletnek is nevezhető dolgok Kínában már július óta. Emellett, még nem törzskönyvezett vagy engedélyezett vakcinákat százezer számra adtak be embereknek, önkéntes alapon. Nem tudjuk, működnek-e, de tény, hogy különösebb botrány ezzel kapcsolatban nem volt még.

Miközben mindenki más azonnal elbüszkélkedik azzal, amije van, vagy amit remél, hogy lesz, a kínaiak csendben vannak.

– Ők nem keresik a hírnevet, de gőzerővel dolgoznak. És tulajdonképpen néhány hét előnyben is vannak. Nem előre verték a mellüket, és utána kezdtek el fejleszteni, hanem előbb elkezdtek szépen fejleszteni, kísérletezgetni, tesztelgetni és így most már négy vakcina van az engedélyezés előtti harmadik, utolsó fázisban. Ez hetek kérdése, tehát elképzelhető, hogy október végére, novemberre már lesz kínai vakcina. Nem központosított vakcina fejlesztésről van szó, hanem a munkát három gyógyszergyártó cégnek adták ki, amelyek közül az egyiknek két különböző vakcinája is ebben a fázisban van.

Ha ez elsőként sikerül és hatékony is lesz, az a kérdés, ki kap belőle Kína mellett?

– A kínai politika azt ígéri, hogy ha sikerül kifejleszteni a vakcinát, akkor azt meg fogják osztani a világgal. Legalábbis a harmadik világ-beli országokkal, akiknek nem lenne pénzük piaci áron megvenni. Az, hogy mellettük ki kap még és mennyiért, majd meglátjuk, hiszen a kínaiak is a pénzből élnek. De önmagában az, hogy van egyfajta vakcina, azzal nem ez a dolog nem oldódik meg, mert azt mondják a szakértők, hogy könnyen lehet, hogy a különböző csoportoknak különböző vakcina kell. Mert például nem tudhatjuk még, hogy milyen túlérzékenységre miféle vakcina nem javallott. Tehát az nem egy felesleges erőforráspazarlás, hogy egyszerre folynak különböző vakcinakísérletek, mert lehet, hogy 50 különböző vakcinára lesz majd szükség, amiből valamennyit a kínaiak adnak majd.

Az elsőségért így is olyan harc megy, mint a holdra szállás kapcsán, mert nyilván politikailag sem mindegy, kinek sikerül legelőször felmutatnia egy hatékony vakcinát.

– Biztos, hogy ez politikailag semmiképpen sem lesz mindegy. Éppen ezért óvatosak a kínaiak, mert ők azt is tudják, hogy azért ez nem olyan, mint a holdra szállás, mert, ha egyszer megtörtént, azt lehetett mutogatni. De itt nem elég az elsőséget bejelenteni, a vakcinának legalább a COVID egy része ellen valóban hatékonynak kell lennie – mondta Salát Gergely.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Heritage Foundation: Hongkong többé nem szabad gazdaság

Hongkong lekerült a Heritage Foundation a világ legszabadabb gazdaságait rangsoroló listájáról: a különleges státusszal bíró várost az idén első alkalommal Kína alá sorolták be - számolt be a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Lejárt alapanyagokból, koszban készült a street food – lépett a Nébih

Súlyos higiéniai hiányosságokat tárt fel, ezért felfüggesztette egy fővárosi street food ételeket kínáló vendéglátóhely tevékenységét a Nébih.

Rohamosan öregedik a magyar autópark

Magyarországon a személygépkocsik száma 2010 és 2019 között 28 százalékkal, 828 ezerrel 3,8 millióra emelkedett, miközben az autók átlagos életkora három évvel meghosszabbodott - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Hírek

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Történelmi mélyponton a román lej

Történelmi mélypontra süllyedt a román lej az euróval szemben: szerdán egy eurót 4,8768 lejen jegyeztek.

Repülővel jött a tiltott férfierő – tonnányi potencianövelőt foglaltak le

Több mint egy tonna illegális potencianövelőt foglaltak le egy Dubajból érkező légi szállítmányból a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Vírus-hatás. Bevásárlókörúton az olasz maffia

A COVID-válság által térdre kényszerített vállalkozók sokaságát vásárolta fel a maffia Itáliában. 140 ezer cég van a szervezet bűnözés beépülése közvetlen veszélyének kitéve. A maffia vírus, amely legalább olyan veszélyes, mint a pandémia – figyelmeztetett az olasz kormányfő. Petrus Szabolcs a maffia térnyeréséről készített összefoglalója.

Hiba a Paksi Atomerőműben – leterhelték a 2-es blokkot

Ötven százalékkal leterhelték a Paksi Atomerőmű 2. blokkját szerda hajnalban a generátor olajrendszerének hibája miatt - közölte az erőmű.

Lezuhant egy utasszállító Dél-Szudánban – halottak

Lezuhant egy utasszállító kisrepülőgép Dél-Szudán Jonglei térségében. Az állam kormányzójának bejelentése szerint a fedélzeten tartózkodó mind a tíz ember életét vesztette.

Pénteken tovább drágul a benzin

Pénteken a benzin literenkénti átlagára bruttó 3 forinttal emelkedik, a gázolaj ára viszont nem változik.

Magyar alelnöke lett az ENSZ statisztikai bizottságának

Az ENSZ statisztikai bizottsága az idei, 52. ülésszakot megelőző tisztújítása során Vukovich Gabriella címzetes egyetemi tanárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét egyhangúlag a bizottság alelnökévé választotta.
Támogatott tartalom

Kinek éri meg leginkább a Babakötvény?

Szerencsére egyre több szülő gondolja úgy, hogy gyermekét támogatja a felnőtté válás kezdetét, komoly kiadásait. A megtakarítási lehetőségek közül talán a legtöbben a Babakötvényről hallottunk, de könnyen tévedésbe eshetünk, ha csupán a közbeszédre hagyatkozunk és egyenlőségjelet teszünk a Babakötvény és a Start-számla közé. Ez a megközelítés megnehezítheti a család céljaihoz leginkább illeszkedő előtakarékossági forma megtalálását.

Felmelegedés. Ha Európa így folytatja, elkerülhetetlen a katasztrófa

Az európai vállalatok szénkibocsátása jelenleg olyan szintű, amely biztossá teszi, hogy a globális hőmérséklet 2,7 Celsius-fokkal fog növekedni 2100-ig - állapította egy meg új tanulmány.

Közúti ellenőrzés hétfőtől – fókuszban az övhasználat

Országos ellenőrzés lesz az utakon március 8. és 14. között - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Szlávik János: szigorítás jöhet a vírusmutánsok megjelenése miatt

A vírusmutánsok egyre több embert fertőznek meg, sokan kerülnek kórházba, ezért a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elképzelhetőnek tartja, hogy szigorítani kell a koronavírus-járvány elleni védekezésért hozott intézkedéseken.

Gazdaság

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Átlépte az 1800 milliárdot az NHP Hajrá

Tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis- és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatott a Növekedési Hitelprogram Hajrá - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Új garanciaprogram az MFB-től – jegybanki és piaci hitelekhez

A Magyar Fejlesztési Bank a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására legfeljebb 80 százalékos garanciát biztosít a jegybanki hátterű és a piaci hitelekhez - közölte a pénzintézet.

Azonnali fizetés. Egy év alatt 150 millió tranzakció

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) elindulása óta közel 150 millió tranzakció teljesült néhány másodpercen belül, mintegy 30 ezermilliárd forint értékben - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kivonul Magyarországról és több más piacról a Commerzbank

Kivonul Magyarországról és több más piacról Németország egyik legnagyobb pénzintézete, a Commerzbank - írta a Handelsblatt című német üzleti lap.A német külkereskedelem mintegy 30...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom