A nyugdíj, a családtámogatás, az állami alkalmazottak bére és sok más mellett az Otthonfelújítási támogatás elbírálása, kiutalása is a Magyar Államkincstár feladata. Bugár Csaba elnök azokról a fejlesztésekről beszélt AzÜzletnek, amelyekkel olyan szolgáltatóközponttá válik a Kincstár, amely már a bankok világában is megállja a helyét.
– Miközben az átlagember képzeletében a Magyar Államkincstár az aranytömbök és a pénzkötegek tárhelye, az intézmény mai tevékenysége ennél kevésbé romantikus, ám annál érdekesebb. Miként lehetne ezt a leginkább jellemezni?
– A Magyar Államkincstár a költségvetés bankja és egyben elszámolóháza, amely alaptevékenysége mellett több mint 200 egyéb fontos feladatot is ellát. Jelentőségét mutatja, hogy ez egy hatezer fős, országosan 19 megyei igazgatóságot működtető szervezet. A Kincstár éves 42,4 milliárd forintos forgalma, 95 millió darab küldött és fogadott utalásból áll össze. Jelentőségét tekintve az is beszédes adat, hogy a Kincstár által működtetett megújult számlavezető rendszer, a teljes magyarországi banki klíring – számlaátírással lebonyolított – forgalom átlagos 13-14 százalékát végzi. Ekkora összeg az, aminek a kifizetése a Kincstáron keresztül történik. Azt szoktam mondani, hogy a Kincstár olyan, mint a fociban a jó bíró: akkor végzi jól a dolgát, ha szinte láthatatlan marad.
Lebonyolítja az ország költségvetését, utalja a Babaváró hitelt
– Milyen típusú feladatai vannak még a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetnek?
– A Magyar Államkincstár kiemelt tevékenységi körei közé tartozik többek között a költségvetés végrehajtása, a különféle pénzügyi szolgáltatások lebonyolítása, a központi illetményszámfejtés, a társdalombiztosítási kifizetések, az értékpapír forgalmazás, a pályázati támogatások kifizetése és nyomonkövetése, a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés az államháztartás önkormányzati alrendszerében, valamint a törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése.
A Kincstár részt vesz a költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervének elkészítésében, feladata a költségvetés lebonyolítása és ehhez kapcsolódóan, napi kimutatást készít a központi költségvetés helyzetéről. Szerepet vállal az egészségügyi konszolidáció ellenőrzésében, biztosítja a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok, illetve a Kincstárnál értékpapír-számlával rendelkező lakossági ügyfelei részére. A Kincstár gondoskodik a nyugdíjak és a családtámogatás kifizetéséről és az államháztartásban dolgozók személyi juttatásának kiutalásáról is. A Kincstár utalja ki a jogos állami támogatásokat a központi költségvetésből, és minden olyan kifizetés is rajtunk keresztül zajlik, ami a költségvetési, vagy a költségvetésen kívüli, de állami tulajdonú szerveknek történik. A Kincstár végzi a különféle állami programok – köztük az Otthonfelújítási támogatás, Babaváró hitel vagy a Magyar Falu Program – lebonyolítását, illetve kifizetését is.
A másik oldalon a Kincstár jár el jogosultként a Magyar Állam javára fizetett bármilyen bevételek tekintetében. Emellett az Európai Uniótól érkező pénzbeli források, támogatások – például a föld alapú támogatás – is a Kincstárba érkeznek. Az EU-s pénzek és ahol az előírások szerint az szükséges, a mellé társuló magyar költségvetési támogatás kifizetése is a Magyar Államkincstár rendszerén keresztül történik.
– Vagyis a Magyar Államkincstár nemcsak számlavezető és kifizetőhely, hanem a jogszabályban meghatározott esetekben ellenőrző szerepe is van.
– Igen, a költségvetési felügyelők révén ellenőrzi például a különféle támogatások felhasználását, vagy egy másik példaként, a túladósodott kórházak esetében a Költségvetési felügyelők ellenőrzik és engedélyezik a kifizetéseket, komoly szerepet vállalva az adott intézmény hatékony gazdálkodásának megteremtésében. Ha pedig az egyik helyen már sikerült stabilizálniuk a működést, egy másik, szorult helyzetbe került állami intézménynél kezdenek hozzá a reorganizációhoz. Gyakran előfordul azonban az is, hogy pusztán a közpénz felhasználásának követése a cél nagy költségvetéssel rendelkező állami intézményeknél, mint például a Klebelsberg Központ vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság.
900 ezer állami dolgozó bére, nyugdíj, nyugdíjprémium nem késhet
– Milyen meghatározó feladata van még a Kincstárnak?
– Ahogy a versenyszféra gazdasági társaságainak bejegyzését, naprakész nyilvántartását a Cégbíróság végzi, úgy az összes államháztartási szervezet esetében ez a tevékenység a Kincstár feladata, amelyben a NAV-val szorosan együttműködve tevékenykedik.
Itt például azért sem lehet hibázni, mert a 900 ezer állami dolgozó illetményének a számfejtését is a Kincstár végzi, és az érintett állami intézmények az itt vezetett számlájukról utalnak a dolgozóiknak. Ugyanakkor a mostani időszakból a november azért is kiemelt hónap, mert miközben a szokásos nyugdíjkifizetéskor november hónapban közel 600 milliárd forintnyi kiutalást teljesítünk, mellette a 2,5 millió érintettnek az 1,2 százalékos nyugdíjkiegészítést és a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot is átutaljuk.
– Mi az, amivel a korábbi pénzügyi pályafutása eredményeként – tekintve, hogy a Diákhitel Központ, majd az MFB Invest vezérigazgatójaként is tevékenykedett – hozzá tudott járulni a Kincstár hatékonyabb működéséhez?
– A Kincstárnak olyan szerteágazó és összetett tevékenységei vannak, amelyek eredményes működtetése csapatmunkára épül, amihez a legjobb szakemberekre van szükség. Az én banki tudásom leginkább talán a banki folyamatok kialakításában hasznosul, illetve a most zajló számlavezető rendszer megújításában. Korábban, a másik oldalról ügyfélként, a Diákhitel Központ vezetőjeként éltem át 9 év alatt, hogy a Kincstár többször is megpróbálkozott azzal, hogy egy új számalvezető rendszert tudjon bevezetni. Én most a projekt lebonyolításának utolsó harmadára érkeztem a Kincsárhoz és természetesen az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a Kincstár számlavezető rendszerét hibátlanul bevezessük.
– Miért fontos ez?
– Azért, mert ez egy huszonöt éves (!) program, amit le kell cserélni. Huszonöt éve ezzel a programmal vezeti a Kincstár a 3500 – ebből ezer költségvetési körön belüli – intézmény számláit. Az információtechnológia mai fejlődése mellett ez már többszörösen elavult és gátja a korszerű digitalis technológiákon alapuló szolgáltatások bevezetésének. De nem elégszünk meg az egyszerű rendszercserével, mert a Kincstárnak szolgáltatási szintet kell váltania ahhoz, hogy szándékának megfelelően belépjen a bankok világába, ahol ma már multidevizás, real time, vagyis azonnali fizetési rendszerek működnek.
Másrészt – és ez számomra kiemelt fontosságú -, ezzel a lépéssel a Kincstári dolgozók önbecsülése is erősödik. Bebizonyosodik számukra, hogy képesek a régi, elavult rendszer lecserélésére és az új korszerű szisztéma üzemeltetésére. Ami azért is kulcskérdés, mert a Kincstár – ahogy egyszer pénzügyminiszter úr is fogalmazott – ma már egyenlő az informatikával. Ezért is kell a legmagasabb IT szintet megcélozni és emellé a banki, valamint szolgáltatói szemléletet meghonosítani.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– A velünk kapcsolatban álló intézmények munkáját is megkönnyítjük azzal, hogy az igényeiket a lehető legszélesebbkörűen figyelembe vesszük a fejlesztéseinknél. A hardver és a rendszerszintű szoftvercsere mellett olyan programokat is vásároltunk, amelyek már testreszabott igények kielégítésére is alkalmasak.
Szolgáltatóközpont, önálló alközpontokkal
Ám valójában még ennél is többről van szó, mert a legmagasabban képzett szakemberek bevonása mellett olyan szervezeti átalakítást hajtunk végre, amelynek végeredményeként 2022. február 1-től a Magyar Államkincstár már olyan szolgáltató központként működik majd, ahol a különféle feladatkörök önálló alközpontok hatáskörébe tartoznak. Ennek első lépései már meg is történtek: az illetményszámfejtés hamarosan egy külön szolgáltató központ feladata lesz. De miközben a technológiai és szervezeti átalakulás azzal jár, hogy kevesebb emberrel látunk el ugyanakkora feladatot, a felszabaduló munkatársakat pedig más területre irányítjuk át. Például az otthonfelújításra vagy a Magyar Falu Programra, vagy más egyéb pogramra, ami szintén a Kincstár feladata. Az otthonfelújítási támogatás kapcsán ma már havi húszezer feldolgozandó kérelem érkezik, aminek a kezeléséhez a korábbinál több és a speciális feladatra felkészített munkatársra van szükség.
Az átalakítás folyamata más tekintetben sem áll meg, hiszen a Kincstár ma mintegy 250 számítógépes rendszert használ, amivel rendkívüli módon ki van téve a beszállítóknak. Ezért ezeket a rendszereket konszolidálni kell, ami eleinte kiadással jár, de utána nagyobb üzembiztonság mellett, középtávon jelentős megtakarítást hoz azzal, hogy drasztikusan lecsökken a beszállítók száma.
– Mindez nem kis kihívás az IT szakemberhiány idején.
– A Kincstárnak van egy nonprofit szervezete, ahol munkavállalóként az informatikusaink dolgoznak. Ha pedig azt mondjuk, hogy számunkra kulcskérdés az informatika, akkor a piacon versenyképes bérekkel kell megszereznünk, illetve megtartanunk a legjobb IT szakembereket. A fejlesztők számát azért is kell növelnünk, hogy minél több belsőleg fejlesztett rendszer álljon a rendelkezésre, ezzel kevésbé legyünk rászorulva a külső szállítókra.
Ebből a szempontból sem mellékes, hogy a bankvilágból érkeztem, ahol a kiemelt képzettséget igénylő munkakörökhöz a megfelelő béreket is hozzárendelik. Ezért külön sikernek tartom, hogy a szakminiszter és a kormány is elfogadta az általunk kért, három év alatt megvalósítandó béremelést.
– Az IT világa ráadásul a kiberbiztonság kihívásai miatt különösen érzékeny terület.
– Számomra a kezdetektől egyértelmű volt, hogy itt olyan mennyiségű érzékeny adat és pénz forog kockán, ami miatt a kibervédelem és az információbiztonság megkerülhetetlen. A Kincstárban ezek a tevékenységek ugyan megvoltak, de én a teljes központosítás mellett döntöttem azzal, hogy az információbiztonsággal és az adatvédelemmel kapcsolatos terület közvetlenül az irányításom alá került. A feladat jelentőségét mutatja, hogy a pénzforgalomhoz kapcsolódó legnagyobb adat mennyiséggel, a NAV mellett a Kincstár rendelkezik ebben az országban, ami nyilván adatbiztonsági kérdés is egyben. Ennek az elsődlegessége mindenképpen újdonság a Kincstár életében.
Otthonfelújítási támogatás: Ügyfélkapun a leggyorsabb
– A Kincstár tevékenységéhez kapcsolódó slágertéma manapság az Otthonfelújítási támogatás. Ehhez kötődően mi az, amit a hétköznapi emberek szempontjából a legfontosabbnak tart?
– Ami erősen érzékelhető, az az, hogy a kezdeti bizonytalanság után, hirtelen megtöbbszöröződött a kérelmek száma. Amiben nyilván a járvány enyhülése és a szabadságolás vége mellett az is közrejátszott, hogy az emberek rájöttek: az építőanyag árak mai emelkedése mellett minél később döntenek egy felújításról, annál rosszabbul járnak.
A hatványozottan megnövekedett kérelmek kezelésére az érkezésem után szinte azonnal új metodikát kellett kidolgoznunk, hogy a határidőket tartani tudjuk, a számlaellenőrzés ugyanis rendkívüli módon élőmunkaigényes folyamat. A változtatása lényege az volt, hogy mivel mind a 19 megyében van igazgatóság, de messze nem azonos a beérkezett kérelmek száma, az igényléseket országosan nagyjából egyenlően szétterítettük, vagyis így nem feltétlenül az illetékességi helyen történik a kérelmek feldolgozása.
A másik fontos elmozdulás, a 30 napos határidő kapcsán történt. Olyan kormányrendelet született, amelynek eredményeként az ügyfélkapun benyújtott kérelmeket ugyan továbbra is 30 nap alatt kell elbírálni, de a postán feladott, vagy a kormányhivatalba benyújtott igénylés esetében 60 napra nőtt a kötelező elbírálás határideje. Ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy az Ügyfélkapun nyújtsa be a kérelmét, mert az elektronikus benyújtás és ügyintézés a leggyorsabb megoldás.
– Milyen tapasztalataik vannak a lakásfelújítás kapcsán benyújtott számlák ellenőrzése kapcsán?
– A helyszíni ellenőrzések még nem kezdődtek meg, de a számlák felülvizsgálata kapcsán már most nagyon pozitívnak tartom, hogy eddig rendkívül minimális – legfeljebb 1-2 százalékos – volt az igénylelt és a jóváhagyott összegek közötti eltérés. Ez azt mutatja, hogy az emberek tudatosan élnek ezzel a kedvező lehetőséggel, amihez a bankok is rendkívül hamar csatlakoztak a kedvező kamatozású hitelek folyósításával. Nem véletlenül érzik egyre többen úgy, hogy az Otthonfelújítási program egy olyan kedvező lehetőség, amiből nem szabad kimaradni.
Érsek M. Zoltán
