Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Szolgáltatóközponttá válik a Kincstár, ahol kialakult már a vélemény az Otthonfelújítási program...
No menu items!

Szolgáltatóközponttá válik a Kincstár, ahol kialakult már a vélemény az Otthonfelújítási program kérelmeiről

Bugár Csaba: a Kincstárnak olyan szerteágazó és összetett tevékenységei vannak, amelyek eredményes működtetése csapatmunkára épül, amihez a legjobb szakemberekre van szükség

A nyugdíj, a családtámogatás, az állami alkalmazottak bére és sok más mellett az Otthonfelújítási támogatás elbírálása, kiutalása is a Magyar Államkincstár feladata. Bugár Csaba elnök azokról a fejlesztésekről beszélt AzÜzletnek, amelyekkel olyan szolgáltatóközponttá válik a Kincstár, amely már a bankok világában is megállja a helyét.  

– Miközben az átlagember képzeletében a Magyar Államkincstár az aranytömbök és a pénzkötegek tárhelye, az intézmény mai tevékenysége ennél kevésbé romantikus, ám annál érdekesebb. Miként lehetne ezt a leginkább jellemezni?

– A Magyar Államkincstár a költségvetés bankja és egyben elszámolóháza, amely alaptevékenysége mellett több mint 200 egyéb fontos feladatot is ellát. Jelentőségét mutatja, hogy ez egy hatezer fős, országosan 19 megyei igazgatóságot működtető szervezet.  A Kincstár éves 42,4 milliárd forintos forgalma, 95 millió darab küldött és fogadott utalásból áll össze. Jelentőségét tekintve az is beszédes adat, hogy a Kincstár által működtetett megújult számlavezető rendszer, a teljes magyarországi banki klíring – számlaátírással lebonyolított – forgalom átlagos 13-14 százalékát végzi. Ekkora összeg az, aminek a kifizetése a Kincstáron keresztül történik. Azt szoktam mondani, hogy a Kincstár olyan, mint a fociban a jó bíró: akkor végzi jól a dolgát, ha szinte láthatatlan marad.

Lebonyolítja az ország költségvetését, utalja a Babaváró hitelt

– Milyen típusú feladatai vannak még a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezetnek?

– A Magyar Államkincstár kiemelt tevékenységi körei közé tartozik többek között a költségvetés végrehajtása, a különféle pénzügyi szolgáltatások lebonyolítása, a központi illetményszámfejtés, a társdalombiztosítási kifizetések, az értékpapír forgalmazás, a pályázati támogatások kifizetése és nyomonkövetése, a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés az államháztartás önkormányzati alrendszerében, valamint a törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése.

A Kincstár részt vesz a költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervének elkészítésében, feladata a költségvetés lebonyolítása és ehhez kapcsolódóan, napi kimutatást készít a központi költségvetés helyzetéről. Szerepet vállal az egészségügyi konszolidáció ellenőrzésében, biztosítja a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok, illetve a Kincstárnál értékpapír-számlával rendelkező lakossági ügyfelei részére. A Kincstár gondoskodik a nyugdíjak és a családtámogatás kifizetéséről és az államháztartásban dolgozók személyi juttatásának kiutalásáról is. A Kincstár utalja ki a jogos állami támogatásokat a központi költségvetésből, és minden olyan kifizetés is rajtunk keresztül zajlik, ami a költségvetési, vagy a költségvetésen kívüli, de állami tulajdonú szerveknek történik. A Kincstár végzi a különféle állami programok – köztük az Otthonfelújítási támogatás, Babaváró hitel vagy a Magyar Falu Program – lebonyolítását, illetve kifizetését is.

A másik oldalon a Kincstár jár el jogosultként a Magyar Állam javára fizetett bármilyen bevételek tekintetében. Emellett az Európai Uniótól érkező pénzbeli források, támogatások – például a föld alapú támogatás – is a Kincstárba érkeznek. Az EU-s pénzek és ahol az előírások szerint az szükséges, a mellé társuló magyar költségvetési támogatás kifizetése is a Magyar Államkincstár rendszerén keresztül történik.

– Vagyis a Magyar Államkincstár nemcsak számlavezető és kifizetőhely, hanem a jogszabályban meghatározott esetekben ellenőrző szerepe is van.

– Igen, a költségvetési felügyelők révén ellenőrzi például a különféle támogatások felhasználását, vagy egy másik példaként, a túladósodott kórházak esetében a Költségvetési felügyelők ellenőrzik és engedélyezik a kifizetéseket, komoly szerepet vállalva az adott intézmény hatékony gazdálkodásának megteremtésében. Ha pedig az egyik helyen már sikerült stabilizálniuk a működést, egy másik, szorult helyzetbe került állami intézménynél kezdenek hozzá a reorganizációhoz. Gyakran előfordul azonban az is, hogy pusztán a közpénz felhasználásának követése a cél nagy költségvetéssel rendelkező állami intézményeknél, mint például a Klebelsberg Központ vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság.

900 ezer állami dolgozó bére, nyugdíj, nyugdíjprémium nem késhet

– Milyen meghatározó feladata van még a Kincstárnak?

– Ahogy a versenyszféra gazdasági társaságainak bejegyzését, naprakész nyilvántartását a Cégbíróság végzi, úgy az összes államháztartási szervezet esetében ez a tevékenység a Kincstár feladata, amelyben a NAV-val szorosan együttműködve tevékenykedik.

Itt például azért sem lehet hibázni, mert a 900 ezer állami dolgozó illetményének a számfejtését is a Kincstár végzi, és az érintett állami intézmények az itt vezetett számlájukról utalnak a dolgozóiknak. Ugyanakkor a mostani időszakból a november azért is kiemelt hónap, mert miközben a szokásos nyugdíjkifizetéskor november hónapban közel 600 milliárd forintnyi kiutalást teljesítünk, mellette a 2,5 millió érintettnek az 1,2 százalékos nyugdíjkiegészítést és a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot is átutaljuk.

– Mi az, amivel a korábbi pénzügyi pályafutása eredményeként – tekintve, hogy a Diákhitel Központ, majd az MFB Invest vezérigazgatójaként is tevékenykedett – hozzá tudott járulni a Kincstár hatékonyabb működéséhez?

– A Kincstárnak olyan szerteágazó és összetett tevékenységei vannak, amelyek eredményes működtetése csapatmunkára épül, amihez a legjobb szakemberekre van szükség. Az én banki tudásom leginkább talán a banki folyamatok kialakításában hasznosul, illetve a most zajló számlavezető rendszer megújításában. Korábban, a másik oldalról ügyfélként, a Diákhitel Központ vezetőjeként éltem át 9 év alatt, hogy a Kincstár többször is megpróbálkozott azzal, hogy egy új számalvezető rendszert tudjon bevezetni. Én most a projekt lebonyolításának utolsó harmadára érkeztem a Kincsárhoz és természetesen az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a Kincstár számlavezető rendszerét hibátlanul bevezessük.

– Miért fontos ez?

Azért, mert ez egy huszonöt éves (!) program, amit le kell cserélni. Huszonöt éve ezzel a programmal vezeti a Kincstár a 3500 – ebből ezer költségvetési körön belüli – intézmény számláit.  Az információtechnológia mai fejlődése mellett ez már többszörösen elavult és gátja a korszerű digitalis technológiákon alapuló szolgáltatások bevezetésének. De nem elégszünk meg az egyszerű rendszercserével, mert a Kincstárnak szolgáltatási szintet kell váltania ahhoz, hogy szándékának megfelelően belépjen a bankok világába, ahol ma már multidevizás, real time, vagyis azonnali fizetési rendszerek működnek.

Másrészt – és ez számomra kiemelt fontosságú -, ezzel a lépéssel a Kincstári dolgozók önbecsülése is erősödik. Bebizonyosodik számukra, hogy képesek a régi, elavult rendszer lecserélésére és az új korszerű szisztéma üzemeltetésére. Ami azért is kulcskérdés, mert a Kincstár – ahogy egyszer pénzügyminiszter úr is fogalmazott – ma már egyenlő az informatikával. Ezért is kell a legmagasabb IT szintet megcélozni és emellé a banki, valamint szolgáltatói szemléletet meghonosítani.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A velünk kapcsolatban álló intézmények munkáját is megkönnyítjük azzal, hogy az igényeiket a lehető legszélesebbkörűen figyelembe vesszük a fejlesztéseinknél. A hardver és a rendszerszintű szoftvercsere mellett olyan programokat is vásároltunk, amelyek már testreszabott igények kielégítésére is alkalmasak.

Szolgáltatóközpont, önálló alközpontokkal

Ám valójában még ennél is többről van szó, mert a legmagasabban képzett  szakemberek bevonása mellett olyan szervezeti átalakítást hajtunk végre, amelynek végeredményeként 2022. február 1-től a Magyar Államkincstár már olyan szolgáltató központként működik majd, ahol a különféle feladatkörök  önálló alközpontok hatáskörébe tartoznak. Ennek első lépései már meg is történtek: az illetményszámfejtés hamarosan egy külön szolgáltató központ feladata lesz. De miközben a technológiai és szervezeti átalakulás azzal jár, hogy kevesebb emberrel látunk el ugyanakkora feladatot, a felszabaduló munkatársakat pedig más területre irányítjuk át. Például az otthonfelújításra vagy  a Magyar Falu Programra, vagy más egyéb pogramra, ami szintén a Kincstár feladata. Az otthonfelújítási támogatás kapcsán ma már havi húszezer feldolgozandó kérelem érkezik, aminek a kezeléséhez a korábbinál több és a speciális feladatra felkészített munkatársra van szükség.

Az átalakítás folyamata más tekintetben sem áll meg, hiszen a Kincstár ma  mintegy 250 számítógépes rendszert használ, amivel rendkívüli módon ki van téve a beszállítóknak. Ezért ezeket a rendszereket konszolidálni kell, ami eleinte kiadással jár, de utána nagyobb üzembiztonság mellett, középtávon jelentős megtakarítást hoz azzal, hogy drasztikusan lecsökken a beszállítók száma.

– Mindez nem kis kihívás az IT szakemberhiány idején.

– A Kincstárnak van egy nonprofit szervezete, ahol munkavállalóként az informatikusaink dolgoznak. Ha pedig azt mondjuk, hogy számunkra kulcskérdés az informatika, akkor a piacon versenyképes bérekkel kell megszereznünk, illetve megtartanunk a legjobb IT szakembereket. A fejlesztők számát azért is kell növelnünk, hogy minél több belsőleg fejlesztett rendszer álljon a rendelkezésre, ezzel kevésbé legyünk rászorulva a külső szállítókra.

Ebből a szempontból sem mellékes, hogy a bankvilágból érkeztem, ahol a kiemelt képzettséget igénylő munkakörökhöz a megfelelő béreket is hozzárendelik. Ezért külön sikernek tartom, hogy a szakminiszter és a kormány is elfogadta az általunk kért, három év alatt megvalósítandó béremelést.

– Az IT világa ráadásul a kiberbiztonság kihívásai miatt különösen érzékeny terület.

– Számomra a kezdetektől egyértelmű volt, hogy itt olyan mennyiségű érzékeny adat és pénz forog kockán, ami miatt a kibervédelem és az információbiztonság megkerülhetetlen. A Kincstárban ezek a tevékenységek ugyan megvoltak, de én a teljes központosítás mellett döntöttem azzal, hogy az információbiztonsággal és az adatvédelemmel kapcsolatos terület közvetlenül az irányításom alá került. A feladat jelentőségét mutatja, hogy a pénzforgalomhoz kapcsolódó legnagyobb adat mennyiséggel, a NAV mellett a Kincstár rendelkezik ebben az országban, ami nyilván adatbiztonsági kérdés is egyben. Ennek az elsődlegessége mindenképpen újdonság a Kincstár életében.

Otthonfelújítási támogatás: Ügyfélkapun a leggyorsabb

– A Kincstár tevékenységéhez kapcsolódó slágertéma manapság az Otthonfelújítási támogatás. Ehhez kötődően mi az, amit a hétköznapi emberek szempontjából a legfontosabbnak tart?

– Ami erősen érzékelhető, az az, hogy a kezdeti bizonytalanság után, hirtelen megtöbbszöröződött a kérelmek száma. Amiben nyilván a járvány enyhülése és a szabadságolás vége mellett az is közrejátszott, hogy az emberek rájöttek: az építőanyag árak mai emelkedése mellett minél később döntenek egy felújításról, annál rosszabbul járnak.

A hatványozottan megnövekedett kérelmek kezelésére az érkezésem után szinte azonnal új metodikát kellett kidolgoznunk, hogy a határidőket tartani tudjuk, a számlaellenőrzés ugyanis rendkívüli módon élőmunkaigényes folyamat.  A változtatása lényege az volt, hogy mivel mind a 19 megyében van igazgatóság, de messze nem azonos a beérkezett kérelmek száma, az igényléseket országosan nagyjából egyenlően szétterítettük, vagyis így nem feltétlenül az illetékességi helyen történik a kérelmek feldolgozása.

A másik fontos elmozdulás, a 30 napos határidő kapcsán történt. Olyan kormányrendelet született, amelynek eredményeként az ügyfélkapun benyújtott kérelmeket ugyan továbbra is 30 nap alatt kell elbírálni, de a postán feladott, vagy a kormányhivatalba benyújtott igénylés esetében 60 napra nőtt a kötelező elbírálás határideje. Ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy az Ügyfélkapun nyújtsa be a kérelmét, mert az elektronikus benyújtás és ügyintézés a leggyorsabb megoldás.

– Milyen tapasztalataik vannak a lakásfelújítás kapcsán benyújtott számlák ellenőrzése kapcsán?

– A helyszíni ellenőrzések még nem kezdődtek meg, de a számlák felülvizsgálata kapcsán már most nagyon pozitívnak tartom, hogy eddig rendkívül minimális – legfeljebb 1-2 százalékos – volt az igénylelt és a jóváhagyott összegek közötti eltérés. Ez azt mutatja, hogy az emberek tudatosan élnek ezzel a kedvező lehetőséggel, amihez a bankok is rendkívül hamar csatlakoztak a kedvező kamatozású hitelek folyósításával. Nem véletlenül érzik egyre többen úgy, hogy az Otthonfelújítási program egy olyan kedvező lehetőség, amiből nem szabad kimaradni.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lakáspiac. Újra 3000 milliárd felett lehet az éves forgalom

Az idén túllépheti a 150 ezret az ingatlanpiaci adásvételek száma, így újra 3000 milliárd forint felett zárhat a lakáspiac forgalma, szemben a tavalyi 134 ezer tranzakcióval mintegy 2690 milliárd forint értékben - közölte a Duna House.

Német miniszter: vészhelyzet van, túlterhelődhet az egészségügy

Vészhelyzet alakult ki Németországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, amelyet sürgősen meg kell állítani, különben túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer - mondta az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere.

KSH: a feldolgozóipar és a vállalkozások húzták a beruházásokat

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Fordulat előtt az angol labdarúgás – jön az átigazolási adó?

A Premier League klubjainak adót kellene fizetniük minden átigazolás után, ezzel is támogatva az angol futballpiramist - áll többek között egy brit kormányzati jelentésben, amely 47 ajánlást tesz az angol labdarúgás jövőjének biztosítása érdekében.

Hírek

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Drágább lesz idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.

Gazdaság

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.

Moratórium után. Fizetéskönnyítő megoldásokat vár el az MNB a bankoktól

A jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezelésére dolgozzanak ki fizetéskönnyítő megoldásokat - áll a Magyar Nemzeti Bank legújabb vezetői körlevelében.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom